Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-05-27 / 21. szám
4 ízűhsdfőídmmms 1951. május 27. A román földműves szövetkezőtök eredményeikkel bebizonyították termeloképességéik&i Az 1949-es évtől az első öt földműves szövetkezet megalakulása óta, hogy a Román Népköztársaságban néhány kis- és középföldműves önkéntesen a közös gazdálkodás útjára lépett, nem egész két év telt el, de ma már Romániában több mint 1.000 szövetkezet működik, melyekben 65.974 kis- és középföldműves család tömörül és 268.640 ha földet művelnek meg. Az első aratás eredményei a szövetkezetekben megmutatták a szocialista mezőgazdaság termelőképességeit. A szövetkezetekben mindenütt nagyobb volt a termés, mint az egyénileg gazdálkodó földműveseknél. Pl. az „Üj Eleknek nevezett szövetkezetben 1 ha földről átlag 25.86 q búzát arattak le, holott a környékbeli magángazdálkodóknál csak 10 q-t. Luna de Jós községben a szövetkezet átlagos hektárhozama 22.98 q búza, holott a környékbeli magángazdáké 11 q. A szárazsággal sújtott tájakon is, ahol a termés igen alacsony volt a szövetkezetek kétszer-háromszor annyitarattak le, mint a magángazdálkodók. Az állami birtokok szintén megmutatták a szocialista gazdálkodás fölényét. Az Árud Szatu Mare állami birtok 20 ha-os területen 30 q-ás átlagos búzatermést éyt el, míg a magángazdálkodók a körülötte levő falvakban csak alig 10 q-át értek el. A Román mezőgazdaságban azelőtt soha nem értek el ilyen eredményeket, mint az elmúlt évben. A szocialista mezőgazdaság fölényét bizonyítja nemcsak a magas hektárhozam, hanem a gabonafélék minősége is. Pl Luna de Jos-ban a magángazdálkodóknál a búza faj súlya csak 74 kg-ot ért és a 15%-a szemét volt. A szövetkezetekben viszont a búza fajsúlya 80 kg-ot ért el és csak 8% volt benne a szemét. A zábranyi szövetkezetben a búza fajsúlya 84 kg-ot ért el. A magasabb terméshozam emelte a szövetkezeti tagok jövedelmét. A szövetkezeti tagok többsége a pénzjutalmon kívül annyi gabonát kaptak, amennyit darabka földjükön sohasem tudtak megtermelni. Sok ezer példa közül elég ha csak néhányat említünk. S. Stegaru, a „Május elseje“ szövetkezet tagja, a pénzjutalmon! kívül 1 8.^0 kg búzát, 1.950 kg kukoricát, és 1-200 kg burgonyát kapott. I. Hotopannak, ki azelőtt középföldműves volt, s ma a „Vöröscsillag“ szövetkezet tagja, annak idején sohase volt elég a termés arra, hogy családja évi szükségletét fedezze vele. Tavaly, hogy megkapta jutalmát a szövetkezetben végzett munkájáért, a szükségesen kívül még maradt is gabonája. Cenad községben á szövetkezeti tagok háromezer kg búzát, kettőezer kg kukoricát kaptak más mezőgazdasági terményeken és a pénzjutalom kívül. D. Bogoliubov családja 5.500 kg búzát kapott. A szövetkezetek sikerei a földművesek tömegeit nyerik meg a szövetkezetek számára. Ezer és ezer kis- és középföldműves, ki a szövetkezetek megalakulásánál nem tudott dönteni, — ma, hogy látja az eredményeket és szomszédai emelkedő életszínvonalát, egymásután tagfelvételre jelentkeznek, s részt vesznek az új szövetkezetek szervezésében. A „Vaszile Roaita“ szövetkezet megalakulása után 98 tagot számlált. Később további 82-vel gyarapodott a taglétszám. Ez a szövetkezet a szárazsággal sújtott vidéken van. Annak ellenére kétszeres hektárhozamokat ért el a magángazdálkodók eredményeihez viszonyítva. A „Horia Closka és Crisan“ szövetkezetnek megalakulása után 43 tagja volt. Ma már több mint száz tagja Bulgária minisztertanácsa és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága részletes határozatot hozott Dobrudzsa mezőgazdaságának fejlesztéséről, vízellátásáról és villamosításáról. Dobrudzsa Bulgária északkeleti részében fekszik, a Duna és a Feketetenger között s állandó vízhiány és aszály sújtja. A természetátalakító munkálatok révén Dobrudzsa az ország fő gabanatermő vidékévé, élenjáró mezőgazdasági területté változik. 1956 végére ezen a területen nyolc állami mezővédő erdősávot kell létesíteni összesen 795 kilométer hosszúságban. A már meglévő 578 mezőgazdasági termelőszövetkezet és állami gazdaság földjein 23.600 hektárnyi területet erdősítenek. van. A „December 30-a“ szövetkezetnek kezdetben 44 tagja volt. Rövid időn belül 70 kis- és középföldművés család lépett be. Állandóan növekedik a szövetkezetek taglétszáma, a középföldművesek látva a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit egymásután jelentkeznek. Vizoára községben a szövetkezetnek kezdetben 98 tagja közül 40 volt a középföldműves. Később 82 új tag jelentkezett, ebből 60 an középföldművesek. A „Cazanesti“ szövetkezetben 43 tag közül, csak 11 volt középföldműves. A 68 újonnan jelentkezett tag közül már 30-an vannak középföldművesek. A „Filmon Sarbu“ szövetkezetnek megalakulása után 62 tagja között, csak két középföldműves volt. Később 22 kisgazda és 18 középföldműves jelentkezett. A szövetkezetek gazdasági ereje napról-napra növekedik. Sok közülük különböző vállalatokat létesített, hogy tagjaik egész évben dolgozhassanak és emelkedjen jövedelmük. A „Szocializmus Győzelme“ szövetkezet téglaégetőt épített, a „Vörös Láng“ szövetkezet lakatosműhelyeket létesített, s ezek A Duna, a tavak vizei és a talajvizek segítségével öntözött terület novelese érdekében széles méretekben megkezdik a csatornák, kútak ás víztárolók építését. Ilymódon megvalósul a dobrudzsai lakosság évszázados álma: bőségesen lesz víz. 1953 végéig a mezei munkák gépesítését 80 százalékra emelik. 1954 végéig villamosítani kell Dobrudzsa minden faluját. Ez meggyorsítja a rádió bevezetését és mozik létesítését a falvakban. Tervbe vették a vasúti és gépkocsi közlekedés megjavítását és kibővítését, valamint új útak építését is. E terv kidolgozásában és megvalósításában széleskörűen felhasználják a'szovjet nép gazdag tapasztalatait. 600.000 leijei emelték jövedelmét. A Progreszúl községben a szövetkezetnek megalakulása után csak három tehene volt. Ma 21 fejőstehene van és 800 birkája, stb. stb. A román népköztársaság földműves szövetkezeteinek gyors fejlődése bizonyítja, hogy a romániai földművesek azon az úton akarnak haladni, melyet az ötéves terv jelölt ki számukra. Ez az út a mezőgazdaságban a szocialista szektor gyors fejlődéséhez vezet. A szocialista mezőgazdaság az 1955-ös évben teljesen fölénybe jut. Tiskin kolhozparaszt 145 éves A harkovi állami egyetem mellett működő biológiai kutató intézet nimrégen tette közzé a Szovjetunió legöregebb lakosainak statisztikáját. Ez az intézet húszéves működése alatt öszszegyűjtötte a Szovjetunió legöregebb lakosainak jegyzékét s a legaprólékosabb kutatást végezte, hogy kiderítse hogyan érték el ezek ezt a magas {jfetkort.. Az intézet kartotékájában minden 90-ik életévét meghaladó szovjet polgárról külön lapot vezetnek. Az intézet munkáját és az összegyűjtött anyag felülvizsgálását a harkovi egyetem tanára, Nagorný A. V. végzi, aki a TASZSZ ügynökség szerkesztőjének a következőket mondotta: — Az utosó időkig az volt az általános felfogás, hogy a magas életkor elérésére csupán az Abház köztársaságban vannak megadva a szükséges előfeltételek. Abháziában 212 száz évnél öregebb szovjet lakos él. Nem ritkán felvetődött az a vélemény is, hogy ezt a magas életkort az ultraibolya sugaraknak lehet köszönni, melyekkel az abház légtér át van hatva. Tudnivaló ugyanis az, hogy a hosszú élet egyik legfontosabb kelléke az ultraibolya sugarak jelenléte. A kutató Intézet kartotékál azt bizonyítják, hogy az. egész Szovjetunió területén "meg vannak adva a kellő feltételek a magas kor elérésére. Az összegyűjtött anyag alapján a Szovjetunió legöregebb polgára V. S. Tiskin kolhozparaszt, aki 1806-ban született. A stavropoli került Alexandrovoi járásában Andrejev mezőgazdasági szövetkezetének tagja. A Szovjetunió legöregebb asszonya Kaszamjan Hanuti asszony, aki 127 éves, n Turkmén köztársaság Mara városá ban lakik és legfiatalabb fia nemrégen ünnepelte 80-adik születésnapját. A legidősebb szovjet polgároknak» nagyon sok gyermekük és utóduk van. íny rrMdá’d á Iй? éves Mahmud Eivazov kolh zparasztnak az azerbejdzsani köztársaság leriki járásában i Komszomol artelben 118 fia, leány unokája, dédunokája és ükunokája van. Mahmud Eivazov felesége 12-0 esztendős, első leánya nemrégen volt százéves. зЬ Az említett kartoték szerint a Szovjetunióban több mint 30.000 100 éven felüli férfi és asszony él. Egyedül Ukrajinában 2700 a sz''z éven felüli polgárok száma, a harkovi járásban 183. A kapitalista országokban nagyon kévés példát találunk a százéven felüli lakosokról. Az elmúlt században hasonló kartotékot akart felfektetni a francia Biologe Chaminé Intézet, de egész Franciaországban csupán 26 száz éven fe lüli Franciát találtak. A harkovi körzetben nemrégen egészségügyi vizsgálatot tartottak és minden százéven felüli lakost orvosi vizsgálatnak vetettek alá. Ekkor kiderült, hogy mindnyájan egészségesek, nagyon jó az emlékező tehetségük és nagyon jó a látásuk is. (B) A romániai kis- és kö.épparasztoh a gépe nett szocialista me-őgazdálkodas útján Dobrudzsa lesz Bulgaria fő g&benatermő vidéke iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiJiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim Az emberek, ha a munka szünetel, ma is még legszívesebben a háborúról beszélnek. Már tizenöt esztendeje meg tizennyolc, de nem tudnak betelni vele. Érdemes a mai kis dolgokról szóltam? Arról, hogy a búza ára néha felmegy, néha lemegy. Hogy a nagygazdáknak néha annyi a pénzük, hogy kiterítik szárítani a napra, mint a mákot. — most meg annyi sincs, mint a koldusnak? Az ember szeret beszélgetni. Saját magáról nagyon szeret, de arra viszont senki se kiváncsi: ezért mégis csak a nagyobb dologról beszél I c r>.szívesebben. lüu aztán mihelyt egy kicsit kiöntik a telijét, belemarkolnak a zsákba, s megint csak a hadak ügyeiről van szó. Szórják a szélben, rostálják s közben már az ocsúja kihullott, elfújta a szél, csak a java maradt az emléknek, az öreg je, az elfeledhetetlen események. amelyeket nem akarnak a sírba vinni magukkal. Elmondják, hogy a figyelő gyermekek is hadd hallják, hadd tanuljanak belőle. Hadd vigyék el magukkal a jövendő életükbe, hogy hátha hasznát veszik még valaha. A Akaszások szemény emberek. Azok a háborúban is szegények voltak. Nem volt sarzsijuk, csak puskájuk, meg gránátjuk, meg éhes gyomruk. Ott állottak a háborúban a poszton, s ha jtották őket akkor is, mint az állatokat, — most is úgy ha jtja őket az élet. A szegénység az ő örökös uruk, annak a zsellérjei, ha beszélnek, abból KASZÁSOK A csak a szegénység szaga párázik, a szegénység szavai szitálnak. De az ilyen jó gazda, mint Barmos Gáspár gazda, akinek mégis nagy földjei vannak itt is, az a háborúban is többet látott, többet tapasztalt. Csillagok volta felvarrva a gallérjára, s mikor elesett a kapitány, meg a főhadnagy, a tiszturak, olykor maga volt a parancsnok, ő felelt a szakaszért; volt, hogy az egész századért. Ha Barmos uram arra méltatja munkásait, hogy a harctéri melegség el-elönti, s megszólal, akkor mindenki áhítattal figyel rá. — A háború — mondja most és egy kicsi fűszálat szakít, s azzal vonalakat húz a levegőben szórakozottan, — a háború barátom, az is csak olyan, mint a világ többi dolga. Mi-csak hallgattuk a tábori lelkészt, aki prédikált, hogy kitartani az utolsó csepp vérig, az az Istennek az ö parancsolatja . . . De én, ha beszélni akarnék, mondhatnék egyetmást, hogy az embernek, meg a királyoknak mi volt a háború , . . — 1917-ben az olasz fronton én egy osztrák ezredeshez kerültem a kiegészítőből. Úgy hozta a sors, hogy éppeú a tábornok úr, bizonyos Goldinger tábornok úrnak az irodájába lettem beosztva. Az egy nagyon derék nagyszerű ember volt. Mintha nem is német lett volna. Olyan hős volt és olyan okosj hogy csoda. FÁK ALATT Akkor volt ez, amikor az olaszok kiugrottak a szövetségből és ránk jöttek. Az olasz király maga jött fel, hogy eyg kettőre végezzen velünk. Nagy veszedelem volt. Mindenki káromkodott, szidta őket, hogy megint egy új fronton kell verekedni . . . Mindjárt hozták a magyar ezredeket is lefelé az orosz frontról. Hát mit csinál az én tábornokom? Barátom , van ott egy folyó, a Tályamentó. Fent a hegyeken. Viaduktok. A mi tábornok urunk nem szólt senkinek, megrakja a hidakat■ megerősíti. Mária Terézia — rendre pályázott. Nagy volt az öröm, mindenki mondta, hogy báró lesz belőle. Befogta az olasz királyt, az egész vezérkarral, meg vagy kétszázezer hadseregével. Nem volt annak onnan egéréi semerre. Megtelefonálják Bécsbe a királynak . . . Hát barátom . . .Mi történik . . Másnap hajnalban jön a tábornok hajadon fővel, mint egy bolond, nem lehetett vele beszélni . . . Leült egy asztalnál, a tenyérbe hajtotta a fejét és sírt ... Sírt az a derék ember, úgy sírt, mint egy gyermek . . .Tudjátok mi történt? A király őfelsége megparancsolta, hogy a hidakat ki kell üresíteni j . . Szabadon kell hagyni, míg az olasz király elmasírozik a fogoly hadseregével . . . Igen, Kieresztették őket ]J ' ■ lg. '• haza makarónit enni . . Nem volt szabad elfogni egy királyt . . A kaszások hitetlenül néztek a gazdáira. Úgy hallgatták, mint a mesét. Hitték is meg nem is, csak Petiik István segített a gazdának: — Benne volt a törvénybe, hogy királyt elfogni nem szabad. — Fenét — mondta Barmos gazda. — Olasz leány volt a király felesége; nem szívlelte a fajtája vesztit és az urának egész éjszaka könyörgött, megparancsolta, hogy szabadítsa ki az olasz királyt. E vót . . . A fűszálat a foga közé vette, megrágta, s messze kiköpte. — Mert a királyok máskép nézik a háborúit, mint a népek . . . Tudom én az egészet, ott beszélték meg előttem a tiszt urak. Mert a királyok az csak egy család. Az mind atyifirokon. A királyok mind összeházasodtak. Nekik akkor az volt az, üzlet, hogy a népek csak hadd verekedjenek, de az nem volt üzlet, hogy ők is bajbakeriil<enek . . .Ki kellett ereszteni a királyt . . . Az olasz király megszegte a barátságot az országgal, az nem volt baj; hanem az, hogy még ő is ott maradjon, az baj vót . . . Azért mondom én, hogv máskép van a háború, mint ahogy a iskolába tanítják, meg ahogy a papoK prédikálják . . . — Hát gazduram, minden szentnek magafelé hajlik a keze. — Igen mondotta komolyan Barmos gazda — de ezért erről ne nagyon beszélgessetek, én is sajnálom, hogy eljárt a szám.
