Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-05-20 / 20. szám

1951. május 20-7 Bodrogszerdahelyen a Párt tagsága törődik a szövetkezettel A bodrogszerdahelyi III. típusú EFSsben csak május 15-re fejezték be az összes tavaszi munkálatokat. — Most, hogy túlestünk rajta, megálla­píthatjuk, hogy bizonyos mértékben a gyakori eső hátráltatott bennünket, de hátramaradásunk főokát mégis a munka rossz megszervezésében kell keres­ni. Papíron ugyan minden lépésünket megszerveztük, de alapos felvilágosító munkát a tervek teljesítése, sőt idő előtti teljesítése érdekében csak gyengén fejtettünk ki, — ismeri be Urbancsik el- nők. így történt meg tehát, hogy többször, amikor az idő kedvezett, a csoportokat nem lehetett összegyűjteni, vagy a csoportvezetők távolléte húzta át a na­pi tervüket. Pedig a szövetkezetesek­­nek a legnagyobb szorgalommal, mint­ha egy két nap alatt akarták volna megenni az egész munkát, kellett vol­na dolgozniok, hogy jó időbeni mun­kájukkal, mely előfeltétele a nagyobb termésnek, meggyőző példát tudjanak mutatni a szövetkezeteken kívül álló kis- és középgazdáknak. Jogos kritika illeti meg a tavaszi munkálatok során Iván Laci traktorost rossz munkájáért. Ittlétem alatt is a könnyelműség neto­vábbját viszi véghez, mert járatlan, iszapos helyen akart traktorával átgá­zolni, holott jobb út is állt rendelkezé­sére, természetes, belekapálta magát tengelyig, ö persze nem veszi észre, hogy rendetlenségével károkat okoz magának és minden polgárnak. Ho­gyan győzi meg az ingadozókat ha, mint a gépi szántásnál is, kétszer kel­lett végeznie amunkát ugyanazon a te­rületen. Rossz példájukkal az ilyen traktoro­sok fegyvert adnak az osztályellenség kezébe. Földműveseink elvárják a gép­állomásoktól, hogy száz százalékos munkát végezzenek az EFSz-ekbe be­osztott traktoristák. A traktorállomáson Takács traktor­­vezető tűnt ki leginkább 130 százalé­kos munkateljesítményével, Reho pe­dig 129 százalékra teljesítette tavaszi munkatervét. Bokor Erzsi a dohányter­melésnél állandóan 120 százalékra tel­jesíti normáját. Fufnyák Antal pedig a szőlőben 180 százalékra. A kerti munkálatok folyamán szép munkaered­ményeket értek el a szövetkezet ker­tészei. Többek között Deák Ferenc, aki normáját 150 százalékra teljesíti és két munkaegységet is megszerez. A szőlőben is hasonlóan jól folyik a mun­ka az ott dolgozók 1.85—2 munkaegy­ségre is kijönnek. Elfogadott évi munkaegységük 102.9 korona, alacsonynak tűnik egyes szö­vetkezetekhez hasonlítva, de — ahogy mondják, jobb lesz, ha ősszel nem várt összeghez jutnak, mintha vissza kel­lene fizetni. A bodrogszerdahelyi EFSz ezévi tavaszi vetésterülete az új földek átvétele után 50 százalékkal emelke­dett. Ami azt jelenti, hogy tavaszi ve­téstervüket 150%-ra teljesítették, je­lenleg a szövetkezet 436 ha szántón, 230 ha réten és legelőn gazdálkodik és 128 tagja van. A helyi pártszervezet tagsága tekin­tetbe vette az EFSz-ek megnagyobbo­dott megművelésre váró területét és az a körülményt, hogy nem minden tag végezhet mezei munkát, s elhatározta az egészévi munkálatokban részt fog­nak venni főleg a répa megmunkálásá­ban. így biztosítja a Párt tagsága az EFSz-ek munkatervének teljesítését. Az EFSz mezei munkájában mintegy harmincán vesznek részt asszonyok. Tervbe vették, hogy a fejőstehenek gondozását átadják egyes arra megfe­lelő asszonyoknak, hogy így is férfi­munkaerő szabadulhasson fel, az any­­nyira fontos ipar, vagy építkezés szá­mára. A szövetkezet vezetősége nagy súlyt helyez továbbá a jó káderek be­állítására, mert tudja, hogy a legújabb agrotechnika elsajátítása nélkül nem juthatunk előre, nem születhetnek új, eddig ismeretlen eredmények a mező­­gazdaságban sem, éppen azért a legkö­zelebbi időben állattenyésztő és nö­vénytermelési szakiskolába küldenek három és fél hónapra néhány arra ér­demes embert a szövetkezet dolgozói közül. Közös istállójuk állatállománya 71 szarvasmarha, 50 sertés és 380 juh; az utóbbiak nyírását a napokban vég­zik el. Ügy számítják, hogy átlag ju­­honként lenyímak 4.5 kg-ot, ez jelen­tős jövedelmet hoz a szövetkezetnek, tekintve, hogy nemrég emelkedett a gyapjú ára. Űj közös istálló építése is folyamatban van, ebben száz szarvas­­marhát helyeznek el. Összesen 300 szarvasmarha beállítását tervezik a közeljövőben. A bodrogszerdahelyi EFSz kisebbségi szövetkezet, sok még A szepesi járásban lévő Somogy község kisparasztjai falusi munkásai­nak haladó része még 1950-ben rájött arra, hogy mit jelent részükre a szövet­kezeti gazdálkodás, hogy a közös gépi­erővel való nagybani gazdálkodás csak előnyösebb lehet és megszabadulnak az embertelen kínlódás súlyától. Éppen ezért megválasztották előkészítő bi­zottságukat, melyet a járás az év ele­jén jóvá is hagyott. Természetes, nem megy itt sem könnyen az EFSz meg­szervezése, sok kitartó munka kell még a párt tagjainak és a szövetkezetbe már is bejelentkezett 28 tagnak kifej­tenie, míg megnyerik az egész falu kis- és középparasztjainak zömét. Elég hiba és elítélendő egyes párt­tagok eljárása, akik az átigazolás fo­lyamán kötelezettséget vállaltak, hogy az EFSz-ek tagjaivá válnak, de a mai napig sem tették meg. Vájjon mit szól ehez a járási Pártbizottság. Ellenőriz­ték-e már jegyzőkönyv alapján egyes párt-tagok kötelezettségvállalásait? Nagy István az előkészítő bizottság el­nöke a lelke ennek a döntő jelentőségű folyamatnak. Becsületesen veszi ki ré­szét a szövetkezet megalakításában. Mint komoly, tudatosabb párttag előtt egy pillanatig sem kétes, hogy ha min­den erejüket latba vetik, akkor meg tudják sokszorozni tagságukat és en­nek eredményeképp a föld technikai rendezését is végrehajtják. Az itt a terv, hogy ősszel közös ve-Számos tapasztalat bizonyítja, hogy mennyi minden függ a szövetkezet jó vezetésétől. A szövetkezet vezetőinek mindenben a legjobb példát kell mutat­­niok, hogy megnyerjék a tagság bizal­mát. A legfontosabb, hogy a vezetőség a tagság beleegyezése nélkül ne intézzen el semmit. Ha a szövetkezet vezetősé­gének munkájánál a tagok valamelyi­ke is észre vett volna valamit, már nincs meg a kölcsönös bizalom. Leg­jobb, ha a vezetőség mindig nyílt kár­tyával játszik, nem titkol semmit és ha látja, hogy valamely tag előtt nem világos valami, adjon az illetőnek bő­vebb felvilágosítást. Fennál ez különö­sen a könyvelésnél, ahol a tagok nehe­zen értik ki magukat. Meg kell a ta­gokkal ismertetni a könyvelés szabá­lyait, hogy azok tisztán lássák munká­juk eredményét. Az ilyen hibák kikü­szöbölésével sok kellemetlenséget fo­gunk elkerülni. Nem szabad előfordulni olyan hibá­nak, hogy a szövetkezet vezetősége magának szabjon meg bizonyos pénz­járulékot, avagy munkaegységeket a tagság tudta és hozzájárulása nélkül. Vannak egyes esetek, amikor a szövet­kezet vezetői arra hivatkoznak, hogy az előírás szerint például az elnöknek napi két munkaegység jár. Vagy amint ez történt Eperjes községben, ahol a szövetkezet kertésze arra hivatkozott, hogy neki az iskolán azt mondták, a kertésznek két munkaegység jár na­ponta. Ez nagyon helytelen megálla­pítás, mert azt nem mondhatja meg kívülről figyelő földműves, akik az in­dulásnál is abba a tévhitbe ringatták magukat, hogy géppel művelve a föl­det még úgy sem fog teremni. Nos ócs­ka érvüket már eddig is megcáfolta a szövetkezet közös munkájának ered­ménye és láthatják, hogy csak a falusi reakciónak volt érdeke hasonlókat ter­jeszteni azért, hogy EFSz-ek építésé­ben ne vegyenek részt a kis- és közép­parasztok. A helyi Pártszervezetnek még inkább folytatnia kell a kisembe­rek meggyőzését, hogy vegyenek részt az EFSz-ek munkájában. P. Váry L. tést végezzenek majd, melynek alap­jául szolgálna az a száz ha szántóföld, mely nagyrészt papi, elhagyott, vagy elkobzott föld. Azonkívül van a köz­ség területén 275 ha legelő, mely ala­pul szolgál a szarvasmarha és juhte­nyésztésre. Nagy elvtárs ragaszkodik ahhoz is, hogy jóelőre megfelelő köny­velőjük legyen kiképezve, mert annak hiányában visszafejlődés állt be már sok helyen. Ebben igaza is van és ki­keresnek maguk közül megfelelőt ar­ra a célra és elküldik iskolába. Nagyon el van hanygolva az EFSz munkája a faluban. Földműveseink sokszor ta­nácstalanok gazdasági kérdések terén, nagyon kívánatos lenne, ha a szövetség végezné küldetését a falusi földműve­sek között. Somogyiban a kapuk mögött itt is ott is összegyűlik a kupaktanács, kü­­lön-kiilön vitatják meg esetleges prob­lémáikat, mondanunk sem kell, hogy teljes eredménytelenül. Végre láthat­nák már földműveseink itt is, hogy a szövetkezeti gazdálkodásra való buzdí­tással csak az ő javukat akarja a népi rendszerünk. Vegyék tudomásul a „hi­­hetetlenkedő Tamások“, hogy egy mor­zsát sem vesz el senki a földjükből, to­vábbra is ők lesznek annak jogos tu­lajdonosai, csak arra megy az egész, hogy a paraszt könnyebben, többet tudjon termelni, hogy élete is szebb emelkedettebb legyen. Ez az út pedig csak a közös gépitermelés útja. L. egy előadó sem az iskolán, hogy az il­lető mennyi munkaegységet érdemel meg. Nagyon természetes, hogy senki sem kívánja, a szövetkezet vezetőitől, hogy azok ingyen dolgozzanak. Az el­nök a szövetkezetben végzett szellemi munkájáért kell, hogy fizetést kapjon, de ennek magasságát a tagság hatá­rozza meg. Ez attól függ, hogy milyen nagy a szövetkezet és mennyire köti le az elnök munkaidejét. Itt az elnökök nincsenek fizetve, mint hivatalnokok, hanem a szellemi munkáért bizonyos munkaegységet kap. Ha ezenkívül fizi­kai munkát végez a szövetkezetben, azért a megállapított munkaegység szerint kapja részesedését, mint a töb­bi tagok. A kertész mivel nem végez szellemi munkát, tehát nem jogos az ilyen járulékhoz. Ellenben a tavaszi munkák idején, mint szakember a me­legágyaknál dolgozik és jutalmát asze­rint kapja, hogy mennyi melegágyat kezel. Ez lehet több vagy kevesebb, mint két munkaegység, minden esetre csak annyi, amennyit a tagság megál­lapít. Vannak bizonyos irányelvek a munkaegységek megállapítására vonat­kozólag, melyeket a Földművelésügyi minisztérium adott ki, de ez a helyi- és munkaviszonyokhoz képest változik. Elkerülhetünk minden kellemetlen­séget, ha a szövetkezeteink élére ön­tudatos vezetőséget állítunk. A meg­bízható vezetőség, s a helyes politikai irányítás szövetkezeteink megszilárdí­tásának egyik alapfeltétele. A nagymegyeri járás EFSz-einek tavaszi munka­verseny eredményei A nagymegyeri járási versenyértékelő bizottság kiértékelése szerint az eredmények a következők: 1. Nagymegyer III. típusú EFSz 2. Cicsó III. típusú EFSz 3. Padány III. típusú EFSz. A nagymegyeri EFSz megérdemelten került az el­ső helyre. A tavaszi munkálatokat a kitűzött időre száz százalékig befejezték. Ezt az eredményt úgy biztosították, hogy a növénytermesztéshez három ál­landó munkacsoportot alakítottak, amelynek 36 ál­landó tagja van. A tavaszi munkálatoknál 5 traktor­ral és négy pár lóval dolgoztak. Az elmúlt héten négy nap alatt 114 ha tavaszit vetettek el. Az ösz­­szes tavaszi munkálatoknál 447 munkaegységet dol­goztak le. Tekintve, hogy a kevés létszámú szövetkezeti tag túl nagy területen gazdálkodik a tavaszi munkála­tokat mégis idejében elvégezték. A siker elsősorban is az öntudatos tagok jól szer­vezett munkájának köszönhető. Nagy része van to­vábbá benne a jó vezetésnek. It látni azt, hogy mii jelent, ha a szövetkezetnek arra érdemes elnöke van. Amíg olyan elvtársak fogják a szövetkezetét irányítani, mint Árvái elvtárs, addig a szövetkezet biztos sikerrel fog dolgozni. Nem marad távol tőle a csicsói EFSz sem, ahol a tavaszi munkálatokat szintén száz százalékra el­végezték. A növénytermelésben három állandó mun­kacsoportban dolgoztak, melynek 54 tagja volt. A csoportokhoz 17 pár igavonó állatot és négy traktort osztottak be. Öt, nap alatt elvetettek 73 ha-; t. A vetést 8 nappal előbb fejezték be jbe a kitű­zött idő előtt. Szépen haladnak a dohányültetésben is A tervezett 20 ha dohányból már 5 ha-t elük tettek. Nagyban elősegíti a dohányültetést az idő­járás, mert az esőzés miatt kevesebb viz kell az öntözéshez. A doháhy termeléséhez egy 33 tagú külön munkacsoportot osztottak be. Ezek naponta 1.5 — 2 munkaegységet is ledolgoznak, hogy a do­hány ültetését mielőbb befejezzék. Tisztában van­nak azzal, hogy időben végzett munkával biztosít­ják a magasabb terméshozamot és erősítik a világ­békét. A tagok lelkes munkájának bizonyítéka, hogy a szövetkezet már eddig is igen szép eredményeket éri el. Még sokkal szebb eredményeket lehetne el­érni, — mondják az elvtársak, — ha a vezetőség nem volna a falusi gazdagokból. A tagok azon pa­naszkodnak, hogy a vezetőség még eddig nem ren­dezte a múlt évi elszámolást. Mivel a tagok már az elmúlt évben is munkaegységek szerint dolgoz­tak, tehát ennek fejében csak előleget kaptak. Az éwégi' elszámolás után tehát részesedés járt a ta­goknak. A vezetőség mindezideig nem volt hajlan­dó ezen részesedést kifizetni, mert a vezetőség élén olyan ember van mint Turony Mátyás, aki nem törődik azzal, hogy a tagok megkapják járandósá­gukat a ledolgozott munkaegységek után, de ugyan­akkor követeli magának az 1949-es évi földbérle­tet. Turony Mátyás tehát ezzel leleplezi magát, hogy ő csqk a saját érdekeit tartja szem előtt és semmiesetre sem a kisebb gazdákét. Neki a 15 hek­tárja utáni bérlet a fontos és nem az, hogy a ta­gok a múlt évi munkájuk után járó jutalmat meg­kapják. Nagyon helyes volt Varga Jánosnak az a megjegyzése, hogy nem tartja igazságosnak, ha a szövetkezetben valaki földje után járulékot köve­tel. Én magam 9 hektárt adtam be, — mondotta Varga elvtárs, — de igazság csak az, ha a része­sedést mindenki ledolgozott munkája után kapja. A Turony Mátyás persze nem így gondolja, sőt még mi több a kis földműveseknek és a földmunkások­nak már töbször a szemükre vetette, hogy föld nélkül léptek be a szövetkezetbe. Reméljük azonban, hogy az ilyen hibákat rö­videsen ki fogják küszöbölni és a Párt Központi Bi­zottságának határozata értelmében taggyűlést hív­nak össze és megtárgyalják ezen fontos kérdéseket. Losonci M. Hat nap alatt 135 ha földet szántottak fel Vilmos majoron A nagysárói állami traktorállomás bé­kefelajánlást vállalt, hogy május 25-ig 204 darab cséplőgépet felvásárol, ame­lyekből 160-at kijavít a cséplési munká­latokra. A traktorállomásnak van egy brigád­ja, melynek vezetője S n a i d e r Ká­roly. A brigád tagjai Misik Mihály, Antal Gyula és K r i s к a Pál. Vil­­mos-majoron Snaider brigádja hat nap alatt 135 ha földet szántottak fel. Ápri­lis havában Misik Mihály, traktorista 14 nap alatt 12.000 koronát keresett. A brigád tagjai ezen rendkívüli telje­sítményt május elseje tiszteletére aján­lották fel. Snaider és brigádja nem elé­gedtek meg ezzel az eredménnyel. Már május 3-án a handlovai szénbányába fejtik a szenet. Ezt a békefelajánlást pártunk 30 éves évfordulójára és ha­zánk felszabadításának hatodik évfor­dulójára tették. Ha ez a brigád el tudott érni a tava­szi munkálatoknál átlagos 216%-ot, ak­kor biztosan megállja a helvét az egy­hónapos brigádmunkán a bányában is. Somogy község a szövetkezeti nagybani termelés útjára lép Önzetlen és öntudatos vezetőséget az EFSz-ek élére

Next

/
Thumbnails
Contents