Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-05-13 / 19. szám

1951. május 13.

A lengyel mezőgazdaság 1951-es évi feladatairól

(Kivonat Hilary Mince elvtárs az egyesített munkáspárt Központi Bizottsága politbüroja tagjának beszámolójából, melyet a Központi Bizottság IV. plenáris gyűlésén mondott.)

Az 1951-es évben a mezőgazdasági termelés az 1949-es évvel összehasonlítva napi árakban kifejezve körülbelül 13%-kal emelkedett, miközben a növényi termelés 6%-kal, az állattenyésztés pedig körülbelül 24%-kai.

1950-ben a mezőgazdasági termelés egy lakosra számítva a háború előtti évekhez viszonyítva 133%-os. Mint látható ez a színvonal jelentékenyen alacsonyabb az ipari fejlődésben elért, körülbelül 135%-os színvonalnál, ami érthető, hogy ha figyelembe vesszük a mezőgazdasági magángazdálkodási jellegét. Azonban a mezőgazdaságnak ilyen értékű fejlődését semilyen kapitalista országban sem érhették volna el és megvalósulása egyedül csak népidemokratikus állam keletkezésének a vidéki kapitalista elemek háttérbeszorításának és a kis- és közéoföldművesek állandó segítségének köszönhető. A mezőgazdasági termelés gyors fejlődésében nagy szerepe van a mezőgazdaság szocialista alapjának, mely az állami birtokok és termelőszövetkezetek formájában nyilvánul meg.

Világos tehát, hogy a mezőgazdaság szocalista alapelemeinek állandó fejlődésével meggyorsul a mezőgazdasági felvirágzása.

Az állami birtokok fejlődése és a termelőszövetkezetek gyors gyarapodásával a szocialista szektor nagy részt vesz a mezőgazdasási termelésben. Felvilágosításul szolgáljanak ezek az adatok: a mezőgazdaság szocialista szektorának — az állami birtokok és termelő szövetkezetek — aránya 1948-ban 8.1% volt, 1949-ben 8.9% és az 1950-es év első félévében elért arányszám 10.5% volt

A szocialista formák-nak a nemzetgazdaság összes ágazataiban elért fejlődés-e következtében a szocialista szektor részesedése az egész nemzeti jövedelemben rendszeresen és gyorsan növekszik. Ezt még a további adatokból is láthatjuk: a szocialista gazdaságok részesedése a nemzeti jövedelemnek 1946- ban 41.5%-át, 1949-ben 64%-át, 1950- ben pedig körülbelül 70%-át tette ki.

Ily módon a szocialista gazdálkodás a nemzeti jövedelemben döntő tényezővé lett és 1950-ben valamint már a korábbi években is hozzájárult az általános gazdasági fejlődéshez, a lakosság anyagi színvonalának emeléséhez, a kulturális és művelődési fejlődés fokozásához és a nemzezeti biztosítás, valamint a szociális gondoskodás megjavításához. Az alkalmazottak átlagos bére 6%-os emelkedésének köszönhető az, hogy a munkásság reálbérének színvonala a háború előtti viszonyokhoz képest 35 %os emelkedést mutat fel. Az elmúlt év végén a sikerrel megvalósított pénzreform és a fogyasztási valamint a beruházási cikkek árának 1951 január elsején végrehajtott csökkentése szintén fontos tényező az árak megszilárdítása és fokozatos csökkentésének politikájában, mint a dolgozók reálbérének fejlesztője.

A mezőgazdasági termelés összértéke a terv 1951-es évi feladatai szerint

11.807 miliárd zlotit tesz ki, összehasonlítva a hatéves terv által feltételezett 11.412 miliárd zlotihoz. Az állami birtokok termelésének értéke még nagvobb mértékben túlhaladja a hatéves te*-v által kijelölt értéket.

Vegyük most szemügyre a mezőgazda'ú'* termelés 1951-es évi fejlesztésének feladatait. A mezőgazdasági termelés értékének 1951-ben az átlagos égbmlafi viszonyok mellett napi árakban ln.2%-kal magasabb színvonalat kell elérnie, mint 1950-ben, miközben a növényi termelés értékének gyarapodásában 10.4%-os, az állattenyésztésben pedig 10%-os emelkedést várnak. Ugyancsak számítanak a hektárhozamok további emelkedésével is. Míg a rozs, árpa és zabtermés összesen 9.7%rkal fog emelkedni, a búzatermésnél 23%-os emelkedéssel számítunk. Egyidejűleg gyorsan fog emelkedni az ipari növények és a répa termése, mégpedig 8.8%-kal, több lesz a lenmag 37.8%kal, a lenrost 40.7%-kal az olajosnövény 56.2%-kal. Az állatállomány az

1951-es év első felében, azaz a mezőgazdasági év végén az 1950-es színvonalhoz viszonyítva szintén emelkedik, a szarvasmarháknál 106-9%, a sertéstenyésztésben 113.1%, a juhtenyésztésben pedig 117.1%-kot fog elérni.

Az egész mezőgazdasági termelés fejlődésével egyidejűleg fejlődni fog ennek a nemzetgazdasági ágnak szocialista szektora is, ami azonban sokkal gyorsabban fog történni. Az állami birtokok termelésének értéke az 1950-es évhez viszonyítva napiárakban kifejezve körülbelül 44%-kal fog emelkedni. Eme fontos feladatok teljesítésére a mezőgazdasági termelés a lengyel népidemokratikus államtól nagy segítését kap, mégpedig műtrágyák, mezőgazdasági gépek, növényvédelmi szerek és más cikkek formájában. Jelentősen meggyarapodik a traktorállomány, amely a lengyel mezőgazdaságban 1950-nel szemben 41%-kal lesz magasabb. Különösen nagy lesz az állami gépálolmások traktorállományának gyarapodása. (Az eddigi 5.000 traktor helyett több mint

13.000 traktor lesz.

És végül néhány Szó a lengyel állami

birtokok termelési költségeinek csökkentéséről. Az állami birtokok sajat költségének csökkentése 1951-ben 8.2%-ot tesz ki. De ez fninimális feladat, ha figyelembe vesszük az állami birtokok most még gyakori rossz gazdálkodását. Hogy a saját termelési költségek 8.2%-kai csökkenthetők legyenek az állami birtokokon nagyobb munkatermelékenységre kell törekedni, fokozni kell a föld gépi megművelését, jobban ellenőrizni kell az anyaggal való gazdálkodást és meg kell szilárdítani a pénzügyi rendet, a pontos bejegyzések és könyvelés segítségével.

Az állami birtokokon észszerű üzleti politikát kell követni a piac szükségleted számára fontos termékeket kell termelni, melyek kifizetődnek. Ezek a feladatok, melyeket az állami birtokoknak az 1951-es évre kijelöltünk egészében tárgyilagosak és nemcsak teljesíthetők, de túl is haladhatok.

Ifjúságunk a Komszomol példájára legyőzte a természet akadályait

Példás EFSz a mocsarak helyén

Pár évvel ezelőtt a gútai határ, mely a Kisduna folyásának bal nartján terül el egészen el volt hanyagolva. Az ítani földek több éven keresztül parlagon hevertek. Néha elöntötte a Duna-vize. vagy feljött a talajvíz. Természetes, hogy a föld tulajdonosainak az ilyen föld értéktelen.

A februári események után az ifjúsági szervezet is megerősödött. A CsISz tagság elhatározta, hogy a komszomol példájára hozzájárulnak a szocialista hazánk minél hamarabbi felépítéséhez- Elkezdődött az ifjúsági vasútvonal építése. A vasútvonal építésénél több

10.000 ifjú ismerkedett meg egymással és megbarátkoztak. Itt találkozott a városi fiatalság a falvak ifjúságával. Közösen építették az első nagy művet, az ifjúsági vasútvonalat Tgv alakult meg az ifjúsági vasútvonalon a Duríš brib'd. Ebbe a brigádba tömörültek össze a falusi fiatalok legjobbia1’. A munkában példát mutattak a többinek és ahol kellett segítettek másoknak is. A vasútvonal megépítése után ennek a brigádnak a tagjai elmentek egy továbbképző tanfolyamra Ezen a tanfolyamon a falusi ifjak azon gondolkoztak, hogyan mutassák meg a kis- és középparasztnak a könnyebb, hasznosabb nagyüzemű gazdálkodást. Mert az ifjak a vasútvonalon látták a gépek nagy előnyét és a közös munka nagy sikerét. El is határozták magukat, hogy gazdálkodni fognak. így is történt!

Ezek a fiatalok — Zatko elvtárs vezetésével —, aki az első pillanattól fogva támogatta ezt a gondolatot, megtették az első lépéseket. A további kérdés az volt. hol fognak gazdálkodni. Ekkor bukkantak rá a gútai határ nagy pusztájára. Tgen, mondta Zaťko elvtárs — ezen a földön fogunk mi gazdálkodni. És megmutatjuk, hogy mindent lehet, csak akarni kell.

Meg is alakították az EFSz-t. Rendbehozták a határt, az első évben havi brigádok jártak a fiatal úttörőknek segíteni. A puszta határ napról-napra kezdte változtatni a savanyú kénét és

1949- ben a földbe került az első mag. Az első év munkájának sikere még nagyobb kedvet adott a fiataloknak. Már annyira ment, hogy egyesek le is telepedtek. Kis családi házakat kezdtek építeni, fiatalok elhozták szüleiket és így ez az Egységes Földműves Szövetkezet szilárd alapot kapott.

Ma már 144 állandó tagja van az EFSz-nek. Egész évi gazdasági és pénzügyi tervet dolgoztak ki. A határt a legmodernebb nyolcéves vetőforgó szerint művelik. Azonkívül rizst is termelnek.

1950- ben hat hektáron termeltek rizst. De ezt a területet kibővítik ezer ha-ra.

M’kor meglátogattuk őket már meszsziről láttuk a szép sorban felépitett családi házakat. A házak már két utcát képeznek. Zaťko elvtárs elmesélte nekünk, hogy milyen az élet a faluban. Azért falu, — mondja Zaťko elvtárs, mert nézd itt a sarkon épül a Helybeli Nemzeti Bizottság énülete. A falunak a neve pedig DDM Ifjúsági-falu. A fiatal leányok és fiúk, akik elhatározták, hogy ittmaradnak megházasodnak. Üj családokat alapítanak. Az egyik ilyen család, mely a faluban az elsők között volt, azok a Juhászék. Az első családi házban lakik és egy egészséges másféléves fiúinak örvend. Juhász egyike a legidősebbeknek ebben a szövetkezetben. Az első munkacsoport vezetője. Az ő csoportjának 180 ha földet kell megművelnie. E földterületre 13 fiatal van beosztva. Az állami traktorállomás segítségével már három héttel ezelőtt be is fejezték a tavaszi munkálatokat. A tavaszi munkálatok folyamán a négy munkacsoport egymás között versenyzett az elsőbbségért csak órás különbségek választották el egymástól a csoportokat. Az ifjúsági falu járási méretben a tavaszi m-nkaversenyben az első helyen végzett.

A növénytermelésen kívül állattenyésztéssel és speciális növényekkel is foglalkoznak. Van tyúkfarmjuk, lófarmjuk, sertésfarmjuk, víziszárnyas farmjuk, tehénfarmjuk és nyúlfarmjuk. A speciális növényekben ezideig nagy méretben a rizstermeléssel foglalkoznak.

Az Ifjúsági-falu a ČSM Szlovákiai Kongresszusára kötelezettséget válLlt. Az első ilyen kötelezettségvállalás, hogy az egészévi sertéshús beszolgáltatását a kongresszusig 70%-ra teljesítik. Ezt a felajánlást a mai napig már 75%ra teljesítették. A kongresszusig 90%ra akarják teljesíteni. Azonkívül minden egyes ifjú tag kötelezettséget vállalt, hogy tíz órát ingyen ledolgoznak a faluban épülő díszpark munkálatoknál.

Igen, így dolgoznak a mai emberek, ezek már tudják, miért dolgoznak. Juhász kijelentette nekünk, hogy ő és az egész falu elszánt harcosa a békemozgalomnak és erről a helyről is követelik az öt nagyhatalom békeszerződésének minél előbbi megkötését. — nyíró —

С$!5ж tagok segédkeznek a szövetkezetek kiépítésében

A nemesabonyi fiatalok а IV. tiousú EFSx-ben

A CsISz helyi szervezete Nemesabonyban teljesíti a falu átépítésében reáváró feladatokat. A szövetkezet vezetősége a helyi szervekkel és a CsISz helyi csoportjával együtt készítette elő annakidején a szövetkezet áttérését a

IV. típusú gazdálkodásra. Az ifjúság munkája sokkal hozzájárult ahhoz, hogy a múltban a nemesabonyi szövetkezet érte el az első helyet a szocialista munkaversenyben. A nefnesabonyi fiatalok a CsISz keretében együttműködnek a tömegszervezetekkel és a szövetkezeti gondolat lelkes hirdetői. A nemesabonyi CsISz csoport 80 tagjának jelentős része mái- belénett a szövetkezetbe. Erről a CsISz tagok kötelezettségvállalásai is tanúskodnak, amelyeket az évvégi közgyűlésen hirdettek ki. A kötelezettségvállalások nagyobb részt a szövetkezet megszilárdítására vonatkozik. Természetes, a CsISz tagok a kultúrális és politikai nevelő munkáról sem feledkeztek meg kötelezettség vállalásaikban.

A nemesabonyi CsISz-tagok kötelezettségvállalásaikat lelldismeretesen teljesítik. Erről eddigi eredményeik tanúskodnak. Nagy segítséget nyújtottak az egész évi termelési terv kidolgozásánál. Egy tíz tagból álló munkaosztagot is szerveztek, mely az egész év folyamán zöldségtermeléssel fog foglalkozni. A többi CsISz tagot más csoportokba osztják be.

Az ifjúsági gyűléseken a nemesabonyi CsISz-tagok mindig foglalkoznak az EFSz problémáival is. Gondolkodnak,

hogyan lehetne a szövetkezet nehézségeit leküzdeni. így oldották meg annakidején a sertéshizlalda és az istálló építésénél bekövetkezett munkaerőhiány nagy problémáját is. Egy állandó munkacsoportot szerveztek, mely állandóan a szövetkezeti építkezéseknél segédkezett. Ez a csoport ezer munkaórát dolgozott le.

Kultúrális téren arra kötelezték magukat a CsISz-tagok, hogy betanulnak egy haladó szellemű színművet, amelvlyel aztán faluról-falura fognak iárni, hogy meggyőző tevékenységet fejtsenek ki. Ezenkívül különböző ünnepségek alkalmával kultúrszámokkal lennek fel. A fentiekben megemlítettük, hogy a nemesabonyi CsISz-tavok érdemet szeretek a helyi FBSz IV. tínusú gazdálkodására való áttérésénél. Legelőször ők írták alá az új munkamódszert, s így jó példát adtak az idősebb szövetkezeti tagoknak, nem beszélve arról, hogy a kis- és középföldművesek között állandó meggyőző tevékenységet folytattak а IV- ť'pusú gazdálkodás előnyeiről.

A nemesabonyi fiatalok új kötelezettségeket vállaltak a CsISz Szlovákiai Kongresszusának tiszteletére. Ezek nagy részét is mint képeinken látható, teljesítették.

A nemesabonyi CsISz helyi csoportja példaként áll a többi falusi szervezetek előtt és világosan mutatja azt az utat, amelyen a falusi „ifjúságnak haladnia kell.

Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földmű vés Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja — Szerkesztőség kir vatal és expedíció: Bratislava. Štúrova «— telefon: »74 öS _ Felelős szerkesztő Kugler János _ Kiadja az „Óráé” lap és könyvkiadó vállalat. Nyomja: Concordia nyomda Bratislava, Nár. povstania 41. 'rányíV postahivatal Sratisl va 2. _ Előfizetés egy évre 100 — Köe. félévre 50 —Kfcs. — A top fetmowMmté ttodén érv végéin ölet. elsejéig. Eng. m.1760 OPO Ba 2 1950/81.