Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-05-13 / 19. szám
1951. május 13. ^ ъЯМА J\r54vVSf5v*No^iSs9 I Időben végzett jó munkával a magasabb terméshozamért és az EFSz-ek megszilárdításáért Az 1951-es évben meg van nynden előfeltétele annak, hogy az utóbbi évek egyik legjobb termését takarítsuk be. Az EFSz-ek, a kis- és középföldművesek, az ősziek és tavasziak vetésénél megfelelő mennyiségű műtrágyát használtak. Állami gép- és traktorállomásaink egyre több földet művelnek meg az EFSz-ek keretében valamint az EFSz-en kívül is. Munkájuk minőségének megjavulásával nagy mértékben növelték terméskilátásainkat. Az őszi vetések igen jól teleltek, megerősödtek és ahol a jó gazdák gondoskodásával minden percnyi időt felhasználtunk a tavasziak vetésénél, ott már minden mag a földben van. A legészakibb vidéken is a tavasziak vetése befejezésénél tartunk. A kultúrnövények az utóbbi napok jótékonyhatású esőzéseinek következtében igen rohamos fejlődésnek indultak. Itt az ideje a cukorrépa horolásának és egyelésének! Nincs egyetlen percnyi halogatni való időnk sem. Minden nap, amelyet elmulasztunk az első kapálásnál, vagy egyelésnél nagy mértékben befolyásolja a növények további fejlődését. Csak a cukorrépa egyheti kapálásának késedelme 40—50 q-val csökkenti a hektáronkénti terméshozamot, s a termelő 3—4 ezer koronát veszít egy hektáron a kései kapálás miatt. Ha ezt nemzetgazdasági szempontból országos viszonylatba nézzük, felismerjük a késedelem óriási káros voltát. Ahol a munka még nem indult meg a helyi pártszervezet vezetésével összes tömegszervezeteink üljenek össze és beszéljék meg a sürgős kapálási munkálatok késedelem nélküli megkezdését. S 1 á n s к у elvtárs a CsKP Központi Bizottságának februári ülésén a következőket mondotta: „A Párt döntő feladata az Egységes Földműves Szövetkezetek gazdasági és szervezeti megszilárdítása“. Ez mindenek előtt azt jelenti, 'hogy az EFSz-ket meg kell tanítani a helyes gazdálkodásra, hogy jobb eredményeket érjenek el, mint az egyénileg gazdálkodó földművesek, hogy magasabb terméshozamokat érjenek el, hogy növeljék az állatállomány hasznosságát és a gazdálkodás egész évi jövedelmét. A kommunistáknak az üzemi államosítás után segédkezniök kellett azok vezetésében; vegyék át most a felelősséget az EFSz-ek gazdálkodásáért is. A Párt számára nincs fontosabb feladat ma a falun mint a szövetkezetek megszilárdítása. különös tekintettel a magasabb típusú szövetkezetekre, valamint azok gazdálkodására és jobb eredményei biztosítására“. Ez Slánsky elvtárs megállam'tása és a párt irányvonala. Az EFSz-ek, a kis- és középföldművesek mindenkor számíthatnak a Párt segítségére és támogatására, munkájuknál az akadályok és nehézségek leküzdésében. Az EFSz-ekben már megszervezték a növénytermelő csoportokat. Minden csoportnak meg van a maga vezetőié. Ezek felkészültek arra, hogy kellő létszámmal és időben megkezdhessék a halasztást nem tűrő növényápolási munkálatokat. Mezőgazdasági tudományuk minden ismeretének, a szükséges mechanikai eszközök, a szervezettség és minden munkáskéz igénybevételével növeljék a hektárhozamot és rövidítsék az egy hektár megmunkálásának idejét. Ezzel növekedik az egyes tagok és az evész szövetkezet jövedelme. Soha sem szabad elfelejteni, hogy a vetésre jól előkészített talaj és ennek időben való megmunkálása csak egyik része a dolognak. A másik, ami ép olyan fontos, a növény ápolási munkálatainak kellő időben való elvégzése; ez előfeltétele a ió termésnek. A növénytermelő csonortok versenyezzenek egymás között. TT"vanakkor szervezzük meg a csoportokon belül az egyéni munkaversenyt. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a szorgalmasan és odaadóan végzett munkát helyesen kell jutalmazni. Az EFSzben a taggyűlések kidolgozták és elfogadták a munkaegységekre vonatkozó előírásokat. Tehát kell. hogy érvényesüljön a mi elvünk: — ki mennyit nyújt munkája révén a társadalomnak, ugyan A zselizi állami birtok üzemi tanácsának határozata A cukorrépa és a kapásnövények megmunkálása Egy grófi kastély kivilágított ablakai tárulnak elém a zselizi parkban. Még nincs olyan késő, de a nehéz esőfelhők elsötétítik az eget. Korán esteledik. Mint valami ismerős helyen, úgy megyek a grófi park ösvényein a kastély felé, mert tudom, hogy a kastély tulajdonosa ma a dolgozó nép. Az egyik terem ablakából erős villanyvilágítás szűrődik át az üvegtáblákon. Az ablak egy kicsit nyitva van, talán azért, hogy a cigarettafüst mielőbb elszállhasson a teremből. Az ablaknyíláson keresztül tompa hangok ütik meg a fülemet. Benn a teremben észrevehették, hogy a kastélyhoz valaki közeledik, mert az egyik elvtárs kijött, hogy megtudja ki az. Köszöntöttük egymást. Hegedűs János volt, a zselizi állami birtok üzemi bizottságának alelnöke. — Éppen üzemi gyűlés van, — mondja. No akkor éppen jókor jöttem; óvatosság szempontjából igazoltak és részvettem a gyűlésen. A cukorrépa, mák és a kukorica kapálások munkamegszervezésével foglalkoztak. G u b r i c a elvtárs, az üzemtanács elnöke leszögezi, hogy a felmerülő problémákat közösen kell megoldanunk, úgy tekintsük a vagyont, mint a sajátunkat, mert ha rosszul gazdálkodunk, ártunk vele nemzetgazdaságunknak és saját magunknak. A zselizi állami birtok igazgatóságához kilenc major tartozik, majdnem 6000 ha földdel, s ezen 500 család dolgozik. Ha minden család elvállal csak A zselizi járásban sok a medinüveletlen, gazdátlan föld; A Járási Nemzeti Bizottság a legutóbbi gyűlésén foglalkozott a gazdátlad földelek megművelésével. Az a helyzet áll fenn majdnem minden faluban, hogy a pekulánsok 15 ha helyett 8-10 ha,t jelentettek be, hogy elkerüljék a magasabb beszolgáltatási kötelezettségek kivetését. A múlt év nyarán végbe vitt tagosítás értelmében mindenkinek annyi földet mértek ki egy darabb" n, amennyit bejelentett. így történt meg, hogy a földek gazdátlanul maradtak. Most, ha végigmegyünk a határban azt látjuk, hogy a földeken térdig érő gaz virít. Mit kezdeni ezzel? Az EFSz-ek földjeinek túlnyomó részét már megművelték, de a megműveletlen területek nagysága miatt megfelelő 500 öl cukorrépa megmunkálását, ezzel is 90 ha-ral vagyunk előbbre, állapítja meg Gubrica elvtárs. Ebből kifolyólag a gyűlés határozatot fogadott el, melynek értelmében a műhelyvezetők és a párt tagjai felvilágosító munkát fognak végezni a majorokon és egyúttal felelősséget vállalnak, hogy ezt az akciót eredményesen célhoz is vezetik. Továbbá Gubrica elvtárs rámutatott az eddigi helytelenül megszervezett munkabeosztásra, melynek következtében csökkent a tejhozam, s így az áprilist átlagfejés csak 7.4 liter. Ez azt jelenti, hogy a tejbeszolgáltatás csak 88 %-ra tudták teljesíteni. Ezen segíteni kell és minél előbb. Feltétlenül szükséges, hogy a tehenészetben 4.15 órakor kezdjük a munkát. Mert hiszen, ha munkaerők híján képtelen az összes gazdátlan földek megmunkálására. Ebből kifolyólag a Járási Nemzeti Bizottság felhívta a Nemzeti Front összes szerveit, hogy segítsenek a szövetkezetnek a földek megmunkálásában. A felhívásra Nagysáróban a CSEMADOK helyi csoportja 20 ha föld megmunkálására kötelezte magát. A munkálatokat ezen a húsz hektáron már be is fejezték. Hasonló teljesítményt mutat fel a mikulai CSEMADOK helyi csoportja is. Magában zselizben pedig a Járási Nemzeti Bizottság szervei járulnak hozzá brigádmunkával a gazdátlan földek megmunkálásához. si. előbb kezdenek, előbb is végeznek, s ezzel hozzájárulunk a magasabb tejhozamhoz. A gulyások ezt az ajánlatot elfogadták és kéthetes próbaidő után, ha beválik eszerint fognak dolgozni. Másnap reggel meglátogattam a tehenészetet a zselizi állami birtokon. Feltűnő volt, hogy a tehenek többsége frissfejős és borjakat még sem látok. Megkérdezem az egyik elvtárstól, hogy hol vannak a borjak. A neveidében vannak, Nagypusztán — mondja. Az elvtárs K a s m a n János, 63 éves és fiatal kora óta ezen birtokon dolgozott. A múltban, amikor meglátta az intéző, hogy reggel 8 óra után, (amikor a teheneket már rendbe hozta), pihenni ment, rájuk förmedt, hogy miért nem mennek dogozni. Ma, ha a munkámat elvégzem becsületesen, senki sem parancsolgat. No és mennyit keres? — kérdem — Hát április hónapban csökkent a tejhozamom, s így csak 76.000 koronát kerestünk tizennyolcán. Volt a válasz. Ugyanis 18 gulyás közösen dolgozik és egyenlően részesül mindenki az összegből. Négy leány ugyanazt a munkát végzi, mit a férfiak, igy hát ők is annyit keresnek, mint a férfiak. Nagypuszta Nem hagyott nyugton a nagypusztaí borjúnevelde. Nem tudtam elképzelni, hogy az újszülött borjakat eltávolítják azonnal az anyáktól. Szép új istállóban 72 darab borjút gondoz három asszony és havi keresetük meghaladja a 3200 koronát. Az ideterelt borjak 14 napig 4—8 liter tejet kapnak. Tizennégy nap után kéthónapos korig 9—Ю litert naponta. Két hónap után minden nan 1—2 deciliter tejet levonnak és közben az állatok előtt finom lucerna, vagy széna van, félév múlva a tej' elmarad, s a borjú ez alatt az idő alatt, nemhogy csökkenne gyarapodásában, de sokkal túlhaladja azokat a borjakat, melyek az anya mellett nevelkednek fel. Karolina Itt van az állami birtokok központi műhelye, ahol a mezőgazdasági gépek kerülnek javításra. A tágas műhelyben fütyörészve dolgozik Sállá у Józef elvtárs esztergályos. Jókedvű fiatalember és mindég azon töri a fejét mi újat tudna kieszelni. Sehogysem tetszik néki, hogy a traktorfej-repedés nagyon gyakori, a hegesztés pedig nem vált be és a traktor mindaddig üzemképtelen, amig a gyártól új fejet nem kapnak. Sok gondolkodás után akadt egy ötlete, melyet közölt Béres Gyula szaktársával. Az ötlet tetszett mindenkinek. Maga a műhelyvezető, Hegedűs János is örült neki. Nem nagy probléma a traktorfei repedésének meglavifása Sallay és Béres az ötletet valóra is váltották. Egy kis fejtörés után bronzgyűrűt készítettek, amelyet menettel ellátva helyeznek el a már előzőleg felmelegítés által előkészített traktorfejbe. Ezzel az újítással már több mint négy hónap óta futnak a traktorok hiba nélkül. Sallay és Béres elvtársak büszkék az újításra. Azok is lehetnek, mert ezideig csak a zselizi járásban 76.000 koronát takarítottak meg ezen ujitás által. Sebők A C«KP februári ülése határozatának értelmében 9 nagysallól EF*z-böl kizárták a gazdagokat és spekulánsokat Paluska Mátyás, volt szövetkezeti titkár, aki 24 ha földdel lépett be az EFSz-be a múlt évben csak 62 munkaegységet dolgozott le. Molnár János csoportvezető 23 ha-ral szintén 64 munkaegységet tudott felmutatni. Bahík János 30 ha és Bótyik 15 ha.ral léptek a szövetkezetbe. A tagok azonban rájöttek ezen spekulánsok aknamunkájára és kizárták őket a szövetkezetből. Molnár János elhagyta a falut, s még a magántulajdonában lévő három hold szőlőt kiadta bérletbe. Jelenleg mint munkavezető a mártoni téglagyárba!! van alkalmazva. Ugyanígy tett Paluska és Bahík János is. A szőlőket kiadták bérletbe és ők ma-guk pedig az iparban helyezkedtek el. Ha mi azt mondjuk, hogy a föld azé, aki azt megműveli, akkor Paluska és társai mondjanak le arról, hogy részeletet kapjanak a szőlő terméséből, mert amivel nem dolgoznak, abból hasznuk sem lehet. Ne gondolják azt, hogy bérlet fejében 10—15 hektoliter bort kapnak, amiért majd vezetői pozíciót szereznek maguknak az iparban. Ugyancsak Nagysallóban Nagy Lajos, volt bíró, 58 ha-os, Tóth- Göbő Károly 34 ha-os és Vitéz Bahík István 23 ha-osok szabotálták a,z ötéves ter-vet azáltal, hogy vetetlenül hagyták a földeket. Nékik a munka bűzlik, jna pedig szolgáik nincsenek.akik ezelőtt helyettük dolgoztak. Mivel a szövetkezetnek 1500 ha földje van és csak száz aktív tagja, igy a meg nem munkált földeket a Helybeli Nemzeti Bizottság vette gondozásba. Nagysallón a nagyoktól eltekintve a magángazdálkodók rendesen és idejében végezték el a tavaszi munkálatokat. Az a hiba azonban a kis és középgazdáknál is fennáll, hogy kevés műtrágyát használtak el a vetésnél. A szövetkezet az átszervezés után nagyon szépen működik, amiről meggyőződtek már a falu kis és középparasztjai. Ezen tisztogatások után a helybeli kis és középgazdák mindjobban rokonszenveznek a szövetkezettel és elhatározták, hogy az aratás után ők is belépnek az Egységes Földműves Szövetkezetbe. A, nagysárói Csemadok helyicsoportja 20 hektár gazdátlan föld megművelésére kötelezte magát olyan mértékben kap jutalmat ő is a társadalomtól. Egy pillanatra se tévesszük szem elől a szövetkezet és a rajta kívül álló kis- és középgazdák jó viszonyát. Ennek baráti, egymást segítő, szövetséges viszonynak kell lennie s egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy a fejlettebb nagyüzemi termelési forma nem a paraszti gazdaságok pusztulása árán, hanem a kis- és középparasztok önkéntes szövetkezése alánján születik meg. A szövetkezeti nagyüzem nem a kizsákmányolóké. hanem a dolgozó kis- és középparasztoké A szövetkezet nem a falusi szegénység, nem a kis- és középföldművesek kiszipolyozásával, hanem a tagok becsületes, közösen végzett munkájával a magángazdálkodók megnyerésével akar felemelkedni. Az EFSz-ek tagságának és vezetőinek nemcsak akkor kell törődnie a szövetkezeten kívül álló parasztsággal, mikor a tagság növeléséről van szó. A baráti jóviszonyt mindennapos munkával kell ápolni. A tavaszi munkálatoknál legyünk egymás segítségére a sürgős munka idejében való elvégzésénél. Ha nálunk az EFSz-ben sürgősebb a munka, győzzük meg a magángazdálkodókat, hogy segítsenek a munka halasztást nem tűrő elvégzésében és fordítva, ha látjuk, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok termését veszély fenyegeti, s mi az EFSz-ben végeztünk a munkálatokkal, segítsünk a kis- és középgazdáknak. Ugyanakkor egy percig se szüntessük be a harcot a falusi gazdagok és spekulánsok ellen. Számolhatunk azzal is, hogy a kulákok megpróbálnak lebeszélni bennünket a munka időben való elvégzéséről. Rendszerint azt mondják, soha nem dolgoztunk ilyen korán a répával, ez nem kifizetődő, ez csak pepecselés. Az ilyen tanácsadó nem mindig tudatlanságból beszél. Az ellenség hangja szólal meg szavában. Egységes Földműves Szövetkezeti tagok! dolgozzatok úgy, hogy példás és szorgalmas munkátokkal bebizonyítsátok a nagyüzemű termelés előnyeit. Munkátok nyomán a nagy táblákon terményeitek jók és szépek legyenek, mert az EFSz-ken kívül álló parasztság elhatározása az EFSz-be való belépésre eredményeitek láttán születik meg. (MS)
