Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-05-13 / 19. szám
ALKALMAZZUK A SZOVJET MEZŐGAZDASÁG TAPASZTALATAIT A Szovjetunió kolhozaiban lázasan dolgoznak a tavaszi vetés elvégzésén. A kolhozok és traktorállomások minden erejüket arra használják fel, hogy a vetést jól és időben elvégezzék, hogy megvessék a gazdag termés alapját. Az ország déli részén a vetés már a végéhez közeledik. Az ukrán szocialista szovjet köztársaságban az évelő füvek vetését a kolhozok már április 20-án teljesítették. A Köztársaság 11 körzetében befejezték a napraforgó vetését, öt körzetben pedig a cukorrépa vetéssel végeztek. Ebben az évben az évben a tavasz'az éssaki országrészeken nagyon korán beköszöntött. Az arehangelszki körzet kolhoatagjai idén a mezei munkákat egy héttel korábban kezdték, mint tavaly, korábban kezdték a szántást, a here vetését és az ősziek fejtrágyázását és boronálását. Nagy lendülettel dolgoznak a sz'bériai körzetekben is. A krasznojarszk-i kerület déli körzeteiben már a búza és napraforgó vetésén dolgoznak. A Szovjetúnióban a kormány a földművesek nehéz munkáját a gépekre hárítja. Az elmúlt évben a kolhozokban a szántás 90%-át traktorok végezték. Most, ebben az évben a kolhozok földjeire még több gép érkezett. A háború utáni ötéves terv alatt a szovjet mezőgazdaság az államtól 536 ezer traktort kapott (15 lóerős átlag traktort számítva), azaz ugyanannyit, mint amenynyi a kolhozokon a háború előtt dolgozott. Ezért tűztek ki a mezőgazdasági munkákra olyan rövid határidőt és ennek különösen a szárazságtól szenvedő körzetekben nagy jelentősége van. Igv az odesszai körzet kolhozaiban a földek vetés előtti megművelése csak három napig tartott, a vetést pedig négy-öt nat> alatt végezték el. A traktoristák arra törekednek, hogy a gépeket, ahol csak lehet mindenütt felhasználják. Most már nemcsak egyes élenjáró dolgozók, de sok traktoros brigád és egész gépállomások átveszik a magasabb munka osztályokat. A roSztovi körzet szalszki járásban a traktorosak nagy része túlteljesíti normáját. Sok traktoros a vetésnél 30 hektáros teljesítményt ért el míg a norma 20 hektár körül mozog. Ivan Kiričenko és Konstantin Svetlicsnij négy vetőgépből álló agregátorral egy nap alatt 150 ha-t vetettek be, míg a norma csak 70 ha volt. A traktorosták új haladó munkamódszerei, az óragrafikon, a sztahanovista haitási terv és a gének jobb műszaki gondozása nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a mezőgazdasági gépeket teüesen kihasználhassák. Vegyük most szemügyre Nikolaj Basziszti brigádjának teljesítményét, mely a kievi körzetben a kanyevszkái gépállomásokhoz tartozik. A vetés első napján ennek a brigádnak egyik traktorosa, Fedor Taranyenko normáját 217%-ra teljesítette. De hogy is sikerült neki ezt a magas teljesítményt elérni? Megelőző este Fedor Karanyenko megkapta a másnapi óragrafikonját. A grafikonon fel volt tüntetve, hogy milyen munkát kell végeznie, milyen mélyen kell a magot elvetni. fel volt tüntetve a földterület hoSzszúsága, a vetőagregát, a szükséges munkaórák száma és a váltásban, valamint egy óra alatt elérhető teljesítmény továbbá a traktor sebessége. Taranyenko traktoros kihasználta gépe sebességét. A föld ugyan nem volt teljesen sírna, volt raita sok lapos és dombos rész. Ilyen helyeken az első sebességgel hajtott. Ahol azonban ez lehetséges volt bekapcsolta a 2—3 sebességet, sík terepen pedig még a negyedik sebességre is rákapcsolt. A sebesség célszerű átkapcsolásával sikerült is néki gépét teljesen kihasználni. A traktor szakszerű gondozásával bebiztosította a munka zavartalanságát is Tffy a felesleges megállásokat kiküszöbölte és még a vetőmagot is menetközben pótolták. Taranyenko csaknem egész nap megállás nélkül dolgozott és este a traktort átadta a másik gépkezelőnek. Ekkor az óra,grafikon lapjára bejegyezték az elért teljesítményt. A 35.5 ha helyett 76.3 ha-t. Normáiét tehát 217%ra teljesítette. Mit jelentett a kolhoznak és a gépállomásnak ez az eredmény? Először is megrövidítette a vetés idejét. Azt a felületet, melyet nem egész két nap alatt kellett vokia bevetni, bevetette egy nap alatt. Az agregátor zavartalan munkájával közben 32 kg üzemanyagot takarított meg, ami szintén nem kicsinység. A vetés gyors elvégzése természetesen az agregát аж felhasználásával kevesebb munkaerőt is vett génybe. Egy hektár elvetésére a kolhoz rendes körülmények között 0.57 trudogyen-t számolt, ebben az esetben azonban 0.42 számoltak. Ennek a brigádnak az első napi tapasztalatairól azután a járási pártbizottság titkára beszámolt a kanyevszkái járás kolhozelnökeinek, agronómusainak és pártszervezeti titkárainak megbeszélésén. Ezt követő napokban a körzet traktoros brigádjait mglátogatta a gépállomás igazgatójának helyettese, agro-A Szovjetunió minisztertanácsának határozata szerint ebben az évben új öntözési rendszerre tértek át a szovhozokban és a kolhozokban. Ez az új rendszer abból áll, hogy a folyóból, vagy a vízgyűjtő medencéből az öntözött területhez főcsatornával, vagy csővezetékkel vezetik a vizet. Ebből az állandó jellegű főcsatornából kapják a vizet az ideiglenes csatornahálózatok, melyek ideiglenes öntözőárkokból és bekötő barázdákból állanak. Az ideiglenes öntözőárkok 70—200 méter távolságra vannak egymástól és másodpercenként 20—80 liter vizet szállítanak. Az öntözőárkok aljának szélessé-Az egyházbástyai I típusú EFSz tagjai száz százalékra teljesítették tavaszi vetéstervüket. Ma már a tavaszi munkálatok befejezése előtt állnak. E héten a kukoricakapálással is készen lesznek. Az egyházasbástyaiak jól tudják milyen jelentősége van a tavaszi munkálatok gyors befejezésének. Tudják, hogy több, jobb termést érnek el, hogy több lesz a jövedelmük, s hozzájárulnak népünk életszínvonalának emeléséhez. Az úrbéresek és más társulatok legelői, mint mindenütt. Egyházbástyán is az EFSz tulajdonába mentek át. A vezetőség szem előtt tartva mezőgazdaságunk és a magángazdálkodók érdekeit, szerződést kötött velük, hogy közösen fogják legeltetni marháikat az EFSz rétjein. A magángazdálkodók visszaéltek a szövetkezeti vezetőség jóindulatával. Nem hajlandók kifizetni a pásztor járandóságát és a legelőért járó pénzt; 55.000 koronával károsították meg a szövetkezetei. Mi az oka ennek a magatartásnak? Vájjon a kis és középparasztok ellenségei e a szövetkezetnek, hogy nem tesznek eleget a szerződésben vállalt kötelezettségnek. Nem ismrik el talán a szövetkezet tulajdonjogát a legelőre? Nem úgy van, csak tájékozatlanok, talán kulákbefolyás nómusa és egyik idős műszaki dolgozója, akik a traktoristákkal megismertették Fedor Taranyenko munkamódszerét, hogy ők is felhasználhassák tapasztalatait. Másnap az a brigád, melyben Taranyenko dolgozott, már túlteljesítette az előző nap eredményeit és a többi brigádok eredményei is jelentősen emelkedtek. Az idei tavaszi munkákban a Szovjetunió kolhozaiban tehát ismét láthatjuk a mezőgazdasági dolgozók fokozott öntudatosságát, s azt hogy hogyan terjednek az élenjáró dolgozók tapasztalatai. Az idei tavaszi mezőgazdasági munkákra az is jellemző, hogy egyre nagyobb terüeteken érvényesítik az agrotechnika vívmányait és az új munkamódszereket, melyeket a földművelésügyi minisztérium és a mezőgazdasági tudományban dolgozók kidolgoztak. Először ebben az évben vezetik be nagy területeken — több mint 4 millió hektáron — a gabonafélék keskenysoros és keresztvetését, mellyel a növénynek ge 20—50 cm, felső szélessége 70—130 cm, a mélysége 20—40 cm, s mindkét szélét 10—20 cm magas töltés szegélyezi. Az árkok alját kis hengerrel tömítik, így csökkentik a víz leszivárgását. Ezeknek a széles, de viszonylag sekély öntözőárkoknak az az előnyük, hogy rajtuk a traktorok és mezőgazdasági gépek könnyen át tudnak haladni. Az öntözőárkokból barázdahúzóval készíthetők el a bekötőbarázdák, melyeknek mélysége 10—20 cm, a fenékmélysége 20—30 cm. Felső szélessége pedig 40—70 cm. A bekötőbarázdákat közönséges töltögető ekével, jól el lehet készíteni. A bekötőbarázdák a vetéste-A Járási Nemzeti Bizottság és a helyi pártszervezet feladata lenne megfelelően felvilágosítani a magángazdálkodó kis és középföldműveseket és érvényt szerezni az EFSz jogainak. Ám a Járási Nemzeti Bizottság füle botját sem mozgatja, hogy tegyen valamit a szövetkezet érdekében és a kulákok ellen. A Járási Nemzeti Bizottság alszik bizony. A dohánytermeléssel foglalkozó magángazdálkodók is panaszkodnak, hogy nem látja el őket kellő felvilágosításokkal, s olyan oktatót nevezett ki Trecka József személyében, aki csak akkor látogatja meg a községet, ha fizetését akarja felvenni. Az ilyen szabotáló, az államtól csak pénztbúzó embert azonnal el kellene távoítani. Alszik a Helybeli Nemzeti Bizottság is’ van a községben megfelelő mozihelyiség és vetítőgép is, csak a kompresszor hiányzik hozzá. A Helybeli Nemzeti Bizottságnak tudnia kellene, milyen tömegnevelő hatása van a filmnek, s mennyire fontos a falu kulturális fejlődése, Ügy látszik nem tudja, máskép gondja lett volna rá, hogy a hiányzó alkatrész megkerüljön, s üzemképessé legyen a vetítőgép. (-Alá-) 1951. május 13. megadják a fejlődés legjobb lehetőségeit. A napraforgót 700 ezer ha-on és a kukoricát csaknem mindenütt csillagmódszerrel vetik, miáltal a növény az egész területen jobban el van osztva és a gépeket különböző irányú vetésben jobban ki tudják haszálni. A gabona félék ipari és takarmány növények vetésével egyidejűleg a Szovjetunió kolhozai és gépállomásai megvalósítják a Sztálini természet átalakító tervet, védő erdősavakat ültetnek, gondoskodnak fejlődésükről, évelő füveket vetnek, halastavakat és vízduzzasztókat építenek. A szocialista mezőgazdaságban dolgozók szorgalmas munkáját mindenütt a magasabb és jobb eredményekért, az agrotechnika fejlesztéséért folyó harc hatja át. A szovjet nép óriási lelkesedéssel fogadta a Szovjetunió kommunista bolsevik pártja központi bizottságának felhívását. A bolsevista párt felhívta a mezőgazdaság dolgozóit, hogy a tavaszi vetést és a többi tavaszi munkákat példásan végezzék el, hogy bőséges termést biztosítsanak. A kolhozok dolgozó parasztságát lelkesíti ez a felhívás és iparkodnak, hogy a vetést gyorsan elvégeznék, hogy így ők is hozzájáruljanak a kommunizmus kiépítéséhez és az egész világ békéjének megvédéséhez. rületnek mindössze egy-két százalékát foglalják el, és nem akadályozzák a gépek munkáját. Az új öntözési rendszer lehetővé teszi, hogy az eddig 5—17 kát. holdas táblák helyett a nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelő nagy öntözéses táblákat létesítsenek, ahol nemcsak hosszirányban lehet a sorba vetett növényeket gépekkel művelni, hanem keresztirányban is. Még ennél is nagyobb előnyt jelent az, hogy az öntözött növények betakarítása után az öntözőárkokat és barázdákat könnyen be lehet temetni, s minden akadály nélkül elő lehet készíteni a talajt a következő évi termelésre. Az új öntözési rendszer négy-hat százalékkal, egyes esetekben pedig 10—12°/o-kal neveli az öntözött földek vetésterületét és emellett lehetővé teszi a mezőgazdasági munkák nagyarányú gépesítését is. Jelentős segítséget nyújt az új öntözési rendszer a gyomok elleni védekezésben is. Az állandó jellegű árkok partiát rendszerint ellepte a gyom- és gyommagvak lehullottak az öntözött területre. Az új öntözőárkok partiéit műve’ni lehet. A Szovjetúnió egyik -kiváló burgonyaszakértője Lorh A. G. professzor megállapította, hogv a szárak növekedésének kezdetén alkalmazott öntözés gyorsítja az érést, növeli a keményítőtartalmat és javítja a gumók izét. A szárak teljes kifejlődése után alkalmazott öntözés viszont késlelteti a beérését, éppen ezért az öntözésnek szigorúan alkalmazkodnia kell a burgonya fejlődéséhez. Az öntözést kétféle képpeh oldhatjuk meg. A csörgedeztető barázdás elárasztás enyhén lejtős területeken alkalmazható. Ha a lejtő nagy a víztető-barázdákat istállótrágya és föld keverékéből készült zárógátakkal kell ellátni, hogy a víz gyors lefutását akadályozzuk. A másik öntözési mód a permetező öntözés, amelyhez a Szovjetúnióban esőztető gépeket használnak. A kis sugarú esőztető gép másodpercenként ezer négyzetméter területre egymillió méternyi csapadékot permetez. Öntözés után a talajt minden esetben meg kell lazítani. Lorh professzor szerint a homokos talajokon szárazság idején legalább 3—5 naponként, kötöttebb talajon pedig hat naponként kell öntözni a burgonyát. Az öntözővíz mennyisége egy-egy öntözésnél a homokos talajokon 8—10 legyen. Az öntözés hatását nagy mértékben fokozza a fejtrágyázás. A moszkvai kerület uhtumi körzetének kolhozai a burgonyát csörgedeztető öntözéssel, az időjárási viszonyoktól függően három-tíz esetben öntözik. A kolhozok az öntözött területeken közel kétszer annyi termést értek el, mint ahol nem alkalmazták az öntözést. A Szovjetunió nagyüzemű gazdálkodásainak legújabb barázdás-öntözési módszerei Biztosítsuk a cukorrépatermést Egyelni kell a cukorrépát és irtani a kárte *Jket A cukorrépa egyik legfontosabb iparnövényünk; mindenütt, ahol idejében elvetették, már szépen fejlődik. Itt az ideje, hogy szövetkezeteink, az állami birtokok, s a többi cukorrépa termelők alaposan előkészüljenek az egyelésre, ritkításra; ettől függ további fejlődése, s a magas terméshozam. Példaként megemlítjük a kövecsesi állami birtokot, ahol május 4-én már elkezdték a cukorrépa egyelését. Minden halogatós csökkenti a hektáronkénti terméshozamot, s így megcsökken a szövetkezetek, állami birtokok és a többi cukorrépatermelők jövedelme. Cukorgyáraink kevesebb nyersanyagot kapnak, s így kevesebb cukrot, adhatnak a dolgozóknak. Meg kell gondolni, hogy egyheti késedelem 40—50 q-val csökkenti a hektáronkénti terméshozamot, s a termelő így három-négy ezer koronát veszít egy-egy hektáron. A cukorrépát akkor kell egyelnünk, ha már három négy levele van. A szövetkezetek, a földműves szövetség, a CsISz és a többiek segítsenek biztosítani a magas cukorrépatermést segítsenek megszervezni a munkát az érvelésnél! Szervezzétek meg a segítséget elsősorban a helybeli munkaerő tartalékokból. Az egyelésbe kapcsoljátok be főleg az asszonyokat és az ifjúságot. A szövetkezetek munkacsoportjai versenyeznek az egyelég mielőbbi befejezéséért. Irtani kell a cukorrépa kártevőit: a közönséges vetési bagolypillét, a vetemén.yi szökkencbogarat, az ormányos bogarat és a répatetűt. Az utóbbit egykét °/o-os nikotinoldattal. Ha sok lenne a pondró, ezeket is irtani kell. Csoportokban, kézzel szedjük őket. A gyengébb répát tárgyázzuk meg utólag műtrágyával! Felvilágosító munkával javítsuk az egyházbástyai EFSz és a magángazdálkodó kis- és középparasztok viszonyát érvényesül köztük.
