Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-05-06 / 18. szám

4 1951. május 6. falun 50 békeharcos szállítási eszközök hiánya miatt nem vehetett részt ezen gyönyörű ünnepélyen. Ez kell, hogy ta­nulságuk szolgáljon a jövőre nézve. Az egész május elseje ünnepségeknek a szervezettsége, a résztvevők nagy szá­ma és lelkesedése, kis- és középgaz­dáink, az EFSz-ek nagy arányú részvé­tele, a 78 gyönyörű, feldíszített alegóri­­kus kocsi, a 16 vonós és 2 fúvós zenekar visszatükrözték azt a fejlődést, amely ezen mezőgazdasági jellegű járás életé­ben, úgy gazdasági, mint politikai téren egy év óta végbe ment. Ezen emlékeze­tes május elsején a gyönyörű sereg­szemlén részvett parasztságunk, az EFSz-ek tagsága az öröm és a jövőbe vetett bizalom hangján beszélt elvég­zett munkájáról, melyet- a szocializmus építése és a béke érdekében végzett. EFSz-eink és a béke tankjaival felvo­nuló felsőszemerédi állami traktorállo­más büszkén'jelentette, hogy a szociális építésre és a béke erősítése érdekében a tavaszi munkákat, a május tiszteletére vállalt kötelezettségeket becsülettel tel­­jes?tették. A menet élén haladt Ipoly­­visk, amely a IV. típusú EFSz-el és jól végzett munkájával a járásban az első helyet foglalta el. Nem volt egyetlen üzem, iroda vagy falu, amely hiányzott volna, ott voltak hazafias papságunk képviselői is, a járás haladó polgárai és a béke igaz híve. Az Ipolysági járás dol­gozói harci jelszavaikkal, lelkes maga­tartásukkal, fogadalmat tettek, hogy még szorosabbra zárják soraikat Gott­­wald elvtárs által vezetett CsKP körül az ötéves terv fokozottabb feladatainak teljesítésére, hogy ezzel is erősítsük a világbéke táborát, amelynek élén halad a nagy Szovjetunió és a dolgozó osztály nagy tanítója, Sztálin, ТОШШЫ& A tornaijai járás dolgozó kis- és kö­zépparasztjai eddig soha nemlátott tö­megekben sorakoztak fel május else­jére, hogy a világbéke és a szocializmus építése mellett kinyilvánítsák törhetet­len akaratukat. Víg május elsejére ébredt a város, a helyi hangszóró kora reggeltől kezd­ve játszotta a különböző nemzetek for­radalmi dalait. Már a kora reggeli órákban megkezdődött a falvakból a feldíszített szövetkezetes szekerek, ale­­górikus kocsik, traktorok és egyéb jár­művek végnélküli özönlése, saját zené­jük mellett a felsorakozási helyre, a futbal pályára. Az idei május elseje Tornaiján a járáshoz csatolt 12 község bevonásával emelte a részvétel nagysá­gát. Tíz órákkor kezdődött meg a menet a nagyszámban felsorakozott motorke­rékpárosok fülsiketítő zajával. Utánuk egy diákcsoport nemzeti viseletben táncolva haladt egész a Vörös-térig. Szép látványosságot nyújtott még a rendkívül nagy számban résztvevő kék­­inges fiatalságunk, valamint úttörő­ink. De a járás kis- és középparasztjai is sokkal nagyobb mértékben jöttek az idei május elsejére, ami kitűnt a. falu nagyszámú traszparenseiből is. Az ünnepi szónok, dr. J ó z s a Mik­lós, a Kerületi Végrehajtó Bizottság elnöke volt. Beszédében kiemelte a bé­keharc jelentőségét és azt az amerikai gengsztermódot ismertette, mely sze­rint szabadon engedik az SS gyilkoso­kat, hogy gyorsabban készíthessék elő a harmadik világháború kirobbantását. De mi nem bánjuk, hadd dühöngjenek ellenünk a béke megbontói, mi tudjuk, hogy a béketábor, élén a Szovjetunió­val, legyőzhetetlen, — mondotta többek között j ózsa elvtárs. Dr. Józsa elvtárs beszéde alatt a 15 ezres tömeg élénk tapsviharral adott tetszésnyilvánítást különösen a Szov­jetunió, Sztálin, Gottwald, Široký elv­társak neveinek említésénél. Az ünnepi beszéd elhangzása után megkezdődött a menet a „Sokol“ a CsISz, a hivatalok, és katonák felvonulásával. Soha nem látott Tornaija ilyen május elsejét. Az összes tüntetőket egy gondolat hajtot­ta, megmutatni a széles dolgozó töme­gek erejét, azt, hogy a békét minden áron megvédik. A felvonuláson feltűnt Gömör járási és kerületi győztes EFSz-nek szép, fe­gyelmezett fellépése. Ez alkalomból is bebizonyították, hogy tervezni kell mindent, csak akkor biztos a siker. Ün-Miért léptek be a szalánci gazdagok az EFSz-bo Szaláncon a falu többsége szövetkezeti tag, de nagy hibát követtek ej az itteni kis- és középparasztok, amikor bevették a falusi gazdagokat is. Egyen­lőre még arra sem gondolnak, hogy a párt központi ülésének határozata alapján, járjanak el, hogy megtisztítsák a szövetkezetüket a befurakodott kulákoktól. A tagság nagyon határozatlan, nem tudja mitévő legyen; kizárják-e, vagy se a kulákokat. Az egyetlen helyes el­járás csak az lehet: kizárni, kizárni mi­nél előbb! Falusi gazdagot nem tűrhe­tünk az EFSz-ben, nemhogy még cso­portvezetőnek tesszük meg, mint Sza­láncon történt. Miért lépnek a falusi gazdagok a szövetkezetbe? Mert látják, elmúlt az idő, mikor olcsó áron vették a kis- és középparaszt verítékét. Föld­jükön nincs, áld dolgozzon, betolakod­nak hát a szövetkezetbe, hogy a kis- és középparasztokkal műveltessék meg. Az évi taggyűlésen a tagok hibát követtek el, mert ezt a fontos kérdést el nem in­tézték. Azt bizonygatják, hogy hiszen „jó kulák“, jól dolgozik, de elfelejtik, hogy az ő jóságuk nem lesz tartós, alat­­tomban fognak a szövetkezet ellen tá­nepélyes keretek közt vette át a gömö­­ri EFSz a vándorzászlót, amit a tava­szi munkák folyamán a járási és kerü­leti versenyben szerzett, mint a becsü­let és szorgalom jelképét. Ügyszintén az abafalvai EFSz a második díjat. NYŠTPJl A derült égbolton egy felhőfoszlány sem látható. A nap sugarai milliónyi gyöngyszemként tükröződnek vissza a búzavetések harmatcseppjeiben. A teg­napi esőtől átázott föld illatával áraszt­ja el a levegőt. Gyönyörű egy májusel­­sejei reggel. A természet is velünk ün­nepel. A városba vezető utakon mindenfelé emberáradat hömpölyög. Lassú tempó­ban autókon, traktorokon dolgozók mennek a városba, forradalmi és népi­­dalokat énekelnek. Mindenki víg csak a volt gyártulajdonosok, földbirtokosok és feketézők bámulnak maguk elé re­ménytelenül. Ha dolgozóink ilyen egyént észrevesznek jelszavakkal adják tudomásukra, hogy az ő napjuk már le­nyugodott, csak nyugaton pislog még, de már ott is kialvófélben van. Már nincs messze az idő, mikor végkép fele­désbe merülnek. Soha nem volt még ilyen május elseje Nyitrán. A város és a környékbeli fal­vak dolgozói megmutatták a világnak, madni, mint sok esetben a tapasztalat megmutatta már. Ha okmánybélyeges kérvényt is ad­nak be, akkor sem vehetjük fel. A szö­vetkezeti tagok tanulják meg, ki mások verítékén hízott az nem tesz semmi jót a szövetkezetben sem A szalánci EFSz csak II. típusú gazdálkodást folytat 170 taggal, 496 ha szántófölddel, 21Ó ha legelővel és 80 ha réttel. A tagok az ösz­­szes tavaszi munkálatokat idejében vé­gezték el. Több traktort vettek igénybe hogy behozzák a lemaradást. Az őszi és a tavaszi vetések folyamán tíz vagón műtrágyát szórtak szét földjeiken, ami nagyban emelni fogja majd a termés­hozamot. A szövetkezeti mozgalom érdeme, hogy Szaláncon a földműves asszonyok­hogy a béketáborhoz tartoznak. Fal­fan evltárs ünnepi beszédét véget nem érő tapsorkán és jelszavak szakították meg időközönként. A béke jeléül galambok vitték széjjel a világba népünk szilárd akaratát a há­borús uszítok ellen. A galambok nem hagytak ott mindjárt bennünket, felet­tünk keringtek, mintha azt akarták volna mondani, elvisszük az üzenetet a véreskezü fenevadakhoz nyugatra és megmondjuk nékik, hogy nálunk nem találnak Titóékra, mert a mi dolgozó népünk szilárdan a béke mellett foglal állást. A felvonuláson minteg 22.00'dolgozó vett részt, különböző népviseletekbe öl­tözve, jelképes kocsik sorakoztak egy­más után a múltat és a jelent ábrázol­va. Az egyik kocsin egy munkás ma­gasra emelve abéke fáklyáját, melyet Truman és Churchill mindhiába igye­keznek eloltani, nem sikerül nekik. Az egyik elvtárstól azt hallom, hogy ilyen­kor inkább Moszkvába szeretne lenni és ott megünnepelni a május elsejét. A felvonulás négy órán keresztül tartott, s utána, a délutáni órákban népi mulat­ság következett. Retteghetnek a világ kapitalistái, mert a béketábor napról-napra erősebb és a Szovjetunió oldalán nagy Sztálin­nal az élén megvédi a világ békéjét. S. görnyedni, nyári munka idején a napot elvesztegetni, mert közös mosodája van a falunak. Nagy segítség ez; az asszo­nyok fél világért sem adnák oda. Nem tépi, nem szaggatja össze a ruhát, mint ahogy a reakciós hangok sipítozták. A nemrégen nyitott községi pékműhely is nagy előnyére van a lakosságnak. Kas­sára kellett utazni kenyérért, ami pénz­be és sok időveszteségbe került. A szalánciak legkésőbb az ősz folya­mán fognak áttérni a III. típusú gazdál­kodásra. S a d ó Imre instruktornak pa­nasza van, mert a pártszervezet idáig gyenge politikai munkát fejtett ki. A párttagok nem veszik komolyan köte­lességüket. Sokkal előbbre lehetne szö­vetkezetük a fejlődésben, de az összes elnöki funkciók a faluban mind euy elvtárs kezében összpontosulnak s így az illető egyiket se tudja teljesíteni. Haladéktalanul intézkedni kell a párt­­szervezetnek, hogy a falu megszabadul­jon ettől a fejlődését gátoló kölönctől. A Michalanv-i II. típusú szövetkezet 150 tagja között nincs egy falusi gazdag sem. A tagság túlnyomó része kis- és középparaszt. Nagyszámú nő tagja is van a szövetkezetnek. Őszre már 148 ha közös földjük lesz. Végrehajtják add-'g a föld folyamatban lévő technikai ren­dezését. Jelenleg, csak 77 ha területen gazdálkodnak. Jóelőre számítanak a közös állatte­nyésztéssel is: eddig két tehénistáilót adaptáltak már. A tőketerebesi szövetkezeti tanács úgy gondolja, hogy itt kell felépíteni a járás első mintaszövetkezetét, mely példát adhatna a járás többi községének is.. Közös vetésüket még április 4-én befejezték, , a magángazdálkodókkal együtt. A múlt évben, csoportokban vé­gezték a tavaszi munkát s az aratási munkálatokat is közösen tervezik. Sok még Michalanyban a magángaz­dálkodó. Haboznak, ingadoznak! Vár­ják, milyen eredményt ér el az EFSz. A mi chalani szövetkezeti tagok úgy fog­nak dolgozni, hogy jó példájuk őszre megnyerje a kis- és középgazdákat a III. típusú gazdálkodás részére. A párt­­szervezetnek is legfőbb gondja az lesz, hogy segítsen a lelkes szövetkezetesek­­nek céljuk elérésében, szebb és boldo­gabb életet teremteni a faluban P. Váry L. A fölműves asszonyod exkur­ziou a oéidás leleszi EFSz-ben A Földműves Szövetség járási titkársága a földműves asszonyok kezdeményezésére exkur­­ziót rendezett a példás leleszi EFSz-ben a ki­­rályhelmeci járásban. 1951 április 15-én a já­rás hét községéből harminchat asszony vett részt az exkurzión. A pribeniki, malý és velký horej­­ši, nagy és kiskövesdi és zatini asszonyok is részt akartak venni rajta. Azért április 22-én a föld műves szövetség járási titkársága még egy ex­­kurziót redezett a már említett EFSz-be, s ezen a fenntebbi községekből 40 asszony vett részt Az úton a földműves asszonyok kíváncsian kér­dezgették, vájjon hogyan dolgozhatnak a leleszi EFSz-ben, hogy ebben az évben az első helvre került a kassai kerületben a tavaszi munkaver senyben, s az őszi munkálatokat is elsőnek vé­gezte el. Főleg a veľké-horeši EFSz asszonytag­jai szerettek volna megtudni valamit a leleszi EFSz-ben alkalmazott munkamódszerekről, hogy ők is alkalmazhassák azokat és ha lehet túlte­­gyenek a leleszieken.' A földműves asszonyokat április 22-én a a elleszi Nemzeti Bizottság elnöke fogadta, ebből az alkalomból a leleszi EFSz-nek a tavaszi mun­ka győztesének átadták a vándorzászlót. A veľ­ké-horeši asszonyok megfogadták a zászló átadá­sánál, minden erejükkel azon lesznek, hogy az ő szövetkezetük is megszerezze, ezután elmaciva­­rázták nekik a szövetkezetben végzett közös munka módszereit és a munka jutalmazásának módját a munkaegységek és normák szerint Ai egyik asszony megkérdezte, vájjon mennyit ke­reshet egy nő a szövetkezetben végzett munká jával. Cap elvtárs azt felelte, hogy, ha egy asz­­szony a tehénfejésnél egy hónap alatt 22 mun­kaegységet dolgozik le, akkor 50%-os előleyként 1780 koronát kap. Az asszonyok megtekintették a közös istállókat, a disznókat, s a baromfifar rnot is. Minthogy a leleszi EFSz ebben az évben 15 ha-nyi területen "rizsát is fog termelni, megte kintették a rizstermelésre szánt földeket és Ko­­bák elvtárs, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke aprólékosan elmagyarázta a rizstermelés mód jait. Az asszonyok eltávozásuk alkalmával meg­köszönték a szíves felvilágosításokat és sok si­kert kívántak a leleszi EFSz-nek. nak már nem kell a mosóteknő fölött Nemcsak iskolát a faluban, hanem a falut is az iskolába Mi, a ráztoky tanfolyam hallgatói, már ítt az iskolában igyekeztünk a né­pidemokráciák által nyújtott segítséget meghálálni. Szabad időnket arra hasz­náltuk fel, hogy kultúr brigádot szer­veztünk és előadásokat tartottunk azokban a környékbeli községekben, ahol EFSz előkészítő bizottság, vagy alsóbb fokú szövetkezet van. Felvilá­­gosítú munkánk célja meggyőzni a kis- és középföldműveseket, hogy azok mi­nél hamarább áttérjenek a kollektív termelésre, a falu szocializálására. Elő­adtuk az „Üj élet a falun“ és a „Ha­zugságnak rövid lába van“ — című egyfelvonásos színjátékokat. Áz andrásovai III. típusú EFSz-ben a tavaszi munkáknál ledolgoztunk 450 munkaórát. A tanfolyam befejezésére szintén gazdag műsort készítettünk elő, amellyel 2 órán keresztül szórakoztat-Levél a szerkesztőséghez Kérjük a „Szabad Földműves“ szer­kesztőségét, hogy ezt a rövid cikket szíveskedjék a legközelebbi számban közölni. Szeretnénk, ha köztársaságunk vala­mennyi szellemi dolgozója tanulna ebből a kis példából. Nekünk földműve­seknek nincs időnk arra, hogy hosszú leveleket írjunk és hivataloskodjunk. Azért, mikor az „Orácstól“ magyar nyelvű földműves szakkönyveket ren­deltünk, egyúttal megkértük a kiadó­hivatalt, hogy rendelje meg számunk­tuk a helybeli szövetkezet tagjait és a község polgárait. A hallgatók az előadás után nagy megelégedéssel távoztak. Meleg szavak­ban köszönték meg azt a segítséget, amelyet* szabad időnkben nyújtottunk a szövetkezetnek. Ezek után földmű­veseink egyre világosabban látják, hogy az iskola ma már a népé, s hogy meny­nyire igaz ez a mondás „Iskolát a fa­luba, — falut az iskolába“. Ezt csak népidemokratikus köztársaságunknak és szeretett elnökünknek, Gottwald elvtársnak köszönhetjük. Köszönhetjük továbbá a népek nagy vezérének, Sztálin elvtársnak, ki az el­nyomott népeket felszabadította a fa­siszta elnyomás alól. „Fel a munkára, fel a békeharcra!“ Szabadság! a ráztokai agronóm tanfolyam hallgatói. ra az „Uj Szó“ című napilapot. Habár egy olyan folyóiratról volt szó, melyet nem az „Orács“ ad ki, kérésünket még­is teljesítették és értesítettek minket, hogy a megrendelést számunkra elin­tézték. Ez dicséretreméltó dolog! így kelle­ne cselekednie minden szellemi dolgozó­nak, hogy nagyobb legyen az egyetértés a szellemi és a földműves dolgozók kö­zött, mert így aztán megacélozódik a dolgozók egysége. Balázs József mácsai EFSz

Next

/
Thumbnails
Contents