Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-04-29 / 17. szám
1951. április 29. • 3 Az SzKP Központi Bizottságának ülése tósága kifogásként a kedvezőtlen időjárást emlegetik. Ä valóság azonban az, hogy gépállomásaink nem voltak jól felkészülve a tavaszi munkálatok gyors elvégzésére Reméljük, a Párt üzemi szervezetei és a felelős funkcionáriusok mindent megtesznek, hogy gépállomásaink becsülettel teljesítsék felelősségteljes feladataikat. Az állami gépállomások és állami birtokok hiányosságait, amelyekről szó volt a CsKP Központi Bizottságában, egyelőre csak lassan küszöbölik ki. Az EFSz-ek fejlődésében komoly hiány az, hogy számos esetben még nem valósították meg a munkaegységek szerinti jutalmazást és hogy a szövetkezeti istállókban az istállók jelentős része kihasználatlan. Március vége felé kb. 35 ezer szarvasmarha számár« állt istállóhelyiség rendelkezésre. A valóságban csak 18 ezret henyésztése“. A járási pártszervezet munkatéré! A pártszervezetek munkájának megjavítása felé vezető úton komolv lépést jelentenek a járási konferenciák amelyeket a múlt hetekben tartottak meg, amennyiben lefolyásukból levonjak a szükséges következtetéseket. A járási konferenciák, amelyeken először bontakozott ki szélesebb méretekben a kritika és önkritika, az alapszervezetek járási bizottságok és magasabb pártszervezet számos hiányát leplezték lé. Ebből kitűnt, hogy a járási pártbizottságok gyakran el vannak szigetelve a falusi szervezetektől, hogy nem ritkán Részlet Bašťovanský főtitkár beszámolójából az SzKP Központi Bizottságának ülésén lyeztek el ezekben az istállókban. A malackai járásban tíz adaptált istállóban, amelyeknek befogadó képessége 312, eddig csak 168 szarvasmarha van felhelyezve. A pőstyéni járásban 6 adaptált istállóban, amelyeknek befogadó képességük 230. csak 62 szarvasmarha és 14 ló van elhelyezve. A szenicai járásban 12 adaptált istállóban, amelyeknek befogadó képessége 234, csak 24 szarvasmarha és 30 ló van összpontosítva. Világos, hogy eddig még a szövetkezeti állattenyésztés kérdése EFSzeink gyenge pontja és hogy ennek a kérdésnek nagy és rendszeres figyelmet szenteli, mert mint ahogv azt Gottwald elvtárs mondotta: ,,. . .a föld közös megművelésének logikus következménye a szövetkezeti állattenyésztés különösen a szarvasmavbq főleg a fejőstehén teelszigételten állanak az üzemi szervezetektől is. A járási bizottságok kevés segítséget nyújtanak falusi szervezeteinknek a falusi gazdagok elleni. harcban. A járási konferenciák azonban világosan rámutattak arra, hogy vannak az, EFSz-ekben falusi gazdagok, hogy aknamunkát végeznek az EFSz ellen, hogy a földműves szövetkezetek mindenekelőtt ott fejlődnek sikeresen, ahol megalkuvás nélküli harcot folytatnak a falusi gazdagok ellen, politikai harcot, amely mindenekelőtt arra irányul, hogy lelep(Folytatás аг 1. oldalról) Az EFSz-ek fejlődéséről Szlovákiában A szlovákiai Egységes Földműves Szövetkezetek fejlődéséről a következő adatok tanúskodnak: 1951 március 1-én Szlovákiában 2030 Egységes Földműves Szövetkezet volt, ami annyit jelent, hogy Szlovákia községeinek 60 százalékában már volt Egységes Földműves Szövetkezet vagy előkészítő bizottság. Ebből a 2030 szövetkezetből, vagy előkészítő bizottságból 827 Egységes Földműves Szövetkezet magasabb típusú és pedig: -338 második típusú, 448 harmadik típusú és 41 negyedik típusú. Ezek a magasabb típusú Egységes Földműves Szövetkezetek összesen 387.071 hektár mezőgazdasági földön gazdálkodtak, azaz az egész mezőgazdasági terület 13.8 százalékban és a 237.931 hektár össz-szántóföldnek ugyancsak 13.8 százalékán. A magasabb típusú szövetkezeteknek az említett határnapig 85 033 tagja volt. A Szlovákiai Egységes Földműves Szövetkezetek fejlődésében pozitív tényező, hogy a termékeny vidékeken az Egységes Földműves Szövetkezetek hálózata lényegesen erősebb általában és a magasabb típusú szövetkezetek^ különösen. Az Egységes Földműves Szövetkezetek tagságának szociális összetétele azonban a szövetkezetek többi tagjaihoz viszonyítva, a földművestagok alacsony számát mutatja. A földműves szövetkezeti mozgalom további fejlődése számára komoly veszedelmet ' jelent a falusi gazdagok nagyarányú részvétele az Egységes Földműves Szövetkezetekben. Ez a burzsoa-nacionalista Husák veszedelmes ténykedésének a következménye, melyet a földművesvonalon kifejtett, az Ő ideológiájának következménye, hogv a szövetkezeti fejlődés számára meg kell nyernünk a „köztiszteletben álló gazdát“, hogy így megszerezhessük a középföldművest is. A falusi gazdagoknak az Egységes Földműves Szövetkezetekben való részvétele azonban helyi szervezeteink azon veszedelmes nézeteinek is következménye, hogy ,.a mi falusi gazdagunk jó ember“ stb Ebben a helyzetben fokozott mértékben érvényesek Slánsky elvtársnak a Közoonti Bizottságban elmondott szavai: „Nem szabad Egységes Földműves Szövetkezeteinkbe beengedni a falusi gazdagot, ezért mindenütt. ott ahol az Egvsé.ges Földműves Szövetkezetekbe már beengedték, taggvűlést kell egybehívni és megmagyarázni a dagoknak, miért kell végrehajtaniuk kizárását“. Ennek az elsőrendű fela^tnak végrehajtását biztosítani kell az Fwséges Földműves Szövetkezetek to-uóbh' énítése terén felmerülő összes többi feladatok sorában, hogv így mezőgazdasági termelésünknek szövetkezeti szocialista nagytermelésre való átém'téséf meggyorsítsuk. Az említett elégtelenségek ellenére az Egvséges Földműves Szövetkezetek fejlődéséről felsorolt adatok igazolják, hogy falvainkban a szövetkezeti nagyüzemi termeié« gondolata már mély gyökereket vert, hogy ezáltal falvainkon a szociálist« építésnek széles alapjait rakiuk le. Ezen az alapon szilárdul meg a munkásoknak a kis- és középparasztokkal való szövetsége, akik napról-naora meggyőződnek arról, hogv a munkásosztálv vezetésével egy boldog és jóléttől duzzadó élet elébe mennek, így a- Csehszlovákiai Kommunista Párt Közoonti Bizottsága a szlovákiai dolgozó nép elé a gazdasági és kultúrális fejlődés még gyorsabb ütemű perspektíváiét állította. A* állaWenvész^s fokozásáról A mezőgazdaságba^ a tavaszi munkálatok lefolyása megmutatta nekünk, hogy különösen nagy hiányok mutatkoznak az eperjesi és kassai kerületben, hogy a tavaszi munkálatok erősen elmaradnak. Mezőgazdaságunk vezető dolgozói és az UMEZ központi igazga-Bašťovanský elvtárs beszédében élesen bírálta azon helytelen eljárásokat, melyeket egyes pártiunkéi onásaink alkalmaztak. Konkréten rámutatott a királyhelmeci járásban, Szenteseh elkövetett hibákra. A Párt járási földműves titkárának utasítására az SNB vizsgálatot indított ÍVlihalik földműves. szentesi lakos ügyében, aki — a falusi gazdagok felbuifására — aláírásokat gyűjtött, hogy a földműveseknek adíák vissza az EFSz földiéit. Mihaliknak 7 katasztrális hold földje van (ebből 400 négyszögöl szőlő) és ezenkívül az útépítésnél fuvaroz. Az alatt az idő alatt, míg Míbabk Királyhelmecen járt. Szentesen ötvenhatvan polgár verődött^ össze. akik fenyegetően léptek fel a Helyi Nemzeti Bizottság elnökével szemben és tudni akarták, mi van Mihalikkal. Mihalik még aznap este visszatért lakóbelvére. Négy nan aal később a járási földműves titkár behivatta az SzKP iárási bizottságának titkárságára a Járási Nemzeti Bizott.sáv elnökét és egyszerűen bejelentette neki Szentes hét polgárának nevét, akiket ki kell hallgatni az említett csooortoeulással kapcsolatosan, mert így állítólag meg lehet majd állapítani az e^Asz eset hátterét. A Járási Nemzeti Bizottság elnöke a közbiztonsági előadóval együtt Királyhelmecre kihallgatásra rendelte ezeket a polgárokat, közöttük egy bizonyos 63 esztendős földművest továbbá két munkást a kőbányából akik odahaza mint kisoarasztok is dolgoznak. Az eredménytelen kihallgatás után a közbiztonsági előadó átadta őket a járási ügyészségnek. Fel kell tenni a kérdést, miképpen lehetséges, hogv a Párt funkcionáriusai. akik ismerik a Párt irányvonalát, tudják, hogy az EFSz-ek építését kizárólag és csakis az önkéntesség alapélvéből kiindulva, a kis- és középföldművesek meggyőzésével valósítjuk meg, hogy a Párt irányvonalának és egyidejűleg Köztársaságunk törvényeinek ilyen durva megsértését követhették el. Az elvtársak a járási pártbizottság elnökségéből pusztán egy magyarázatot adtak: attól tartottak, ha Szentes községben nem csinálnak azonnal „rendet“, az a veszedelem fenyeget, hogy nem végzik el a tavaszi munkát. A falusi gazdagok ugyanis az egész télen át nagyon alaposan foglalkoztak a kis- és középparasztokkal, megdolgozták őket az EFSz ellen és a tavaszi munkák idejében kísérletet tettek, hogy szétverjék az Egységes Földműves Szövetkezetét. Arra uszították a kis- és középparasztokat. hogy foglak anak állást a tavaszi munkák közös elvégzése ellen és követeljék az EFSz-tő] földjeik visszaszolgáltatását. Ám amint kitűnik az elvtámak intézkedései nem a tényleges bűnösöket és a kezdeményezőket, a falusi gazdagokat érték, hanem a kisparasztokat, akik közül egyesek még hozzá paint munkások is dolgoznak. A Párt iárási bizottsága elnökségének felelőssége annál is nagyobb, mert fáz elvtámak a falusi gazdagoknak a szentesi EFSz ellen előkészített támadásáról már pár nappal hamarabb tudtak ám nem Szenteltek komolv figyelmet ennek a hímek és a politikai meggyőzés kampányát már csak akkor valósították meg, amikor látták, hogy ég a lábuk alatt talaj. Ám amikor valóban hozzáláttak a felvilágosítás munkájához, megállapították, hogy az EFSz számára a kis- és középföldművesek megnyerhetők, persze csak a szemléltető meggvőzés módszerével, csak az önkéntes beleegvezés Útján. A házi agitáció során az EFSz-be hét polgár lépett be, a nyilvános gyűlésen további huszonnégy földműves, úgyhogy a szövetkezetnek már 117 tagja van. Az Egységes Földműves Szövetkezet tagjai a végrehajtott meggyőző kampány után kötelezték magukat, hogy az egész földet megművelik és a tavaszi munkákat gyorsított ütemben befejezik. A második említésmre méltó eset a bártfai járásban Zlate községet érinti. Az eperjesi kerületi titkár ez év március 20-án a járási titkár jelentése alapján azt jelentette a SzKP Központi Bizottságnak, hogy a nevezett községben egy nappal előbb folyt le az EFSz ülése, amelynek folyamán körülbelül 9 földműves, akiket állítólag egy kulák fia szervezett, meg, tört be a helyiségbe, szétzúzták a lámpát, erőszakoskodtak ,és rátámadtak a Párt és az EFSz funklezze a falusi gazdagok igazi arcát a kis- és középparasztok előtt, elszigetelje a falusi gazdagokat a kis- és középparasztoktól. A CsKP Központi Bizottsága ülésezése után a járási bizottságok számos járásban kezdték figyelmesebben szemügyre venni a falusi gazdagok kérdését és e mellett maguk rájöttek saját munkájuk számos hibájára. Vannak olyan esetek, ahol nem folytatnak harcot a falusi gazdagok ellen, mert a falusi gazdagok befolyást gyakorolnak a szövetkezet funkcionáriusaira és a szövetkezetben saját érdekeiket juttatják érvényre. Vannak esetek, hogy nem folytatnak harcot я falusi gazdagok ellen, mért ezek a helyi nemzeti bizottságok, vagy még hozzá a helyi pártszervezet funkcionáriusai. Olyan esetek is előfordulnak, hogy a járási bizottság teljesen elégtelenül támogatta a szövetkezeti tagoknak, a kis- ég középparasztoknak a falusi gazdagok ellen folytatott harcát. A járási konferenciákon széleskörű vita folyt a falusi gazdagok elleni harc kérdéséről. Ha az újonnan megválasztott járási pártbizottságok felhasználják a nyert tapasztalatokat, ha okulnak azokból a hibákból, amelyeket a szocializmus falun való építésének fontos kérdése terén elkövettek, akkor majd sikerül minden járásban, minden egyes faluban elszigetelnünk a falusi gazdagokat a kis- .és középparasztoktól, kiűzni őket a szövetkezeti tagok többségének határozata alapján za EFSz- bő] és biztosítani így az Egységes Földműves Szövetkezetek további sikeres fejlődését. cionáriusára, Hatalára. Ez volt az első jelentés. Amikor azonban a mi felhívásunkra a kerületi bizottságból az elvtársak maguk mentek a színhelyre, a következő tényleges helyzetet állapították meg: Zlate községben a múlt év őszén a föld műszaki-gazdasági rendezésének megvalósítására került sor, amikor a községben ,még az EFSz előkészítő bizottsága sem létezett. A községben 103 parasztgazdaság van. Azonban a néhány héttel azelőtt megalakított EFSzbe csupán 7 aktív földműves lépett be. A műszaki-gazdasági rendezésnél úgy intézték a dolgokat, hogy a szövetkezeti területhez egyszereűn hozzácsaptak 90 hektár földet, amelyet a földművesek a beszolgáltatási szerződések megkötésénél eltitkoltak, ehhez hozzávettek 6 hektár volt zsidó földet, amelyet a földművesek az úgynevezett fasiszta szlovák állam alatt vásároltak árverésen és körülbelül 50 hektár olyan földet, amelynek tulajdonosai Amerikába mentek és amelyet azok rokonai műveltek meg. Ezt a földet a rokonok beleegyezése nélkül csatolták az EFSz földjéhez- Ezek a tények, amelyek az SzKP helvi szervezete volt elnökének munkáját kénezik. aki,maga is 16 katasztrális hold földet birtokolt (amelyből azelőtt ő maea is 6 holdat eltitkolt), я falut az EVSz-szel szembeállították. Hatala más túlkapásokat is elkövetett, például magának kisebb beszól váltatási kötelezettséget írt elő, mint я kisparasztoknak. Hatala ugyan átadta földiét a szövetkezetnek. de maga a szövetkezetben valóságban nem dolgozott, miután (a bártfai földműves raktárszövetkezetben volt alkalmazva. Hatala az úgynevezett szlovák állam alatt a község kormán vbiztoea és a fa.si szta rendszer hű kiszolgálója volt. A községben Hatala — mint minden hozzá hasonló ember — diktátori módon lépett fel, megfélemlítette a polgárokat, elnyomta a kritikát és üldözte azokat, akik bírálni merészelték. Mindezt főleg azért tehette, mert az SzKP járási bizottsága, mindenekelőtt a Párt járási ttkára támogatta. Tagg- ’’«sen H"italát mint ellenséges elemet leplezték le, aki Pártunkban rej(Folytatás a 4. oldalon )
