Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-04-29 / 17. szám
4 1951. április 23. Az SzKP Központi Bizottságának ülése (Folytatás a 3. oldalról' tőzött. Miután a szövetkezetből is kizárták, a Párt azon tagjai, akik azelőtt kívül álltak, beléptek az EFSz-be és javult a többi kis- és középparaszt viszonya is az EFSz-hez, a meggyőző kampány sikereket ér el. Okulás a hibákból Az említett esetekből milyen tanulságot vonjunk le? Ezekben az esetekben mi az, ami kölcsönösen közös? Közös bennük az, hogy jelzik pártszerveink .és szervezeteink elégtelen munkáját, hogy rámutatnak, milyen elégtelenül és gyakran helytelenül érvényesül a Párt szerepe. A fentemlített példák továbbá túlságosan szemléltetően ábrázolják, hogy szervezeteink, párttagjaink és funkcionáriusainak közül milyen kevesen agitálnak, milyen elégtelen a meggyőző politikai tömegmunka. J. Bránik elvtárs beszédében foglalkozott nehéz és könnyű-iparunk nagy jelentőségével, az eddigi elért eredményeinket megemlítve, majd rátért az előttünk álló feladatokra amelyek az ötéves terv sikeres teljesítése érdekében előttünk állanak. Energetika A villanyáram termelése az 1950. évhez viszonyítva kétszeresére emelkedik. A két további esztendőben, amikor a vízierőművek építkezése befejezést nyer, a villanyáram termelése az 1950- es évhez viszonyítva négyszeresére emelkedik és Szlovákiában alapjában véve annyi villanyáramot fognak termelni. mint az egész München előtti Csehszlovák Köztársaságban. Szlovákia részesedése a villanyáram termelésében összállami viszonylatban az eddigi 10 %ról 23%-ra emelkedik. Az energetika fejlődésében mind nagyobb szereDet fog betölteni a vizienergia. A Vág folvón a vízierőművek rendszerét úgy építjük ki. hogy építésünk további’ szakaszában a Vág alsó folyásának hajózhatósága is lehetővé váljon. Emellett Kelet- és Középszlovákia más folyóin is több vizierőmű építkezését fogjuk megkezdeni, így a keletszlovákiai úi iparvidéknek a szükséges energiával történő ellátását közeli forrásokból fogjuk biztosítani. Nagv jelentőségű kezdeményezés lesz a hatalmas dunai .energetikai mű építkezésének megtervezése, előkészítése és az építkezés megkezdése. E vizierőmű nagyságával és jelentőségével a világhírű Dnveprosztroj mellé sorakozik maid fel A népi. demokratikus államokkal kialakuló együttmunkálkodá- S'unk keretében szoros együttmunkálkodást létesítünk az energetikában és így költséges beruházások nélkül egyes távoleső vidékek ellátását is megoldjuk. Jelentős módon hozzálátunk a távolsági vezetékek kiépítéséhez és a célszerű energetikai rendszerek létesítéséhez. Kohók Még ebben az évben megkezdjük a keletszlovákiai kohászati kombinát építkezését, amely alapvető tényező lesz a további ipari építésnek. A kombinát első részét 1953-ban helyezzük üzembe. A kombinát egymillió tonna nyersvasat fog termelni. E kombinát mellett számos segédüzem létesül, fémmegmunkáló éš kémiai üzem, a kombinát annak az új hatalmas ipari területnek lesz a magva, amelyet fokozatosan fogunk kiépíteni a kassai és eperjesi kerületben. A kohászati kombinát építkezése nemcsak Szlovákia iparosításának legjelentősebb vállalkozása lesz, hanem a döntő lépést jelent a termelőerők helyes szocialista elosztásához vivő úton. Viszont a különféle előítéletek, ártalmas szokások, a kapitalizmus maradványainak kiküszöbölése az emberek tudatából, a faluból az üzembe jövő új munkások bekapcsolása, a szocialista munkaversenybe és az öntudatos szocialista munkába, a kis- és középparasztság megnyerése az EFSz építésére és megerősítésére, valamint a falunak szocialista szellemben való általános gazdasági és kulturális átépítésére — mindez csupán hangyaszorgalommal érhető el és kitartóan végzett mindennapi agitációs munkának eredménye lehet csupán, amelyet szervezeteink céltudatosan vezetnek és irányítanak. Az első lépéseket már megtettük. Azonban nem állhatunk meg félúton és nem engedhetiük meg azt, hogy olyan emberek, akiket az ajtón kirúgtunk, az ablakon térjenek vissza, hogy a megbízhatatlan, rossz elemek, akiket az egyik helyről eltávolítottunk, még A mezőgazdasággal foglalkozva a következőket állapította meg: Az ötéves terv fokozott feladatainak fordulatot kell teremteniük a mezőgazdasági termelés fejlődésében is, amely amint azt Široký elvtárs már megállapította, mindezidáig nem volt kielégítő. Ismeretes, hogy a növényi termelés össznövekedése az ötéves terv első és második esztendeiében csekély volt. Ennek pedig érthető következménye az volt, hogy az állattenyésztés .takarmánvalapja megszűkült, ami a mezőgazdasági termelés általános növekedését jelentősen gátolta. Az eredeti ötéves terv az 1953. évre a mezőgazdasági termelés 27.3 százalékos növekedését helyezte kilátásba az 1948. évhez viszonyítva. A felemelt ötéves terv szerint a mezőgazdasági termelés 1953-ban 64.5%-kal emelkedik, ami az elmúlt évhez viszonyítja 44.8%-os emelkedést jelent, emellett a növényi termelés 48.2 százalékkal, az állattenyésztés 40.7%kal fokozódik. Világos tehát, hogy az eddigi fejlődéstől eltérően ebben az időszakban fokozottabban kell emelnünk a növényi termelést, mint az állattenyésztést, hogy így megnöveljük saját takarmányalapunkat. Ebben rejlik a mezőgazdasági termelési terv egyik alapvető feladata is. Rohamos növekedés várható az ipari növények termelésében is, így pl. a len vetési területe 1950-hez viszonyítva hatszorosájelentősebb tisztségekben jelenjenek meg és így kompromittálva legyen Pártunk tisztaságának gondolata és káderpolitikánk. Ä járási konferenciák tapasztalatai A járási konferenciák nagy hiányokat lepleztek le a helyi pártszervezetek és járási bizottságok gondoskodásában az EFSz-ek építése és megszilárdítása felől, valamint a határozottság és a politikai megértés hiányát, az engesztelhetetlen osztályharc kérdésében a kulákok ellen, akik behatoltak az EFSzbe, hogy annak fejlődését gátolják, hogy azt belülről felforgassák. Ezért fokozni kell a Párt szerveinek és szervezetednek gondoskodását az EFSz-ekről, a'z ezeknek juttatott segítséget és meg kell szilárdítani a munkásosztály szövetségét a kis- és középpárasztSággal. ra és kenderé megközelítőleg háromszorosára emelkedik. A hústermelés az eredeti tervtől eltérőleg 1953-ban egynegyedével, a tejtermelés pedig egyötödével emelkedik. A terv e magas termelési célkitűzésék elérésénél a hektárbozamok lényeges emelkedésével számol. Búzában tavaly átlagban 17.1 métermázsát értünk el, 1953-ban 19.2 métermázsát kell elérnünk. Rozsban 15 métermázsáról 17 métermázsára kell emelnünk a hektárhozamot árpánál a tavaké 14.2 métermázsáról 18.2 métermázsám. я kukoricánál 22.2 mázsáról, amelvet 1948-ban értünk el (1950-ben nagyon rossz volt a termés), 26.7 métermázsa hozamot kell elérni, cukorrépából 223 métermázsa helyett 260 métermázs^t burgonyából az 1948. évi 101 7 rm'termázsa helyett 130 métermázsát. A többi termények hektárhozamát is lényegesen kell emelni. Az átlagos tejhozamot az 1950 évi eredménvhez képest 18-8%-kal kell emelni és az eddigi 1472 liter helyett tehenenként és évenként legalább 1750 litert kell elérni. Ezzel lényegesen túllépjük a háború előtti hektárhozamokat és hasznosságot. A mezőgazdasági termelés fejlődését elsősorban a kiterjedt agrotechnikai intézkedések további gépesítésével segítjük elő, az állami birtokok gyorsütemű kiépítésével és elsősorban a szövetkezeti nagytermelés fejlesztésével. A gépesítést úgy fokozzuk, hogy 1953. évben a termővidékek összf oldj ének csaknem 70%-át gépekkel fogjuk megmunkálni. Jelentős fejlődést várunk a birkatenyésztésben, amelynek 1953-ban a mai állapotot 131 százalékban kell túlhaladnia. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében, főleg a további esztendők során, nagy jelentőséggel bírnak majd a szárazság elleni intézkedések. A szárazság elleni intézkedések keretében füvesvetésforgók bevezetését foganatosítjuk, ahol a here- és lucemakeverékek vetési területe 110.000 hektárt ér el és 1955- ben 205 ezer hektárt. Gyorsan fogjuk folytatni a mezőgazdasági erdősítést, 1955-ig több mint 110 ezer hektár erdősítését fogjuk végrehajtani, szélfogókat 1953-ig 8000 hektáron fogunk elültetni, azaz Szlovákia össz-szükségletrinek egyötödét fedezzük. Nagyobb öntözőterveket készítünk elő és a Dunának energetikai célokra való kihasználásával kapcsolatosan, nagyvonalú öntözőrendszer kiépítése válik lehetővé Dél- Szlovákia széles területein. A mezőgazdáién éf a felvásárol Szlovákiában a mezőgazdasági dolgozók elé a terv először tűz ki magas termelési feladatokat: Ezeket a feladatokat teljesíteni lehet, mert államunk óriási segítséget nyújt mezőgazdaságunknak. Csak az kell, hogy az állami szektor, azaz az állami birtokok és állami gépállomások gyorsan kftküszöböljék azokat a hiányokat, amelyekről Gottwald elvtárs beszélt és hogy az EFSz-ek kiépítésének kérdését úgy oldják meg, ahogy Gottwald elvtárs és Slánsky elvtárs kérték a CsKP Központi Bizottsága ülésezésén tartott beszámolóikban, Mezőgazdasági dolgozóink számára a legnagyobb becsületbeli feladat, hogy á tehető leggyorsabb iramban felszámolják a mezőgazdasági termelés hátramaradását. Továbbá határozottan meg kell szüntetni azokat a szervezeti nehézségeket, amelyek akadályozzák a felvásárlási feladatok teljesítését, főként a tojás és a tej dolgában. Hogy lakosságunknak mezőgazdasági termékekkel való ellátása folyamatos legyen, a kereskedelmi Szervezeteknek is meg kell javítani munkájukat. A CsKP Központi Bizottságának nagyjelentőségű ülésezése után a kenyérellátásban jelentős javulás állt be, de állandóan jelentenek helyi jellegű zavarokat. Itt van az új zöldség-idény. Itt az ideje annak, hogy szocialista kereskedelmünk rugalmasan és készségesen elégítse ki dolgozóink szükségleteit. Elvtársak, az a tény, hogy kénytelen voltam néhány olyan hiányt felemlíteni, amelyekről e helyen is már szó volt, és ehhez még Široký elvtársnak a bányászatról mondott szavai azt bizonyítják, mily közvetlenül teljesítjük a Párt határozatait és minő hiányok vannak munkamódszereinkben. A felsorolt hiányok kiküszöbölése és teljes eltakarítása annál sürgetőbb, mivel a CsKP Központi Bizottsága február 21-től 24-ig tartott ülésezésén az egész Párt számára, a gazdaságban dolgozó összes munkatársaink számára kitűzte azt a feladatot, hogy emeljük üzemeink, állami birtokaink, állami gépállomásaink munkáját magasabb színvonalra azzal, hogy termelésünket rendszeresen törekszünk gazdaságosabbá tételére. A gazdaságosabbá tételért folyó harc egyszersmind üzemeink szocialista jövedelmezőségéért folyó harc is, harc az akkumulációért, harc tervgazdaságunk gyors fejlesztéséért. Gottwald élvtárs szocialista építésünk előrelátó szervezője ezt a feladatot azért tűzte ki éppen most a CsKP Központi Bizottsága ülésezésén oly sürgősséggel, mert megértek az előfeltételek arra, hogy szocialista iparunk és többi szocialista üzemeink is rendszeres és szívós törekvést fejtsenek ki a termelés gazdaságosabbá tételére. Ahol a teheneket eqy kecske helyettesíti Az elmúlt napokban a somorjai járásban lelepleztek két falusi kulákot, § lakik a dolgozó nép rovására szabotáltak a termelésben. § = Mészáros Gyula, csákányi 33 ha-os kulák ezideig semmiféle beszól- l I gáltatási kötelezettségének nem tett eleget. Az illetékes hatóságok ellenőrizték = I a gazdálkodását és megállapították, hogy egy kecskét tart az istállóban. Ez az j 1 egész állatállománya. Amikor feltették neki a kérdést, hogv tud-e arról, hogy I ja mi dolgozóink, a többtérmelésse! erősítik a békét és ez feladata minden be- I [ csületes földművesnek is? Továbbá, hogy gyermekeink legfontosabb tápláléka ] la tej és biztosítani kell, hogy azoknak meglegyen a napi szükségletük? Ezt a \ j Mészáros úr nem tudta és nagyfeszesen odavágja, hogy az ő megélhetéséhez j j elég a két liter tej. amit a kecske ad naponta. — Mit törődik ő másokkal. A j Ihúsbeszolgáltatási kötelezettségét úgy akarja teljesíteni, hogy másoktól veszi I át bizonyos húsmennyiséget. Sertései nincsenek és az a kifogása, hogy el kel- § 1 lett adnia, mert nem volt mivel őket etetni. Másik ilyen szabotáló Hadai István bél-vatai kulák. A beszolgáltatási } [kötelezettség ellenőrzésénél megállapították, hogy április végéig mindössze 9 | I kg vajat szolgáltatott be. Marhaállománya összesen három beteg tehén. Az | [előírt 1936 darab tojás helyett beadott 260 darabot, holott tyúkállománya | I meglehetősen nagyszámú. Sertésállomá nya összesen három darab és az a kifo- | jgása, hogy a többi sertéseket be kellett adnia a raktárszövetkezetekbe, mert } I nem tudta mivel meghizlalni. Később b evallja, hogy spekulált vele, mert a fél- [ [ hízott sertéseket a raktárszövetkezet m agasabb áron veszi át. így festenek tehát, a szocializmus legelvetemültebb ellenségei. J. Bránik elvtárs beszámolójának részlete az SzKP Központi Bizottságának ülésén
