Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-04-29 / 17. szám
0 £&Ш9Шм&е5 1951. április 29. A szovjetnép békemunkájának diadala Az ipar 4 év és 3 hónap alatt téliesítetté az ötéves tervet — A mezőgazdaság nagy növekedése A Szovjetunió népgazdasága újjáépítésének és fejlesztésének 1946—1950 évi háború utáni ötéves tervét, amelyet a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsa 1946 márciusában fogadott el sikeresen teljesítették, a terv legfontosabb feladatait pedig jelentékenyen túlteljesítették. A most befejezett ötéves tervben nagy sikerek születtek a Szovjetúnió iparának újjáépítése és fejlesztése terén. Az ötéves terv célul tűzte ki, hogy a Szovjetúnió egész ipari termelését 1950-re, az ötéves terv utolsó évére, a háborút megelőző 1940-es esztendővel összehasonlítva 48°/o-kal növelje. A valóságban 1950-ben 73®/o-kal több ipari terméket állítottak elő, mint 1950-ben. A Szovjetúnió ipara az ötéves tervet határidő előtt 4 év és három hónap alatt teljesítette. Az ötéves tervben az 1950-es évre az ipari termelésben kitűzött feladatok mennyiségileg 17®/o-kal túlteljesítették. A vas és acéltermelés egészében 1950-ben a háború előtti színvonalat 45%-kai haladta túl az ötéves tervben előírt 35%-kal szemben. Emellett a nyersvastermelés a háború előtti' színvonalhoz viszonyítva 29%-kai. az acéltermelés 49%-kai a hengerelt-árutermelés 59%-kai növekedett. Nagy arányokban megvalósult a sok munkával járó és nehéz testimunkát igénylő munkálatok gépesítése és a termelési folyamatok automatizálása. A széntermelés 57, az olajtermelés 22 százalékkal nőtt Ä széntermelés 1950-ben 104%-kal volt az ötéves tervben előírtnak és a háború előtti színvonalhoz viszonyítva 57%-kal növekedett. A kőolajipar újjáépítése és fejlesztése ötéves tervének feladatát túlteljesítették. 1950-ben a kőolajtermelés az ötéves tervben előírtnak Í07%-a volt, 22%-kal több mint a háború előtt. A villamosenergia termelés terén 1950-ben 80%-kal haladta túl az 1941- es színvonalat. Valamennyi vízi erőtelepet, közöttük az ötéves tervben előírt hat nagy vízierőművet újjáépítették. A gépgyártás termelése 1950-ben 2.3- szeresen múlta felül az 1940es évi termést. 26 automatagépsort és automata üzemet létesítettek gépkocsialkatrészek gyártására. Több mint 150 új nagvtermelékenységű mezőgazdasági gépfajta tömeges gyártását kezdték meg. A közlekedés és híradás terén új mozdonyok és villanymozdonvok beállításával jelentékenyen megújították és kibővítették a mozdonvparkot. Űi vasútvonalak épületek különösen az északi vidékeken és Középázsiában. A vontatóflotta kapacitásának kihasználása 1950-ben az 1940 évihez viszonvítva 30%-kal növekedett a nemmagániáró flottauszályok rakodóképessége 43%-kai emelkedett. Az ötéves terv éveiben helyreállították a távbeszélő táviró és rádióhálózatot és ennek további feilő^''’éét az úi technika alapián biztosították. A rádióállomások építésének tervét az ötéves terv alatt 39%-kal túlteljesítettek Ar ötéves terv teljesítése a mezőaazdctsáq terén A mezőgazdaság az ötéves terv sikeres teljesítése eredményeképpen új. hatalmas fejlődést ért el. Az ötéves terv évei alatt növekedett és méf* iobban erősödött a kolhozok társasgazdálkndása feilődött a mezőgazdaság anyagi ''s technika^ bázisa, növekedett a gép- és traktorállomások szerepe a kolhoz-termelésben. újabb képesített kádereket, a mezőgazdaság szervezőit, a földművelés. az állattenyésztés és a gépesítés mestereit képezték ki. 56’5 millió mázsával több qabona, mint a háborút megelőző években A gabonafélék vetésterülete öt esztendő alatt több mint 20 százalékkal növekedett. ' A gabona össztermése 1950-ben 345 millió púddal (56.5 millió mázsával) haladta túl az 1940. évit. Ugyanakkor a búzatermés a háború előtti színvonallal szemben 376 millió púddal (61.6 millió mázsával) emelkedett. A gabonafélék terméseredményének ötéves tervfeladatát túlteljesítették. 1949-ben és 1950- ben a gabonafélék terméseredménye 13 százalékkal haladta meg az 1940. évit. Az ipari növények vetésterülete öt esztendő alatt 59 százalékkal emelkedett. A gyapoté 91 százalékkal, a lené 90 százalékkal, a cukorrépáé 57 százalékkal, a napraforgóé 23 százalékkal. A gyapot-össztermés eredménye öt esztendő alatt 2.9-szeresére emelkedett, a rostlené több mint 2-szeresére, a cukorrépáé 2.7-szeresére, a napraforgóé pedig 70 százalékkal. Komoly hiányosság még a mezőgazdasági növények termelésénél az aratáskor szenvedett nagy veszteség. Különösen áll ez a gabonára, lenre és a cukorrépára. A zöldség és főzelékfélék, valamint a burgonya vetésterülete az 1940. évihez viszonyítva 5 százalékkal emelkedett, a burgonya össztermelése pedig 1950-ben 21 százalékkal haladta meg az 1940 évit. Az elmúlt öt esztendő alatt jelentékeny munkálatokat végeztek a Moszkva, Leningrád. Baku. Harkov, Kiev, Gorkij, az uráli, donyecmedencei, kuznyeckmedencei. ipari központok, a szibériai és távolkeleti városok valamint egyéb nagy városok körül létesített további kiterjesztése és megszilárdítása .terén. A takarmánynövények vetésterülete 1950-ben 1940-hez viszonyítva 15 százalékkal növekedett, de az évelő füvek vetésterülete növelésének az ötéves tervben kitűzött feladatát nem teljesítették száz százalékban és a takarmánytermelés elmarad az állattenyésztés megnövekedett szükségleteitől. Az állattenyésztés terén teljesítették a kolhozok társadalmi tulajdonban álló állatállománya növelésének az ötéves tervben előírt feladatát. A kolhozokban jelentékenyen túlhaladták a haszonállat és a baromfi létszámának háború előtti színvonalát. A szarvasmarhaállomány létszáma’40 százalékkal, a juhé és kecskéé 63 százalékkal, a sertésé 49 százalékkal, a baromfié 2-szeresen múlta felül a háború előtti színvonalat. A háború alatt erősen csökkent haszonállatállományt a gazdaságok minden ágában — a kolhozokban, szovhozökban, a kolhozparasztoknál és az egyéni gazdálkodóknál, a munkásoknál és alkalmazottaknál egyaránt — helyreállították és az állatállomány 1950- ben, 1940-hez viszonyítva 4 százalékkal, a baromfiállomány pedig 14 százalékkal növekedett. Az ötéves terv esztendői alatt a kolhozokban és szoyhozofcban jelentékeny munkát végeztek a fajállattenyésztés megjavítása terén, kibővült a faj állattenyésztő szovhozok, az állami fajnemesítő telepek és a kolhozok fajállattenyésztő gazdaságainak hálózata. burgonya és zöldségtermelés bázisainak A Szovjetunió szovhozügyi minisztériumának szovhozaiban befejeződött a mezőgazdasági munkák gépesítése Teljesítették az ötéves tervnek a szovhozépítés területén kitűzött feladatait. A szovhozok az ötéves terv ideje alatt jelentékenyen bővítették a mezőgazdasági növények vetésterületét. A gabonafélék 1950. évi terméseredménye az 1940. évi terméseredményt 16 százalékkal múlta felül. A Szovjetúnió szovhozügyi minisztériumának szovhozaiban alapjában véve befejeződött a mezőgazdasági munkák gépesítése. 1950-ben a szántásnak, a vetésnek és a gabonafélék aratásának több mint 95 százalékát gépi vontatással végezték a szovhozokban. Az 1950-es év végére a Szovjetúnió szovhozügyi minisztériumának szovhozaiban 20 százalékkal több szarvasmarha, 29 Százalékkal-több sertés volt a háború előttinél. Az állatállomány haszna jelentékenyen megnövekedett. Egy tehén tejhozama a Szovjetúnió szovhozügyi minisztériumának szovhozaiban az 1950. évben átlagosan 28 százalékkal haladta meg az 1940. évi színvonalat. Az ötéves terv évei alatt nagy munkát végeztek a kolhozok további gazdasági és szervezeti megszilárdítása, a mezőgazdasági artelek alapszabálya megsértésének felszámolása, a kolhozokban folyó munka díjazásának rendezése, az állandó munkabrigádoknak, mint az artelmunk, fő szervezeti formájának megszilárdítása terén. Jelentékenyen megszilárdult a kolhozok munkafegyelme és emelkedett az ott folyó munka termelékenysége. A kolhozok oszthatatlan alapjainak összege 1950-ben 1.6-szeresére emelkedett az 1940. évihez viszonyítva. A litván, leit, észt és moldva köztársaságok, valamint az Ukrán és Bjelorusisz Szovjet Szocialista Köztársaságok nyugati területei német megszállás alatt állott parasztgazdaságai termelésének a Szovjetúnió nagy segítséget nyújtott a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdítása, a gép- és traktorállomások szervezése, traktorok, gépek, műtrágyaszállítás és hitelnyújtás. stte. terén. Az ötéves terv végéig ezeken a területeken az önkéntesség elvének alkalmazásával alapjában véve befejezték a parasztgazdaságok kolllektivizálását. A szocialista mezőgazdasági termelés Előkerültek az eltitkolt kulák földek Perbetén Elismerést érdemel azon kis- és középföldművesek munkája, kik 1949-ben a nehézségek ellenére is felépítették a perbetei EFSz-ben a sertéshizlaldát. A szövetkezet akkor még a II. típus szerint dolgozott, de a gondos tagok előre számoltak azzal, hogy a sertéshizlaldával biztosítják majd a húsbeszolgáltatást. Az elmúlt évben 200%-ra, ezévben pedig 250%-ra teljesítették beszolgáltatási kötelezettségeiket. De’nem követik példáikat a perbetei magángazdálkodók, akik ebben az évben a sertéshúst 5%ban szolgáltatták be. A községben van 30 kulák. Ezek valamennyien 20—30 hektáros gazdák. A termelési szerződés szerint 15—20 darab sertést kellene tartaniok. Ezzel szemben alig két-három darabot tartanak. Mégcsak nem is foglalkoztatja őket az a gondolat, hogy beszolgáltatás! kötelezettségeiknek eleget tegyenek. Aligha hisszük, hogy a becsületes ’ szövetkezetesek továbbra is megtűrik a kulákoknak ezt a szabotálását ......... H Ami a legérdekesebb, hogy Perbetén ez év tavaszáig csak négy kulák volt elismerve és 26 olyan gazda volt, akik 8—10 hektárosak voltak. Tavasszal, amint a Földműves Raktárszövetkezet alkalmazottai megkezdték a termelési szerződések szétírását megállapították, hogy a község határából 400 hektár föld hiányzik. Az EFSz tagjai kivizsgálták az ügyet és kikérték a telekkönyvi kivonatot. Az ügy kivizsgálása után arra a megállapításra jutottak, hogy a fennt említett huszonhat középgazdának nem 8—10 hektár földjük volt, hanem 20—40 hektár. így aztán könnyű volt ezeknek a kontingenst teljesíteni, mert kulákok helyet középparasztoknak voltak elismerve. A volt jegyző úr ezt nagyon ügyesen megcsinálta, — valószínű nem ingyen. Az ilyen neines cselekedetéért a jegyző úr magas kitüntetésben részesült és elhelyezték őt a járási hivatalban. fejlődése és a bőséges árutermelés lehetővé tette a lakosság növekvő kenyér-, bús-, tej- és egyéb élelmiszerszükségletének kielégítését és a kolhozok, valamint a kolhozparasztok jövedelmének növekedését.. A gabonafélék és az ipari növények termelésének növekedése, valamint az állattenyésztés termékeinek növekedése szilárd nyersanyagbázist teremtett a könnyű- és az élelmiszeripar további fellendüléséhez. A mezőgazdaság technikai felszerelése gyarapodott. Az ötéves terv alatt a mezőgazdaságnak 536.000 traktort (tizenöt lóerősre átszámítva), 93.000 gabonakombájnt — köztük 39.000 magánjárókombájnt —, 340.000 traktorekét, 254.000 traktoros vetőgépet, 249.000 traktoros kultivátort és nagymennyiségű más talajmegmunkáló, vető- és aratógépet szállítottak. Ugyanakkor elmaradás mutatkozik a mezőgazdaságnak gyapot-, len-, kender- és cukorrépa-betakarító gépekkel való ellátása, továbbá a kolhozok és szovhozok állattenyésztő gazdaságainak takarmányelőkészítő-gépekkel való ellátása és a nehéz munkafolyamatok gépesítése terén. Jelentős munkát végeztek a kolhozok, gép- és traktorállomások, valamint szovhozok villamosítása terén. A falusi villanytelepek kapacitása 1950 végéig az 1940 évihez képest 2.8rszeresére emelkedett. Nagy sikereket értek el a földművelés kultúrájának emelésével kapcsolatban: munkálatok indultak a Szántóföldi és a takarmány füves-vetésforgó rendszeresítésére és módszerének elsajátítására a kolhozokban és szovhozokban; 1950-ben a kolhozokban az ugar- és őszi szántás több mint 90 százalékát traktorokkal végezték el; az előhántó®-ekékkel végzett szántás az egész traktorszántás 87 százaléka volt a>z 1940. évi 13 százalékkal szemben; a tavaszi növények vetésterülete az őszi szántásterületen és a tiszta ugaron a kolhozokban 1950-ben az egész terület 63 százaléka volt az 1940. évi 54 százalékhoz képest. A gabonaneműek minőségi vetése a? ötéves terv alatt 64 százalékkal emeh kedett, a búzáé megkétszereződött. A kolhozokban az összes gabonaneműek vetésterületének felén 1950-ben kombájnokkal arattak és csépeltek. Sikeresen megvalósulnak a mezővédő erdőfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. A kolhozok, a szovhozok, a mezőgazdasági gépállomások, az erdőgazdaságok és az erdővédő telepek a természetátalakító sztálini-terv megvalósítása során 1,350.000 hektárnyi területen végeztek védőerdőültetést. Ebből 1950-ben 760.000 hektáron. A kalondai állami birtok egy év alatt elért eredményei Kalandén még nincs EFSz, de van néhány kulák, aki a földjét nem bírja megművelni. A helybeli dcdgozó nép nem tűrte, hogy ez a föld parlagon heverjen. A különálló parcellákon állami birtok létesült. Ha megalakul az EFSz, annak tulajdonába megy át. A szarvasmarhaállomány létszáma egy év alatt ezen a birtokon 80 darabra emelkedett. Az állatokat három istállóba helyezték el. Minden istállóban egy ember végzi az állatok gondozását. Norma szerint dolgoznak. Egy tehén gondozásáért 6.50 koronát kapnak. Ezen kívül fej és után literenként egy koronát és ha 70 literen felül felnek, literenként két koronát. A marhákat naponta kétszer etetik, a takarmányon kívül kukoricával, olajpogácsával és korpával is. Jó takarmányozással egyes teheneknél napi 15—16 literes tejhozamot is elérnek. Itt látni csak, mi a különbség az igástehenek és fejőstehenek között. Egyes gazdák még azt hiszik, ha a tehenet dolgoztatják, tejet is fog adni. Ha a kalondai állami birtok is igába fogná teheneit, bizonyára nem tudna 515 liter tejet adni naponta a tamási tej csarnoknak. Az állami birtok munkaerőhiányban szenved. Dolgozói sok nehézséget küzdöttek le. Hogy a vetést minél e’őbb befejezzék, vasárnap is dolgoztak a traktorral két váltásban 12—12 órát. A növénytermelésben nem dolgozhatnak norma szériáit, mert a föld nincs egybe mérve. (-ala-)
