Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-04-22 / 16. szám
1951. április 22. 7 Egy szovjet kolhoz-elnök Magyarországon meglátogatta a szövetkezeteket és gépállomásokat, ahol a dolgozók sck-sck kérdésére adott felvilágosítás* Jegorov, a moszkvakömyóki „Pobeda“ kolhoz elnöke, az elmúlt napokban Magyarországon járt, ahol meglátogatott több termelőszövetkezetet és állami gépállomást. A magyar sajtó beszámolt útjáról és érdekes részleteteket közöl a magyar szövetkezeti tagokkal folytatott beszélgetéseiből. A magyar lapok alapján az alábbiakban kiragadtunk több érdekes kérdést és arra adott felvilágosítást. • Kérdés: Hány tagú egy szovjet gépállomási brigád? Jegorov válaszában elmondotta, hogy a Szovjetunióban 5—6 traktor dolgozik egy brigádban. A gépek főjavítását télen végzik, míg a munkaközben előforduló kisebb hibákat a . brigádnak kell kijavítania. Egy brigádnak ezer hektáron kell elvégeznie a szántást, vagy ötszáz hektáron a szántást és a vetést. Kérdés: Ki adja az a brigád- vagy a kolhoz? — Minden traktorbrigádnak üzemanyagfelelőse van — válaszolta Jegorov ö köteles számontartani az üzemanyagkészletet és gondoskodni az utánpótlásról. Az üzemanyagot a kolhoz adja! Ha rossz állapotban vannak az utak, akkor a gépállomás még azt is kiköti, hony kéttonnányi eüzmanyagot a kolhoz- előre köteles a munkahelyre szállítani, nehogy emiatt fenakadás álljon be. Kérdés: Hogyan lehet javítani a munkafegyelmet a szövetkezeten belül? — Nálunk, a Szovjetunióban — válaszolta Jegorov — a kolhozszabályzat mindenki nézve kötelező. Ha valaki megsérti a szabályzatot — például nem tartja be az előírt munkaidőt — akkor az illetőt behívják a vezetőség ülésére, megbeszélik vele a dolgot és megvizsgálják, miből ered a fegyelemsértés: öntudathiányból, hanyagságból, rosszindulatból, vagy más okból. Egyénileg ítélnek meg 'mindenkit, egyénileg foglalkoznak mindenkivel. Ha pedig Szükséges, büntetést is .kiszabhatnak, ami állhat dorgálásból, nyilvános dorgálás-' ból és pénzbüntetésből: néhány, de legfeljebb öt munkaegység’levonásból. Kérdés: Hogy intézik a tanulás ügyét a Szovjetiinióban? Válasz: A kolhozok igen nagy figyelmet fordítanak a káderek nevelésére. Ha valakit tanfolyamra küldenek, az megkapja a járandóságát. Ha jól végezte a tanfolyamot, másfél munkaegységet kap. Hosszabb tanfolyamoknál aszerint kapnak a résztvevők munkaegység-jutalmat, amilyen eredménnyel tették le a vizsgáikat. Kérdés: Hogyan gondoskodik a kolhoz az öregekről? — A kolhoz jövedelmének két százalékát az úgynevezett jóléti alapra 'fordítják — feleli Jegorov —. Ez az alap sok kolhozban olyan összegre rúgott, hogy a kolhoz üdülőt, vagy szanatóriumot épített rajta. Ebből az alapból tart-A Román Népköztársaságban is egy.re több egyénileg gazdálkodó földműves ismeri fel a szocialista, nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Romániában már a múlt év őszén elérték a 900-as szövetkezeti létszámot, idén tavasszal pedig már több mint ezer szövetkezet működik. A román földműves szövetkezetek is ’működési szabályzat alapján dolgoznak. Tagjaiak munkaegységek alapián', elvégzett munkájuk után részesednek a közös jövedelemből. A Román Népköztársaság nagy segítséget ad a fiatal szövetkezeteknek A román ötéves terv végére — tehát 1955-re — 290 új gép- és traktorállomás, valamint hat új gépjavitóközpont szervezésével, a román mezőgazdaságban dolvozó traktorok száma 18.400-ra emelkedik! Ennek megfelelően emelkedik a vetésterület nagysága is, amely 1955-re eléri a 17 millió holdat. A Román Népköztársaság a mezőgazdaság fejlesztésére az ötéves terv alatt 137 milliárd leit fordít. A román földműves szövetkezeteknek is minden téren ják fenn az óvodákat, bölcsődéket és ebből segélyezik az öregeket is. Az gondtalan, derűs, jómódti öregkor teljesen biztosított számukra. Kérdés: Milyen legyen a jó mezőgazdaság? — A mezőgazdaságnak tudományos alapon kell állnia — mondotta Jegorov, — Nem szabad ezért egy pillanatra sem lebecsülni az agronómus szerepét, sőt számukat egyre növelni kell. Nálunk az agronómus azelőtt foglalkozott állattenyésztési kérdésekkel is, de most már annyira specializálódott a mezőgazdaság, hogy külön szakértők intézik az állattenyésztés ügyét, míg az agronogazdag tapasztalatokat nyújtanak a szovjet kolhozok. A román dolgozó parasztok is elküldötték legjobbjaikat a Szovjetunióba, hogy tanulmányozhassák a világ legfejlettebb mezőgazdaságát és beszámolhassanak ott szerzett tapasztalataikról. Miként nálunk, úgy a Román Népköztársaságban is, szakadatlan harc közben folyik a szocialista mezőgazdaság építése. A kulák-Л ott is minden igyekezetükkel akadályozzák a termelő munkát, szabotáliák a népi demokratikus állam rendelkezéseit, rémhírekkel, sőt nem egyszer terrorcselekményekkel akadályozzák meg a dolgozó parasztságot boldogabb jövőjének építésében. Hogy mit jelent a román munkásosztály és a parasztság összefogása, arra több j ellemző példát hozhatunk fel. 1941-ben, tehát 10 évvel ezelőtt, Románia csupán 450 falujában volt villanyvilágítás. Az ország villamosítása révén —■ az ötéves terv során — most kétezer falu kap villanyt. musok csak a növénytermesztés kérdéseivel foglalkoznak. — A tudományt minden munkánknál felhasználjuk. Nézzük például a teheneket. Micsoda különbségek vannak tehén és tehén között, még akkor is, ha egyazon fajtához tartoznak. Mi a tudomány útmutatásai alapján kiválasztást végzünk a tejhozam megjavítása érdekében. Megjelöljük azokat a borjakat, melyek a legjobban tejelő anyáktól származnak. Ezeket külön neveljük, jobban tápláljuk. Az eredmény az, hogy mire felnőnek, még jobb tejhozamuk, lesz, mint az anyjuknak... * * * e így peregtek a kérdések és feleletek, melyekből mi csak néhányat ragadtunk ki. A magyar földművesek, szövetkezeti tagok szinte kifogyhatatlanok voltak a kérdéseikben, de Jegorov kolhozelnök készséggel és szívesen magyarázott. A szocialista ember boldog, ha átadhatja tapasztalatait... Az elektromosáramot vízierőművek szolgáltatják majd. A számítások szerint az ötéves terv végén az új vizi erőművekkel több mint kétmillió hold fold öntözése válik heletővé. Ez egyben azt is jelenti, hogy Románia évi 240 ezer vagon gabonával termelhet majd többet. Hasonló arányú fejlődés mutatkozik a román dolgozó parasztok, a falvak és községek egészségügyi helyzete terén is. A felszabadulás előtt fertőző betegségek pusztították a román falvakat. A gyermekhalandóság 20—21 százalékot is elért, ami a legmagasabb volt egész Európában! Ma már egészen más a helyzet. A gyermekhalandóság ellen folytatott harc eddigi eredménye: 9.4 százalékra sikerült lecsökkenteni az eddigi szomorú arányszámot! Olyan községek, melyek eddig sohasem rendelkeztek kórházzal, szülőotthonokat, orvosi és egészségügyi állásokat kaptak. A dolgozó parasztoknak ma már nem kell hosszú utat megtenniük, hogy orvosi kezelésben részesüljenek. A múlt évben már több mint 2000 jólfelsizerelt egészségügyi központ működött Románia falvaiban. Ш1Ш111111М|11|1П11М11111Ш|11ШМ111Ш11ШП111111ММММ1ШППМ1ШШМ111Ш1ШШНШШМШ1М111Ш1Ш111111ШММШШШ1Ш1Ш1М1111ШШН11Ш1ШШ1||1Ш|1Ш1П111Ш111!11Ш1111ШМ||||!М1Ш1|1Ш11||11ЩШ111Ш1ШЩШП1|1ШМ1П1П11Ш1||1||ШШ111М111111ШМ111|11Ш^^ 137 miliárd lei a román mezőgazdaság fejlesztésére üzemanyagot: д2 ötéves terv során 2000 falu kap villanyt Л Felére csökkent a gyermekhalandóság A Pekingtől nem messze lévő új gép- és traktorállomásra nap-nap után újabb traktorok, arató- és cséplőgépek és más mezőgazdasági munkaeszközök jönnek a Szovjetúnióból. Cao-Si-Lu, a gépállomás helyettes vezetője éppen az új vlad-imirr traktorküldemény átvételével volt elfoglalva. A traktorok hosszú útról érkeztek és egy darabon saját lábukon jöttek a gépállomásra, porosak lettek. Néhány traktorista azonnal nekiállott tisztogatásuknak, míg úgy nem ragyogtak, mintha most kerültek volna ki a gyárból. Az átvevők körüljárták a traktorokat, kezükkel megtapogatták, néha még meg is simogatták, mintha valami élőlények volnának. Cao-Si-Lu megindította az egyik traktort, fölült reá s körülrríent az állomás tágas udvarán. A többiek hallgatták a motor munkáját és vizsgálták a többi gép szerkezetét. Mikor átvették a Vladimírból érkező traktorokat, hosszú sorban felállították őket, zölden, piros kerekekkel. Cao-Si-Lu hívott, hogy nézzük meg legnagyobb kincseiket, a harkovi gyár traktorait. Ezeket a hatalmas gépeket nagy teljesítőképességük miatt különösen becsülik. A traktorvezetők iskolájában éppen elméleti oktatás volt. A traktoristák kisebb-nagyobb csoportokban az udvar különböző sarkában helyezkedtek el, ugyanannyi fiú, ahány leány. Kék munkazubbonyokban, szorosan körben ültek a csoportvezetők és fekete táblán krétával magyarázták a gépek alkatrészeit. A gépállomás mögött nagy, erre kijelölt területen tartották a gyakorlati oktatást. Az oktató — az egyik csoportnál — még egészen fiatalember volt, aki a szovjet traktorokat a Kínába érkező szovjet szakemberek segítségével ismerte meg. Egv nagy karkovi traktoron két leány ült. Az egyik vezette, a másik úgy ült mellette, mint aki éppen tanítja társát. Az oktatás vezetője szólt a leányoknak és a traktor megállt. Bemutatták a két . fiatal tráktorvezetőnőt. Az egyik a Cianszi tartományban már dolgozott traktoron. De ezek amerikai eredetű, zsákmányolt vontatók voltak. A leány ügyes traktorvezető volt s mikor megtudta, hogy Но-pejbe új szovjet tralAorok érkeztek, engedélyt kért gépállomásától, hogy ide utazhasson, hogy jól megtanulja a szovjet traktorok kezelését s részt vegyen a fiatal traktorvezetők kiképzésén. A karkovi traktorok szerkezetét hamar megismerte s most már segédoktató. — Miért választotta ezt a „szokatlan“ foglalkozást? — kérdeztük. — Elismerem — mondotta leány —, hogy „szokatlan“, különösen számunkra, kínai nők számára.... De úgy érzem, hogy népünk és népi kormányzatunk bizalmára méltónak kell lennünk leányoknak és asszonyoknak és tettekkel kell bebizonyítanunk, hogy megbirkózunk bármilyen bonyolult munkával, ami régebben a férfiak kiváltsága volt. — Barátnőim azt kérdezték től°m: „Ugyan hogy is fogsz te a kis kezeddel egy ilyen hatalmas gépet vezetni?“ Volt, aki nevetve mondta: „Ügy akarsz járni, mint valami kéményseprő?.,.“ '— És barátnőim ma már irigyelnek. Látom a szemükről. Kettő közölük utánam utazott s most már szintén a mi traktoros iskolánkban tanul. Ma ülnek elsőizben traktorra. Én — folytatta a leány — szeretnék Mandzsúriába utazni. Ott már hatalmas táblákon dolgoznak a traktorok, itt még valahogy szűk a hely — mondotta és körül mutatott a mezőn, mely a régi mesgyékkel apró nadrágszí iparcellákra volt osztva ... Mielőtt azonban Mandzsúriába utaznék,még meg kell ismerkednem az aratócséplőgépekkel, a kombájnokkal! * — És most én szeretnék önöktől kér- . dezni —* mondta a leány s előszedte jegyzetfüzetét, töltőtollát. Azt hittem, a szövi et mezőgazdasági tudományról kérdezősködik, de tévedtem. Aziránt érdeklődött, hogy milyen új filmeket játszanak a Szovjetiinióban és hogyan dolgozik a szovjet ifjúság a kultúrmunkában? — Nálunk a fiúk, leányok — magyarázta a lány — nagyon rossznéven vennék, hogy beszéltem önnel... s nem kérdeztem meg ezeket. A fiatal lány már messzi járt traktorával, mikor Csao-Si-Lu megszólalt: — A nők országunkban mindenütt az elsők között akarnak lenni és elsők is!... Mi c-'’к csodálkozunk! Régen alig becsültük valamire is asszonyainkat, most mindenütt egy vonalban vannak a férfiakkal, sokszor túl is szárnyalják őket! — így van ez a Szovjetiinióban is . • — válaszoltuk elgondolkodva. — Persze vannak férfiak is — mondotta néhány pillanatnyi hallgatás után Cao-Si-Lu —, akik ugyancsak igen jól megbirkóznak az új feládatokkal, például a szovjet traktorok kezelésével. Azzal odalépett egy idősebb brigádvezetőhöz, beszéltek egymással, majd kísérőnk felmászott egy ott álló kirovi traktorra és megindult vele, egyenesen felénk. Ekkor értettem meg, hdgy egész idő alatt nagyon szerette volna megmutatni előttünk — messzi távolságból érkezett szovjet vendégek előtt —, hogv milyen kiválóan tudja vezetni a szovjet traktorokat, milyen jól ismeri a gépek minden porcikáját! Valóban, bravúrosan irányította gépét. Látszott rajta, mennyire örül, .hogy a hatalmas jószág készségesen engedelmeskedik kezének, látszott, hogy úgy szered a gépét, ahogy csak a dolgozó ember szeretheti segítőtársát a munkában. — Nagyszerű gép ez. gyönyörűség az ilyennel dolgozni — mondta, mikor leszállt a gépről. Szemei ragyogtak, kitágultak, cigarettáját szívta és közben szinte simogató tekintettel traktorára pillantott A traktoron pedig ott ragyogott a szovjet „Kirov“-gyár védjegye, mint a szocialista hatalom jelvénye, mely oly bőkezűen ontja tudását, erejét, technikáját, kultúráját barátainak, hogy segítségükre legyen az emberi haladásért és boldogságért folytatott harcukban ...
