Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-04-22 / 16. szám
i šsúáúdfäHfmm 1951. április 22. V \ NAGY VILÁG MS ТОШ •'ЧИШУ! Két éve kötötték meg a csehszlovák-magyar barátsági, együttműködési és 'kölcsönös segélynyújtási egyezményt Az elmúlt napokban volt kétéves évfordulója annak, hogy Csehszlovákia és Magyarország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt írt alá. Az évfordulóval kapcsolatban Viliam Široký és Kállay Gyula külügyminiszterek üdvözlő táviratváltására került sor. Ugyancsak az évfgrdulával kapcsolatban jelent meg dr. R ais csehszlovák igazságügyminiszter cikke a budapesti „Szabad Nép“-ben. E cikkből idézzük az alábbiakat: Ha emlékezetünkbe idézzük az elmúlt évtizedek szomorú eseményeit, akkor megállapíthatjuk: az 1949 április 16-án Budapesten aláírt szerződés valóban történelmi fordulatot jelentett a két állam népének viszonyában. Azóta két esztendő telt el. Nem nagy idő, de e két év alatt hatalmas, eddig sohasem látott lépéseket tettünk országaink, dolgozó népeink jobb jövője — a szocializmus felé vezető közös utunkon. , . Sok közös sebből véreztek népeink, amidőn a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, Lenin és Sztálin, a forradalom géniuszai tanításának éltető hatása alatt virradni kezdett nálunk is és felvillant az a reménység, hogy mind Magyarországon, mind Csehszlovákiában végetér az évezredes kizsákmányolás és elnyomás korszaka. Megalakult a Magyar Köztársaság, a mi csehszlovák dolgozó népünk is reménykedve tekintett Kelet felé és megfeszítette erőit, hogy rátérjen arra az útra, amelyet a Nagy Október mutatott meg az egész világ proletáriátusának. Magyarországon azonban a grofok, hercegek, bankárok és egyéb dologkerülő, semmirevaló urak szövetkeztek a jbbboldali szociáldemokráciával, hogy a külföldi imperialisták segítségével Horthy fasiszta-feudális uralmát ültessék az elnyomott nép nyakára. Hasonlóképpen járt el a csehszlovák burzsoázia is. Az 1920-ban lezajlott események során, ugyancsak az áruló jobboldali szociáldemokrácia segítségével sikerült megszilárdítania a burzsoá köztársaságot és megőriznie a burzsoázia kizsákmányoló uralmát. Magyarország és ugyanígy Csehszlovákia uralkodó osztályai tisztában voltak azzal, milyen veszélyt jelentene számukra a két ország dolgozóinak szövetsége. Épp ezért húsz éven keresztül tudatosan és szüntelenül szították az ellentéteket, hogy ezzel leplezzék a dolgozó nép érdekeinek azonosságát s hogy elnyomhassák a két ország haladó erőinek fejlődését. A há.ború előtti csehszlovák burzsoá köztársaságban mindvégig irredenta, soviniszta és revizionista jelszavak zavarták a szlovákiai magyar kisebbség életét, lehetetlenné tették békés együttélését a szlovák néppel és fékezték közös harcukat a közös ellenség: a kizsákmányolok ellen. A nagy Szovjetunió dicső hadserege győzelmesen vetett véget a történelem legvéresebb háborújának. Hősi, diadalmas előnyomulása során felszabadította a fasiszta járom alól Közép- és Délkelet-Európa népeit, felszabadította a mi népeinket is. Magyarországon és Csehszlovákiá-. ban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály létrehozta a népi demokratikus rendszert és lerakta a szocializmus építésének alapjait. A történelem folyamán első ízben nyílt lehetőség arra, hogy a proletár internacionalizmus, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának szellemében népeink végre felismerjék igazi közös érdekeiket és szoros együttműködésben vállvetve küzdjenek valódi ellenségeik ellen, saját burzsoáziájuk s. az imperialista tábor ellen, amelv néneink függetlenségét és a világ békéjét fenyegeti.' A békemozgalom még iohasem volt ilyen aktív Három utcanévvel szokták jelölni ^ a három nyugati nagyhatalom kormányát: a Wall Street, a newyorki tőzsde utcája, itt székelnek a fő-főgonosztevők: a Morganok, a Rockefellerek, a Dullesek; a londoni Downing Street, itt van a brit miniszterelnökség, meg a külügyminisztérium és a párizsi Q u a i ď O r s a y (Orsay-ŕakpart), itt található a francia külügyminisztérium. A három utca urai mostanában ijedten dugják össze fejüket. Amíg ők a párizsi külü^vrrvniszterhelvett.esek konferenciáján saiát javaslataikat is visszavonják, ha azokat Gromiko elfogadja, amíg a nyugatnémetországi Bonn-ban — a potsdami egvezménv újabb megsértésével — a hadkötelezettség bevezetéséről tárgyalnak, amíg Belgiumban szabadonbocsáttatják Falkenhausen náci-tábornokot, Hitler volt helyretartóját, amig Koreában Hitlert is túlszárnyalva mér-. gesgázat használnak, addig szerte a világon az egyszerű emberek milliói és százmillió arra készülnek, hogy aláírásukkal. személyes kiállásukkal végetvessenek ennek a háborús politikának. A békemozgalom még sohasem volt a földkerekség valamennyi országában olvan ak*iv. mint ezekben a hetekben. Megkezdődött a Béke Világtanácsa berlini határozatainak* végrehajtása: szerte a világon százezres, milliós számban gyűlnek az aláírások. A dolgozók, a békeszerető emberek tudják, érzik, hogy minél többen vannak, annál szilárdabb az elhatározásuk: megvédik a békét! Egyre szemérmetlenebbek Titóék provokációi A legnagyobb ércbányák és gyárak már az amerikai trösztöké A háborús provokációk nemcsak a Távol-Keleten folynak, hanem Európában is. Különös aktivitást fejt ki ezen a téren Tito. Egészen szembetűnő, hogy milyen fokozott erővel dolgozik a belgrádi provokátor-banda, hogy zavart, feszült helyzetet, viszályokat idézzen elő Európa ezen a részén. A titoista provokációk célpontjában a népi demokratikus országok állanak. Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia f?lé a határsértések hosszú sorozatát követték már el. Az Albán Népköztársaság ellen Tito már valóságos összehangolt akciót folytat a görög monarchofasiszt ókkal és az olasz reakciós kormánykörökkel. A népi demokráciák sorozatos erélyes hangú jegyzékekben leplezték le Titóék provokációit. Rámutattak arra, hogy ezek a cselekmények az amerikai imperialisták háborúra irányuló terveinek részei. Ezt bizonyítják azok a tények is, melyek Tito fasiszta bandájának egyre nyíltabb megsegítésében jutnak kifejezésre. Az amerikaiak egymásután folyósítják hitelüket Titonak. a francia kormány elhatározta, hogy hadianyagot szállít Jugoszláviának. Az imperialista támogatás további kiterjesztését volt hivatva szolgálni az is. hogy Trygve Iáé az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, az amerikai imperialista hű kiszolgálója, látogatást tett nem rég Belgrádban. Hogy ennek az imperialista „támogatásnak“ mik az eredményei, arról elég ezúttal ennyit megjegyeznünk, a legnagyobb ércbányákat gyárakat az amerikai trösztök és mások máris megkaparintották. A kisebb vállalatok is egyre jobban azoknak a kezébe mennek át, akiknek a zsebe tömve van azzal az arannyal, melyet az államosított vagyonért a Tito-klikktől kárpótlásul kaptak, vagy pedig az árulásért és kémkedésért juttatott bőkezű jutalmakból zsebeltek be. Titóék tehát bevezetik újra a kapitalizmust és eladják az országot a dolgozó nép bőrére. Mac Arthur eltávolitásának döntő oka: a béketábor mélyreható leleplező munkáia A nyugati világ szemében a múlt hét legnagyobb eseménye Mac Arthur leváltása volt. A koreai hóhér e hét elején már el is hagyta Tokiót és repülőgépen visszatért Amerikába, közel 15 éve távoliét után Mac Arthur a japáni megszálló csapatok főparancsnoki minőségében valósággal Japán koronázatlan királya, parancsolója volt. Ezenkívül legfőbb parancsnoka volt azoknak az amerikai és nemzetközi csapatoknak, melyek a koreai nép szabadsága ellen küzdenek és a hitleri barbárságokat is túlhaladó kegyetlenkedéseket követik el. Leváltását Truman elnök rendelte ,Trumannak volt egy sereg oka Mac Arthur leváltására: a közel egy éve folyó háború alatti vereségek sorozata, a washingtoni urak legféltettebb titkainak lefecsegése, az amerikai csatlóskormányok népcsaló mesterkedéseinek megnehezítése Mindez igaz — de vájjon miért szenvedett vereségeket Mac Arthur, ha nem a koreai nép törhetetlen ellenállása, ereje és gvőzniakarása miatt? Miért vált fecsegése tűrhetetlenné a washingtoni politikai irányítói számára, ha nem a népek erőteljes békevágya és a békemozgalom leleplező ereje miatt? A béke táborának hatalmas ereje és mélyreható leleplező munkája volt tehát Mac Arthur eltávolításának döntő oka. „Ez az eseménv felbátorítja a világ békeszerető erőit, hogy fokozzák harcukat a koreai háború haladéktalan megszüntetéséért. Felbátorítja őket, hogy védelmezzék a béke ügyét és harcoljanak az öt nagyhatalom békeegyezményének megkötéséért. De a népeknek résen kell lenniök, mivel új erőfeszítések történnek ..., hogy Mac Arthur alapvető politikáját más és álnokahb módszerekkel kivitelezzék“ — 'ría<Pollitt, az Angol Kommunista Párt főtitkára a leváltáshoz fűzött kommentáriában. Ezekről az erőfeszítésekről tanúskodnak a Kína elleni sorozatos provokációk. Két nappal Mac Arthur leváltása ujjpn az amerikai bombázók ismét behatoltak a kínai területre és több mint 100 bombát dobtak le az északkeletkínai Antung városára. A Kína elleni imperialista provokáció egy másik területe a vietnami-kínai határvidék. Itt a francia csapatok már többizben betörtek kínai területre, tüzeltek a kínai népi felszabadító hadsereeg egységeire és támogatták a Dél-Kína területén garázőőiVnőó banditákat. A békemozgalom fontos kötelessége, hogy fokozott éberséggel figyelje és le-. leplezze Mac Arthur utódia — Ridgway tábornok — vezetése alatt folytatódó távolkeleti amerikai rablópolitika minden álnokságát. Miért nem vezetett eredményhez a ketögyminiizterhelyettesek párizsi konferenciáfa? Több hete tart már Párizsban a külügyminiszterhelyettesek értekezlete. Az értekezlet célja a Külügyminiszterek Tanácsaülésének előkészítése, közelebbről: a külügyminiszterek ülése tárgysorozatának megállapítása. A külügyminiszterhelyettesek már több, mint 30 ülést tartottak — nyíltat és zártat egyaránt —, de egyelőre megegyezésre nem jutottak. • Az eddig történteket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Gromiko szovjet külügyminiszterhelyettes következetesen képviseli ama szovjet álláspontot, melynek célja Nyugat-Németország lefegyverzése és a nagyhatalmak fegyveres erejének csökkentése. Ez az álláspont a világbéke biztosításának álláspontja. A tárgyalások menetére egyébként igen jellemzőek Gromiko ezen szavai: „Általában igen furcsa dolgok figyelhetők meg. Ha a szovjet küldöttség elfogadja a három nyugati hatalom javaslataiban foglalt egyik vagy másik kitételt, akkor maguknak a javaslat szerzőinek megy el a kedvük a tulajdon javaslataiktól...“ Nyilvánvaló azonban, hogy a nézeteltérések lényege nem egyik vagy másik pont megfogalmazásában van. Gromiko ismételten rámutatott már arra, hogy a megfogalmazásban meg lehetne egyezni, ha a nyugati hatalmak küldöttei — elsősorban Jessup amerikai delegátus — a megegyezésre törekednének. A Szovjetunió a német kérdést és a fegyveres erők csökkentésének kérdését önálló pontként kívánja szerepeltetni a külügyminiszterek tanácskozásának napirendjén, a nyugati hatalmaknak azonban éppen ez a két kérdés megvitatása nem illik be a számításaikba és ezért csürik-csavarják a dolgot! Persze sokakban felmerült már a kérdés, hogyha a nyugati hatalmak külügyminiszterhelyettesei nem akarnak megegyezni, akkor miért nem állnak fel az asztaltól, miért nem jelentik ki, hogy nem akarják a Külügyminiszterek Tanácsának összeülését!? Ezt belpolitikai és diplomáciai ok magyarázza meg. Ami a belpolitikai részt illeti, a nyugati küldöttségek tisztában vannak vele, ohgy tulajdon népeik — velük ellentétben — a tárgyalás folytatását, a napirend kitűzését, a Külügyminiszterek Tanácsának összeülését, a megegyezést, egyszóval a békét óhajtiák. A diplomáciai szempont az előbbivel függ össze, hiszen a belpolitikát és diplomáciát nyugaton sem lehet alapjaiban elválasztani. A nyugateurópai hatalmak nem merik kedvük szerint felrúgni a párizsi kerekasztalt, mert ezzel nemcsak saját népük, de az egész világ közvéleménye előtt, köztük a nyersanyagjaikat szállító gyarmati és függő országok népei előtt, nyíltan szintvallanának a háború mellett. A világ népei azonban az eddwi huza-vonás tárgyalásokból is meggvőződtek arról, hogy melyik oldalon kívánják a békét jelentő megegyezést ég kik azok, akik lángokba szeretnének borítani a világot. Európai Munlcab’zoHsáa Nyuqat-Németország úirafegyverzése ellen Európa tizenkilenc országának üzemi munkásai nár héttel ezelőtt értekezletet tartottak Berlinben. Az értekezletnek* egyetlen tárgva volt, de ez a tárgv az egész nemzetközi helyzet kulcsa: a Nyugat-Németország ujrafelfegvverzése elleni küzdelem! Az értekezlet határozatot hozott az u.irafelfegyverzés ellen. Elhatározta, hogv Eurón-o munkásai békemozgalmának összehangol Európai Munkásbizottságot választ Nyugát-Németország uirafelfegvverzése ellen. Az értekezletnek különös . jelentőséget adott, hogy azon Nvupat-Németország munkásai is tevékenyen resztvettek. » Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja — Szerkesztőség Иг vata] és expedíció: Bratislava Stflrova 6— belefon- 774.03 — Felelős szerkesztő Kugler János _ Kiadja az „Órái” lap és könyvkiadó vállalat. Nyomja: Concordia nyomda Bratislava, Náx. povstania 41. _ rrányító postahivatal Bratislava 2. — Előfizetés egy évre 100 — Kčs félévre 50 —Kis — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. Eng. sz 1750 OPO Ba 2 1950/81.
