Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-03-25 / 12. szám

1951. március 25. Gztétáföídmties s Május 1-re nem lesz egy kulák sem a dunaszerdahelyi járás szövetkezeteiben Már 27 magasabb típusú EFSz-e van a járásnak — Növelni kell a szövetkezetek állatállományát A dunaszerdahelyi járás szövetkezeti szombaton és vasárnap, hogy megtár­­dolgozói és vezető funkcionárusai két­napos konferenciát tartottak az elmúlt '’'"alják a Párt Központi Bizottságának február 24-i határozatát. A járás párttitkára beszédében vá­zolta a dunaszerdahelyi járás eddig elért eredményeit. — Megállapíthatjuk — mondotta —, hogy járásunk a szocialista fejlődés te­rén nemcsak Szlovákiában, de egész Csehszlovákiában az első helyeen áll. Szlovákia első szövetkezete a mi járá­sunkban alakult meg: Felsőpatonyban, majd utána Csécsénypatony, Nagy­­аь~пу következett. Ma már a járásban 27 magasabb típu­sú EFSz működik, de a többi község­ben is szépen fejlődik a szövetkezeti mozgalom. Kis- és középföldműveseink átlag 60 %>­­Kan már szövetkezetben dolgoznak s a járás területét képező szántóföld legna­gyobb részén már nagyüzemi gazdálko­dás folyik. A magasabb terméshozam érdekében megfelelő intézkedéseket fo­ganatosítottunk, biztosítottuk a munkák időben való befejezését. Jelentős ered­ményeket értünk el a vetőmagcsere ak­cióval is, melybe kis- és középföldműve­seink nagyrésze is bekapcsolódott. — Az elért szép eredmények ellenére sem szabad elbizakodnunk és nem sza­bad elfelejtenünk, hogy elkövettünk hi­bákat is. Tudjuk, hogy járásunk főleg mezőgazdaságilag foglalkozik, de a nagy földterület ellenére kevés a meglévő sertés- és marhaállomány. Ez az oka annak, hogy járásunk a be­szolgáltatás! kötelezettséget csak 50°/o-ra tudta teljesíteni. F tekintetben tehát sürgős intézkedé­sekre van szükség, főleg a sertés és szarvasmarha állomány növelése érde­kében. Ott, ahol már a szövetkezetnek megvan a szarvasmarha állománya, nem okoz gondot a beszolgáltatás, vi­szont vannak még szövetkezeteink, ahol meg sem kezdték az istálló adaptálását. — Nagy hibákat követtünk el — foWtatta a járási párttitkár —, amikor я kulákokat beengedtük a szövetkezet­be Ezt ma már világosan mutatják azon esetek, melyek éppen a dunaszer­dahelyi járásban történtek. Nézzük pél­dául mi a helyzet Felbáron. Dúc volt földbirtokos, amikor látta, hogy nincs, aki olcsó pénzért megmű­velje a földjét, bekönyörögte magát a szövetkezetbe. Dúc úr azonban csak földjével lett tag­ja a szövetkezetnek, ő maga sokkal jobb foglalkozást talált. A felbári IV. típusú szövetkezetnek már van sertéshizlaldá­ja és — tudomásunk szerint — a szö­vetkezet tagjai egy anyasertést és an­nak malacait tarthatják meg házkörüli gazdálkodásuk számára. Dúc úr azon­ban 30 sertést hizlal még mindig a sa­ját óljaiban — Vagy említsük talán, milyen káro­kat okozott a szövetkezetnek Kislúcson a volt kulák könyvelő? Ez különben sem egyedülálló eset. Balázsfalván is egv kulák-fiút választottak meg köny­velőnek. Itt nem lett volna szabad el­felejteni, ami a múlt évben Balázsfalván történt, ahol a kulákok megpróbálták felbomlasztani a szövetkezeti rendét. Hasonló hibák történtek Bakán, ahol a Jandurákat és Hideghétieket vették be a szövetkezetbe. Nem szabad meg­feledkeznünk arról hogv a kulákok olyanok, mint a báránybőrbe búitatott farkasok. Popén azért gondoskodni kell arról, hogy eltávo­­lítsuk őket. Az ilyen hibák kiküszöbölésével meg­gyorsítjuk falvainkban a szocialista fej­lődést — fejezte be beszédét Ferencei elvtárs. A szövetkezetek maguk is rájöttek a hibákra és ezért felelőséget vállaltak, hogy a kulákságot kiseprüzik a szövet­kezetekből és akciót indítanak a kis- és középföldművesek további szervezésére. Ebben jelentős részt visz majd a járási pártszervezet, valamint a védnökséget vállalt üzemek dolgozói. A dunaszerda­helyi állami gépállomás dolgozói a kö­zeljövőben egy vasárnapot áldoznak ar­ra, hogy a kis- és középföldművesek között agitációt feitsenek ki és meg­győzzék őket a szövetkezeti gázdálko­­dás előnyeiről. A felsőpatonyi EFSz el­nöke ezzel kapcsolatban azt ajánlotta, hogy rendezzenek látogatásokat a ma­­gasabbtípusú szövetkezetekben Ök ma­guk szívesen látják az ilyen látogató­kat. Csóka István, az egyházgellei EFSz elnöke a iárás segítségét kérte a tagto­borzásnál. Beszámolt arról, hogy az is­tálló adaptálása már befejezés előtt áll és a jövöhét folyamán megkezdik az ál­fátok összeadását. A további felszólalók is egyetértettek Ferencei elvtárs elhangzott beszédével. A záróbeszédet B a g o n у a elvtárs, kerületi kiküldött mondotta. Értékelte a konferencia határozatait, hangoztatta, hogy újabb út nyílt meg a dunaszerda­­lyi járás falvai szocialista fejlődésében. A szövetkezeti dolgozóink elhatároz­ták. hogy az alábbi táviratot küldik a Párt Központi Bizottságának, Gott­wald elvtársnak és Ďuriš földművelés­­ügyi miniszternek: A dunaszerdahelyi járás 27 maga­­sabbtípusú EFSz-t kétnapos tanácsko­zásán résztvettek az EFSz-ek elnökei, munkacsoportjaik vezetői, összesen mintegy 150-en. Az értekezlet örömmel fogadta el a központi Bizottság februári ülésének határozatait, mellyel teljes mértékben egyetért. Hálásak vagyunk a Párt Központi Bizottságának és drága Elnök elvtársunknak a helyes vezetés­ért, mellyel országunk dolgozó népe a helyes utón jár a békéért folyó harc­ban. Magunkévá tesszük azokat a ha­talmas feladatokat, melyek ránk várnak a falu szocialista építésében. Biztosít­juk az egész párttvezetőséget, hogy mindenben teljesítjük a Párt Központi Bizottságának határozatait és éppen azért vállaljuk, hogy 1. újabb kis- és középföldműveseket szervezünk be a meglévő szövet­kezeteinkbe; 2. május elsejéig eltávoh'tjuk a so­rainkba került kulákokat; 3. kiépítjük az állandó munkacsopor­tokat, melyek szocialista munka­terv szerint fognak dolgozni; 4. állandóan emeljük az állatállo­mány létszámát, valamint sertésál­lományunkat. hogy beszolgáltatási kötelezettségünknek eleget tehes­sünk. Ügyszintén teljesítjük fela­datunkat a növénytermelés foko­zásának érdekében. ígérjük, hogy vállalt kötelezettsé­geinket teliesítjük, mert meg vagyunk győződve, hogy a szocializmust csakis szorgalmas munkával építhetjük ki és a világbékét ígv erősíthetjük a nagy Szovjetúnió és Sztálin elvtárs vezeti, vei. Losonci Mihály A bősiek látogatóban voltak Csécsénypatonyban Egy év múlva hozzánk jöhetnek látoaatóba a csécsénypatonviak — fogadkoznak Bősön, ahol a volt grófi kastélyban folyó tanfolyam hallgatói is segíteni fognak a szövetkezet nagyüzemi kiépítésében Még az elmúlt héten meglátogattuk a bősi III. típusai szövetkezetét. Az iro­dában együtt találtuk a vezetőség majdnem valamennyi tagját, akik az új munkaterv utolsó szakaszán dolgoztak. Nagy Rezső könyvelő mélyen bele­merül a munkájába. Az állatállomány ellátásának költségvetésén dolgozik. Látszik rajta, hogy ért munkájához de nem szívesen veszi, ha zavarják. Filipek János, a szövetkezet elnöke leül az asztalhoz és mélyen elmerül gondolataiba. Kinéz az ablakon. Használják ki kis- és középparasztjaink a tanulás nagy lehetőségeit! Kötelességemnek tartom, hogy beszámoljak arról, mint állunk mi, kis- és Щ középparasztok, szövetkezeti tagok az iskolával, tanfolyamokkal és tanulással, gj Napról-napra látjuk a szociális-kollektív gazdálkodás előnyeit s meggyőződé- 1 sünk, hogy ez a gazdálkodás népünk életszínvonalának emelkedéséhez vezet. Sajnos még mindig vannak, olyanok, akik ezekről az előnyökről — felvilá- Щ gosítás hiányában — nincsenek meggyőződve. g Vannak olyanok, akik a magángazdálkodás további folytatásával akarják = a szociális építést és előrehaladást megakadályozni. Vannak olyanok is, akik g már féllábbal a szövetkezetben vannak, de onnét a falusi gazdagok csábító sza- Щ vára mindég hátranéznek. Azok a kis- és középparasztok, akik így gondolkoz- j nak, nagyon el vannak még maradva és sokat kellene tanulniok. Emlékezze- 1 nek vissza arra, hogyan éltek ezelőtt, mikor a kulák-járom alatt nyögtek, 1 s amikor a munkáért könyörögni kellett. Ш A munkahiányt, munkaalkalmak teremtésével népidemokráciánk paegszün- gj tette és megnyitotta előttünk a jobb élethez vezető utat az Egységes Földműves Щ Szövetkezeten keresztül. A szövetkezetben a Szovjetunió példamutatása sze- §j rint magasabb hektárhozamokat érhetünk el és alkalmazhatjuk a gazdaság­­technikai vívmányokat. De ehhez nem elég, hogy szövetkezetei alakítunk, ha- = nem a szövetkezetbe be kell vinnünk a Micsurin és Lyszenko tanainak gya- §j korlati megvalósítását. Ehhez szükséges, hogy minél több könyvet olvassunk, gj hogy a szövetkezetek részére rendezett tanfolyamokat minél nagyobb szám- Щ ban látogassuk. §§ Ma, kormányunk minden támogatást megad, hogy kis- és középparaszt- Щ Iáink ismereteik bővítésével munkájukat könnyítsék és a boldogabb, szociábsta Щ jövő felé haladhassanak. Ezt a lehetőséget azonban kis- és középparasztpink- Щ nak ki kell használniok! De kľš- és középparasztjaink ezen a téren is hallgat- Щ nak a falusi gazdagokra elfeledvén, hogy a kulákok viszont fiaikat iskoláz- f§ tatták. Ébredjenek hát fel kis- és középparasztjaink, szövetkezeti tagiaink. basz- 1 náljanak ki minden időt a tanulásra, mert jó munkához tudás is kell. Az a 1 tudás, ami a kollektív mezőgazdaságban nap-nap után érvényesítünk. Már mi Щ is szépen haladunk előre a szociális mezőgazdaságban csak még sok esetben §§ nincsen elegendő szakemberünk. De ez olyan hiba. amit pótolhatunk, csak g nem kell félni a tanulástól! Tanuljunk, a tudomány fegyver és ezzel a békét g erősítjük. PARAJOS LÄSZLÓ i — Megint csak esik — mondja — pe­dig már jó volna a tartós szép idő, hogy a tavaszi vetést befejezhessük. Érdeklődünk, hogyan állnak a tava­szi munkálatokkal. Filipek elvtárs a kö­vetkezőket mondja: — Az árpa vetését már február 23-án megkezdtük és elvettetünk több mint 20 ha-t. Ezenkívül vetettünk 5 ha ta­vaszi búzát is. de hátra van még 80 ha ároa elvetése. Nem lesznek bajok, ha az esőzés nem tart soká, a földjeinket el­készítettük és elegendő munkaerő áll rendelkezésünkre. Már a második hete, hogy áll a munka, mert előbb nem tud­tunk vetni a fagyok miatt, most pedig állandóan esik az eső. Meglátogattuk a szövetkezet istállóit is, ahol Major EFSz alelnök vízvezeté­ket szerelt az állatok itató vályújához. Major elvtárs elmondta, hogy még csak harmadik hete. vannak együtt az álla­tok a közös istállóban, de egyenként máris legalább 20 kg-mal gyarapodtak és a 26 fejőstehénnél átlag két htert emelkedett a tej hozam. Ezt eredmé­nyezte tehát az állatok közös etetése Ettől az istállótól nem messze énül egy új istálló, amelynek befogadó ké­pessége 120 szarvasmarha lesz. További építkezések is folyamatban vannak. A szövetkezet tehát — noha komolyabb iramban csak nemrég indult meg a fej­lődés útján — máris szén eredményeket mutat fel. Až egyik tag megjegyzi, hogy Csécsénypatonyban voltak meg­látogatni az ottani szövetkezetét. — No, nem mondom, hogy nem volt szép, amit ott láttunk, de majd egy év múlva hozzánk jöjjenek el a csécsénv­­patonyiak látogatóba és akkor meglát­hatják, hogy a ml szövetkezetünk kü­lönb lesz. mint az övék. Beszélgetésünk során értesültünk ar­ról. hogy a község kis- és középföldmű­vesei milyen elnyomatásban éltek a volt kapitalista rendszerben. B o d ó elvtárs, aki már régebben tagja a szö­vetkezetnek, elmondja, hogy saját föld­je mindössze másfél hektár volt. Ebből természetesen nem tudta családját el­tartani, ezért 12 hold földet bérelt Frey Miksa volt földbirtokostól. A haszon­bérlet fejében minden évben 160 kg búzát fizetett holdanként. A mai árak szerint kifizetett évente 7.680 koronát. Mivel ezt 30 éven át fizette, összesen 230.400 koronát fizetett bérletért A leg­nagyobb baj az volt, hogy volt idő, ami­kor nem termett több, amennyi bérletet kellett fizetni. Ете azonban nem vol­tak tekintettel a földesurak. nekik csak az volt a fontos, hogy a saját zsebük tele legyen. Lakott a községben egy gróf is, aki­nek majdnem nagyobb volt a parkja, mint amilyen területen a 4.000 lakosú község fekszik. Lakása olyan volt, hogy ■ talán maga sem tudta a szobák számát. A gróf még azt is megtiltotta, hogy a parkba szegény ember betegye a lá­bát. Őröket állított a park bejáratához. A park bejárata elé minden reggel fel­vonultak a falu szegény munkásai és az ispánurak válogattak belőlük, ha eset­leg akadt valami munka az uradalom­ban. Ma tnár eltűntek ezek az urak és volt birtokaikon új élet kezdődött. Új­jáépülnek a már düledezőben lévő épü­letek is. A volt grófi kastélyban mun­kások és kisparasztok fiai tanulnak. Február 15-én kezdődött meg a máso­dik — héthónapos — tanfolyam. Az előző tanfolyam hallgatói nagy segítsé­get nyújtottak a bősj EFSz-nek. Gödröt ástak 600 gyümölcsfa részére és felvi­lágosító munkájukkal 25 tagot szerez­tek a szövetkezetnek. Ezenkívül a csá­­csénypatonyi EFSz-nek is segítkeztek az aratási és cséplési munkálatoknál. Az iskola jelenlegi hallgatói közül már többen bekapcsolódtak a helyi szö­vetkezet segítésének munkájába. Szo­­t a elvtár a község lakosai előtt ismer­tette a Párt Központi Bizottságának ha­tározatát. A munkába bekapcsolódnak mások is. Szota elvtárson kívül Szabó és Banícky elvtársak elhatározták, hogy a közeljövőben akciót indítanak Bős kis- és középföldműveseinek a szövet­kezeti gazdálkodás őelnyeiről való meg­győzésére. Kuckó levtársnő, az iskola vezetőnője és Juraj gazdasági vezető gyakran segítenek az EFSz adminisz­trációs munkáiban. A napokban az is­kola hallgatói elhatározták, hogy az ara­tási és cséplési munkálatoknál is segí­teni fognak a bősi szövetkezetnek. Losonci Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents