Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-03-25 / 12. szám
SzűJkidfdícUtuá^s 1951. március 25. \ A Szabad Földműves tanácsot ad Jerke- vagy ürübárányokat részesítsenek előnyben az EFSz-ek? A juhászati kurzusokon, amelyeketaz elmúlt hetekben az EFSz tagok részére rendezett a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal, többek között felmerült az a kérdés, hogy jerke, vagy ürübárányokat kérjenek-e a Földműves Raktárszövetkezetektől. Jerke bárányaink bizonyos mértékben más tenyésztési feltételeket igényelnek, mint az ürübárányok. Jerkéket csak intenzivebb tenyésztési viszonyok között ajánlhatunk, mert tenyésztésük csak akkor lesz előnyös, ha mindazokat a feltételeket, amelyeket tenyésztésük igényel, megadjuk. A legtöbb EFSz-ben a juhtenyésztés még kevéssé ismeret, mert ezzel nem foglalkoztak. Redszerint, hiányoznak szakszerűen képzett és praktikus ismeretekkel biró juhászok! Főleg olyan embereik nincsenek, akik értenének a juhok fejeséhez és a juhtej feldolgozásához, illetve a juhsajt készítéséhez. Helyenként az EFSz-ek a bárányokat kénytelenek lesznek egyelőre könnyű épületekben elhelyezni, ahol télen nem ellhetnek. Ezenkívül az első években a téli hónapokban takarmányhiány fog mutatkozni, főleg az igényesebb jerkebárányok számára, amelyek már a következő év tavaszán ellhetnek. Ez a korai ellés pedig azért szükséges, hogy7 számbelileg a tervbevett juhállományt elérhessük. Azonban az egyéves jerkék csak ott ellhetnek, ahol a fentemlített feltételek megvannak. Meggyőződhettünk erről egyes EFSz-ekben már az idén is. Némely EFSz-nek már nagyon szép bárányai vannak az egyéves jerkéktől. A jerkeanyák aránylag igényesebbek, mert maguk is fejlődésben vannak, nőnek és tejet termelnek bárányuk részére, ezért rendkívüli gondot kell ráiuk forditani. Hogy a bárányok a fejlődésben viszsza ne maradjanak, nagy gonddal kell őket ápolnunk, gondoskodni kell istállózásukról, párosításokról, az ellésről, etetésről és legeltetésükről (a téli hónapokban is), a kis bárányok eledelének pótlásáról, elválasztásukról és a juhok fejeséről. Az is természetes, hogy azoknak az EFSz-eknek, amelyek leellett juhokat tartanak, teljesíteniük kell a kontingenst, úgy a gyapjút, mint a juhsajtot illetőleg. Ott, ahol nincs megadva minden feltétel a jerkebárányok eredményes tenyésztéséhez, helyesebb, ha az EFSz-ek az ürük tartását előnyben részesítik. Ezek nem olyan igényesek gondozóikkal szemben. Mindenütt akad idősebb ember, aki szívesen legelteti, eteti őket és patáik ápolásáról gondoskodik. Egyszer egy évben, májusban nyírják őket és egész évben nincs más gond velük. Attelelhetők száraz, szélvédett akolban és megelégszenek szerényebb táplálékkal is. Ha elegendő, egészséges szalmát kapnak télen át, valami kis kapást, szilázst és ha azonkívül itt-ott, amennyiben az időjárás megengedi, legelnek is, minden igényüket' kielégítjük. E szerény táplálkozás mellett fejlődésükben ugyan kissé elmaradnak, de azért áttelelnek és megfelelő mennyiségű gyapjút is adnak. Természetesen haszonhajtásuk attól függ, milyen adag takarmányt kapnak, illetve, hogyan tejelnek. Pl. egy merino ürü egy éves gyapjuhozama szerény tartási viszonyok mellett 2—5 kg, jó tartás mellett viszont 7—8 kg-ot is adhat. Ebből látható, hogy szerényebb etetés mellett az ürük is kisebb hasznot nyújtanak, de ez fejlődésükre nem anynvira hátrányos, mint a jerkékre, ha ezek hasasok. Ha a hasas jerkéket nem gondozzuk és nem etetjük megfelelően, gyakran előfordul, hogy a bárányaik elpusztulnak, vagy elkorcsQsodnak és jerkékből sohasem lesz jól fejlett anya. Az EFSz-ek részére legkedvezőbb megoldásnak tartom az anyajuhok fokozatos bevezetését, azért azt ajánlom, hogy az első évben, amig nincsenek megfelelő lehetőségek, vegyenek át lehetőleg ürübárányokat, vagy ezeket jerkékkel keverve. Őszig az ürük és jerkék együtt legelhetnek. Iporkodni kell kiadósán táplálni őket. Amennyiben a körülmények megengedik, egészítsük ki a legelőt erőtakarmánnyal, főleg szárazság idején. Ha az ürük között jerke-bárányok is vannak és amennyiben ezek elérik az az anyjuk súlyának 75°/o-át és amellett megfelelő tenyész-kondicióban vannak, nyugodtan fedeztethetők. De télen át megfelelően kell őket etetni, hogy fejlődésükben el ne maradjanak. Az ürüket, mint .említettem, természetesen szerényebben etethetjük és istállóztathatjuk. Idővel az EFSz-ekben az ürük tartása mellett a beosztott állatkezelők begyakorolják magukat az igényesebb jerkék gondozására is, az anyajuhok és bárá* nyok Számbelileg is szaporodnak és ezekután az ürük fokozatosan kicserélhetők hasznosabb anyákra. De ezek a valóságban igazán csak akkor hasznosabbak, ha a kiadós táplálásukról gondozásukról, istállózásukról, stb. gondoskodunk. Nem jogos tehát némely EFSz ama kérelme, amikor kizárólag jerkebárányokat igényelnek. Az ürük tartása talán kevésbbé jövedelmező, de csak intenzív körülmények között. Szerényebb helyzetekben tartásuk biztosabb és ezért előnyösebb. Legjobb bizonyítéka ennek az, hogy még intenzívebb gazdaságiikban is rendszerint meghagyják az A tornaijai járás néhány EFSz-nek látogatása során elkerültem Gömör— Panyitra. Beszélni akartam a szövetkezet néhány régi tagjával, hogy egyetmást megtudjak. Egy öreg bácsika azt tanácsolta, hogy L e h o t a i Borbála háza esik legközelebb utamba. Ide kopogtattam be. Beszélgetésünk során felvetettem a kérdést, hogy az itteni aszszonyok miként találták meg az utat a szövetkezetbe. — Mi, asszonyok — mondotta — azért léptünk az EFSz-be, mert tudjuk, hogy a falu életének jobbrafordulása csak az EFSz-en keresztül történhetik meg. Elvisz a jobb életlehetőséghez, több lesz a ruhánk és mindenünk. Ehhez az építő munkához azonban béke kell, ezért annak megvédéséért mindent megteszünk, testvéri egyetértésben a többi békét akaró nemzettel! De nemcsak ő az egyedüli, aki így vélekedik a faluban, hiszen a falu szocialista átépítése következtében a dolgozók szellemileg új emberekké válnak, másként látják az életet, mint eddig. Gömör—Panyit EFSz-e 220 ha szántóföldön gazdálkodik és jelenleg 117 tagja van. — Szép eredményeket értünk el a jól szervezett múlt évi közös munkával és ez mindnyájunk sikere is volt. Meggyőződtünk a gépi és a közös munka előnyeiről és látjuk, hogy bizony sokkal könnyebb így dolgozni, mert nem kell egész nap az ekeszerva után gyalogolni — mond ja P e r j é s i Zoltán 4 és fél hektáros kisparaszt, aki egyben gazdája az EFSz-nek. — Múlt év őszén tértünk át а III. típusú gazdálkodási formára. Az őszi munkákat rendben elvégeztük és ez tette lehetővé, hogy felkészülten foghattunk a tavaszi munkákhoz. Vetéstervünk a következő: 25 ha árpa, 20 ha zab, 10 ha cukorrépa (kremni répa), 2 ha mák, 3 ha len, 10 ha burgonya, 20 ha kukorica, 15 ha tavaszi takarmány» 5 ürüszaporulatot és csak 2—3 éves korukban értékesítik őket. Hasznosítják velük a szalmát, nagymennyiségű és jó minőségű gyapjút, jó trágyát termelnek és javítják az igényesebb anyák részére a feltételeket. A cukorgyári birtokok a bárányok átvételéről szóló szerződés aláírásánál azt a kijelentést tették, hogy gazdaságaikban juhállományukat számbelileg növelni fogják saját forrásukból, ürük felnevelésével. Ezekkel betanítják állatgondozóikat és javítják az anyajuhok részére a feltételeket. Ezt kellene az EFSz-eknek is elfogadniok ama kérdés megoldásánál, hogy a raktárszövetkezettől vagy ürüket jerke-bárányokat kérjenek-e. A bárányok felvásárlását és disztribúcióját szorgalmasan készítjük elő. A magán-juhtenyésztők kötelezték magukat olyan mennyiségű elválasztott bárányt eladni, hogy amellett saját juhtenyésztési tervüket is teljesíthessék. Ezzel szemben örvendetesen növekszik az érdeklődés a bárányok iránt. Az EFSz-ek tömegesen kötelezik magukat olyan mennyiségű bárány átvételére, amennyit a rendelkezésükre álló munkacsoportjaik teherbíró képessége megenged. Az EFSz-ek általában 300 ürü bárányból, álló nyájakat alakítanak. Amennyiben pedig mindkét nembeli bárányokat kapnak, akkor kb. 250 bárányból álló nyájat. Ekkora állományt egy pásztor megfelelő legelőn jól elláthat, legeltethet és ápolhat. Magántenyésztőknek tehát most jó alkalmuk van elválasztott bárányaikat és fél ha dohány, 3 ha dinnye, 5 ha zöldség, 15 ha vegyes kapásnövény. A közös istállózás előnyét felismerve, a szövetkezet tagjai adaptáltak egy istállót is, melyben jelenleg 22 szarvasmarhát és 5 lovat gondoznak. Büszkén mondja a kezelő: — Ennek ni, milyen síma már a szőre. Ez azért van, mert biz’ én tisztán tartom őket és jól is etetem. Ott van néhány hosszúszőrű. Ezek mostanában kerültek a közös istállóba. Nemsokára úgy fognak kinézni, mint a „régi lakók“. A további istállózásí terv Szerint, rövidesen felépít még az EFSz egy 80 szarvasmarha részére készülő új istállót és 100 sertés részére hizlaldát is. Meg kell említeni, hogy a teheneknél a közös istállózással 50%-kal magasabb tejhozamot értek el. Természetes, hogy nehézségek itt is vannak még. Sok a telepes földműves, akik ide-oda kapkodnak. Még mindég nem látják tisztán, hogy a szövetkezet a jobb életformájuk felé vezető egyedüli út. Éppen „rajtakapom“ Csík elvtársat, az EFSz könyvelőjét, aki heves vitában áll Kékesy Bence telepessel, aki aláírta а III. típusú gazdálkodási rendszerhez való csatlakozását még novemberben, de most még akkor sem akar rá emlékezni, amikor az orra alá dugják az aláírását. Hasonló eset nem is egy fordult már elő. — De azért változatlanul azon iparkodunk, hogy idei jó munkánkkal és eredményeinkkel meggyőzzünk minden becsületes dolgozó parasztot, hogy köztünk a Helye — mondja Csík elvtárs. Gömör—Panyit után átmentem Abafalvára. Ez a szövetkezet eleinte nagyon gyenge lábon állt. Itt ugyanis az idetelepültek kezdték meg a közös földművelést mintegy 80 ha-on, de nemcsak elegendő szerszámuk nem volt, hanem vetőmaggondjaik is voltak. Vetőmaggal azonban a raktárszövetkezet kisegítette őket. értékesíteni, mivel a bárányok árát nagyon kedvezően állapították meg. Az 1951 évi tavaszi ellésből származó haszonbárányok felvásárlási ára ez év június 30-ig a következő: 1. merino, Hampshire és cigája-fajuak és ezek keresztezettjei: jerkék 12—30 kg élősúlyban 50 Kčs kg-ként ürübárányok és kosok 12—30 kg-ig 30 Kčs kg-ként 2. Racka-jerkék 12—25 kg élősúlyban 45 Kčs kg-ként racka-ürük és kosok 12—25 kg-ig 30 Kčs kg-ként Július 1. — december 31-ig a bárányok ára 12—25 kg élősúlyig a következőképpen alakul: jerkék 45 Kčs kg-ként ürük 25 Kčs kg-ként Ezek az árak egészséges, elválasztott bárányokra vonatkoznak a felvásárlás helyén. Emellett köztudomású, hogy a tavalyi évtől eltérően a felvásárolt bárányok súlya teljes mértékben beszámítandó a vágómarha-kontingens teljesítésébe. A juhok vágása tiltva van, tekintet nélkül arra, hogy bárányokról, kosról, vagy anyajuhról van szó. A juhok vágása külön írásbeli engedélyhez van kötve, amelyet a Helyi Nemzeti Bizottság a hivatalos állatorvossal együtt ad ki. Csak azokat a juhokat lehet kiselejtezni, amelyek gyógyíthatatlan betegségben Szenvednek. Még idősebb juhokat sem szabad leölni, ha gyapjút adnak. így pl. egy hibás tögyü anyajuhot, ha már tejtermelésre nem képes, tovább kell tartani, mégpedig gyapjutermelés céljából, hasonlóan, mint az ürüket Szokás tartani, mert minden juh, nemre való tekintet nélkül hozzájárulhat lakosságunk felruházásához, vagyis a dolgozók életszínvonalának növeléséhez. Dr. ing. Kovács Béla — nem értették meg annak időbeli elvégzési szükségességét. Az a 21 család, amely közösen gazdálkodott, 6 hétig hagyta heverni a levágott gabonát a mezőn. Még szerencse, hogy Száraz idő volt és nem csírázott ki. A baj folytatódott a cséplés után: nemcsak beszolgáltatási kötelezettségüknek nem tettek eleget, hanem a kölcsönvetőmagot sem adták vissza. Ráádásul az uradalom épületeit sem kímélték. Ez az áldatlan állapot azonban nem tartott sokáig. A járás vezetősége minden igyekezetével azon volt, hogy mielőbb jóvátegyék a szövetkezet körül elkövetett hibákat. Az abafalvaiak ilyen előzmények után 1950 októberében 18 taggal fogtak hozzá a III. típusú gazdálkodáshoz. Rövid idő alatt a taglétszám 50-re és a megművelt földterület pedig 261 ha-ra emelkedett. Ősszel elvetettek: 55 ha búzát, 5 ha rozsot, 28 ha őszibükkönyt. Az őszi mélyszántást 100%-ra elvégezték. Most tavasszal zabot 32, kukoricát 28, árpát 28, burgonyát 19, cukorrépát 5, takarmányrépát 5. tavaszi keveréket 28, zöldséget 10, füvet 3, hüvelyes veteményt 5, lent 3, lucernát 9, napraforgót 5 és mákot 2 hektáron vetnek. A közös állattenyésztés Abafalván is sikeresen tört utat. Leküzdötték minden előítéletet, mely most már a múlté. Belátják földműveseink, hogy állataikat senki nem veszi el, sőt meggyőződnek, hogy mennyivel könnyebb és hasznosabb a közös alláttenyésztés. Hogy közös istállóhoz olcsón és gyorsan jussanak, adaptáltak egy eddig ki nem használt épületet 40 szarvasmarha részére. Ez év végére elkészítenek egy másikat is 100 tehén részére és egy sertpslrzbldát 150 sertés részére. Ezt az állatállományt felvásárlás útián szendk be. A szövetkezet a következő gépekkel rendelkezik: 1 traktor, 1 cséplőgép, 1 Mit láttunk, hallottunk és tapasztaltunk a tornaijai járás két kisközségében Gömör-Panyit és Abafalva Ili. típusú szövetkezetei ebben az évben meggyőző példát akarnak adni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről Jött az aratás és — főleg a telepesek
