Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-03-25 / 12. szám

SzűJkidfdícUtuá^s 1951. március 25. \ A Szabad Földműves tanácsot ad Jerke- vagy ürübárányokat részesítsenek előnyben az EFSz-ek? A juhászati kurzusokon, amelyeketaz elmúlt hetekben az EFSz tagok részére rendezett a Földművelésügyi Megbí­zotti Hivatal, többek között felmerült az a kérdés, hogy jerke, vagy ürübárá­nyokat kérjenek-e a Földműves Rak­társzövetkezetektől. Jerke bárányaink bizonyos mérték­ben más tenyésztési feltételeket igé­nyelnek, mint az ürübárányok. Jerké­ket csak intenzivebb tenyésztési viszo­nyok között ajánlhatunk, mert tenyész­tésük csak akkor lesz előnyös, ha mindazokat a feltételeket, amelyeket tenyésztésük igényel, megadjuk. A leg­több EFSz-ben a juhtenyésztés még kevéssé ismeret, mert ezzel nem foglal­koztak. Redszerint, hiányoznak szaksze­rűen képzett és praktikus ismeretekkel biró juhászok! Főleg olyan embereik nincsenek, akik értenének a juhok fejeséhez és a juh­­tej feldolgozásához, illetve a juhsajt készítéséhez. Helyenként az EFSz-ek a bárányokat kénytelenek lesznek egyelőre könnyű épületekben elhelyezni, ahol télen nem ellhetnek. Ezenkívül az első években a téli hónapokban takarmányhiány fog mutatkozni, főleg az igényesebb jerke­bárányok számára, amelyek már a kö­vetkező év tavaszán ellhetnek. Ez a korai ellés pedig azért szükséges, hogy7 számbelileg a tervbevett juhállományt elérhessük. Azonban az egyéves jerkék csak ott ellhetnek, ahol a fentemlített feltételek megvannak. Meggyőződhet­tünk erről egyes EFSz-ekben már az idén is. Némely EFSz-nek már nagyon szép bárányai vannak az egyéves jer­kéktől. A jerkeanyák aránylag igényesebbek, mert maguk is fejlődésben vannak, nő­nek és tejet termelnek bárányuk részé­re, ezért rendkívüli gondot kell ráiuk forditani. Hogy a bárányok a fejlődésben visz­­sza ne maradjanak, nagy gonddal kell őket ápolnunk, gondoskodni kell istállózásukról, párosításokról, az el­­lésről, etetésről és legeltetésükről (a téli hónapokban is), a kis bárányok eledelének pótlásáról, elválasztásuk­ról és a juhok fejeséről. Az is természetes, hogy azoknak az EFSz-eknek, amelyek leellett juhokat tartanak, teljesíteniük kell a kontin­genst, úgy a gyapjút, mint a juhsajtot illetőleg. Ott, ahol nincs megadva minden fel­tétel a jerkebárányok eredményes te­nyésztéséhez, helyesebb, ha az EFSz-ek az ürük tartását előnyben részesítik. Ezek nem olyan igényesek gondozóik­kal szemben. Mindenütt akad idősebb ember, aki szívesen legelteti, eteti őket és patáik ápolásáról gondoskodik. Egy­szer egy évben, májusban nyírják őket és egész évben nincs más gond velük. Attelelhetők száraz, szélvédett akolban és megelégszenek szerényebb táplálék­kal is. Ha elegendő, egészséges szalmát kapnak télen át, valami kis kapást, szi­­lázst és ha azonkívül itt-ott, amennyi­ben az időjárás megengedi, legelnek is, minden igényüket' kielégítjük. E szerény táplálkozás mellett fejlő­désükben ugyan kissé elmaradnak, de azért áttelelnek és megfelelő mennyiségű gyapjút is adnak. Természetesen haszonhajtásuk attól függ, milyen adag takarmányt kapnak, illetve, hogyan tejelnek. Pl. egy merino ürü egy éves gyapjuhozama szerény tartási viszonyok mellett 2—5 kg, jó tartás mellett viszont 7—8 kg-ot is ad­hat. Ebből látható, hogy szerényebb etetés mellett az ürük is kisebb hasznot nyújtanak, de ez fejlődésükre nem any­­nvira hátrányos, mint a jerkékre, ha ezek hasasok. Ha a hasas jerkéket nem gondozzuk és nem etetjük megfelelően, gyakran előfordul, hogy a bárányaik el­pusztulnak, vagy elkorcsQsodnak és jerkékből sohasem lesz jól fejlett anya. Az EFSz-ek részére legkedvezőbb megoldásnak tartom az anyajuhok fo­kozatos bevezetését, azért azt ajánlom, hogy az első évben, amig nincsenek megfelelő lehetőségek, vegyenek át le­hetőleg ürübárányokat, vagy ezeket jerkékkel keverve. Őszig az ürük és jerkék együtt legelhetnek. Iporkodni kell kiadósán táplálni őket. Amennyi­ben a körülmények megengedik, egé­szítsük ki a legelőt erőtakarmánnyal, főleg szárazság idején. Ha az ürük között jerke-bárányok is vannak és amennyiben ezek elérik az az anyjuk súlyának 75°/o-át és amel­lett megfelelő tenyész-kondicióban vannak, nyugodtan fedeztethetők. De télen át megfelelően kell őket etet­ni, hogy fejlődésükben el ne maradja­nak. Az ürüket, mint .említettem, ter­mészetesen szerényebben etethetjük és istállóztathatjuk. Idővel az EFSz-ekben az ürük tartása mellett a beosztott állatkezelők begya­korolják magukat az igényesebb jerkék gondozására is, az anyajuhok és bárá* nyok Számbelileg is szaporodnak és ezekután az ürük fokozatosan kicserél­­hetők hasznosabb anyákra. De ezek a valóságban igazán csak akkor haszno­sabbak, ha a kiadós táplálásukról gon­dozásukról, istállózásukról, stb. gondos­kodunk. Nem jogos tehát némely EFSz ama kérelme, amikor kizárólag jerkebárá­nyokat igényelnek. Az ürük tartása ta­lán kevésbbé jövedelmező, de csak in­tenzív körülmények között. Szerényebb helyzetekben tartásuk biztosabb és ezért előnyösebb. Legjobb bizonyítéka ennek az, hogy még intenzívebb gazda­ságiikban is rendszerint meghagyják az A tornaijai járás néhány EFSz-nek látogatása során elkerültem Gömör— Panyitra. Beszélni akartam a szövetke­zet néhány régi tagjával, hogy egyet­­mást megtudjak. Egy öreg bácsika azt tanácsolta, hogy L e h o t a i Borbála háza esik legközelebb utamba. Ide ko­pogtattam be. Beszélgetésünk során fel­vetettem a kérdést, hogy az itteni asz­­szonyok miként találták meg az utat a szövetkezetbe. — Mi, asszonyok — mondotta — azért léptünk az EFSz-be, mert tudjuk, hogy a falu életének jobbrafordulása csak az EFSz-en keresztül történhetik meg. Elvisz a jobb életlehetőséghez, több lesz a ruhánk és mindenünk. Ehhez az építő munkához azonban béke kell, ezért annak megvédéséért mindent megteszünk, testvéri egyetértésben a többi békét akaró nemzettel! De nemcsak ő az egyedüli, aki így vé­lekedik a faluban, hiszen a falu szocia­lista átépítése következtében a dolgo­zók szellemileg új emberekké válnak, másként látják az életet, mint eddig. Gömör—Panyit EFSz-e 220 ha szán­tóföldön gazdálkodik és jelenleg 117 tagja van. — Szép eredményeket értünk el a jól szervezett múlt évi közös munkával és ez mindnyájunk sikere is volt. Meg­győződtünk a gépi és a közös munka előnyeiről és látjuk, hogy bizony sokkal könnyebb így dolgozni, mert nem kell egész nap az ekeszerva után gyalogolni — mond ja P e r j é s i Zoltán 4 és fél hektáros kisparaszt, aki egyben gazdája az EFSz-nek. — Múlt év őszén tértünk át а III. tí­pusú gazdálkodási formára. Az őszi munkákat rendben elvégeztük és ez tet­te lehetővé, hogy felkészülten foghat­tunk a tavaszi munkákhoz. Vetéster­vünk a következő: 25 ha árpa, 20 ha zab, 10 ha cukorrépa (kremni répa), 2 ha mák, 3 ha len, 10 ha burgonya, 20 ha kukorica, 15 ha tavaszi takarmány» 5 ürüszaporulatot és csak 2—3 éves ko­rukban értékesítik őket. Hasznosítják velük a szalmát, nagymennyiségű és jó minőségű gyapjút, jó trágyát termelnek és javítják az igényesebb anyák részére a feltételeket. A cukorgyári birtokok a bárányok átvételéről szóló szerződés aláírásánál azt a kijelentést tették, hogy gazdaságaikban juhállományukat szám­belileg növelni fogják saját forrásukból, ürük felnevelésével. Ezekkel betanítják állatgondozóikat és javítják az anyaju­hok részére a feltételeket. Ezt kellene az EFSz-eknek is elfogadniok ama kér­dés megoldásánál, hogy a raktárszövet­kezettől vagy ürüket jerke-bárányokat kérjenek-e. A bárányok felvásárlását és disztri­búcióját szorgalmasan készítjük elő. A magán-juhtenyésztők kötelezték magu­kat olyan mennyiségű elválasztott bá­rányt eladni, hogy amellett saját juh­­tenyésztési tervüket is teljesíthessék. Ezzel szemben örvendetesen növekszik az érdeklődés a bárányok iránt. Az EFSz-ek tömegesen kötelezik magukat olyan mennyiségű bárány átvételére, amennyit a rendelkezésükre álló mun­kacsoportjaik teherbíró képessége meg­enged. Az EFSz-ek általában 300 ürü bá­rányból, álló nyájakat alakítanak. Amennyiben pedig mindkét nembeli bárányokat kapnak, akkor kb. 250 bá­rányból álló nyájat. Ekkora állományt egy pásztor megfele­lő legelőn jól elláthat, legeltethet és ápolhat. Magántenyésztőknek tehát most jó alkalmuk van elválasztott bárányaikat és fél ha dohány, 3 ha dinnye, 5 ha zöldség, 15 ha vegyes kapásnövény. A közös istállózás előnyét felismerve, a szövetkezet tagjai adaptáltak egy is­tállót is, melyben jelenleg 22 szarvas­­marhát és 5 lovat gondoznak. Büszkén mondja a kezelő: — Ennek ni, milyen síma már a sző­re. Ez azért van, mert biz’ én tisztán tartom őket és jól is etetem. Ott van néhány hosszúszőrű. Ezek mostanában kerültek a közös istállóba. Nemsokára úgy fognak kinézni, mint a „régi la­kók“. A további istállózásí terv Szerint, rö­videsen felépít még az EFSz egy 80 szarvasmarha részére készülő új istállót és 100 sertés részére hizlaldát is. Meg kell említeni, hogy a teheneknél a közös istállózással 50%-kal magasabb tejhoza­mot értek el. Természetes, hogy nehézségek itt is vannak még. Sok a telepes földműves, akik ide-oda kapkodnak. Még mindég nem látják tisztán, hogy a szövetkezet a jobb életformájuk felé vezető egye­düli út. Éppen „rajtakapom“ Csík elv­társat, az EFSz könyvelőjét, aki heves vitában áll Kékesy Bence telepessel, aki aláírta а III. típusú gazdálkodási rend­szerhez való csatlakozását még novem­berben, de most még akkor sem akar rá emlékezni, amikor az orra alá dugják az aláírását. Hasonló eset nem is egy fordult már elő. — De azért változatlanul azon ipar­kodunk, hogy idei jó munkánkkal és eredményeinkkel meggyőzzünk minden becsületes dolgozó parasztot, hogy köz­tünk a Helye — mondja Csík elvtárs. Gömör—Panyit után átmentem Aba­­falvára. Ez a szövetkezet eleinte nagyon gyenge lábon állt. Itt ugyanis az idete­lepültek kezdték meg a közös földmű­velést mintegy 80 ha-on, de nemcsak elegendő szerszámuk nem volt, hanem vetőmaggondjaik is voltak. Vetőmaggal azonban a raktárszövetkezet kisegítette őket. értékesíteni, mivel a bárányok árát na­gyon kedvezően állapították meg. Az 1951 évi tavaszi ellésből származó haszonbárányok felvásárlási ára ez év június 30-ig a következő: 1. merino, Hampshire és cigája-fajuak és ezek keresztezettjei: jerkék 12—30 kg élő­súlyban 50 Kčs kg-ként ürübárányok és ko­sok 12—30 kg-ig 30 Kčs kg-ként 2. Racka-jerkék 12—25 kg élősúlyban 45 Kčs kg-ként racka-ürük és kosok 12—25 kg-ig 30 Kčs kg-ként Július 1. — december 31-ig a bárá­nyok ára 12—25 kg élősúlyig a követ­kezőképpen alakul: jerkék 45 Kčs kg-ként ürük 25 Kčs kg-ként Ezek az árak egészséges, elválasztott bárányokra vonatkoznak a felvásárlás helyén. Emellett köztudomású, hogy a tava­lyi évtől eltérően a felvásárolt bárá­nyok súlya teljes mértékben beszámí­tandó a vágómarha-kontingens teljesí­tésébe. A juhok vágása tiltva van, tekintet nél­kül arra, hogy bárányokról, kosról, vagy anyajuhról van szó. A juhok vá­gása külön írásbeli engedélyhez van kötve, amelyet a Helyi Nemzeti Bizott­ság a hivatalos állatorvossal együtt ad ki. Csak azokat a juhokat lehet kiselej­tezni, amelyek gyógyíthatatlan beteg­ségben Szenvednek. Még idősebb juho­kat sem szabad leölni, ha gyapjút ad­nak. így pl. egy hibás tögyü anyajuhot, ha már tejtermelésre nem képes, to­vább kell tartani, mégpedig gyapjuter­­melés céljából, hasonlóan, mint az ürü­ket Szokás tartani, mert minden juh, nemre való tekintet nélkül hozzájárul­hat lakosságunk felruházásához, vagyis a dolgozók életszínvonalának növelésé­hez. Dr. ing. Kovács Béla — nem értették meg annak időbeli el­végzési szükségességét. Az a 21 család, amely közösen gazdálkodott, 6 hétig hagyta heverni a levágott gabonát a mezőn. Még szerencse, hogy Száraz idő volt és nem csírázott ki. A baj folytató­dott a cséplés után: nemcsak beszolgál­­tatási kötelezettségüknek nem tettek eleget, hanem a kölcsönvetőmagot sem adták vissza. Ráádásul az uradalom épületeit sem kímélték. Ez az áldatlan állapot azonban nem tartott sokáig. A járás vezetősége min­den igyekezetével azon volt, hogy mie­lőbb jóvátegyék a szövetkezet körül el­követett hibákat. Az abafalvaiak ilyen előzmények után 1950 októberében 18 taggal fogtak hozzá a III. típusú gazdálkodáshoz. Rö­vid idő alatt a taglétszám 50-re és a megművelt földterület pedig 261 ha-ra emelkedett. Ősszel elvetettek: 55 ha búzát, 5 ha rozsot, 28 ha őszibükkönyt. Az őszi mélyszántást 100%-ra elvégezték. Most tavasszal zabot 32, kukoricát 28, árpát 28, burgonyát 19, cukorrépát 5, takar­mányrépát 5. tavaszi keveréket 28, zöldséget 10, füvet 3, hüvelyes vete­­ményt 5, lent 3, lucernát 9, napraforgót 5 és mákot 2 hektáron vetnek. A közös állattenyésztés Abafalván is sikeresen tört utat. Leküzdötték min­den előítéletet, mely most már a múlté. Belátják földműveseink, hogy állataikat senki nem veszi el, sőt meggyőződnek, hogy mennyivel könnyebb és haszno­sabb a közös alláttenyésztés. Hogy kö­zös istállóhoz olcsón és gyorsan jussa­nak, adaptáltak egy eddig ki nem hasz­nált épületet 40 szarvasmarha részére. Ez év végére elkészítenek egy másikat is 100 tehén részére és egy sertpslrzbl­­dát 150 sertés részére. Ezt az állatállo­mányt felvásárlás útián szendk be. A szövetkezet a következő gépekkel rendelkezik: 1 traktor, 1 cséplőgép, 1 Mit láttunk, hallottunk és tapasztaltunk a tornaijai járás két kisközségében Gömör-Panyit és Abafalva Ili. típusú szövetkezetei ebben az évben meggyőző példát akarnak adni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről Jött az aratás és — főleg a telepesek

Next

/
Thumbnails
Contents