Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-03-25 / 12. szám
4 Smbcdfädmtoes 1951. március 25. A szepsi járásban még sok a behozni való 16 Előkészítő Bizottságból egy EFSz se alakult még meg — A járásban és szövetkezetekben sok a falusi gazdag — A gépállomás nem kap utánpótlást a faluról A moldavai járás szövetkezeti vezetőinek munkaértekezletét Drieüovon tartották. A gyűlésen megjelentek az Egységes Földműves Szövetkezetek elnökei, agronómjai és könyvelői, mintegy hatvanam Elsőnek a Kerületi Nemzeti Bizottság kiküldötte, Derencsányi elvtárs tartotta meg beszámolóját az EFSz-ek elért sikereiről és hiányosságairól. Többek között kihangsúlyozta, hogy igyekeznünk kell azokban a falvakban — ahol II. típusú szövetkezet van — minél előbb áttérnünk a III. típusú gazdálkodásra, mert csak így juthatnak kis- és középföldműveseink az igazságos jutalmazáshoz, ama elv szerint — ki mennyit dolgozik, annyi legyen a jutalma. Elitélte az órabér vagy napszámkénti jutalmazást, hiszen számtalan példa bizonyítja, mennyire kihasználják egyesek a szövetkezetét egésznapi sétára — munkavégzés helyett. Egyes szövetkezeekben a munkaerkölcs azért alacsony, mert a szövetkezet vezetősége nem tudta bevezetni az igazságos normákat, ezzel szemben ahol a norma jó, ott példás munkakedv uralkodik és becsületes keresethez jutnak a szövetkezeti tagok. Szólott a kerületi kiküldött az állattenyésztésnek közös istállókban való fejlesztéséről. Minél előbb összpontosítjuk közös istállókban marhaállományunkat annál előbb erősködik meg a szövetkezet. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy hazánkban kiterjedt textiliparunk van, ami szükségessé tesz nagymennyiségű nyersanyag előállítását ,már pedig nem áll saját gyapjúnk elegendő mennyiségben rendelkezésünkre. Hogy a külföldi behozatalt csökkenthessük, fokozni kell juhtenyésztésünket. A közös istállók adaptálása tehát jelentős politikai feladat, de különben is, ahol nincs közös istálló, ott bizony csak fél szövetkezet van. Sok esetben megtörténik, hogy a falusi kulák nem tesz eleget beszolgáltatási kötelezettségének, istállói pedig konganak az ürességtől, az EFSz-ek még se veszik át ezeket az üres istállókat. Ilyen eseteknek nem szabad megtörténniük. A szövetkezetünk mozgató ereje a jó könyvelés. A munkákat naponta be kell jegyezni, tervezni pedig éppen úgy kell, mint az üzemekben. Sok szó esik arról, hogy nincs elég káderünk az EFSzben. Ezzel kapcsolatban arra kell törekedni, hogy a káderek a kis- és középparasztságból kerüljenek ki. Sajnos, nem eddig talált teljes egészében megértésre az a felhívásunk, amikor iskolába hívták kis- és középparasztjainkat, sőt egyesek vissza is utasítják azt. A szepesi járásban sok a falusi gazdag. Sok szövetkezetben megtéveszti az embereket a kulákok jajgatása, panasza és elnézők iránta. Tapasztalat szerint az a szövetkezet, melyben kulákok is vannak, nem tud kellően fejlődni. Nem azért lépnek be a kulákok a szövetkezetbe, hogy ott munkájuk szerint kapják a megjutalmazásukat, hanem belülről igyekeznek rombolni a szövetkezetét. Derencsényi elvtárs beszéde további részében rámutatott még arra, hogy azokban a községekben, ahol nincs pártszervezet ott a falu szövetkezeti élete sem megy a legjobban. Ezt a hibát is ki kell küszöbölni és ezért meg kell nyerni kis- és középföldműveseink legjobbjait a Párt részére. Erdélyi elvtárs a szepesi járás EFSz-einek helyzetéről számolt be szlovák és magyar nyelven. E szerint a járás 38 községe közül csak hét köz községben van magasabb típusú EFSz. Azon községekben, ahol EFSz-ek vannak, ezek nem ölelik fel az illető község földműveseinek nagyobb részét, tehát mind kisebbségi szövetkezetek. A járás EFSz-eiben helyet foglaló földművesek rétegeződése: 0 5 ha-ig 30 százalék, 0.5 ha-ie 39 4 száz: k, 2—5 ha-ig 29.8 százalék 5—10 ha-ig 28.2 százalék, 10—15 ha-ig 34.5 százalék, 15—20 ha-ig 9.6 százalék. E kimutav,^ szerint tehát kisföldműveseink sem 100 százalékban ta°őai még az EFSz-eknek. Ugyanakkor magas százalékarányban ült bent a szövetkezetben a 15—20 hektáros falusi kulákság. Élesen bírálja az előaddó a jelenlegi helyzetet és azt javasolta, hogy mielőbb tegyék meg a szükséges szervezeti intézkedéseket a kulákok kizárására. A múlt évi tagszervezésnél súlyos hibák történtek, mert politikailag nem fektettünk súlyt arra, hogy meggyőzzök kis- és középföldműveseinket a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Hibát követtünk el, hogv sok helyen használtunk helytelen fellépést. További hibák merültek fel az évi közgyűlések körül is. Sok helyen annak csak annyi jelentőséget tulajdonítottak, hogy lecserélték a régi vezetőséget és újat választottak. Elfelejtették a legfőbb feladatukat: az évi munkatervek aprólékos kidolgozását. A múlt évi szövetkezeti munka egyes helyeken sántított. Mikor a legnagyobb munkaidő megkövetelte volna a tagoktól a helytállást, az elnöknek valósággal házalni kellett értük. Hiányzott a pontos munkaterv is. Mindez nem volt jó hatással a kívülállókra sem, már pedig mi meg akar-A CsKP Központi Bizottságának törnelmi jelentőségű ülése és az ott elhangzott beszámolók élénk visszhangra találtak a párkányi járás kis- és középparasztjai körében. Ezért elhatároztuk, hogy járási munkaértekezletet hívunk egybe 1951 március 17—18-ára. Mi, a párkányi járás szövetkezeti tagjai ezen az értekezletünkön pontosan átvettük az Ön által kitűzött feladatokat, amelyeknek célja meggyorsítani a szocializmus felépítését falvainkon. Ez alkalomból ünnepélyesen kötelezzük mangunkat: 1. A világbékéért folyó harc keretében minden tavaszi mezőgazdasági munkálatot 10 nappal korábban fejezünk be, mint az elmúlt években. 2. A műtrágyák és a nemesített vetőmagvak helyes felhasználásával minden gabonaneműnél két mázsával fokozzuk a hektárhozamot, ezzel pedig emelkedni fog a szövetkezeti tagok jövedelme és így biztosítjuk az összes dolgozók magasabb élet- és kulturális színvonalát. A nagy Szovjetunió és a népi demokratikus államok helyes békepolitikájáról széleskörű meggyőző kampányt indítunk és rámutatunk a nyugati imperialisták uszító politikájára, akik viszszaéltek az Egyesült Nemzetek Szervezetével és Nyugat-Németország újrafelfegyverzésével durván megsértették a potsdami egyezményt. 3. Ötéves tervünk sikeres teljesítése érdekében mezőgazdaságunkban fokozott mértékben használjuk ki a gépesített eszközöket, így mentesítjük dolgozóinkat a nehéz munkáktól és egyúttal feleslegessé vált, munkaerőkat szabadítunk fel a nehézipar és a bányászat számára, annak tudatában, hogy ezek alapvető fontossággal bírnak a szocializmus építésében. 4. A közélelmezés terén fokozottabb mértékben ügyeljenek arra, hogy a beszolgáltatási kötelezettség időtervét pontosan, határidő szerint betartsunk és ezzel biztosítsuk dolgozóink folyamatos ellátását az összes munkaágazatokban. A takarmány helyes felhasználásával tűk győzni jó munkánkkal a kívülállókat. — Nagy feladatok várnak ebben az esztendőben a falusi pártszervezetkre. A párttagoknak kezdeményezőkké és szervezőkké kell vállniok. Nem engedhető meg, hogy félreálljanak, amikor a falu szocialista munkáját kell szervezni. A szepesi járásban lévő szántd’földeken egyébként csak 5 százalékban gazdálkodnak az EFSz-ek. Az összes EFSz tagoknak csak 25 százaléka nő, elenyészően kevés a fiatalság, mely mindöszsze 7 százalékban van képviselve. A vita folyamán az állami gépállomás tratkoristái részéről G o r e j elvtárs ismertette, hogy mennyire hiány van traktoristásokban. A hiányt úgy gondolták megoldani, hogy elsősorban a földművesek között kezdtek toborozni, de sajnos süket fülekre talált a gépállomás felhívása. P e t r á s Vince EFSz elnök (Poprocs) pár szót intézett a raktárszövetkezetekhez. Figyelmeztette azokat, hogy a vetőmag késői leszállításának nem szabad ismétlőidnie. „Több gondoskodást tanúsíthatnának a többi szervek is. Dolgozni akarunk és nem érünk rá a hivatalokban kilincselni. Tegyék meg a hivatalok is, a munkakötelezettségüket“ — jelentette ki. és teheneink nagyobb gondozásával az átlagos 3.5 literről 5 literre emeljük a tejhozamot tehénként. E kötelezettségvállalásunk teljesítése céljából járásunk összes EFSz-ei között versenyt indítunk a legmagasabb tejhozam elérséért. 5. EFSz-eink megszilárdítása érdekben széleskörű meggyőző kampányt indítunk a kis- és középparasztok között és szemléltető agitációval megnyerjük őket az EFSz számára a követkéz őjelszó jegyében: „Minden kis- és középparaszt szövetkezeti tag, minden szövetkezeti tag a világbéke harcosa.“ Járásunkban 23 EFSz-ünk van, ezek közül egy negyedik típusú, 17 harmadik típusú, négy második típusú és egy előkészítő bizottság. Az említett szövetkezetek 10.352 hektár földterületet művelnek meg. Kötelezzük magunkat, hogy az alacsonyabb típusokról rátérünk a magasabb típusokra. 6. Hogy falvainkon az EFSz-ek nyugodtan dolgozhassanak, ennek feltétele, hogy a munka minden szakaszán éberek legyünk, mivel az osztályellenség, a falusi gazdag és a spekuláns be akarnak jutni szövetkezeteinkbe, hogy munkájukat belülről megbontsák. Csak a mi párkányi járásunkban 48 falusi gazdag van szövetkezeinkben, akiket a legközelebbi időben kizárunk, mint osztályellenségünket. Ezt a kis- és középparasztok fokozott meggyőzésével hajtjuk végre, és ezzel is meggyorsítjuk a szocializmus építését falvainkon. 7. Még szilárdabban tömörülünk szülőpártunk és a nagy Szovjetunió mellé, tapasztalatokat merítünk a szovjet kolhózdolgozók munkájából, akik az SzK(b)P és Sztálin elvtárs vezetésével, a micsurini agrobiológia segítségével óriási sikereket értek el a mezőgazdaságban. A proletár nemzetköziség szellemében az Ön vezetésével haladva, elnök úr, biztosítjuk Önt, hogy mi, a párkányi járás szövetkezeti tagjai, a szocializmus úttörőivé válunk falvainkon és ezzel hozájárulunk a világbékéért folyó harchoz. A párkányi járás szövetkezeti tagjai. Felső Mecenzéf EFSz elnöke annak a nézetének adott kifejezést, hogy a félhektár házkörüli föld nagyon elég, hiszen ha valamilyen terményre szüksége van a tagnak, kaphat az EFSz-től. Majd ezt mondotta: „Nálunk az adaptálás rendben folyik, mert segítenek a falusi tömegszervezetek és a patronátus dolgozói is. Szövetkezetünk minden tekintetben nagy haladást tett előre a falu jólétének eléréséhez.“ T e 1 e g r i n elvtárs, a csecsejovcei EFSz elnöke, felszólalásában Ígéretet tett, hogy szövetkezetének első kötelessége lesz valóra váltani Slánsky elvtárs felhívását: kizárni az EFSz soraiból az oda befurakodott kulákokat! A felsölánci H. típusú szövetkezet az alábbi szocialista versenyfelhívással fordult a járás összes I. és II. típusú szövetkezetéhez: 1. A tavaszi munkák minél előbbi és minőség szerinti elvégzése munkacsoportokban. 2. Munkajutalmazás, rendes elszámolás, pontos munkakimutatás vezetése. 3. A tagok létszámának növelése és a dolgozó parasztság megnyerése a közös tavaszi munkálatra. A szövetkezetek legközelebbb feladatairól Galas elvtárs beszélt. Beszéde első részében utalt arra, hogy az EFSz-ek elnökeinek állandó, kitartó és meggyőző példákkal kell a tagságot meggyőzniük a szövetkezet jelentőségéről. Tarthatalan állapot, hogy 1.949- től a járásban 16 Előkészítő Bizottság van és — sajnos — nem fejlődött egyikből sem szövetkezet! — Az évi zárszámadást egy EFSz sem készítette el idejében. Ez hozta maga után, hogy még a tagok körében is emelkedett a bizalmatlanság. A falusi gazdagok előtt pedig egységünket kell kimutatni, nem pedig veszekedni. Végül javasolta, hogy minden EFSz a tavaszi munkálatokat ünnepélyes keretek között nyissa meg, majd az Internacionále hangjai mellett ért véget a gyűlés. P. Váry Lajos. Az Egységes Földműves Szövetkezetek mozgalmába mindjobban bekapcsolódnak földművesasszonyaink is. ' Alsó Kereskény földművesasszonyai igyekezetének első gyümölcse: a tavaszi retek. Az istállótrágyát műtrágyával kell kiegészíteni. A FRSz minden mű,trágyafajtát elégséges mennyiségben szélűt EFSz-inknek, kis- és középparasztjainknak. A párkányi Járási konferencia résztvevői levelet intéztek Gottwald köztársasági elnökhöz A párkányi járás EFSz-einek taaiai a CsKP Központi Bizottsága történelmi jelentőségű ülése után március 17-én és 18-án összejöttek a mezőgazdasági dolgozk járási konferenciájára, hogy megtárgyalják a CsKP Központi Bizottsága ülésének határozatait. A járási értekezlet résztvevői ayűlésükről az alábbi levelet küldték köztársaságunk elnökének, Klement Gottivald elvtársnak.
