Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-03-25 / 12. szám

1951. március 25, ^^büdfStoLmwes з Új élet lüktet a komáromi pusztákon A járás legnagyobb szövetkezetével nem törődik a védnökséget vállalt üzem Az Ifjúság Faluja jövőre már ezer hektáron akar rizst termelni Szombat-vasárnap Szlovákia valamennyi járásában a Járási Nemzeti Bi­zottságok értekezletet tartottak, amelyen az EFSz-ek körüli problémákkal foglalkoztak. A komáromi múzeum nagytermében száz szövetkezeti tag kép­viselte a nyolc falu 12 szövetkezetét. Az úgynevezett komáromi pusztákon új erő lüktet. A volt földesurak pusztáit ma a dolgozó földműveseink közösen művelik és valóságos paradicsommá változtatják át. Lelkes munkával bizo­nyítják országunk szocialista építésében való részvételüket és ezzel tudtára adják úgy belső reakciónak, mint a nyugati háborús uszítóknak, hogy békét akarunk és nem háborút. Harasta elvtárs, kerületi kiküldött, éberségre hívta fel a szövetkezeti dol­gozók figyelmét, hivatkozva a februári központi ülés határozataira. Beszédében kifejtette a kulákok és spekulánsok romboló munkáját és példákat sorolt fel a kulákok és spekulánsok szövetke­zetebe való befurakodásáról és ott vég­zett romboló munkájukról. Az aktíva második napján Kohinda elvtárs, a járási pártvezetőség titkára, ismertette a szövetkezetek elért ered­ményeit és fenálló hibáit. Mind á két nap folyamán élénk vita fejlődött ki, ami arra vallott, hogy a szövetkezeti ts "ok elsajátították azt a fegyvert, mely nélkül nincs feilődés és nincs szocialista országépítés. Ez a bírálat és önbírálat fegyvere. Sokan azt gondoltuk, hogy két nap nem is lesz miről beszélni. A terv sze­rint az értekezletnek vasárnap délután kettőkor kellett volna zárulnia, ezzel szemben este hatig tartott. Bírálat alá vették a delegátusok önmagukat, falu­jukat, sőt járási szerv néhány vezetőjét is. A szövetkezetek képviselői egymás­után szólaltak fel. Nézzük, miről be­széltek. Nagykeszj III. típusú EFSz-е: Szén eredményeket értek el, különösen a tél folyamán. Hat állandó munkacsoportuk van, 7 istállót adaptáltak, melyben 147 állatot helyeznek el. Eddig 29 tehenet, 19 lovat, 30 növendékállatot, 110 ser­tést már elhelyeztek, amiket túlnyomó­­részt a szövetkezeti tagok adtak össze. Most készül egy tyúkfarm 50 szárnyas részére. Van a faluban több kulák. de egyet külön kiemeltek. Csorba György 32 ha-os kulák belépett a szövetkezetbe, de 14 ha-t meg akart magának tartani. Arról viszont hallani sem akart, hogy állatállományát is beadja a szövetkezet­nek, vagy, hogy az istállóját adaptálják a szövetkezeti állotállomány részére. A falu egyik nagy a hibája, hogy a kétféle vallásu — református és katolikus — lakosság között a valláskülönbség sok széthúzást okoz. Szövetkezeti hiba: az EVSz elnöke sokat törődik magánügyei­vel. Gúta, a komáromi járás legnagyobb FFSz-e: 2390 ha földön dolgozik 741 taggal. Nyolc állandó munkacsoport dolgozik. A tél folyamán 18 istállót ja­vítottak ki, ez mégis kevésnek bizonyul, mert még 102 ló szerte-széjjel 11 istál­lóban van és így sokba kerül a gondo­zásuk. Csak anyagra van szükségük, az építészeti csoport minden munkát el­végez. Az egész faluban végrehajtot­ták a föld tagosítását s így a magántu­lajdonosok is táblás gazdálkodást foly­tatnak, ami nagyban megkönnyíti a traktoristák munkáját. Eddig több, mint 100 ha árpát vetettek el és ha jó idő lesz, egy hét alatt befejezik a tava­szi vetési munkálatokat. A védnök­­üzem nem sokat törődik a szövetkezet­tel, idén még látogatóban sem volt. Pe­dig szükség lenne, hot»v a védnök-üzem főleg az irodai munkáknál és a tervek kidolgozásánál segítségre legyen* Megyercs: A faluban éppen elég a kulák és a spekuláns, akik nagyban akadályozzák a falu szocializálását. Vannak olyan szövetkezeti tagok, akiket ki kell majd zárni, ezzel szemben több közép és kisparasztot kell megnyerni a szocialista eszmének. Keszegfalva: Gyenge szövetkezet, gyenge vezetőséggel; nem tudják a várt eredményeket elérni. Furuc' Pál mond­ja: „Vannak olyanok a vezetőségben, akik meggazdagodnak, de nem törődnek a közügyekkel s inkább a falusi gazda­gok érdeklik. Egyébként a magángaz­dálkodók gyümölcsészettel is foglalkoz­nak, ami tásagosan 60.000 korom hasz­not biztosít számukra. Badinka András 14 ha-ral belépett a szövetkezetbe, de olyan állapotban adta át állatait, hogy alig utdtak saját lábukra eljutni я szö­vetkezeti istállóba. Szalmáját a Föld­műves Raktárszövetkezet vásárolta fel, szénáját előbb el akarta adni, később mégis átadta a szövetkezetnek. Ezután azonban csellel ment a pénztároshoz, hogy az elnök parancsára fizesse ki a széna árát. A pénztáros kifizette! Ké­sőbb kitudódott, hogy az elnök nem tudott semmiről. Barta Béla a legna­gyobb kulák a községben, Komáromban hat családi háza van. A falu hibája: a magyar kis- és kö­zépföldműveseinkkel nem törődnek. Egyes szövetkezeti tagok hibája: sokat vannak együtt a kuláksággal és a spe-A losonci járásban tartott szombat­­vasárnapi munkakonferencia során az elhangzott hivatalos beszámolók után igen élénk vita fejlődött ki a szövetke­zeti kiküldöttek között. A vita során először a nagyfalusiak szólaltak fel. Megállapítást nyert, hogy a nagyfalusi EFSz és a helyi pártszer­vezet között meglehetősen laza, sőt gyenge a kapcsolat és ezzel magyaráz­ható. hogy a szövetkezet munkája során állandó nehézségekbe ütközik. A vilkei EFSz beszámolójából kide­rült, hogy a szövetkezet igényt jelentett be a volt Szilasy — birtokra, melyet a szövetkezet szeretne a jövőben megmű­velni. Benyújtott kérelmükben azt az indokot is felhozták, hogy ez a volt nagybirtok nincs kellően kihasználva, sőt vannak parlagon heverő földterüle­tei. A szövetkezet beszámolójából az is kiderült, hogy a normák megállapítását nem minden téren tudták elvégezni. A szövetkezet vetési terve megvan, a ve­tést már el is akarták kezdeni, de a köz­ben rosszabbra fordult idő megakadá­­lvozta a munka kezdetét. Április 15-ig ennek ellenére minden vetéssel kész akar lenni a szövetkezet. Vilkei érde­kesség még, hogy a község kisparaszt­­jai elhatározták, hogv közösen végzik el a vetési munkáitokat, sőt kijelentet­ték, hogy — ha úgy látják, hogy a szö-A föld közös megművelése a mai ha­ladó kor követelménye, de annak meg­valósításáról még koránt sem beszélhe­tünk általánosságban. Húzódoznak tőle a nagyobb gazdák, abban a hitben, hogy a saját előnyüket tartják szem előtt. De a kisebb gazdákat is csak fokozatosan lehet meggyőzni, mert a százados szo­kásaikat nem tudják egyszerre lerázni. Pedig mindenki előbb-utóbb rájön, hogy a közös gazdálkodás előnyösebb úgy a dolgozó társadalom, mint az egyén szempontjából. Pár év múlva a közös gazdálkodás annyira teret hódit majd, hogy az egyéni gazdálkodás ritka lesz, mint konkoly a búza között. Igaz, minden új gondolat, minden újítás eleinte nehézségekbe ütközik. Nem ér­tik meg az emberek. Pedig ha helye­sen gondolkoznának, be kellene látniok, hogy többet termelni csak közös gazdál­kodással lehet. Hiszen példa rá a volt nagybirtok iS.A nagybirtokok valóságos kulánsokkal. Ezeknél felvilágosító munka szükséges. Felsőaranyoson gyönge lábon áll a könyvelés, sőt a terv kidolgozásával is megkéstek. A Járási Nemzeti Bizottság, mint védnök elismerte, hogy nem volt segítségére a szövetkezetnek. Gadócpuszta: 65 tag — 582 ha föld! Minden munkát el tudtak végezni, csak a kapálásnál kértek segítséget a ko­máromi Skoda üzemtől, amely patro­­nátusa a szövetkezetnek. 1,050.000 ko­ronát kapták beruházási kölcsönt, de 600 ezer koronából végrehajtották az összes javítási munkálatokat. Az Ifjúság Faluja: első helyen áll a járásban. Ez év folyamán 80 ha rizs ve­tését vettek tervbe, de a jövőben 1.000 ha-ra akarják a rizsföldet terjeszteni. Olyan területeket művelnek meg rizs­­földnek, ahol eddig káka és nád ter­mett. A múlt évben 60 q terméshoza­mot értek el. Ez az egyedüli EFSz a já­rásban, amely IV. típus szerint dolgo­zik. 260 szarvasmarhájuk van, ebből 64 tehén. Azonkívül 240 malac és 19 anya­koca. Az évi tervet még nem dolgozták ki, ami annak tulajdonítható, hogy a fiatalok túlnyomó része brigádmunkán volt a bányákban, köztük a nők is. vetkezet eredményesen működik — ősszel csatlakoznak a szövetkezet tag­jaihoz, Vilkén tehát komoly kilátás van arra, hogy a szövetkezeti tagok száma még ebben az évben jelentősen meg­növekszik. A vilkeiek egyébként a já­rási konferencia előtt is megismételték ama kérésüket, hogy a községbe mi­előbb vezessék be a villanyt, amire a szövetkezeti gazdaságok is igen nagy szüksége van. Igen tanulságos volt a panyidaróci szövetkezet beszámolója. 1949-ben ez a szövetkezet látszólag komoly kezdeti sikereket mutatott fel, sőt bizonyos te­kintetben hire ment az országban. A kezdeti sikereket nagy visszaesés kö­vette Ma már nyilvánvaló, hogy mi volt ennek az oka. A szövetkezet veze­tését a kulákság ragadta magához, akik az EFSz-t igyekeztek kisajátítani a ma­guk céljainak szolgálatára. A kis- és középparasztságnak az a része, amely a szövetkezetbe tömörült, egyre-másra érezte azokat az igazságtalanságokat, melyeket a kulákok vezette szövetkezet tagjaival szemben elkövetett. De más hiba is volt Panyidarócon. Többször ír­tunk már arról, hogy az egészséges fel­építésű szövetkezetben a tagok megkér­dezése nélkül a vezetőség nem hozhat nagyhorderejű döntést. Ezzel szemben az itteni vezetőség még arról sem in­gyárak voltak a termelésben. Valóban, a közös termelést össze lehet hasonlíta­ni a gyár munkájával. Soha kisiparosok nem tudtak oly gyorsan, annyit és olyan olcsón előállítani, mint a gyár. Ugyanez a helyzet amikor egyesült erő­vel, egyesült földdel dolgozik az EFSz. A kezdet nehézségei ellenére a felső­túri nép is belátta, hogy haladni kell az idővel és túl kell tennie magát az el­avult nézeteken.. Hozzálátott a közös földműveléshez és január 28-án áttért a III. típusú szövetkezeti gazdálkodás­ra. A magot ezzel levetettük, nőni fog a szövetkezetünk. Tavasszal hozzálá­tunk a közös istálló építéséhez, melyre nagyon nagy szüksége van az EFSz­­nek. Egyetértéssel és kitartással fogunk haladni a megkezdett úton és szövetke­­tünk erős lesz! A. B. EFSz tag. Örsújfalun kevés a munkaerő. Negy­ven család — hátrahagyva a földet — a handlovai bányába ment dolgozni. Komáromban javítani kell a kádere­ket. A szövetkezeti tagok csodákra vár­nak. Megengedik, hogy a lebontott épü­letektől a téglát magángazdák vigyék el, pedig saját részükre szükségük volna a baromfifarm felépitésére. * * * Az aktíva folyamán bírálat alá estek a Raktárszövetkezet, az állami gépállo­más. A Raktárszövetkezet nem küldte időre a vetőmagot, vagy gyenge minő­ségűt. 1 Az állami gépállomás nem néz eléggé utána, hogyan dolgoznak traktoristáin a földeken Több helyen a földek végét kihagyják, máshol a hektárt csak kö­rülszántják. középen pedig szántatlanul hagyják Nem törődnek eléggé az EFSz-ek gazdasági gépeinek javításával sem. Állatorvos is ritkán jár a szövetkeze­tekbe, Hiába hivják telefonon, soha nincs otthon. A Földműves Raktárszövetkezet és az Állami Gépállomás részéről senki sem reagált az elhangzott bírálatra. Az ál­latorvos viszont beismerte, hogy igaz minden, amit mondanak, de 20Ó00 há­ziállat van körzetébe beosztva, amit szinte képtelen oltani, kezelni stb. A kétnapos konferencia öt pontból álló határozat elfogadásával ért véget. Sebők István formálta a tagokat, hogy a szövetkzet közös istállót és hizlaldát épít, Panyi­darócon azonban remélhetőleg megszű­nik a szövetkezetben a kulákok basás­­kodása. A kis- és középparasztság a Szö­vetkezet elnökét kizárta a tagok sorából és a szövetkezet élére új vezetőséget választott. Ez a vezetőség azonban még mindég nem olyan összetételű, hogy azzal a szövetkezet igazán ereedményes munkát végezhetne. Vannak ebben a vezetőségben is olyanok, akik még min­dég hajlandók a kulák érdekeit szolgál­ni. Rövidesen újra választás lesz Panyi­darócon. Nagydarőc a politikai oktató munká­ját tette erősen szóvá. Kiderült, hogy a politikai oktató kizárólag az EFSz ve­zetőségével tartott fenn kapcsolatot, ál­landóan mellőzte azonban a pártszerve­zetet. így magyarázható ezután, hogy a kötelezettségvállalások idején rend­szerint megelégedtek azzal, hogy a kö­telezettségeket papirra vessék, de azok teljesítésére már gondot nem fordítot­tak. A jelsőci szövetkezetről elmondható, hogy a losonci járás egyik legjobb szö­vetkezete. Ebben a községben a Párt, a Helyi Nemzeti Bizottság és az EFSz között meg van a szükséges kapcsolat. Ügy a pártszervezet, mint a Helyi Nem­zeti Bizottság jelentős támogatásban részesíti a szövetkezetei, hogy az minél jobban megerősödjék.. A jelsőciek fel­készültek a tavaszi munkákra és kizá­rólag az időjárástól függ, hogy mikor vonulnak ik a szövetkezet tagjai az első tavaszi munkára A jelek arra mutat­nak, hogv Jelsőcön még ebben az évben annyira kiépül a szövetkezet, hogv a község valamennyi kis- és középföld­művese tagja lesz a szövetkezetnek Albert Béla MAGYAR FÖLDMŰVES! Rrted dolgozik lapunk, neked írja mfndon sorát Egy hét minden mezőgazdasággal összefüggő hírét megtalálod lanimbban Kiváló szőkémbe rak adnék minden hóién aktuális tanácsok a Évi 100 — boronáért minden héten bebopogtat hozzád a ad ffólidtnui/as Jelsőc lesz a losonci járás legerősebb szövetkezete Panyidarócon a falusi gazdagok akadályozták meg a szövetkezet megszilárdítását Vilkén közösen dolgoznak a szövetkezeten kívül álló parasztok Is Levél Felső-Turbói Beláttuk, hogy haladni kell a korral

Next

/
Thumbnails
Contents