Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-09-17 / 27. szám

t oiynaií az Bf sz-eK szerzoaesKotesei a Raktárszövetkezetekkel és az Állami Gép álló alsókkal Hétről-hétre csokorba szedjük a falvaink, Egységes Földműves Szövetkezeteink híreit. Ezek a hírek beszámol­nak az elért sikerekről, a még meglévő hibákról, de ugyanakkor ismertetik a soronkövetkező feladatok elvégzésére kidolgozott terveket is. Maga a hír, a beszámoló tehát nemcsak azt a falut érdekli, amelyről a jelentés szól, hanem tanulságos lehet bármelyik falura és annak szövetkezetére is. Közöltük már olvasóinkkal, hogy a mezőgazdasági munkák sikere érdekében az EFSz-ek szerződést kötnek egy­részt a raktárszövetkezettel, másrészt az állami gépállomással. A raktárszövetkezettel kötött szerződésben a raktár­szövetkezet kötelezi magát, hogy gyakori látogatásokkal segíti elő a szövetkezeti gazdálkodást, állandóan figyeli a ga­bona fejlődését a vegetációs idő folyamán, valamint a megrendelt vetőmagot, műtrágyát és más szükségleteket idő­ben rendelkezésére bocsátja az EFSz-nek. Ezzel szemben az EFSz kötelezi magát, hogy a gazdasági év kezdetén a Földműves Raktárszövetkezet szakemberei jelenlétében megbeszéli a vetés kérdését és megállapítja a vetőmag, vala­mint műtrágya szükségletet és ezeket idejében megrendeli a Földműves Raktárszövetkezetben. A gépállomásokkal kötendő egész évre szóló szerződések pedig biztosítják a gépek segítségét. Ezek a szerződé­sek teszik lehetővé, hogy a szövet ;ezet pontos munkatervet és pénzügyi tervet dolgozhasson ki. Ma a falvaink hírrovatában több olyan jelentést közlünk, melyek a fent említett szerződésekről adnak bővebb tájékoztatót. FBLGAR d iis,szerdahelyi járás aratóünnepén a felbári EFSz versenyre hívta ki a járás EFSz-eit a kö vetkező pontokban: 1. Szeptember 5-ig elkészítik a közös őszi munkák pénzügyi tervét, 2. október végéig hefe­jezik az egész őszi munkát, 3, húsz új tagot szereznek az EFSz nek a kis- és középfüleim íí­­vesek soraiból, 4. az 1951.es évben az állatte. nyésztést 30 százalékkal a növénytermelést pe­dig 10 százalékkal emelik. A felbári EFSz taggyűlése már meghatározta az egyes munkák elvégzésének időpontját. Meg­állapították, hány traktorra lesz szükségük és hány mázsa vetőmagra, hogy ezeket idejére biz­tosítani tudják. Végül kiszámították, hogy mi­lyen költséggé! járnak az őszi munkák. A tarlóhántást augusztus elsejéig elvégezték összesen 500 hektáron, három traktor segítségé­vel. Ez amunka 82.880 Küs költséggel járt. A második szántást 166 hektáron három traktor segítségével augusztus 20-ig elvégezték 63.080 Kös költséggel. A föld vetés alá való e.'őkér-zí. tése. amelynek elvégzését szeptember 79-ére tér. vezték, ma már 75 százalékra készen van. A 18 fogatot, amelyek a hengerlést és a boronálást végzik, három hat tagból álló csoportra osztot. ták fel A műtrágya-vetést húsz tagból álló cso­port végzi. A 839 métermázsa tni-irágya-Szük­­ségletüket 151.020 KCs-ért vásárolták meg. A húsz ember munkája 16.780 Kös t tesz ki. A ve. tési munkálatok elvégzésére kb. 200 hektáron 16 fogatot biztosítottak A rozs és az őszi árpa vetését szeptember 30-ig, a búza vetését pedig október 15-ig elvégzik. Ez a munka 42.700 Kés költséggel jár. A vetőmag beszerzésével járó költségeket a következőképpen tervezik: 243 mázsa búza má­zsánként 462 Kös, összesen 112.266 Kős-ért, 43 mázsa rozs mázsánként 375 KÖ3, 16.125 Kés-ért, 36 mázsa lednekes rozs mázsánként 460 Kés.ért, összesen 16.560 Kés 18 mázsa őszi árpa mázsán­ként 361 Kés.ért, összesen 6498 Kés. Az összes költségek, beleértve a föld előkészítésével és műtrágyázásával járó költségeket is, a követ­kezők: búzánál 429.166 Kés, rozsnál 67.485 Kés, lednekes rozsnál 63,740 Kcs, őszi árpánál 30.698 Kés és a tavasziaknál 278 600 Kcs. Az őszi munkák pénzügyi tervének előkészí. tésánél természetesen a kapásokról sem feled, keztek meg. A burgonya szedését és elszállítá­sát szeptember 30-ig befejezik. Ez a munka 8.000 Kés költséggel jár. A répát felszedik és elszállítják október 5-ig 16.000 Kés költséggel, kukoricát szeptember 20.ig 20.000 Kös költ. Béggel. A len nyövéséért és elszállításáért 14.400 Kés költséget számítanak. Ezek szerint tehát az őszi munkák pénzügyi terve összesen 928.449 Kés kiadást jelent. FMÓC A szövetkezet tagjai taggyűléseken tárgyal­ták meg a közös őszi munkák tervének részlete­it, hogy a feladatokkal a szövetkezet összes tagjai tisztában legyenek. A közös tavaszi és aratási munkák megszerve­zés nél elifo'rtult hibíkat igy«ke»nek kiküszö­bölni. Az egyes munkák elvégzésére állandó munka­­csoportokat szerveztek és megállapították a munkanormákat is. így pl. az állattenyésztést négy tagból álló munkacsoportra hízták. Egy munkaerő tíz tehenet lát el. Ezért a munkáért egy és egynegyed akkordnapot számítanak. Ezen­kívül a munkás minden elválasztott borjú után külön száz koronát és a megállapított mennyi­ségen felül minden liter tej után 10—80 fillért kap. További 6 tagból álló munkacsoport a lófogatokkal dolgozik. A vetésnél és a boroná­­lásná' est a csoportot további három kisebb cso­portra osztják, amelyeknek két pár ló áll ren­delkezésükre. A vetésnél és a boronálásnál a következő nor­mákat állapították meg: egy ember egy pár lóval három hektár bevetéséért, egy akkordna­pot kap. Hasonlóképpen van ez a boronálásnál is. Azokra a munkákra, amelyeket kézzel végez­nek. pl. a cukorrépa kapálás, szintén minapi, tották a normákat. Itt az átlagos teljesítményt vették alapul. Nyolc ár cukorrépa megkapálásá­­ért egy akkordnapot számítanak. Természetesen az ügyesebb dolgozók egy akkordnap alatt más­fél, -Őt két akkordnapot Is ledolgozhatnak. A százszázalékosan elvégzett tarlóhántás után a palóci földművesek megkezdték az őszi munkákat, az istállótrágya kihordásával, és a répa f.’á szántó al. A trágyahordásra két mun. kacsoportot alakítottak. Mindegekben négy munkaerő, két pár ló. és négy ke esi ,van. A mun. kát úgy szervezték meg, hogy amig egy szekér a földön van, a másik az udvaron rakodik. Nyolc-kilenc szekér trágya kihordásáért (a tá­volságot is figyelembe véve) egy akkordnapot számítanak A lovak ellátására önként jelent­keztek a földművesek. Egy pár ló ellátásáért egy negyed akkordnapot számítanak. Egy to­vábbi lu”-'facsoport zöldség, és dohánytermesz. téssel foglalkozik. Ennek a csoportnak tagjai azonban a többi munkálatokban is segítenek majd. A csoportok tagjait nem csak az elvégzett munka után, hanem a föld hozama szerint is bé. rezik. A palóci szövetkezet tagjai azért vezetik be ezt a munkamódszert, mert látják, hogy csak így ’’et az érdemszerinti jutalmazást biz­tosítani. \ Hogy a mezőgazdasági munkákra megfelelő mennyiségű gépet biztosítsanak, a szövetkezet vezetősége a. galántal állami gépállomással az egész évi szerződés megkötéséről tárgyal. A szerződésben megállapítják az állami gépállo­más munkájának jutalmazását, de nemcsak az elvégzett munka után, hanem a föld hozama után is. Ezáltal a gépállomás érdekévé is vá­lik, hogy jó mu ' át "Rezzen. A gépállomás traktorai már megkezdték a munkát a palóci EFSz földjein. WMGYABÖNY A községben 222 gazdaság van. Ebből 135 már bekapcsolódott a szövetkezeti munkába. Ma a nagyabonyi szövetkezetnek 240 tagja van. A község határának a területe 1.813 hektár és ebből már csak 240 hektár van szövetkezeten kívül álló földművesek kezén. Ez év augusztus végéig a nagyabonyi szövet­kezet tagjai közös tervet készítettek elő, amely szerint az őszi munkákat 884 hektáron közös munkákkal végzik el. 184 hektáron búzát vet­nek, 30 hektáron rozsot, 640 hektárt pedig a ta­vasziak alá készítenek elő és 12 hektáron már elvetették a takanr fi nyíáléket. Az őszi munkák tervében pontosan megállapították, hogy milyen időpontban, traktorral vagy lófogattal és hány munkaerővel végzik el a munkákat. A szövet­kezet tagjai a kapások felszedésére is tervet ké­szítettek elő, de csak azokra a területekre, ame­lyeket a szövetkezet művel meg. A szövetkezetnek öt hektár burgonyaföldje van, amelyen a terv szerint a burgonyát szep­tember 20-tól 30-ig szedik fel. Oukor. és takar, mányrépa vetésük 2.5 hektár. Ennek betakarí­tását október 1-től 5-ig tervezik. A 11 hektár, nyi kukoricát október 6-tól 13-ig takarítják be. A nagyabonyi szövetkezet, hogy az 1950- 51- ik gazdasági évre a szükséges gépeket bebizto­sítsa a Dunaszerdahelyi Állami Gépállomással szerződést kötött. A taríóhántást az egész határban száz száza­lékra elvégezték. Már az ősziek alá való szán. tást is megkezdték. Hogy elegendő mennyiségű zöldtakarmányt biztosítsanak állatállományuk számára, 12 hektárnyi területen tar!/,takarmá­nyokat és további 12 hektáron lednekes rozsot vetettek. Befejezték az új szövetkezeti istálló építését és megjavítják a község nagyobb istállóit. A szövetkezeti állatállományt közös istállókba he­lyezik el. A jövő évben a nagyabonyi EFSz már 250 drb szarvasmarhával rendelkezik, ame lyek ellátásáról külön munkacsoport fog gon­doskodni. Ma a közös istállókban még csak 35 tehén van. Egy etető és fejő 12 tehénről gon­doskodik. Hasonlóképpen fogják megszervezni a sertések, lovak és baromfiak ellátását is. A földek tagosításánál, amelyet Nagyabony­­ban rögtön az aratás után végrehajtottak a szö­vetkezet a mesgyék ős a fölösleges ÜtUőútak el­távolításával, több mint 60 hektár szántóterüle­tet nyert. ZS1GARD Zsigárdon ez év februárjában glakult meg a szövetkezet. Már 81 tagja van és a Hl. típusban dolgozik. A tagok száma egyelőre ebben a 2.000 lakósú faluban kevés, de bíznak benne, hogy a szövetkezet példamutatása nyomán nemsokára az egész falu belép a szövetkezetbe. A szövetke­zet 600 hektáron gazdálkodik, őszre már közös állatállományuk lesz. Tavaszra tervezik a közös istálló felépítését. Az egységes vetési tervet most készítik el és tagosítják a szövetkezeti földeket is. ősszel már a Micsuiin-féle ágasbúsából fog. nak vetni. Ehhez a vetőmag a zsígárdi határban termett. 18 kg. vetőmagból 650 kg. termésük lett. Ebből most 5 métermázsa vetőmagot sze­reztek meg a szövetkezet részére. Az aratási közös munkákat csakr a szövetke zet keretén belül tudták megszervezni Hat cső. port kézi kaszával, négy csoport pedig önkötö­zőgépekkel aratott. Pereden alig 2.3 hektár föld jut egy.egy csa­ládra. Ez is már a mai viszonyok javára írható, mert a fölszabadulás előtt a falu 50 százaléká­nak nem volt földje. A felszabadulás után a Kommunista Párt ve zetásével összefogtak a falu haladószellemű dől. gozói, hogy ezt a régi állapotot megszüntessék. Először is földhöz Juttatták a nincsteleneket. Ezeknek a földhöz jutott kisparosztoknak kezdetben még nehezen ment a föld megműve­lése, mert nem volt elegendő gazdasági szerszá­muk és igás Jószáguk sem. De rájöttek arra, ha szövetkeznek és összeadják földjeiket, sok.„ kai jobb és könnyebb lesz a gazdálkodás. Az Egységes Földműves Szövetkezet múlt év? novemberében 35 taggal alakult meg. Ebből ez év áprilisára már 90 tagú, H. típusú szövetke­zet lett. Aratásra már megszervezték a közös munkákat. 170 hektáron 3 géppel 9 napig arat. tak, ami azt jelenti, hogy feleannyi ideig sem, mint régen, mert tavaly Is három hétig tartott az aratás. Az aratási és cséplési munkák befejezése után eleget tettek beszolgáltatás! kötelezettségüknek is. A földek terméshozama hektáronként búzá­ból és rozsból 22 mázsa, árpából 16, zabból pe­dig csak tíz métermázsa volt. A beszolgáltatást 125 százalékra teljesítették. Rájöttek a perediek, hogy a jó minőségű földjeikből többet is ki tudnak hozni, ha beve­zetik a táblás gazdálkodást. Meg is alakították a III. fokú szövetkezetei. így most már két tí­pusban mQködő szövetkezetük van. Van eyy 60 taggal gazdálkodó II. típusú és egy 105 tagú in. típusú EFSz-ük. A harmadik típusban ősz­re már közös állatállományuk lesz és 500 hektá­ron megkezdik a nagyüzemi gazdálkodást. Terv­be vették a közös istálló, sertéshizlalda és ba­romfit arm felépítését. Pered öntudatos és szocialista érzésű dogozói rátértek a helyes útra, amelyen már nem a ré. gi világ Mákjainak fognak dolgozni, hanem mindenki saját magának és együttvéve az egész falu jobb létéért. SSEIGüT MAJOR Az alsószeli-szigetmajori szövetkezet szerző­dést kötött a Galántai Földműves It alrtár sző vet­kezettől, amely a szigetmajori szövetkezetnek 227.25 q vetőmagot és 1.484 q műtrágyát ad. A Galántal Földműves Raktárszövetkszat a szerződős megkötésével elvállalta hogy kikül­döttje a gazdasági év elején megtárgyalja a sző-, vetkezet tagjaival a vetési és trágyázás! tervet1 és gondoskodik főleg takarmányvetőmaggal va­ló ellátásról. A Földműves Raktánszövetkezet szakembere tanácsokkal látja el a szövetkezetei, hogy'melyik határban milyen vetőmagot hasz­náljon és hogy végezze a trágyázást és a vetést. A Földműves Raktárszövetkezet további köte­lessége, hogy a vegetációs idő alatt állandóan figyelje az egyes gabonafélék fejlődését és fa gyás, vagy más kár esetén szaktanácsokkal lás. sa el a szövetkozetet, esetleg új vetőmagot biz­tosítson számára. A sziget-majori szövetkezet az 1950-51.es gaz­­dasági évben összesen 237 hektárt vet be. A szö­vetkezeti tagok nagy figyelmet szentelnek a he­re, fű és más takarmányfélék vetésének. A szer­ződéshez csatolt mellékletek pontosan feltünte­tik, hogy melyik terményről van szó, hogy azt vetőmag szaporítás céljából termelik e. vv.fy csak közönségesem mekkora területen vetik el, melyik táblán és mit termeltek az illető táblán azelőtt. Továbbá az is benne van a melléklet­ben, hogy milyen fajta vetőmagot és műtrágyát milyen mennyiségbe és milyen árért ad a Földműves Rakt?Tszövetkezet. Ugyanakkor aa is fel van tüntetve, hogy ellenértékképpen a ne­mesített vetőmagért mennyi gabonát szolgáltat be az EF3z a raktárszővetkezetbe. így pl. az őszi búza melléklet pontosan meg határozza, hogy ezt vetőmag szaporítás céljából termelik összesen 50 hektáron, az úgynevezett ispánság-tábián. A Földműves Raktárszövetkezet 100 q nemesített vetőmagot 337.30 Kös mázsán kénti árért szept. 20-ig bocsát rendelkezésére a Földműves Szövetkezetnek. Erre a területre to. vábbá a Földműves Raktárszövetkezet 350 q tufitrágyát ad szintén szeptember 20-ig. A vető­mag megesávázására szükséges 20 kg. arzénve­gyületet 1.240 Kés.ért_szintén a Földműves Raktárszövetkezet biztosítja az EFSznek. Ez zel szemben a szövetkezet a nemesített vetőmag ellenértékeképpen mázsánként 400 Kös-ért 100 q gabonát szolgáltat be a Földművé* Raktárszö. vetkezet raktárába A harmadik típusú szövetkezetek a vetőma A sziget-majori Szövetkezet pi. a ssr/.ao q gwwu náért 142.216 Kcs.t fizet, míg valamelyik »X soöik típusú szövetkezetnek ugyanezt a menei. séget 182.843 Kös.szel kellene megfizetni, la 1.484 q műtrágyáért a szövetkezet ,k 316.019 Kes.t, ezzel szemben valamelyik második tlpa­­s EFSz ugyanazért a mennyiségért 406.108 Kés-t fizet. Az egyénileg gazdálkodó föld1" --■'Írnek ez 460.113 Kőe-be kerülne. A Galántal Földműves Raktárszövetkezet is a sziget-majori szövetkezet között kötött szer­ződés egy évre szél. k BOOROGSZERDAHELY Bodrogszerdahelyen lázas előkészületek foly­tak, az összes helyi kultúrszervek részvételével az aratási ünnepélyre amelynek fő mozgató e*e­­lye az EFSz volt. Az ünnepség napján a nagysz ú felvonu­lásban résztvettek a SzKP Járási vezetői és a járási Nemzeti Bizottság képviselői. Az ünnepi beszédet Árendás járási elnök tartotta aki is­mertetve a falu •• gy napának jelentőségét. Az aratási ünnep keretéi tíz legjobb munkádnak élmunkáskönyvet osztott ki. Az aratási ünnepélyt szép kultúrműsor színez­te. A ObISz ős a CSEMADOK szervezeteken kí­vül az óvodásgyerekek is hozzájárultak a mű­sorhoz. A CSEMADOK nagyon szép koszorútáno­­cal lepte meg a közönséget, amelyet közkivá. natra megismételtek. Az ünnep hangulata meg­győző erejével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Bodrogszerdahelyi dolgozók megértsék a fa­lu szocializálásának és az EFSz munkájának je­lentőségét. A jövőben bizonyára még lelkesab. ben járul hozzá Bodrogszerdahely dolgozó népe a szocializmus felépítéséhez, a szocialista kultú­ra terjesztéséhez, a szebb és boldogabb jövő mi. előbbi megvalósításához. fSAG¥F©©ÉMiS A nagyíöáémesi szövetkezet vez mtn. den második vagy harmadik napon értekezle­tet tart, melye- aratási munkálatokban szer­zett tapasztalatok alapján az őszi munkák elő­készítéséről és megvalósításáról tárgyalnak. Már elhatározták hfw. az aratási és cséplési munká­latokban megszervezett munkacsop-:; majd­nem változatlanul megm inak. Némely cso­portokban azonban szükséges volt eknak a vezetőknek a kicserélése, akik az aratásnál és a cséplésnél nem váltak be. Hogy a gépeket tel­jes mértékben kihasználhassák, a szovetk-Bst tagjai elhatározták, hogy áttérnek a másod** tó. pusú szövetkezeti gazdálkodásra. Eddig a második típusú munkamódszert már 500 tag irta alá. Egyébként pedig az egész köz­ségben bevezetik a közös vetési eljárást. Az er. re vonatkozó terv már el is készült. Az aratási és cséplési munkálatokban szerzett tapasztalatok alapján arra ia rájöttek a nagyfödémesi szövet­kezeti tagok , hogy nagyon ’’önyös, ha az Álla. mi Gépállomással egész évi szerződést kötnek. Ezért a Szenei Állami Gépállomással már meg is kötötték a szerződést az összes mezőgazda­sági munkákra. A szerződés szerint a Szenei Ál­lami Gépállomás a nagyfödémesi EFSz föl .ein a következő munkákat végezi majd el: a közéj­­szántást 800 hektáron, a mélyszántást pedig 200 hektáron. Az őszieket 150 hektáron veti sL A tavaszi vetése'- alá a földért 100 hektáron elő­készíti és ezt a területet be is veti. A jövő évi aratásban 10 önkötözőgéppel legkevesebb 1300 hektár gabonát arat le, A betakarítást 600 hek­táron hajtja végre. A tarlóhántást száz száza­lékosan elvégzi 1200 hektáron, a lehető leggyor. sabban. A cbéplést tiz cséplőgép segítségéved fogja végezni és ha legalá’ ’- átlagos tér—és lesz, legkevesebb 250 vagon gabonát kícsépel. kö­zépszántást 1951 1000 hektár .az őssrfvk vetését pedig 300 hektáron végzi el. A gépek felhasználásánál szerzett tapasztala­tok arról is tanúskodnak, hogy a gépeket csak akkor lehet teljesen kihasználni, ha velük az Állami Gépállomás rendelkezik. Ezért - nagyfö­démesi szövetkezet minden nagyobb gépét átad­ta az Állami Gépállomásnak. Ezzel Termelési költségük lényegesen csők kent, mert az Állami Gépállomás a munkákat a terv szerint időben és olcsóbban elvégzi CSBLLE Osöllén rendezték meg a Komorjai járté Ma. tóünnepélyát, amelyen hatalmas számú tömeg vett részt. Délelőtt 9. 12 óráig tartott az EF&z járási konferenciája, amc'yen a járási fői ífi­­ves.tltkár beszámolt a szövetkezetek eddig vég­zett munkájáról. A megbeszélést követő vita so. rán egyes szövetkezeti tagok ismertették hogy mib6n jártak el helyesen Idáig és milyen hibá. kát kell még kiküszöbölniük, hogy a munka eredményesen haladjon. Délután három órakor a régi főúri kastély e­­lőtt gyülekezett a tömeg, bogy meghallgassa az ünnepi beszédeket. Szlovák nyelven Hojcs elv. társ, magyar nyelven pedig Major István mon­dott nagy jelentőségű beszédet. Utána a tömeg végignézte mindenfelé felállított elárusító sátra­kat, mert a Vesna, Kovotechna és egyéb nemze­ti vállalatok sátraiban mindenki tetszése szerint vásárolhatott. Ez az idei axatóünnepély nemcsak a kenyér hanem a béke ünnepe is volt. A kenyér Ünnepe azért, mert az idén " ’{íveseink jól megszer­vezett munkával és lélkes odaadással biztosítot­ták, hogy az ország dolgozóinak meglegyen a mindennapi nagyobb darab kenyerük. Béke hw napé azért, mert az ünnepélyen megjelentek eré­lyesen tiltakoztak az amerikai imperialisták m­­ressziés beavatkozása ellen Korea békés lakos ságinak belügyeibe. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents