Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-09-17 / 27. szám

f olyik a föld gazdaság-technikai rendezése és a mesgyék felszántása (Felvételek a vágsellyei járás Selice községéből) Érdemes a fejlett termelési eljárásokat alkalmazni — az bizonyosodott be az idei aratásnál és ezt igazolják majd tennivalóink helyes elvégzése Maholnap itt az ősz. Elérkezett a kapások, takarmánynövények és olajos­magvak betakarításának ideje. A Párt Központi Bizottság elnökségének la­punkban ismertetett felhívása volt a jeladás az őszi munkák megkezdésére, minél jobb, gyorsabb, eredményesebb elvégzésére. Melyek a soronkövetkező tenniva­lók? Mindenekelőtt a kapások és olajos­magvak — kukorica, burgonya, cukor­répa, takarmányrépa, napraforgó — időben való gondos betakarítása. Ez az első és legfontosabb feladat. De ezután nyomban, sőt ezzel egyidőben sürgősen neki kell látni az őszi vetés előkészíté­sének, a vetőmagtisztításnak, csávázás­­nak. És a harmadik — de fontosságá­ban az első kettővel egysorba állítható feladat: az ősziárpa gyors elvetése. Olyan feladatok ezek, melyeknek jó elvégzése — a többi, később sorra ke­rülő őszi munkákkal együtt - ' tal­mas segítséget jelentenek a dolgozó pa­rasztságnak, mert a dolgozó parasztság érdekeit, egyre magasabb termésered­mény elérését tartják szem előtt. Hogy ez mennyire így van, azt maga az élet bizonyítja. Az idei aratásnál is bebizonyosodott, hogy érdemes a fejlett termelési eljárásokat alkalmaznunk, amint azt az élenjáró szovjet mezőgaz­daságtól megtanulhattuk. A múlt ősz­szel is irányt mutatott a Párt a betaka­rítás, a vetés gondos, időben való el­végzésére, s az idei bő aratás minden­nél beszédesebben bizonyította, hogy érdemes volt a Párt szavára hallgatni. Hegy érdemes nemesített, tisztított, csá­vázott vetőmagvat ápolni, mert mindez egyenként is jelentősen növeli a ter­méseredményt. Se szeri, se száma azoknak a terme­lési tapasztalatoknak, amelyek bizo­nyítják, hegy az őszi munkák időben való elvégzésére hozott felhívások ki­vétel nélkül a dolgozó parasztság érde­keit szolgálják, ugyanúgy az idén, mint tavaly. A nyári betakarítás egyik jel­szava volt: harc minden szem gaboná­ért. Ezt a Jelszót az őszi betakarításnál Is alkalmazni kell. Egyetlen cukorrépa, vagy egyetlen cső kukorica sem vesz­het kárba. A dolgozó paraszt érdeke, hogy az országszerte beérett kukorica minél előbb góréban, raktárban legyen. De érdeke az is, hogy a tengeriszárat jóminőségü, gyors munkával takarítsa le a földről és így óvja meg az időjárás és a mezei pusztítók kártevésétől. Amíg a szár leveles, jó takarmány. Ügy kell iparkodni a kukoricatöréssel, hogy ntána azonnal induljon a szárvágás és a másnap reggeli harmattal bekötve, már kúpokban várja az esetleges rosz­­szabb időt. Nagyon fontos, hogy a szá­rat azonnal betakarítsuk. Mert a kuko­ricaszár — szénaértékű, egy hónap múlva azonban, ha kinn érik az őszi esőzések, már csak szalmát ér. A téli takarmányozás gondját előzzük meg tehát, he - kukoricaszár-termést gyor­san, szedés után azonnal levágjuk, kú­pokba rakjuk és ahol lehet, leveles ré­pafejjel, vagy cukcrgyári szelettel be­­silózzuk. A szeptemberben betakarított kukoricaszárral sok-sok ezer számosál­lat téli takarmányszükségletét biztosít­juk. A dolgozó paraszt érdeke, hogy a cukorrépát minél előbb felszedje és íg> elejét vegye a mezei kártevők pusztí­tásának, az időjárás okozta elkallódás­­nak. Törekednünk kell, hogy minél jobb minőségben készítsük elő szállításra a cukorrépát, mert ezzel a gyárak mun káját könnyítjük meg. Mindenütt szem előtt tartsuk, hogy ne vonjunk el egyetlen mázsa cukorrépát sem a be­szállítás elől, mert ezzel a dolgozók, sajátmagunk cukorfogyasztását kiseb­bítjük. Minden darab cukorrépa be­szállításával is a munkásparaszt szövet­séget erősítjük és kell, hogy ez is a sok segítséget nyújtó szövetséges munkás­­osztály iránti hála kifejezése legyen. A betakarítással egyidőben a legsür­gősebben meg kell kezdeni a készülő­dést a vetéshez és az ősziárpa vetését. A korai, jól előkészített vetés biztosabb termést jelent. Ha a vetéshez nemesí­tett, tisztított és csávázott vetőmagot használunk, minden reményünk meg­van arra, hogy jövőre az ideinél is jobb termést arathatunk. Országszerte hala­déktalanul meg kell kezdeni a vető­­magtisztitást. Egyetlen szem gyommag­nak sem szabad a vetőmaggal a földbe kerülni. A búza 10—12-szeres magot ad, de egy vadrepcemag százszorost, sőt némelyik gyommag ezerszeres magot terem. A tiszta, gyommentes föld ter­mőereje teljes egészében a termesztett növényt táplálja. Ez egyik feltétele a jó termésnek. A legeredményesebb magtisztítást szelektorral végezhetjük. Minden szelektort úgy kell kihasznál­nunk, hogy az őszi vetőmag túlnyomó részét ezzel tisztítsuk meg. Ez olyan szervezési feladat, amelyben a gépállo­másainknak és földművesszövetkeze­teinknek jut döntő szerep. A vetőmagelőkészítés másik fontos tennivalója a csávázás. Aki akárcsak egy üszögösmagot is elvet, üszögös ga­bonát arat. A búzakőüszög ellen a réz­­gálicos, nedves csávázással védekezhe­tünk. Tartsuk be pontosan a csávázási anyagra és a csávázásira vouau elő­írásokat. Ha rosszul csávázunk, nem írtjuk ki az üszögöt, vagy éppen a mag csírázóképességében teszünk kárt. A jól csávázott mag 10—20 százalékkal töb­bet terem. Igen fontos, hogy minél nagyobb te­rületen vessünk nemesített vetőmagot. A vetőmagcserét a korszerű mezőgaz­dálkodásban 4—6 évenként végre kell hajtani és az elkorcsosult, gyengébben termő magot lijjal termőképessebbel, nemesebbel kell kicserélni. A nemesí­tett vetőmag 15—20 százalékkal is nö­velheti termésátlagunkat. Több kenyér, több ruha, több cinő a termelőnek és a városi dolgozóknak, nagyobb készlet népgazdaságunknak: ezt jelenti a jól végzett, jól alkalmazott vetőmagcsere. A betakarítási és az őszi kenyérgabo­navetés előkészítő munkálatai mellett elérkezett az ősziárpa vetésének ideje is. Húsz év összehasonlított termésát­laga arról tanúskodik, hogy az ősziár­pa átlagosan egy mázsával fizet többet a tavasziárpánál. A betakarítás, a vetés előkészítése és az ősziárpa elvetése — nem csupán szaki?.-'»•elések ezek, hanem mind meg­annyi komoly, harci feladat, amelyeket saját magunk érdekében kell minél előbb, minél alaposabban és gondosab­ban elvégezni. 3ÜQ szövetkezete van már az eperjesi kerületnek Dr. halfen földművelésügyi megbízol' jelenlétében munkakonferenciát tartottak az eperjesi kerüíet szövetkezetei A kerületi pártnapok során szombaton és vasárnap Eperjes volt az ünnep­ségek színhelye. Az eperjesi kerület Egységes Földműves Szövetkezeteinek küldöttei a pártnapok alkalmából a „Fekete Sas“ szálloda feldíszített nagyter­mében munkakonferenciára ültek össze, melyen megjelent Falt'an földműve­lésügyi megbízott is. Medved, a Kerületi Nemzeti Bizott­ság elnöke, ismertette a szövetkeze­­tesek kerületi konferenciájának jelen­tőségét, amely további sikeres munka kezdetét jelenti az EFSz-ek tevékeny­ségében. A kis- és középföldművesek már tudatosították a föld megművelésé­nek régi és új módja közötti alapvető különbséget. Tudatában vannak annak, hogy a gazdálkodás új szocialista mód­ja jövedelmezőbb, jobb és ezért nem kívánják a régi idők visszatértét, ame­lyek után a falusi gazdagok sírnak. — Az elért sikerekről beszéljenek a számok — mondotta. — A mai napig az eperjesi kerületben- 299 EFSz (elő­készítő bizottság és jóváhagyott szövet­kezet) van. Ebből 130 EFSz-előkészítő bizottság, 85 első típusú, 64 II. típusú, 9 III. típusú és 2 IV. típusú EFSz. Az eperjesi kerületben az EFSz-ekbe 11.453 földműves lépett be, akiknek 40.000 hektárnyi föld van birtokukban. A mai napig 49 EFSz szántotta fel a mesgyéket 9850 hektárnyi területen. A területek műszaki rendezését 50 köz­ségben végezték el, 23.204 hektáron. A műszaki rendezéssel 69.000 mesgyét tá­volítottak el és ezzel 520 hektárnyi föl­det nyertek, amelyen 7300 métermázsa gabonafélét lehet termelni 3,120.000 korona értékben. Ezek a számok is bi­zonyítják, hogy mennyivel jövedelme­zőbb az új fmdmegművelési mód. Az idei aratást a kerületben 14 nappal előbb fejezték be és az eperjesi kerü­let szeptember 7-én jelenthette a gabo­nafelvásárlás 100.06 százalékban való teljesítését. Ez a tény is a kis- és kö­zépföldművesek igyekezetéről beszél, akik a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével hozzájárultak az elért eredményekhez. L. Medved után Siska, a SzKP kerü­leti bizottságának vezető titkára emel­kedett szólásra, aki értékelte az EFSz munkáját az SzKP IX. kongresszusáig és IX. kongresszus utáni időben, ami­kor is teljesítették a IX. kongresszus által kitűzött feladatokat az EFSz-ek építése terén. A beszámolók után élénk vita fejlő­dött ki, amelyben résztvett a kerület több szövetkezetének kiküldötte. Befejezésül dr. Falfan megbízott tar­tott beszédet, aki értékelte az eperjesi kerület EFSz-einek munkái át és rámu­tatott arra, hogy a szövetkezeti mozga­lom széles körben téri ed az eperjesi ke­rületben. Világos — hangsúlyozta dr. Faltan megbízott —, hogy az elmara­dottságból az egyetlen kiút új termelé­si forma keresése lehet, amelyet a föld­műves megtalál a szövetkezeti nagyter­melésben. Ezzel kapcsolatban kifejtette a szövetkezeti tagok előtt a magasabb­­típusú EFSz-ek problémáit és megjelöl­te a jövő konkrét feladatait, különösen az őszi munkák terén. Dr. Falfan megbízott beszéde továb­bi részében az EFSz-ek s a Földműves Raktárszövetkezetek együttműködésé­vel foglalkozott. Ezzel kapcsolatban fo­kozott éberségre hívta fel a jelenlevő kiküldötteket a falusi gazdagokkal kap­csolatban, akik ha nem tudják megaka­dályozni a szövetkezet megalakulását, igyekeznek belépni a szövetkezetbe s azután bévülről próbálják megbontani kártevő propagandájukkal a szövetke­zet munkáját. Ma a szövetkezeti gondo­latnak oly széles alapiai vannak, hogy le tudunk számolni minden kártevővel. A mai napig Szlovákiában körülbelül 500 II. és III. típusú szövetkezet van, amelyek közösen, mesgyék nélkül, kö­rülbelül 150.000 hektárnyi földet mű­velnek meg. Ez olyan eredmény, amely új fordulópontot jelent mezőgazdasá­gunkban. Dr. Faltan megbízott a vitával kap­csolatban megjegyezte, hogv a konfe­rencia megmutatta, hogy az eperjesi kerületben új típuséi szövetkezeti tagok nőnek fel. Kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy ezek a szövetkezeti tagok új szocialista falut és új, szocialista gaz­dálkodást építenek ki. Befejezésül dr. Falfan megbízott tolmácsolta az EFSz­­ek küldötteinek az SzKP Központi Bi­zottságának szivélyes üdvözleteit és kö­szönetét a EFSz-ek építésében végzett munkájukért és a beszolgáltatási fel­adatok teljesítéséért. Faltan megbízott beszédét Medved, a Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke kö­szönte meg, aki a Klement Gottwald köztársasági elnöknek, V. Sirokynak, az SzKP elnökének és J. Duris földmű­­velésüsrvi miniszternek küldött üdvözlő táviratok felolvasása után Ígéretet tett, hogy az eperjesi kerület még jobban fog dolgozni, mint eddig, hogy megvédje tisztes helyét a köztársaság többi kerü­letei között. A konferencia a Munka dalának eléneklésével ért véget

Next

/
Thumbnails
Contents