Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-09-10 / 26. szám
interjú SZABÓ PÁL magyar íróval a szovjet kolchozokban szerzett élményeiről Pár napos különbség volt csak a csehszlovákiai és magyarországi parasztküldöttség szovjetúnióbeli látogatása között. A 200 tagú magyar parasztküldöttségnek tagja volt Szabó Pál, a neves magyar író is. A kiváló magyar iró most könyvet ír a Szovjetunióban nyert tapasztalatairól, de azért készséggel ragad ki néhányat élményei közül, hogy elmondja azt az újságírónak. — Mielőtt ebből a hatalmas élményáradatból kiragadnék néhányat — kezdi nyilatkozát Szabó Pál — azt akarom mondani, hogy sem a Szövietúnióról szóló könyvek útleírások, szépirodalom, de még a film. vagy a színház sem tudja visszaadni a valóságot. Ezen nem lehet csodálkozni, mert a valóság a művész képzeletét is túlszámvalia. — Merre iártak? — A parasztküldöttség tagja voltam és ígv természetesen elsősorban szovhozokat és kolhozokat látogattunk. De a négy hét alatt városokat is néztünk, elsősorban Moszkvát. Voltunk Micsurinszkban és egv Lipeck nevű városban valahol Közép-Oroszországban. Ez a város mindössze 16 éves. egv hatalmas erdő kellős közepén egy traktorgyár köré épült, jobban mondva, nőtt ki a földből. Ma már 100.000 lakosa van. Tudom, hogy Alaszkában akadtak spekulánsok, akik azt állították, hogy itt. vagv ott aranvra bukkantak, vagy a föld más részein kalandorok és kufárok olajat találtak, vagy véltek felfedezni és rövid idő alatt valóban felépült ci megjelölt hely körül egv város. De a történelem egyetlen példát sem tud arra. hogy egy város csak a pusztaemberi akarata és az áldozatos munkakészségre épüljön fel. Ilyen város a szovjetúnióbeli Lipeck. — Milyen kolhozokat látott? — Láttuk természetesen a Leninkolhozt. a tambovi kerületben. Mit is mondjak róla? Több mint város és több mint falu. Mert a város kultúrája szerencsésen párosul benne a falu összes előnyeivel. De nem is a Lenin-kolhozról akarok beszélni, mert erről már sokat írtak. Szeretnék egv másik kolhozról szólni, amelyet láttam. Aféle mindennapi kolhoz ez. amellyel szerte az országban találkozhatunk. A falu neve, amelyből ez a kolhoz megalakult: Ribolovo. magyarul annyit jelent, mint „Halászfogó“. Moszkvától 50 kilométernyire terül el, a kolhozt most Bariénak, ..Harcosinak nevezik. — Ebben a kolhozban gabonát és gyümölcsöt termesztenek. 1931-ben alakult 18 kisparaszti birtokból. Már 1931- bem a falu 85 százaléka kolhoztag volt, az utolsó belépő 1933-ban lett a kolhoz tagja. A múltban ebben a faluban a kulákoké volt a hatalom. Jellemző példaként megemlítem, hogy míg a falu kukkjainak. lehettek nógyen-öten, 300 lovuk volt. a falu összes többi lakóinak együttvéve mindössze 20. A kolhozban réges-régen villany ég és vízvezetékhálózata van. Amikor ott jártunk, éppen a falu kuitúrotthonát. vagy ahogy ott mondják, klubját, nagyobbitották. A kolhoznak ma 70 lova. 411 marhája, 370 anvadisznóia, 495 juha. 2000 baromfi és 200 tehene van. Ebben természetesen nincs benne a kolhoztagok személyi tulajdonát alkotó állatállomány, ugyanis minden egyesnek van saját tehene és borja, baromfija és 24 méhcsaládja. A kolhoznak van egy 25 holdas gyümölcsöse is. Napi 200 liter a tejhozama. A kolhoz lakói nem kívánnak részesedni ebből a tejből, mert saját tehenük ellátja a család teiszükségletét. A kolhoz átlagtermése hektáronkint 28 mázsa gabona és 500 mázsa káposzta. A kolhoznak van telefonja, minden kolhoztagnak saját rádiója, s a kolhoz-tej eladásának jövedelméből épitik. szépítik évről-évre a kolhozt. Minden kolhoztagnak munkaegysógkönyve van. A norma túlteljesítését progresszívan fizetik. A normát a kolhoz taggyűlése határozza meg. — Ki adminisztrálja a kolhozt? •— A rendőrség a kolhozban, vagy a szovhozban ismeretlen fogalom. A kolhozelnök. vagv a szovhozigazgató és a Dárttitkár vezetik a kolhoz lakosságát. Megismerkedtem néhány kolhoz-párttitkárral és sok szovhoz- és kolhozigazgatóval. meg elnökkel. A legcsodálatosabb emberek, akikkel az életben találkoztam. Rajtuk keresetül átéreztem, mit jelent az, hogy a vezetők nem szakadnak el a tömegektől, nincs légüres tér a vezetők és a párttagok, vagy a vezetők és a pártonkívüli tömegek között. Magam láttam, hogy a pártonkívüliek úgv bízzák magukat a Pártra, ahogyan egv hajó utasai a kormányos kezébe fektetik le életüket. Sohasem csalódnak a Pártban. A pártonkívülieknek is fontos, nem egvszer bizalmi állásuk van a kolhoz életében. Gvakran láttam pártonkfvüli munkabrigádvezetőket. Az én kolhozomnak a Bariénak, párttitkára egy nő. Hosszan beszélgettünk, majd arra kértem, hadd mehessek be a kolhoztag lakásába. Kiválasztottam egy házat, amely az ottani szokáshoz képest fából épült. — Mit látott a kolhoztag házában? — Néhány lépcsőn felmentem és be-Kís falunk a Pínghen tartomány legtávolabbi részén, magas dombok között terül el. Húsz csa Iád él itt e völgyben. Felszabadulásunk előtt a húsz család közül hat a földesurak szolgálatában állott. Túlzás nélkül mondhatjuk: állandóan éheztek. Táplálékuk korpa és vadfü volt. A japán fasiszták elleni harc idején segítségünkre jött a Kommunista Párt. Életünk megjavult, de 1942.ben az aszály éhínséget zúdított ránk. ön akkor felhívott bennünket, hogy szervez. kedjünk az éhínség leküzdésére és mi haladék nélkül hozzá is fogtunk a „ Kölcsönös Segítő Csoport” megszervezéséhez. Először a hat család kezdett közös munkához. Egy meghatározott területet kívántunk közcsen megművelni, de a vállalkozásunk olyan jól hevált, hogy négyakkora területet vetettünk be burgonyával, mint szándékoztunk. Jutalmunk bőséges volt. Egyedül a mi termelőcsoportunk 9.000 véka burgonyát szedett. Ekkor a faluban 100 ezer véka termett összesen. így birkóztunk meg az éhínséggel. Tovább folytattuk a közös munkát. Ekkor már azt tartottuk szem előtt, hogy milyen mód-A magyarországi ötéves Terv alkotásaival már most. az idei tervév első évében maid mindegvik községben találkozhatunk. Az országos tervteli esítési eredmények csakúgy, mint az eldugott falvakban, községekben épülő egészsépházsk, iskolák, artézikutak azt bizonyítják, hogy a dolgozó magvar nép hatalmas lépésekkel halad előre a felemelkedés útján. A „Tartós békéért, népi demokráciáért“ c. lap közlése szerint Jugoszlávia dolgozó parasztjai egyre határozottabban lépnek fel a népellenes Tito-rezsim s a belgrádi vezetők által szervezett garázdálkodások, az erőszak és rablás ellen. A múlt év őszén és ez év tavaszán a jugoszláv parasztság, a titóista sajtó beismerése szerint, megtagadta a föld bevetését és megmunkálatlanul hagyta a föld több mint 40 százalékát, ugyanúgy most is: a parasztok sok helyen megtagadják a gabona beszolgáltatását a fasiszta hatóságoknak. Szerbiában — az ország legfőbb gabonatermő vidékén — augusztus elejéig a titóista hatalmi szervek a „tervben“ előírt gabonamenynyiségnek alig 30 százalékát tudták „begyűjteni“, noha ezidén a gabonaőrlés a karhatalmi szervek ellenőrzése alatt folyt le és a gabonát a cséplőgépektől egyenesen az állami raktárakba szállították. Macedóniában a betakarítás idején a parasztok tömegesen léptek ki a titóisták által erőszakkal létrehozott mezőgazdasági szövetkezetekből, amelyekben kulák elemek irányítják az ügyeket. Félve ezeknek a „szövetkezeteknek“ a csődjétől, a hatóságok megtorlásokat alkalmaztak, büntető eljárást indítotléptem egv ragyogóan kitapétázott előszobába. Ebből nyílott a konyha, amely csak úgy fónvlett a tisztaságtól. Bevezettek a nappali szobába, ahol a gyönyörű kézimunkák tűntek fel elsősorban. Az ablakokon, üvegajtón csipkefüggönyök. az asztalon csipketeritők. A padló sárgára festett, de úgv ragyog, mint a legfényesebb parkett. Futószőnvegek, képek, olajnvomatok, vagy pasztellek és legfőképpen déli szobanövónyek teszik olyanná a szobát, hogy nyomban otthon éreztem magam. A szoba fala is világosszínű tapétával fedett, hiszen faházról van szó. Kerestem a kemencét, de csak a konyhában találtam meg. a lakásban modem kályhát láttam, amely több szobát fűt. szerekkel dolgoznak a szovjet parasztok. Igyekeztünk a lehetőségeinkhez mérten— átvenni módszereiket, alkalmazni a szovjet talajmüvelé. si eljárásokat. A következő évben búzából is szép eredmé nyékét értünk el. Tizenkétezer véka búzát arattunk. Eredményeink láttán új Kölcsönös Segítő Csoport alakult a községben. Bár eredményeink egyre nagyobbak lettek helyzetünk rendkívül nehéz volt. Abban az időben ugyanis katonai kötelezettségeinket teljesítettük. A Cang-Ci tartomány fölszabadításában vettünk részt. Otthon csak egy munkaképes férfi maradt, de az asszo. nyok jól megállták helyüket. gyermekekkel együtt — közös erővel — learattak. Legyőzték a férfi-munkaerő hiányát és azt a nehézséget is, hogy igásállat sem állt rendelkezésükre. Életünk sorsdöntő élménye volt, amikor a földosztás során valóban tulajdonunkba került a föld. Míg annak előtte mások földjét öntöz, tttk verejtékünkkel s munkánk gyümölcsét mások élvezték a földosztás után miénk lett a föld — magunknak dolgozhattunk. Amióta így dolgozunk, azóta tapasztaltuk, hogy -z eredményes gazdálkodást a korszerű mezőgazdasági tudományok alkalmar/sával érhet. Az idei tervév első felében szód eredmények mutatkoznak a mezőgazdasáp gépesítése terén. A traktorállományi majdnem 2 ezer traktorral növelték Ebből 250-nél több a Szovjetunióból érkezett Sztálinvec-traktor. Tavaly 220 gépállomás volt Magyarországon 4 ezer traktorral, ma 360 gépállomás van 6 ezer traktorral. Ebben az évben kezdték el a kombájnok gyártását. Aratáskor tak a dolgozó parasztok ellen és ennek eredményeképpen 50 parasztot halálra ítéltek. Ám a Tito-klikk terrorja nem képes elnyomni a jugoszláv parasztok növekvő elégedetlenségét és megszüntetni a parasztok tömeges kilépését a kulák szövetkezetekből. Egyedül a szerbiai „Vörös csillag“ nevű szövetkezetben a rabló gabonabegyüjtés kapcsán több mint 75 paraszt jelentette be kilépését a szövetkezetből Boszniában és Hercegovinában szintén tömegesen lép nek ki a parasztok a „szövetkezetek bői“. A nyomorúságban és a titóista hatalmi szervek elnyomása alatt sínylődő parasztok számos szerbiai faluban, például a belgrádi kerületben is. tiltakozásul rendre felgyújtják a falusi tanácsok épületeit és a hozzájuk tartozó gabonaraktárakat. A jugoszláv vezetők és fasiszta sajtójuk nem titkolhatja el a parasztok nyilt fellépésének tényét az áruló Tito—Rankovics-klikk ellen. A Zágráb-környéki Glina faluban Rankovics rendőrsége nemrég körülbelül 200 parasztot tartóztatott le, akik ellenállást tanúsítottak azokkal a titóista hatóságokkal szemben, amelyek erőszakkal szedték el a parasztoktól az új termést. — A fal mellett háziszőttessel letakart hatalmas divánv. sok-sok diványpámával. A nálunk komódnak ismert fiókos szekrény, metszett tükör és kényelmes ülőbútorok, meg a könyvek meleggé, meghitté varázsolják a kolhoztag otthonát. — Megtudtam, hogv a ház, amelyben tartózkodom, a falu bikásának tulajdona. Nálunk mindenki tudja, hogy a bikás a falu, ha nem is lenézett, de valahogyan a legelmaradottabb tagja. A falu végén lakik egv viskóban, munkájához csak fizikai erő szükséges, semmi egyéb. Erre gondoltam, amikor széjjelnéztem a házban: aztán elébem jött a ház asszonya, ízléses pongyolában, finom papucsban. Azt mondta, hogy munkaidő lévén, nem fogok otthon találni senkit, legfeljebb ha valaki, úgy mint ő. otthon maradt, mert egvszer egy hónapban nagyobb takarítást kell Csinálni a ház körül. Zs, /L jük el. így — kevesebb . feszítéssel — sokkal bőségesebb termést tudunk elérni, mi- ' 'égeb. ben. Ma már valamennyi cFalád közösen dolgozik s a jövedelmet becsületesen, az elvégzett mun. ka aró ;,ban osrt"’ 'el egymás között. Nyolc éve kezdtük meg a közös munkát. Ez a nyolc esztendő összekapcsol bennünket s most már valóba^ úgy élünk, mint egy nagy család tagjai. Terméssreuinőnyemk évről-évre nagyobbak. Van olyan esztendő, amikor ötven száza, lékkai terem több, mint «- előző észt- •’oben. Állatállományunk rövid idő alatt megbáromszo. rozódott. Büszkék vagyv ' sikereinkre és tudjuk, hogy ezt ö----k köszönhetjük és erős Pártunknak a Kínai Km- íunista Pártnak. A Párt jelölte ki számunkra a hely' it, melyet követnünk kell. A régi időkben éhesen keltünk fel az asztal, tói. Ruháink toldott-foldott rongyokból álló'tak. Egész családunknak alig volt egy lyukas takarja. Most valamennyien jól vagyunk öltözve^ finom, meleg a téli ruhánk. Takarónk annyi van. amennyi kell s egymás után építjü’ az új házakat. Egy.egy —aládnak há-omszobás lakása is van. A múlt év őszén — községünk élenjáró dolgozója — Li-Sen.Ta ellátogatott Pekingbe. Mikor visszatért, elmondotta, hogy látta önt és kezet szorított önnel. Elmondta nekünk, hogy ön egész falunk dolgozóit üdvözölte, s azt üzente, tenneljtV"1- egyre többet hazánk megerősítésére. Mérhetetlen örömmel vettük üzenetét, s csak annyit válaszolunk rá — így fogunk cselekedni! sí idei esztendőben! már több mint 20 kombájn dolgozott az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezeti csoportokban. Ezenfelül 1958 új traktorekét, 905 tárcsásboronát, 575 kultivátort, 245 új cséplőgépet. 210 úi szelektort. 455 műtrágyaszórót. 70 új tehergépkocsit, 370 traktorpótkocsit és 200 silótöltőkészüléket kapott a magvar mezőgazdaság. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1951- ben 2 millió 349 ezer forintot fordít egészségvédelemre. Szerencsen, Göncön 10 ágvas szülőotthont létesítenek, átalakítják a sátoraljaújhelyi kórházat, korszerűsítik az edelénvi és abaújszántói egészségházat, Tolcsván, Tarcalon és Szentistvándon iskolafürdőt létesítenek. Mezőcsát község 6.0 ezer forintos költséggel népfürdőt kap. Bodrogkeresztúron 150 ezer forintos költséggel 1951-ben szociális otthont létesítenek. Egv hónapja kezdték meg az illetékes szervek 500 szövetkezeti boltnak mintaüzletté való átszervezését. Ezek a boltok sokmillió forint értékű, olyan minőségű árut kaptak, amelyekért eddig a dolgozó parasztságnak a városba kellett menni. Minőségi férfi és női ruhákat, gyapjúszöveteket, villamos háztartási készülékeket, rádiókat, sportszereket, üveg- és porcellánedénveket kaptak a mintaboltok. A dolgozó magvar parasztság örömmel fogadja a segítséget. A nagvbaracskai szövetkezeti mintaboltban egv hét alatt 13 ezer forint értékű minőségi árucikket vásároltak a dolgozó parasztok. A terveknek megfelelően fokozatosan mind az 500 szövetkezeti boltot mintabolttá fejlesztik. A tervgazdálkodás eredményeképpen a háború előtti 8 ezer kát. holddal szemben már az elmúlt évben 24 ezer holdon termeltek Magyarországon rizst. Az ötéves terv első évében tovább növelték a rizsterületet, a lövő gazdasági évben pedig már több mint 50 ezer holdon terem az országban ez a fontos népélelmezési cikk. Kínai parasztok levele »Nyolc éve kezdtük meg a közös munkát és most ügy élünk, mint egy nagy család tagjai« A kínai nép szeretett vezéréhez, Mao Ce Tunghoz nap.nap után érkeznek levelek, melyek. ben Kína dolgozói, munkások és parasztok , na.pi életükről, munkájukról számolnak he; elmond ják véleményüket az egyes kérdésekről. Ezek a közvetlen hangon Írott levelek visz zatükrözik a kínai nép nagy felemelkedésének útját, melyet felszabadulásuk óta jártak be. A Pinghen tartományban lévő Hsikov község Kölcsönös Segítő Csoportjának lelkes tagjai az alábbi levélben számoltak be új életükről Mao Ce-Tungnak.. Jövőre 50 ezer holdon termel rizst Magyarország Hit nyújt az ötéves terv a magyar mezőgazdaságnak Tömegesen lépnek ki a parasztok a titóista „szövetkezetekből A letartóztatások és halálos Ítéletek sem képesek elnyomni a jugoszláv parasztok egyre nyíltabb ellenállását
