Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-09-10 / 26. szám

HADI TUDÓSÍTÁSOK Az amerikai terrorbombázások koreai hadicélp&ntja: A VÉDTELEN POLGÁRI LAKOSSÁG ötven évvel ezelőtt II. Vilmos császár,a német imperializmus vezére, a Kínába induló né­­met csapatoknak utasítást adott, hogy viseljenek háborút Kínában. Többek között ezeket mon­dotta: —Senkit ne kíméljetek, foglyokat ne ejtsetek! Amiként ezer évvel ezelőtt a hunok Attila vezetése alat nevet szereztek maguknak, úgy szerezzetek nevet a németeknek a jövendő ezer évre Kínában, nogy soha többé eszébe ne jussonegy kínainak ferde szemmel nézni egy németre. A németek ötven évvel ezelőtt betartották az utasításokat: kegyetlenkedtek a kínai nép­pel és ilyen elvek szerint harcoltak az első világ háborúban. A fasiszta hitleri Németország minden képzeletet felülmúló Kegyetlenkedése amásodik világháborúban még mindenkinek em lékezetében van. Ma, ötven évvel később, az amerikai imperialisták cselekszenek Koreában II. Vilmos és Hitler utasításainak megfelelően, ötven évvel ezelőtt a kínai nép kísérelte lerázni magáról a nemzetközi imperialisták gyarmatosító jármát, ma a hős koreai nép igyekszik függetlensé­gét az imperialistákkal szemben kiharcolni. A német és az amerikai imperialisták módszerei között semmi különbség nincs. II. Vilmosnak és Hitlernek meg vannak Amerikában a méltó utódai. Ä NMY WI1.AC m% TÖMRE ★ Csehszlovákja Két halálos Ítélet Tito kémeinek bünpörében A prágai Állambiróság a múlt héten mondott ítéletet a jugoszláv kémek és felforgatok 16 tagú csoportja felett. A kémbandát a bratislavai jugoszláv fő­konzulátus helyettes konzula, Stefik Kevics vezette. Vele együtt elitélték ju­goszláv segítőit és a csehszlovák állam­polgárságú árulókat is. A per folyamán a vádlott főkonzul maga is beismerte bűnösségét: 1945 óta kémtevékenységet fejtett ki köztársaságunk ellen és 1947 óta vezetője volt annak a kém- és sza­­botőrbandának, melyet a jugoszláv dip­lomaták szerveztek meg Szkn teában. A bíróság Kevics jugoszláv helyettes konzult, kémügynökség vezetőjét élet­fogytiglani fegyházra, a jugoszláv állam­polgárságú se et élet­fogytiglani, egyet 22, kettőt 20, egyet 18. egyet 15, egyet 12, egyet 10 és egyet 3 évi fegyházra Ítélt. A cseh és szlovák segítők, az ország árulói is megkapták méltó büntetésüket. Ottó Emest. aki a szlovák állam idején 12 kommunistát jelentett fel, de múltját eltitkolva az Is­kolaügyi Megbízotti Hivatal egyik veze­tő tisztviselője lett, a jugoszláv kémek egyik fősegítője volt. Ügy ő, mint Lan­­caric Rudolf volt rendőrhadnagy halál­­büntetést kaptak. Eugen F ü 1 ö p, a horvátországi fa­siszta kormány egykori kiszolgálója, életfogytiglani, Ján Myjavec volt demokratapárti képviselő 25 évi, Mirko Petrovic 22 évi és Jaroslav Vala, a volt nemzeti szocialista párt reakciós vezetőségének tagja 20 évi fegyházbün­tetést kaptak a Jugoszlávia javára tör­tént kémtevékenységükért. Magyarország Magállapodás a kormány és a püspöki kar kőiSít A Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar katolikus püspöki kar tár­gyalásokat folytatott, hogy az állam és a katolikus egyház békés együttélését biztosítsák és ezzel a magyar nép egy­ségét, építőmunkáiát és a Népköztár­saság békés fejlődését előmozdítsák. E tárgyalások során megállapodást kötöt­tek. amely szerint a püspöki kar elisme­ri és támogatia a Magyar Népköztársa­ság államrendiét és alkotmányát. A püspöki kar határozottan elítél minden a Magyar Népköztársaság állami és tár­sadalmi rendje ellen irányuló felforgató tevékenységet és nem engedi a katoli­kus egyháznak államellenes politikai célokra való felhasználását. A püspöki kar felhívia a katolikus hívőket, hogy vegyenek részt az ötéves terv megvaló­sításában és utasitia a papságot, hogy ne fejtsen ki ellenállást a mezőgazda­­sági termelőszövetkezeti mozgalommal szemben. A püspöki kar továbbá támo­gatia a békéért folyó mozgalmat, elítéli az atomfegyver használatát és helyesli a magyar népnek, a Magyar Népköztár­saság kormányának a béke megvédésé­re irányuló törekvéseit. A Magyar Népköztársaság kormánya a népköztársaság alkotmányának értel­mében biztosítja a katolikus hívők szá­mára a teljes vallásszabadságot és a katolikus egyház számára a működési szabadságot és hozzáiárul nyolc katoli­kus egyházi iskola visszaadásához. A Magyar Népköztársaság kormánya to­vábbá kész gondoskodni a katolikus egyház anyagi szükségleteinek fedezé­séről mindaddig, amíg az egyház saját forrásaira támaszkodva maga tudia fe­dezni anyagi szükségleteit. Az amerikai imperialisták Koreában ma vé. detlen nők, aggok és gyermekek ellen viselnek hábo? Terrorbombázásaik, amelyek a védtelen polgári lakosságot gyilkolják, az egész civilizált világban mélységes felháborodást keltenek. Hogy milyen esztelen, barbár módon gyilkolják a polgári lakosságot arról hű képet fest W. Kornilow, a Pravda tudósítója, aki Phönjangbó! írja a következőket: — Néhány nappal ezelőtt egy kis kertes há­zacska állt még itt. Költők, írók és festők jöt­tek itt összse. Ma fedetlen fővel, némán állunk egy fekete, kerek tölcsér előtt, ami a ház he­lyén tátong. Sohasem látjuk a ház tulajdonosá­nak, 0 Van.Muk-nak, az ,üj Korea” című fo­lyóirat szerkesztőjének vidám, mosolygó szemét, -»basem szoríthatjuk meg többé kezét. Egy ton­nás amerikai bomba esett a házra és egyszerre ölte meg O-Van-- Muk-ot, feleség-- és három gyermekét. A ház a Janhari utcában állott és az amerikai bombák az utca többi házát is tel­jesen szétrombolták. Munkások, hékés kistiszt­viselők laktak itt. ... Nem építettek óvóhelyeket —Július 23-a óta amerikai légigengszterek nap mint nap barbár légitámadásokat hajtanak végre Pjönjang ellen. Vasárnap, július 23-án esős idő volt. Az amerikai bombázók délelőtt tíz órától délután három óráig szakadatlanul bombázták a várost. Nézzük a phönjangiak ke­mény arcát amint a romok alól eltemetett gyer­mekeiket és anyák m igyekeznek kiásni. Szemük, ben nincs könny, csak izzó gyűlölet a fasiszta szörnyetegek iránt, akik ilyen gyalázatosán rontottak rá békés országukra. —Az amerikai gyilkosok egyik vereséget szen­vedik el a másik után az arcvoüalon. A japán rádió töbször ismételte, amerikai forrásra hivat­kozva, hogy ,,Phönjangot szakadatlanul bom­bázni fogják” Pilonjaiig kisváros, egyemeletes házait könnyen szét lehet verni. A város azon­ban bátran védekezik. Eddig nem építettek óvó­helyeket, mart Észak-Korea békés lakossága nem szándékozott háborút viselni. Az két hét óta azonban óvóhelyeket ásnak a városban szik­lákat robbantanak és földalatti folyosókat épí­tőiéi*. —Ma ugyanúgy üvöltöttek a sziréna* Pliön­­jangban, mint tegnap és tegnapelőtt de amikor az ameriki repülőgépek meg jelentek a város hirtelen a magasba szöktek, mert az idő ma de­rült, egyetlen felhő nincs az égen. Az ilyen nap fényes idő nem tetszik a légibanditáknak, mert félnek az elhárító tfiztől amely már sok ame­rikai gépet lelőtt. Inkább az esős id-',5 szeretik és bombáikat 4—5000 méter magasból válogatás nélkül hajigálják. Nipa ra támadják Nascso.t. Voszan.t, Konan-t es más védetten, békés váro­sokat. Azt állítják, hogy a délieket védik, de Dél-Koreát ugyanúgy támadják, mint észak. Koreát. —De nemcsak a levágó >>en gaiázdalkodmik, hanem a földön is. Miután a néphadsereggel szemben nem állják meg helyüket, menekülnek és felégetik a házakat, legyilkolják a hékés la­kosságot. így felperzselték Sodcseng és Nekvan falvakat. Phöngcsekben, Koncsuban Szuvonban és Anzanban több mint 3000 hazafit lőttek agyon, mert megtagadták, hogy velük együtt meneküljenek. Nyolc óra borzalom Hasoló felháborodással számolnak be más tu­dósítók is. Az „öj Kína” hírszolgálati iroda tu­dósítója beutazta a felszabadított koreai terüle­teket és látogatásáról így ír: —Az amerikaiak megkísérlik, hogy teljesen elpusztítsák Korea városait és falvait, még mi­előtt kikergetik őket az országból. Pyongtak 30 kilóméterre Szuvon.tól délre 20.000 lakosú kisváros. Két rizsmalmán kívül semmiféle ipar­ral nem rendelkezett. A városkát alkonyaikor pillantottam meg először és elállt a lélegzetem. Kő kövön nem maradt. Egyetlen kémény, egyet len fal nem áll, minden remélytelen hamu és törmelék t"“-éggé oszlott szét. Az ilyen esztelen rombolást az ember nem érti. Ezt a kis békés városkát repülőerődök, zuhanóbombázók és va­dászgépek nyolc órán keresztül bombázták, ne­héz- és könnyű robbanó bombákat, gyújtóbom­bákat és rakétákat dobtak le.- Pyongtak és Taezson Között mindenféle nagyságú falvak vannak. Valamennyit egyenlő­vé tették a földdel, egyetlen ház nem maradt meg. Teazson 200.000 lakosú modem, szép vá­ros volt. Ma egyszerűen nincs belőle semmi. A város egyik oldaláról a házromokon keresztül el­látni a város másik oldalán lévő dombokra, Nem áll semmi olyan cél amit érdemes volna bombáz­ni, az amerikai bombázok mégis nap, mint nap támadják a várost. Éjszaka fellángolnak a tü­zek és minden szellő az égett holttestek nehéz szagát viszi tovább. Sokezer polgári áldozat A londoni Daily Worker koreai haditudósító­ja ugyancsak részletesen számol he az amerikai­ak légibombázásáról, megírja azonban, hogy a terrortámadások valódi hadi célt nem értek el, mert a néphadsereg utánpótlási vonalait nem tudták megakasztani. A lakósság harci elszánt­sága példa nélküli és hogy mennyire támogatja a felszabadító hadsereg munkáját csak az tud­ja megítélni, aki közvetlenül az arcvonal mögött jár. Estétől napkeltéig ezer és ezer koreai polgár viszi gyalog az élelmiszert és a muníciót a har­coló csapatoknak. Hegyi ösvényeken és úgyszól­ván járhatatlan útakon szállítják az utánpót­lást, hogy a hadsereg semmiben hiányt ne szen­vedjen. Marius Magnien, francia haditudósító, Szöul­ból írja le lapjának az amerikai terrorbombá­zásokat. Dél-Korea fővárosának Yusan negyedé­ben egyik bombakráter a másik mellett van. Az amerikaiak szönyegbombázást végeztek egy lakónegyed fölött, ahol egyetlen gyár nin­csen. A támadás végén 1.300 polgári halottat ás­tak ki a romok alól. Ugyanezt látta a fracia tudósító Szuvonban, Incson városában ezer halotat számolt meg, Tai. chunban hétezer polgári áldozata volt az ameri­kai légitámadásnak. Vérrel szennyezik be az ENSz lobogóját... A terrorbombázások, amelyeket az arjerika-i imperialisták az Egyesült Nemzetek lobogója alatt hajtanak végre, különösen Ázsia népei kö­zött keltenek mély felháborodást. Kim-Ir-Szen, az Észak-Koreai Népköztársaság vesére, legu­tóbb egy nyilatkozatában megbélyegezte az ame­rikai terrortámadásokat, amelyek minden kato­nai cél nélkül lakónegyedeket rombolnak szét és békés polgárokat gyilkolnak. ,,Az amerikai imperialisták — mondotta Kim ír- Szén — a Biztonsági Tanács jogtalan hatá­rozata mögé bújnak. A koreai nép vérével szeny­­nyezik be az ENSz lobogóját. Az amerikai be­avatkozás az Egyesült Nemzetek történetének egyik legszégyenteljesebb fejezete. Az amerikai imperialisták megmutatták valódi arcukat. Ha még vannak olyan naiv emberek, akik elhiszik az amerikai „humanizmustól” regélő szép szava­kat, úgy ezek a banditatámadások szét kell, hogy rombolják illúzióikat.” Szóba kerültek a terrortámadások a Biztonsá­gi Tanácsban is, ahol Maük, a Szovjetúnió de­legátusa határozati javaslatot nyújtott he, hogy lépjen közbe az ENSz az embertelen, barbár, bé­kés városokat és polgári lakosságot támodó bom­bázások megszüntetésére. Az amerikai imperi­alisták engedelmes csatlósai azonban a szovjet delegátus javaslatát tárgyalás alá sem vették. 50 év óta valami megváltozott Az imnerialisták miként ötven évvel ezelőtt világuralmi terveik kedvéért ma is kegyetlen­­kednek. Hazugságaik, gonosztetteik, azonosak. Valami azonban mégis megváltozott. 1900-ban még sikerült ievemiők brutális eszközökkel a kí­nai nép szabadságharcát, de ötven évvel később Kína népe lerázta magáról az imperialisták lán­cát és elkergette földjéről gyarmatosító urait. Akkoriban az elnyomott gyarmati népétetek még nem voltak hatalmas barátaik, ma azonban a Szovjetunió vezette bélretábor áll a szabadsá­gukért küzdő népek oldalán. Ma milliók és mil­liók kiáltják szerte a világon: El a kezekkel Ko. vsától! ötven évvel ezelőtt csalt néhány gyenge tiltakozás hangzott el az imperialisták barbár hadvezetése ellen. Ma millió és millió vasutas, dokkmunkás, tengerész akadályozza meg az im­perialisták hadianyagszállítását Koreába. És jnint ahogy az imperialista Németország is ösz­­szeomlott a Szovjet Hadsereg pörölycsapásai alatt, ugyanúgy semmisül meg az imperializmus beavatkozása a koreai néphadsereg erőteljes visszavágásától. ANACY LÁC ★ II3MRE Szovjetunió 5 év alaü felépitik a világ legnagyobb erőműveit A szovjet technika új lapot Kezd a világtechnika történelmében Felépítik Sztálingrádnál és Kujbisevnél a világ legnagyobb erőmüveit. A két erőmű 14 millió hektár földterület öntözését teszi lehetővé. A kujbisevi és sztálingrádi vízierőművek segítségével nagyméretű villamosítást hajtanak végre a mezőgaz­­gasádban. A két új volgai vizierőmű tíz­szer több villamosenergiát fog termel­ni, mint a forradalom előtti Oroszország összes villanyerőműve. A kujbisevi és sztálingrádi vízierőművek összereje fe- I iül fogja múlni a legnagyobb amerikai j energiarendszerek erejét. A két volgai j vizierőmű felszerelésének előállítására j már meg is kapták a Szovjetúnió ipari j vállalatai a megrendeléseket Ezt a hatalmas munkát a Szovjetúnió öt év alatt végzi majd el. Hogy micsoda teljesítmény lesz ezt arra nézve elég ha megjegyezzük, hogy a Nilus delta-gát­ját 68 év alatt, a Panama csatornát 35 év alatt, a Szuezi csatornát 22 év alatt építették. Az USA második legnagyobb vizierőművét a Columbia folyón már majdnem 20 éve építik, de még mindég nem dolgozik teljes hatásfokkal. Vietnam öí éve lett szabad a volt gyarmati nép Szeptember 2-án volt öt éve annak, hogy Hocsimin elnök kihirdette a füg­getlen Vietnami Köztársaságot. A Viet­nami Köztársaság a japán megszállók elleni nehéz harcban keletkezett és azon a napon hirdették, ki, amidőn kapitulá­cióra kényszerítették a japán imperia­lizmust. A francia gyarmatosítók, akik a há­ború alatt együttműködtek a japánok­­kel és segítségükre voltak a vietnami nép elnyomásában. Japán veresége után a brit, amerikai és kuomintangi impe­rialistákkal szövetkeztek és még 1945 szeptemberében az ifiú köztársaság el­len fegyveres támadást intéztek. A viet­nami nén hősiesen ellenállt a támadók­nak és a franciák 1947 március 6-án kénytelenek voltak Hocsimin köztársa­ságával szerződést aláírni, amely sze­rint a francia kormány elismerte a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, mint „szabad államot saját hadsereggel, kormánnyal és amely tagja a francia úniónak“. Ez az egyezmény azonban csak a francia imnerialisták hadicsele volt, akik ezzel időt akartak nyerni új csapatoknak Vietnamba való átcsopor­tosítására. 1946 decemberében a francia hadvezetőség katonai támadást indított Vietnam ellen. A háborús műveletek mindmáig tartanak. Azonban a körze­tekben. melyek a franciák uralma alá tartoznak, Baodai bábcsászárt ültették a trónra, akit a vietnami nép a forrada­lom után elkergetett. fíékemezgalnm Csaknem 400 millió aláírás cgyOfg már össze A lengyel békekongresszuson Gábriel D’Arboussier, a Béke Hívei Világkong­resszusa Állandó Bizottságának alelnö­­ke, beszédet mondott, melynek során bejelentette, hogy csaknem 400 millió ember írta már alá a stockholmi béke­­felhivást. Ennek a békehadjáratnak az eredménye bizonyítja egyrészt, hogy meg lehet nyerni a népek széles töme­geit a béke ügyének, másrészt bizonyít­ja a hadjárat voltát. Beszéde során — többek közt — így nyilatkozott: „Önök — lengyelek — boldogok, mert olyan államrendben élnek, amelyben a kor­mány a nemzet törekvéseit fejezi ki és kielégíti a nemzet óhajait a haladás a jólát, és a béke tekintetében“. Lengyelországban egyébként több nrnt 191 millió zlotyt gyűjtöttek a bom­bázott koreai polgári lakosság megsegí­tésére. A lengyel dolgozók pedig győzel­mesen teljesítik békeműszak során vál­lalt kötelezettségeiket. Varsóban például építőmunkások ezrei teljesítették túl normájukat, Alsó-Sziléziában pedig min­den egyes bányász óránként 45 kilóval emelte a szénfejtést. Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja — Szerkesztőség, kiadóhivatal és expedíció: Bratislava, Stúrova 6— telefon: 274-03 Felelős szerkesztő Kugler János — Kiadja az „Orác” lap és könyvkiadó vállalat.— Nyomja: Concordia nyomda Bratislava, Nár. povstania 41__Irányító postahivatal Bratislava 2. — Előfizetés egy évre 100 — Kcs. félévre 50 —Kés. — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. Eng. sz.1750 OPtr Ba 2.1950/ái.

Next

/
Thumbnails
Contents