Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-08-27 / 24. szám
A hat év előtti Szlovák Nemzeti Felkelés a nép külső- és belső ellenségei elleni harcra hív ma is Hat évvel ezelőtt, l^kk- augusztus 29-én fegyveres nemzeti felkelésre szánta el magát a szlovák nép, hogy bizonyságot szolgáltasson a fasizmus és a nemzet áruiéival szembeni harci készségéről. Nemzeti felkelésével történelminek legszebb fejezetét irta meg 19Iftf-ben a szlovák nép. Abban az időben, amikor a fasiszta német csapatok nem tudták, hogy honnan mozgósítsák meglevő erejüket a szerteszét omladozó frontokon, a Szlovák Nemzeti Felkelés a hitleri hadsereg tartalékainak ezreit vonta el. Has a túlerővel szemben a felkelés nem is tudott teljes mértékben helytállni, mégis örök bizonyságot adott, hogy a szlovák nép nem akar vazallusként élni, hanem a szabadságszerető népek sorában. Már a hal év előtti felkelés idején nyilvánvaló volt, hogy a: harc nemcsak a betolakodók ellen folyik, hanem■ egyúttal mind az ellen, ami a müncheni árulással nemzeti tragédiába sodorta az országot. Az ellenállás résztvevői előtt világos volt, hogy harcolni kell egyúttal az új köztársaságért, annak új berendezéséért, harcolni kell a dolgozó nép ellen elkövetett árulások és a kapitalizmus kizsákmányoló érdekei ellen. Ma, amikor az 19Jf8 februári események végkép leleplezték az ország belső és külső ellenségeit. a napnál is világosabb lett a belső ellenségnek a nemzeti felkelés idején történt árulása is. Dokumentumok bizonyítják, hogy Magyarország 1945-ig mezőgazdasági állam volt, ahol még megmaradtak a nemesség és főpapság feudális és nagybirtokos osztályai. Magyarországot 1945-ben felszabadította a Szovjet Hadsereg. Ez a felszabadítás tette lehetővé a dolgozó magyar népnek, hogy lerázza a feudalisztikus-kapitalista rendszert, lerakja a népi demokratikus köztársaság alapjait és ezzel lehetővé tegye a szocializmus építésének útját. A régi Magyarországot mint agrárállamot ismertük, ahol a földnélküliek és mezőgazdasági munkások milliói éltek nyomorban, emberhez nem méltó életsorsban, míg a másik oldalon a nemesség és egyházi intézmények tíz- és százezer katasztrális holdas földeket birtokoltak. Ma, amikor a népidemokratikus Magyarországon az államhatalom a munkásosztály és szövetségeseinek, a kis- és középparasztoknak a kezében van, megváltozott az állam gazdasági és társadalmi szerkezete és ezzel a dolgozó nép élete is jobbra fordult. Magyarországon már nincsenek nagybirtokosok, sem nyomorban élő mezőgazdasági munkásnincstelenek, földnélküliek, mint ahogy nincsenek kapitalista gyárosok és éhező munkanélküliek A gyárakat és nagykereskedelmi üzemeket száz százalékban államosították, a nagybirtokok egy része pedig az Állami Birtokok kezelésében van. A földosztásnál nem feledkeztek meg a kisparasztokról és a mezőgazdasági munkásokról sem. Magyarországon a földreform végrehajtásánál 3,258.000 katasztrális holdat osztottak szét 642 ezer mezőgazdasági munkás és kisparaszt között. A gazdasági újjáépítés hároméves tervében, melyet a magyar népi demokratikus kormány 1947-ben hirdetett ki, megújult a magyar ipari termelés és lerakták egy új, haladó mezőgazdasági tennelési rendszer alapjait. A gazdasági újjáépítés hároméves tervének kezdetén, 1947-ben, nem volt Magyarországon egyetlen Földműves Termelőszövetkezet sem. Az előfeltételek megteremtésével a szövetkezeti termelés gondolata a magyar földművesek soraiban nagyon jó éltető talajra talált és a hároméves terv végén, 1949 december 31-én, Magyarországon már 1.500 Földműves Termelőszövetkezet a burzsoázia, a gyárosok, a földbirtokosok, a nemzetközi spekulánsok — a nyugati imperialisták érdekeit szolgálva — a München előtti köztársaság visszaállítására törekedtek. Ezért tagadták meg a Szovjetunióval való együttműködést, ezért szabotálták és ásták alá a Kommunista Párt önfeláldozó illegális tevékenységét. Ma már azonban az egész dolgozó nép ismeri a belső ellenség igazi arcát. Tudja, hogy az osztályharc még nem ült el, hanem egyre fokozódik. Az ellenség áttette ugyan főhadiszállását a határokon túlra, de támogatói még mindig itthon húzódnak meg. Egyszer a kémkedés, máskor a szabotázs leleplezése jelzi a vakmerőségüket. Egyszer a bürokrácia, máskor a suttogó propaganda próbál akadályt gördíteni az ország útjába a szocializmus felé. A dolgozó nép azonban, melyet a Kommunista Párt — Gottwald és Siroky vezetésével — új és új győzelmek felé vezet, egymásután távolítja el a kapitalista elemek mindenféle kísérletét. A kapitalizmus ipari bástyái már eltűntek, ezért most minden figyelmét a falu felé fordítja, ahol hű segítőket talált a kulákokban és a volt földbirtokosokban. Az ország megfeszített küzdelmet folytat a kis és középföldművesek jobb életéért. Küzd azért, hogy örökre eltávolítsa a nyomor árnyékát a szegény és a múltban kizsákmányolt parasztság felől, kiküszöbölje azt a szociális igazságtalanságot, melyben évszázadovolt, melyeknek tagjai 350 ezer katasztrális hold szántót műveltek meg közösen. A magyar Földműves Termelőszövetkezetek a legnagyobb fejlődést az 1949—50 gazdasági évben érték el, amikor a szövetkezetek számg 216%kal, a szövetkezetileg megmunkált szántóföldek területe 464%-kai és a tagok száma pedig 452%-kai emelkedett. Figyelem remél tó az is, hogy Magyországon a Földműves Termelőszövetkezetek 94%-a III. típusu szövetkezet. Nagyon gyorsan halad előre Magyarországon a mezőgazdasági termelés gépesítése is. Amíg 1949 végén 221 állami gépállomás működött 3.800 traktorral, addig 1950 június végén már 356 gépállomás volt 5.308 traktorral és a gépállomásokon a cséplőgépek száma félév alatt 1.287-ről 3,000-re emelkedett. A magyar Földműves Termelőszövetkezetek típusainak hasonló szervezeti és munkatartalma van,- mint a mi EFSz-inknek. A Földműves Termelőszövetkezetek ugyanúgy az önkéntesség alapján szerveződnek, mint nálunk. Az első típus a. dűl "-gazdálkodást képviseli (közös vetés). A szövetkezet tagjai bizonyos munkákat közösen végeznek, de a termést ki-ki a saját földjéről szedi be, A második típusu Földműves Termelőszövetkezeteknél szintén dixlősgazdálkodás van (nagy tagokban véglett közös munka), de mesgyék nélkül. Minden munkát közösen végeznek és az átlagtermést a szövetkezeti tagok között osztják fel ama a földterület arányában, melyet a szövetkezeti tag a közös gazdálkodásba hozott. A végzett munkamennyiség között jelentkező különbözetet pénzügyi terv alapján egyenlítik ki. A harmadik típusu Földműves Termelőszövetkezeteknél közös termelést vezettek be és a termést elsősorban a végzett munka mennyisége szerint osztják fel. A magyarországi Földműves Termelőszövetkezetek az 1949—50 gazdasági évben nagyon jó eredményeket mutatnak fel. Megkönnyítették a földművesek munkáját, csökkentették a termelési árakat és emelték a föld hozamát. Ezek az eredmények az új gazdasági évben biztosítják, hogy a már meglévő szövetkezetekbe további kis- és középkon keresztül része volt a paraszti tömegeknek. De a falu szocializálasanak útjában mindenfelé jelentkezik a falusi gazdagok ellenállása. Az osztályharc tehát folyik tovább a régi ellenség ellen. Azok a sikerek, melyeket a kis- és közép földművesek a mezőgazdaság szocialista formáinak megszervezésével elérnék, igazolják azonban az ország új útja helyességének döntő fölényét. A Szlovák Nemzeti Felkelés alatt a kapitalista fasizmus legszélsőségesebb elemei éllen folyt a. harc, a Szovjetunió által felszabadított köztársaságban a gyárosok és földbirtokosok ellen, a februári események óta pedig az imperialisták minden itthoni segítője ellen, mert mindannyian ugyanazon ellenség táborában állanak. A hat év előtti nemzeti felkelésre emlékezve, a dolgozók nemzetközi szolidaritása alapján látnunk kell a párhuzamot egy távoli baráti nép mai szabadságharcával. Hat évvel ezelőtt a szlovák nemzet fogott fegyvert a betolakodott fasiszták ellen, ma a koreai nép vívja győzelmes harcá zz imperialisták támadásával szemben. Hat évvel ezelőtt egyedül a Szovjetúnió volt az, amely segítségére sietett a fasiszták ellen fegyvert fogott szlovák népnek, ma pedig a Szovjetúnió vezetésével a világ minden békeszerető országa együttérez és munkájával támagot ja a szabadságáért és fűggetlenséségért harcoló népet, hogy így járuljon hozzá a világbéke megteremtésének ügyéhez. paraszti tömegek jelentkezzenek, vagy nagyszámú új szövetkezet létesüljön annak ellenére, hogy a felelős tényezők nagyobb hangsúlyt helyeznek az eddigi szövetkezetek megszilárdítására és tevékenységük elmélyítésére, mint az új szövetkezetek alakítására. A magyar Földműves Termelőszövetkezeteknek igen jó kilátásaik vannak jövő fejlődésüket illetően. A magyar népi demokratikus kormány ötéves terve keretében nagy figyelmet szentel a mezőgazdasági termelés kérdésének és a földműveseknek lehetővé teszi a haladó, nagyüzemi termelésre való áttérést az agrotechnikai vívmányok felhasználásával. A mezőgazdasági termelés gépesítését az ötéves terv úgy biztosítja, hogy a terv végén, 1954-ben, Magyarországon 500 Állami Gépállomás lesz, melyekben 20.000 traktor és más modern gépek ezrei segítik majd a földműveseket munkájuk elvégzésében és a szocialista mezőgazdasági munkára való áttérésben. Ilyen tehát a feudális nemességtől és fasiszta kapitalistáktól megszabadult magyar kis- és középparassíság útja, melyen a szocializmus építésével, a nunkásosztály és annak nagy vezére, Fiákosi Mátyás vezetésével jut egyre közelebb a. boldog holnaphoz. Dracka Ince Ax ám gabosiavcftmigvak csávázása A csávázás költsége minimális, ie az eljárásnál a gondos figyelem nem. maradhat el. A gabonafélék termését nagymértékben csökkenti az üszöggomba. Ha büdös- vagy kőüszöggel fertőzött magot vetünk el, kétszeres kár ér bennünket: nemcsak termésünk lesz kisebb, hanem annak átvételi ára is alacsonyabb less. A vetőmagvak csávázásával az üszögös fertőzés ellen sikerrel védekezhetünk. A különböző csávázási eljárások közül legjobb és leghasználatosabb a kosarai csávázás. Ennél a csávázási módnál 1 százalékos rézgálicoldatot készítünk, vagyis 100 liter vízben 1 kg résgáiicot oldunk fel. Használhatunk ezenkívül higanyos, nedves csávázószert is. Ebből 100 liter vízhez 25 dkg kell. A csávázáshoz kétfülű fűzfakosarat és faedényt (kádat, dézsát) használhatunk. Vasedényt nem szabad használni, miután a rézgálic a vásedényt megtámadja. A csávázás menete a következő a dézsát vagy kádat annyira töltjük meg a. már elkészített oidószex’rei, négy az edény peremétől jó másfél tenyértiyrta legyen. Azután a 20—25 kg vetőmaggal megtöltött kosarat belemártjuk a csávázóoldatba. Arra mindig ügyeljünk, hogy az oldat legalább <*gv tenyérnyire ellepje a magot. A kosárbaix lévő vetőmagot alaposan felkeverjük. Egyrészt azért, hogy a bűzaszern bolyhos végén levő légbuborékok felszálljanak, mert enelkü’ az oldat nem érheti az odatapadt üs .spórákat, másrészt, hogy az üszög s léha magvak az oldat tetejére juthassanak. Innen azután szűrőkanállal, vagy kis szitával lemérjük és elégetjük. Egy-egy kosár vetőmag megcsavarása után a hiányzó oldatot pótoljuk. Minden 25 kg csávázott vetőmag után 4 liter oldatot töltünk a kádba. A vetőmagot a kosárban legalább negyedóráig kevergetjük, közben persze a felgyülemlett léha szemeket leszedjük. Ezután a kosarat kiemeljük és lecsurgatjuk, majd a csávázott vetőmagot kiöntjük a szárítóhelyre. A csávázott magot szárítás alatt többször át kell lapátolni, mert a nyirkos, nedves vetőmag egyrészt nem jól vethető, odatapad a vetőgéphez, másrészt száraz földbe kerülve, könnyebben elpusztulhat. A kosaras csávázáson kívül nagyon jó eredményt érhetünk el a kád-csávázással is. Ez annyiban különbözik a kosaras eljárástól, hogy a vetőmagot nem kosárba töltjük, hanem a kádba. Ott áztatjuk és keverjük, majd ritkaszövésű zsákvásznon keresztül átöntjük egy másik edénybe. A csávázáshoz használhatuxak híganytartaimú nedves csávázószereket is, de ebben az esetben a használati utasítást pontosan be kell tartanunk, mert különben csak féleredményt érnénk el. A csávázott vetőmag szárításánál ügyeljünk arra, hogy a csávázott vetőmagból ne ehessenek állataink, meid; megmérgezik magukat, de vigyázzunk arra is. hogy az elhasznált folyadékot ne öntsük olyan helyre, ahol állataink hozzáférhetnek. A csávázás költsége minimális, tehát olcsón mindenkinek rendelkezésére áll. A SZÖVETKEZETI MOZGALOM FEJLŐDÉSE az Alkotmánya első évfordulóját ünnepelt Magyarországon ...................... ......... uZ«nn$l clmü mezSgazdazági «xak- *i «zöve&azetti hetíiape* Egy évre 100- K£>, félévre 50 - Kcs, negyedévre 25'Név •____________________________________ ______________ 1 akhely------------------------------házszám-------utolsó pósta........:......................._ Kelt__________________________ v_ sajáfkezfí aláírás Kérjük olvashatóan kitölteni, kivágni és mxnt nyomtatványt elküldeni a következő címre: a „Szahad Földműves“ kiadóhivatala: Bratislava otúrová 6 „Orác-
