Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-08-27 / 24. szám

1. eviolyam Z4. szám. JM-ező&csxéíaszaft- és szövetkezet Hetilap Bratislava, augusztus Z7. A beszolgáltatásban győztes nyitrai kerület Csúzon tartotta béke-aratási ünnepét lit. FaKan mezőgazdaságiigyi megbízott jelenlétében ünnepelt a kerület dolgozó parasztsága — Kiküldött munkatársunktól — A nyitrai kerület az élen...! A köztársaság 19 kerülete közül a nyitrai végzett az első helyen... ! — ezek voltak legutóbbi számaink vezető hírei. Most pedig, hogy a nyitrai kerület mgnyerte a kerületi versenyzászlót. Csú­zon rendezték meg a kerület aratási ünnepélyét. Csúz... Régi magyar község az érsekujvári járásban, ahol a dolgozó parasztság már az első köztársaság idején ráébredt kizsákmányoltságára és ezért nem egyszer bérharcba kezdett. Szikora Lajos kisgazda így mondja ezt: „A csúziakat nem kell már szocializmusra tanítani, ezek itt már rég osztály öntudatosak. 1936 augusztusában nagy sztrájkot terveztünk és indítottunk el. Nem ijedtünk meg a csendőrszuronyoktól sem, sőt kaszával és vasvil­lával vertük ki a katonaságot. 2000 ember sztrájkolt akkor Csúzon és kivívta a 10 százalékos béremelést, llf napi kemény harc után“. lifiy Julius ll-en alakult meg usuzon íz előkészítő bizottság 10 taggal. A megalakulás nem volt nehéz, hiszen a íözségben szilárd talajra építhetett a Párt, mely az első republikában vezet­­:e a bérmozgalmakat, Horthyék alatt Deciig illegálisan ébrentartotta a hala­ié gondolatot. Szeptember 25-én már 10 taggal megalakulhatott az EFSz, A Szövetkezeti Tanács jóváhagyta a meg­alakulást és újra a Párt volt az, mely i megalakult szövetkezetét utján to­vábbsegítette. Az állami birtokból 50 hektár területet kapott az EFSz, mely- De minden párttag belépett. A Párt IX kongresszusára azt az Ígéretet tették a Párt tagjai, hogy mindegyikük — meg­győző munkával — 3 új tagot szerez i szövetkezetnek. Magának a szövetke­zetnek a vezetését régi, kipróbált har­cosok vették a kezükbe. Ez év máju­sában már együtt van 100 tag, akik egységes határozattal áttérnek a szö­vetkezet m. típusára. Megszüntették i mesgyéket, közös istállókat létesítet­tek és munkacsoportokra osztva közö­sen gazdálkodtak, ahogyan ezt a nagy­üzemi gazdálkodás ma megkövetel Júliusban már 240 tagja van a szö­vetkezetnek. Ekkor gyűlésre hívták meg a község egész lakosságát és meg­magyarázták nekik, hogy a falu fel­­emelkedésének útja az EFSz-en keresz­tül vezet. Elmondották, hogy csak kö­zös munkával, jól megszervezett cso­portmunkával és olcsó gépi erővel le­het boldogulni és előrejutni. Az újabb meggyőző munkával sikerült a taglét­számot 336-ra emelni. Csak a kulákok maradtak kívül és azok, akik ellen pro­pagandát fejtettek ki. A volt nagybir­tokok helyére telepített szlovák Kolo­nist ák ugyancsak megértették a szö­vetkezet szükséges és áldásos voltát, és testvériesen odaszegődtek a magyar szövetkezeti tagok mellé. Az EFSz patrónusai az Állami Birtok és az érsekujvári Takarékpénztár, me­lyek hatásosan segítetik a csúzi EFSz-t minden munkájában. Az Állami Birtok kultúrelőadásokat is rendezett szlovák és magyar nyelven és kultúrális téren is képzi a szövetkezeti tagokat. Az idei békearatást kitünően meg­szervezték és 14 nappal korábban vé­gezték el, mint az előző években. A vándorzászló az övék lett. Az aratás befejeztével a község pártonkivüli la­kosai koszorút adtak át a Pártnak an­nak jeléül, hogy neki köszönhetik a gyorsabb, olcsóbb és jobb munka el­végzését. Ezzel megtört a jég és a csú­zi EFSz most már rohamlépésben to­vább fejlődött. A község gazdálkodói meggyőződtek a modem gépi munka és a jól megszer­vezett csoportos munka nagy előnyei­ről és olcsóságáról, a nincstelen pa­rasztember pedig jobb kereseti lehető­ségeket talált az ÉFSz-en belül, mint azelőtt a kulákoknál. A közös, nagy kazlakba menő cséplés a gépektől egye­nesen a raktárba szállított gabona, a kontingens 100 százalékon felüli be­szolgáltatása, az ezekkel járó elismeré­sek és örömök szinte naponta szaporí­tották a tagok számát. Belépett az EFSz-be a község 98 százaléka, 336 tag! Jöttek a mérnökök és elvégezték a tagosítást a talaj minősége és fekvé­se szerint. Itt vagyunk Csúzon. Az egész falu díszbe öltözött. Sátrak szegélyezik az utakat- OWa. V«ana ... sör- és bor­kimérés, Ubchoűné Domy kínálják áruikat jegy nélkül. Küldöttségek ér­keznek a szomszédos községek EFSz­­eitől ének- és muzsikaszó mellett. Meg­szólal a helyi hangszóró és kéri az EFSz-ek és a tömegszervezetek képvi­selőit, hogy a kultúrház mozitermébe gyülekezzenek. Az ülés előtt kis iskolásiánykák je­lennek meg, nagy csokrot hozva az ün­nepélyre eljött dr. Faltan földművelés­ügyi megbízottnak. Dörgő taps közben veszi át a megbízott a csokrot és meg­hatva szőrit kezet az ugyancsak meg­hatott kislánnyal, aki a nagy csokrot alig bírta az emelvényig vinni. M e d o, járási titkár nyitja meg a gyűlést és kéri a megjelent szövetkeze­ti vezetőket, hogy ismertessék felszó­lalásaikban azokat a módszereket, me­lyekkel eredményeket értek el és azo­kat, melyek nem bizonyultak helyesek­nek, hogy okulhassunk a jövőre nézve. Elsőnek S m i d a vázolja a csúzi EFSz fejlődését, rámutat a helyesen elvég­zett közös munka előnyeire. Kitér egy jellegzetes esetre. Az egyik kulákasz­­szonynak hiányoztak a régi munkásai és ezért azok kilépését akarta elérni a szövetkezetből. Mar majdnem sikerűit a terve, amikor a vezetőség rájött a kulákasszony aknamunkájára. H a n z 1 i k tag szólal fel. Tagja volt a Szovjetúnióban járt küldöttségnek. Kifejti, hogy ma már aranyéletük van a kolhoztagoknak, mert munkájukat megkönnyíti az agrotechnikai intézet, mely ellátja őket a legtökéletesebb gé­pekkel és mert az agrobiológiai intézet megmondja nekik, mit hová vessenek és ültessenek, hogyan ápolják a :alajt minőség és éghajlat szerint. Legyen számunkra is minta a Szovjetúnió me­­ződazdaságnak nagyüzemi termelése...! Ismerteti tapasztalatait Varga, a jattói szövetkezet elnöke is. Bevallja, hogy ő volt a szövetkezeti gazdálkodás egyik legádázabb ellenzője, de amikor a gépi munka előnyeivel megismerke­dett, maga vette kezébe a szövetkezet építését és szövetkezetével jövőre már a csúzi szövetkezet színvonalán akar állni. Beszél ezután még a Földművesta­nács titkára, a gépállomás és az Állami Birtok vezetője. Majd szólásra emelke­dett dr. Faltan földművelésügyi meg­bízott. szövetkezettel, az egyikkel az egesz évben elvégzendő munkákra, a másik­kal a szolgáltatandó vetőmag, műtrá­gya és agrobiológiai tanácsadásra vo­natkozólag. Tudjuk — mondotta befejezésül a földművelésügyi megbízott —, hogy még csak munkánk elején vagyunk, még sokat kell tanulnunk. Némely EFSz csak papíron létezik és tyúk­farmból, disznóhizlaldából és moziból kíván élni. Ez nem elég, nekünk a me­zőgazdasági munkákat kell jól meg­szerveznünk ! Kint a csúzi sportpályán Az értekezlet után kitűnő közös ebéd következett, majd kimentünk a csúzi sportpályára, ahová allegorikus kocsi­kon és zárt menetben vonult fel a nép. Elől az újvári helyőrség zenekara és katonaküldöttjei, majd raktárszöveíke­zet egyenruhásai, az udvardi EFSz ma­gyarruhás küldöttsége, az udvardiak és sorba a többi EFSz delegációja. Az ünnepség a himnuszok eljátszásával kezdődik, majd a csúzi EFSz díszes aratókoszorut ad át a kormánymegbí­zottnak. Az emelvény körül ott á'lnnk a zászlótartók; a nemzeti, a vörös és az ifjúsági zászló mellett ott leng a kerület jutalomzászlaja is. F a 11 a n kormánymegbízott újabb beszédet mond. Azzal kezdi, hogy idén a dolgozó nép összpontosította munká­ját a B É K E érdekében. Az idei ara­tás békearatás volt. A megtámadott koreai néppel való együttérzés jegyé­ben folytak és folynak a munkák. Megemlékezik ezután a szlovák nem­zeti felkelés hatodik évfordulójáról. Most van hat éve, hogy harcba kezdett a nép a fasiszta járomtól való szaba­dulásunk érdekében; örök hálánk em­lékezetünk zászlaját meghajtjuk a sza­badságharcban elesett hősök előtt. Szabadságunkat azonban a leghiibb szövetségesünk, a nagy Szovjetúnió és nagy vezére, Sztálin adta nekünk. Beszélt a kormánymegbízott ezután az aratóünnep jelentőségéről Bebizo­nyosodott, hogy a szövetkezeti mozga­lom egészséges mozgalom, bebizonyo­sodott, hogy a közösen végzett munkák eredményesek, bebizonyosodott, hogy a gép nagy segítőtársa az embernek a mezőgazdaságban is! A jövőben még több gép fog rendelkezésünkre állni, főleg önkötözőgép. A szövetkezeti munka példája lesz a jövő minden munkájának. Mert csak két út áll előttünk: a régi, melyen el­adósodások, végrehajtók, válságok je­lentkeznek, vagy az új út, az EFSz-ek útja. Az a szép együttműködés, mely ma falvainkon a szlovák és magyaraj­ka lakosság között kialakul, szintén minket, a Pártunk vonalát igazolja A régi uralkodó rendszer a két nép közé kölcsönös izgatással éket vert és ezzel két országot állított egymással szem­be. Ma a magyar és a csehszlovák népi demokráciák a legjobb megértésben él­nek egymás mellett és az azonos érde­kek szorosan eygbefűzik őket. A régi ellenséges állapot helyébe a hű szövet­­ségesi viszony lépett. Belső ellenségeink még vannak — mondotta a kormánymegbízott —, de ezekkel fokozatosan leszámolunk Fő­leg a kulákok okoznak még nehézsége­ket. A belső ellenséggel szemben eré­lyesen és azonnal kell fellépnünk, mi­helyt felüti a fejét. Gottwald elnök sza­vait idézve kiáltjuk: „Nem engedjük szétzúzni országunkat!“ Velünk van a nagy Szovjetúnió, nagy és hős vezére Sztálin. Gottwald és Siroky vezetése alatt bátran megyünk tovább . .. ! '### Viharos taps fogadja a beszédet. Egy szavalat után Tóth Bence elvtárs tar­tott magyarnyelvű beszédet, majd a Csemadok részéről Gvurko elvt.árs a nőszövetség részéről Kanászné szólalt fel, méltatva a nap jelentőségét. Trnovszky EFSz-elnök beszéde zár­ta be az ünnepélyt. Az ünnepi nagygyűlés után az ün­neplő nép visszament a faluba, hogy megnézze a kultúrház nagykertjében rendezett kultúrprogramot, melvet tom­bolasorsolás és reggelig tartó tánc kö­vetett. CPéomH Beszél a földművelésügyi megbízott Beszédét azzal kezdi, hogy mit jelent az, ha számbavesszük azokat tapaszta­latainkat, melyeket az aratás, a csép­lés idején és a beszolgáltatáskor gyűj­töttünk. Gazdagok ezek a tapasztala­tok! A földművesek láttak, hogy cso­portos munkával, gépekkel, mennyivel előnyösebb dolgozni. Országos viszony­latban 10 nappal korábban végeztük el az aratási munkákat, ami igen nagy idő- és pénzmegtakarítást jelent. Több milliót! Ma már kb. 450 II., illetve III. formájú EFSz-ünk van. Az áll. gépál­lomások nagy munkát végeztek s ha még mutatkoztak is kezdeti hiányok, el kell mondani, hogy kb. 100.000 hek­tár földet arattak le. Sok EFSz jól megszervezte a munkát, jól csinálta meg pénzügyi tervét és itt jól is ment minden; sok EFSz-ben ez még nem si­került, ezek most tanultak saját hi­báikból. Űj dolgok ezek, hiszen nem gazdálkodtunk még nagvüzemileg. Ta­nulnunk kell még ezt. A fontos az hogy most lehetőleg minden EFSz térjen át legalább a II. fokú termelési módra, ha nem mindjárt a ITL típusra, de ehhez még sok felvilágosító munka kell. Meg kell valósítani minden faluban a közös vetesi tervet lehetőleg elvá­lasztó barázdák nélkül. Szoros együtt­működésre van szükség az agrotechni­kai munkáknál, már akkor midőn a mérnökök az új térképet kidolgozzák. A térkép elkészítésénél ne válassza pont a legjobb földeket az EFSz, ne­hogy azt mondhassák a még meg nem győződtek: az EFSz-nek könnyű a leg­jobb földeken jobb termést elérni Az EFSz jó munkával a kevésbbé jó földe­ken is jó termést mutat majd fel. Az őszi vetési munkákat már meg kell tárgyalni. Pontosan tudni kell, hogy hol és mit fogunk vetni. Meg kell csi­nálni a munkacsoportokat, melyeken belül kisebb csoportok alakulnak majd ki. Mindenkit be kell előre osztani az egész évre vagy még hosszabb időre egyazon munkakörbe, hogy mindenki már előre tudja, mit kell elvégeznie és miért fog felelni. Minden munkának meg kell szabni a bérét minőség és mennyiség szerint. A III. tipusu EFSz­­ben tudni kell, mi megy át a szövetke­zet birtokába, miért kap az átadó meg­térítést és mi marad magántulajdon­ban. Meg kell kötni már most a szer­ződéseket a gépállomással és a raktár­A nemzet emlékezik a felkelés hőseire és vértenuira

Next

/
Thumbnails
Contents