Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-07-02 / 16. szám
a kulákok gúnyoiédásáiol a kis- és közéoyavasztok. elismeréséig -eáy asszony vezetése melleit Még két esztendeje sincs, hogy elhangzott Rákosi Mátyás történelmi jelentőségű kscsVaméti beszéde, amelyben utat mutatott a szövetkezeti gazdálkodás, a mezőgazdaság szocialista fejlődése felé. Azóta a Magyar Dolgozók Pártja útatmutató Irányításával megerősödött Magyarországban a termelőszövetkezeti mozgalom. Mint Rákosi Mátyás mondotta ez év januárjában a termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak országos tanácskozásán: ,,A termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon letette a vizsgát, megállta a helyét és mély gyökereket eresztett”. A Rákosi Mátyás beszéde óta eitelt közel két esztendő gyökeres változásokat hozott a magyar mezőgazdasági termelésben. A kormány támogatásával és a dolgozó pa. jjjjj. rasztok önálló kezdeményezése alpján létrejött tercnelőcseportok a gépállomások, az jíjij! állami gazdaságok példátmutató segítségével felvették a harcot a maradíság étién, ijijjr Oiyan nagyjelentőségű változások követték ezt, amilyet még nen: ért meg a ialu Ahoi azelőtt ócska ekével, rossz boronával, lótgával vagy kézierővel művelték meg r sovány jjjjjl földet, s a termés csak ritkán haladta meg bűzéből a 4—5 mázsát, a termelőcsopovtok jjijjj létrejöttével, a traktorállomások gépi erejének igénybevételével 8—13 mázsás '.érmést takarítottak be a dolgozók. A dolgozó parasztság saját szemével 'győződött meg a Szovijijij jetúnió élenjáró mezőgazdaságát követő termeiőcsoportok és állami gazdaságok nagy jjjjjj jelentőségéről és csoportosan kezdett rátérni az ipari munkásság után a szocializmus !!l* építésének útjára. .,Kivirult, új életre kelt a régi, elnyomott parasztság” — mondotta Rákosi Mátyás. Ezt a nagyjelentőségű fordulatot mi sem bizonyítja jobban, mint a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése, amelynek a műit év őszén szociális összetétele is megváltozott. A mozgalom kezdetben elsősorban a mezőgazdasági proletárok mozgalma vólt. Ma már a tagság többsége, korábban egyéni gazdálkodást folytató dólgözó parasztokból kerül ki. Egy évvel ezelőtt fehér nolló számba ment a termelőcsoportokban gazdálkodó ma pedig a középparasztok több mint '12 százalékát teszik ki az egész tagságnak. Míg az első gazdasági évben a csóporíok földjének több mint 88 százaléka régebbi kulákbérlet volt, jelenleg a bevitt egyéni tulajdon ás bérlet az összterületnek több mint 43 százaléka. Nagy szerepe volt a mozgalom mégeiősl. tésében a Szovjetúnióban járt parasztküldöttség felvilágosító munkájának és a gépállomásoknak. A termeiőcsoportok 1940 ben mintegy százmillió forint támogatást kaptak részben termelési előlegek, részben beruházási hitelek formájában, 1950-ro ‘SS millió forintot irányoztak elő, de a termelőszövet kezetek alakulásának ütemét ’ekintve a pénzügyi támogatás előreláthatólag meg ennél Is nagyobb lesz Mindezeknek a sikereknek az alapja ö Párt helyes politikája volt amely Lemr és Sztálin tanításait követi és szigóiuen J^yéí az önkéntesség elvének a betartáséra és türelmesen segíti , elő, hogy a falu dolgozói egyszerű s számukra elfogadható tormákon keresztül elindulhassanak a kellé'.'.; v g izdál. kodás útján- A kezdeti nehézségen iág-őzé se után a mozgalom útban van rhnoz, hogy a dolgozó parasztok százezreinél, törheg mozgalmává fejlődjön. Természetes, hogy ez nem megy simán, haréok nélkül. A népelle nes kulékség igyekszik meggéto'n a ’<silő dés útját és minden gazságoi elkövet hegy a parasztságot, a dolgozók milliós 'örnsgel' akadályozza célravezető munkájában é: e térítse a jövő egyetlen helyes útjáól A »ermelócsoportckban dolgozó parasztság főnben a Párt és az ipari munkásság vezeiésével kemény derékkal állja ezt s »'arcot és az Blattomban mesterkedő eile .«égitek, a reakció és az imperialisták uszályába kapaszkodó gyökerét vesztett kizsákmányoló rétegnek, a kulékoknak és kupeceknek meg adta a méltó választ ázzál is, hógy vállalta, már ebben az évben húsz százalékkal magasabb terméseredményt é, e|, mint az egyé hileg gazdálkodó dolgozó parasztok Elindulnak tizenkettőn Sztálin, a dolgozó parasztság baratja mon. «tetté: I. • száz és száz even kerexztü1 éltek az emberek , régi módra, menták a égi úton, hajtották meg a derekukat a <ulé« és a földesúr előtt, az uzsorások és soekuiénsok előtt,. Nem mondhatjuk ugyan, hogy ezi a régi utat a parasztok helyeselték de ez az út a régi út volt. A megszokott, s ’árt út” Majd így folytatja: ..Nem jobb-e megmaradni a régi út mellett, nem Jobb-e egyelőre várni... Érdemes-e kockáztatni? Ilyen kétségek gyötrik ma a dolgozó parasztság egy részét’’ így volt ez a felszabadulás után szerte Magyarországon és Lajosmizsén is. A kulékok, kupecek reakieósok igyekeztek kihasználni a kedvezőnek látszó alkalma felhasználták a hazug fasiszta propagandái, 'ebeszélték a dolgozó parasztokat a tennelőczoportok megalakításáról, A gazdaság' vérkeringést az országban a vandál pusztítás után csak az ipari munkásság és a parasztság összefogása tudta helyreállítani. Termelni kellett, miné4>4öbbet és minél olcsóbban, A város dolgozói éheztek, a faluról megindult a feketézők áradata. Gazdagodtak a birtokosok, megszedték magukat a kupecek. A földhöz Jutott cselédek, régi uradalmi bére. sek pedig keserves küzdelmet folytatta . a földdel. Nem volt megfelelő igáink, rossz volt a szerszám, hiányzott az eke, kevés volt a vetőmag. Két kézzel, tíz körömmel kapaszkodtak a földbe, de egyedül gyengéknek bizonyultak, a gazdagabbak adtak Igét, felszántották a telepesek földiét, de ezt ötszörösen kellett visszafizetni Teljesen ki voltak szolgáltatva a kufékságnak. Ugyanakkor azonban megindult a »árt munkája Is, A Pártcsoport irodájában, a taggyűléseken találkoztak egymással a dolgozók és itt döbentek rá először a valóságra. Érezték, hegy valamit tenni kell. Baranyi János dolgozó paraszt vo't a kéz. deményező. Sorra látogatta a földhözjutta tortákat Beszélt a kolhozról, a gépesített mezőgazdaságról, a traktorok százaival amelyek egy tagban szántják föl a földe» és megszabadítják a parasztot a kulákoktól való függőségtől. Vele együtt házról házra járt a reakció is, hogy felsorakoztassa hazug érveit. A kisparásztok fontolgatták a lehetőségeket, a középparasztok inkább' begombolkóztak. Vártak. ,,Majd meglátjuk” — mondogatták. — ,.Előbb látni akarjuk az eredményt' . Nehéz harc volt, de Baranyi János végül mégis győzött. 1948 szeptemberében megalakult a Sailai-terrhelőcsoport tizenkét tággá! [ Asszony az élen 145 hóid földön kezdték fhég a gazdéiko. dést, A tagok száma csakhamar felszaporodott 23-ra, de afhikóf az első nehézségek jelentkeztek, a kulákok befolyása a att á'lóK kiléptek a csoportból és csak az a tizek két ember maradt meg Baranyi mellet1 aki elsőnek jelentkezett a csoportba. Baranyi János volt a mozgató erő de mint elnöke a kis csoportnak, a nehézségeké* ő sem tudta legyőzni, ehhez mér idős volt Özv. Juhász Lészlóné vette át a csoport ve. zevését. Juhászné napszámosasszóny veit aze.őtt- Hát gyermeket nevelt a legnagyobb né'külözéssk kötött. Férje a kulákcknál aoigozott később az útjavításoknál Vált' munkalehetőséget, 1945-ben, a (elszebcUi'-.ás ' ián meg. halt. Az özvegyén ipéradí Juhászné 1946-bén három hold földet kapott a demokráciától. Megismerte mér gyermekkorában a iors ke mény ökölcsapásait, tudta hegy hafolm kell a kenyérért,, tiidte, hegy a gazdagok a szegény ember ellenségéi. Azt is látta, hogy a csepori ellen összefognak a faluban, erősen kell tartani a kerménykereket, ha győz. ni akar Nemcsak magáért , és céaiáo'jFért küzdött, a iöbfciekért is, « csoport fogj« ért, mert- érezte, hogy közös a sorsuk, Nincsenek egyedül A bajók meg esek jöttek De Juhásvne nem siránkozott- így meséli el a csoport aiíő napjait: ,,Szántani kellett volna, de nem volt igánk. Mir cs néljink? Elmen em a Földművesszövé kezeibe, hogy megfogadjam a traktort,. Igen ám, de nem vólt pénzünk, A traktor meg nem szánthat ingyen. Az emberek zúgolódni kezdték. Ml lesz vsiür.k? — kérdezték. Hát sohasem boldogulunk mér? Többen azt is kifogásolták, hogy én páráncsolgatok nekik. — Miért asszony az elnök? — ,kérdez;ék. Az asszony nem tudja Olyan jól elintézni a csoport dolgait, Nem veszik komolyan. Ha férfi lenne, akkor már megszántottuk volna a földe1 — így beszéltek a csoporttegck. Nem vó!t bennük semmi a közösségi érzésből...” De Juhésznét nem kell félteni. ,.Azért vagyok én asszony, hogy fején találjam a szöget!” — hangoztatta annakidején, és meg oldotta problémákat, Kölcsönt vett föl, Más. nap már fsldübörgött a traktor a termelőcsoport földjén. Felszántották a földet és elvetették a gabonát, De mintha minden összefogott volna a? magyar szocializmus falusi építői ellen- Hetekig nem esett eső. Meleg napok következtek, a gabona rosszul fejlődött. Az emberek elcsüggedtek. — Nem lesz ez Így Jó, Juhásznál — mondogatták esténként amikor ölbe ejtett kézzel leültek a kis padra a major udvarán — Valamit ■ tenni kellene, (gy nem .megyünk semmire. Kinevetnek bennünket a többiek. Megmosolyogták őket, de azért mindenki figyelte munkájukat. Ugyan mire mennek? A csüggedés azonban nem hatalmasodott el az embereken. Tudták, hogy nincsenek egyedül. Velük van a Magyar Dolgozók Pártja, az segíti őket, az mutatja ez irányt a nehéz úton. Elsők a termelésben Múlt az Idő, A kora reggel, a hajnali napfény már kint találta a csoport tagjait a határban. Szorgalmasan és fáradhatatlanul dolgoztak. Elhatározták, hogy cask azér’ is megmutatják! Legyőzik, ha kell, még az .dőjárás mostoheságét is. Akkor már sokat nal. lottak a Szovjetúntó kolhozairól, ? szovjet parasztok hősies küzdelmeiről- Juhászné könyvet hozott a Pártból és azokból olvasgattak szabad idejükben. Abban az időben jelent meg Solohovnak a nagy szovjet írónak „Új barázdát szánt az eke” című könyve is. Együtt olvasták el munka után, esős időben. amikor nem lehetett kimenni a földekre Behúzódtak a folyosóra és az egyikük fenhangon olvasta. És ez új erőt adott nekik. Ennek a nagy erőfeszítésnek, a lankadatlan szorgalomnak és a kitartásnak mag is lett az eredménye. A lajosmizsei termelőcsoport az esztendő végén első lett a termelésben. Nem voltak akkor boldogabb emberek a környéken, mint a Sál!ai-csoport tagjai- Derűs, sugárzó arccal jártak s a faluban megszűnt a rosszindulatú sugdolózás. a dolgozó parasztok érdeklődéssel hallgatták meg őket. Minden tegra 25 forint részesedés jutott, amikor betakarították a termést. Huszonöt forintot kaptak fejenként, pedig akkor még nem munkaegységgel számoltak egyenlő részben osztották szét a keresete Ai is annyit kapott, aki nem dolgozott -endesen, mint az, aki mindig élen járt a munkában Tudták, hogy ez nincs rendjén, de az első esztendőben még nem ismerték a munkaégységkönyvet. Nőm értettek a könyvelés -hez, az irodavezetéshez. Munkás emberek voltak, akik a kapa nyelét fogták égés? éie. tűkön keresztül. A |á miisska jsíelma Ekkor az egész ország felfigyelt a lajosmizsel termelőcsoportra. A nép állama is meghálálta a jó munkát- A Sailai-csopon h.. talmss világvevö rádiót és 123 kö'etes könyvtárat kapott ajándékba. A falu dolgozó parasztjai érdeklődéssel fordultak a csoport felé. Nap nap után jelentkeztek az emberek- érdeklődtek a csoport élete felől, s egymásután csat akoztak hozzájuk. Rövid idő leforgása alatt 46 tagra növekedett a csoport. A bevitt földdé. 406 hold volt a csoport földje. Ebbőt 8 hold szőlő, a dombos ’homokos részen. Szerződést' kötöttek az Örkényi gépa'iomással, amelynek traktorai égy tagban szántolták fel a földet- Gépek végezték a tarlóhéníést, a mélyszántást, gépekkel vetették e! a búzát-A kulákok még mindig szították az ellen.segeskedést. Gúnyos hangon hireszteiték a faluban, hogy a traktor-szántás felét sem éri a iószántásnsk, A traktor összetaoossa a földet, nem terem ott rendes gabona A csoport tagjai összeszorftották a fogukat. Maja meglátjuk! A2 egyénileg dolgozó parasztok pedig megálltak a dülőutek szélén és figyelték a munkát. Gyorsan iramodot* a ha. talmas Szíalinyec a nyolcas ekével Aztán két ekét kapcsoltak utána tíz ekefejjel. Naponta tíz holdat felszántott. És a munkája olyan volt, amilyet eddig még sohasem 'áttak a lajosmizsei parasztok. Mélyen -.zérilott. jól felforgatta a földet, porhanyóssá tette a talajt, kiválóan alkalmassá magágyra. így rombolták szét a gépállomás dolgozói u kulák-mesierkedéseket, így verték vissza az ellenség támadásait Jó munkával.1 Százmázsás burgonyatermés A lajosmizsei ,,Sallal” termelőcsoport műn. kéje iránt egyre jobban érdeklődtek a 1 egyénileg dolgozó parasztok is. Amiket a jó munkát látták, felkeltette kíváncsiságukat a csoport élete. Jó munkát végezlek ebben az Irányban a Népnevelők is. Palotai Mi-ály 8 holdas, egyénileg dolgozó paraszt napokig figyelte a traktor munkáját és aztán azzal a kérdéssel fordult Juhásznéhoz, hogy mi *en ne vele, ha ő Is belépne a csoportba, tekintve, hogy már elég idős, s nem tud;3 a fiatalokkal felvenni a versenyt- Amikor elmondották neki, hogy az öregeket »S megbecsülik, s azok Is gondtalanul élnek, na gyón meglepődött. Még aznap felkereste a gépállomást és szerződést kötött gépi munkára, Elhatározta azt is, hogy belép a te-melőcsoportba, [gy könnyebb lesz a? élete kevesebbet kell dolgoznia, a gépek végzik el a munka nehezebb részét, s rá min, jó gazdálkodóra szüksége van a csoporkak Eldolgozik majd az udvaron az állatok körül. Palotai Mihályt meggyőzték az eredmények, Maga is tapasztalta a gépi munka előnyét. És saját szemével győződött meg a százmázsés burgonyatermésről. Látja napnap után a csoport gyarapodását, a dclgo zók vidérn hangulatét- És vele együtt így látják a többiek is. Már nem mosolyogják meg a csoporttagokat. Inkább saját élstükön gondolkoznak, ami bizony nehezebb mint a csoporttagok élete S olyan dolog ez, amin el is lehet gondolkozni. Hibák is voltak Természetes, az emberek nem változnak meg máról holnapra, A kezdeti kkerek is elkapatták a csoporttzgckat, S bejl-ük volt még a régi polgári Giiág esökevériye. mindenki igyekezett a saját javét iézrv: Nem fejlődött ki bennük a közösségi érzés Az intézőbizottságban is voltak hibák, A terme, löcsoport pártszervezete is gyengén működött. Amikor Rákosi Mátyás az országos tanács, kozáson felhívta erre a dolgozók íigyennét, amikor rámutatott a mulasztásokra a gyengeségekre, s utai mutatott a jövő felé a csoport tagjai is magukra eszméltek Tudták, hogy elsősorban a párt? izéiét kell megerősíteni. Paska Imréné a iermslőcseport pérttitkére nem járt elöl 10 pá déval. ót hold földje volt, s ezt nern vitte be a csoportba. Amikor erre felhívták vonakodott teljesíteni a tagok kívánságát Kizh'iák, Erre a többiek is bevitték a földjüket Bevitték a szerszámot is, az állatokat Lovat, boronát, vetőgépet, ekét, kapát- A csoport még jobban megerősödött. Bevezették a munkaegységgé! való Számolást Ezzel e ér. ték azt, hogy mindenki igyekezett s munkában. Csakhamar egészséges verse-yszehem alakult ki a tagok között Brigádoké: munkacsapatokat alakítottak Eddig elképzelhetetlen eredmények születtek a fö'd meg munkálásában. A szántást vetést a növényápolást határidő előtt végezték, el. Növekszik az állatállomány M. Kovács Károly kulak régi, elhanyagolt ianyaépülete alaposan megváltozott amióta 0 termelőcsoport székhelyévé vélt. Hats mas sertéshizlalda épült, korszerű tehémMélfó ál, a régi, rozoga istálló helyén, elkészül’ a fiaztató, a nagy siló, a takarmánykeverő. Kellett Is, mert az állatállomány agyra szaporodik. Majd semmivel kezdték e ermt,főcsoport tagjai. Valamennyien rongyos, as®, gény emberek voltak, régi cselédek, belesek, Nem volt Igájuk, nem volt állatjuk. Az idén mér két lovuk is van. Ezt takarménvhordósra' használják. Meg beszaladnak néha a faluba, ha kell valami. A szántást a "rakiorok végzik, oda nem kell mér az állatokat hajszolni. öt tehén -áll az istállóban, ae n év végére minden családnak lesz tehene Ezenkívül 21 anyakocájuk van. 56 malac és az ólakban száz sertés hízik Lesz zsír bőven lesz szalonna, kolbász, jut az asztalra mindenkinek a puha, friss kényé’ mellé. Nem szenvednek már hiányt a dolgozó parasztok. Elkerüli a majort a gond. vidám énekszó' csendül fel munka közben az ajkukról 35 göbölyük ven még és rengeteg «zárnyes Galambok is, tyúkok, jércék, kacsák. Ubák., Csak úgy nyüzsögnek az udvaron. Lesi kenyér köven Beérett a 38.5 hold búza. és 3 70 hold rozsvetése a csoportnak. Megpendüit t. kasza, a rozs nagy kalászai széles ’endeor dőlnek egymásra. A búzatáblán ,s -annak már keresztek. Az elmúlt napokban podig megjelentek a traktorok a csópiőgépaKke és a zúgó dobból sárga aranyként csc-idul ki az egészévi munka eredménye. % búza-Az előirányzott terv búzából és .oz.’ból holdanként nyolc mázsa, szöszösbükkönybői 6, árpából 10, zabból 6. zabosbükkbn/ből 2ö, paradicsomból 80, takarmányrépából 151 mázsa- De ez a terv még tavasz elejéi készült, Azóta sok minden megváltozott. Az egyre szélesedő versenymozgalomhoz ;atlakoztak a dolgozó parasztok is. Ma nSr a2 országban 200 mázsás cukorrépatermésért folyik a verseny és a burgonya hozamét, amely elérte Lajosmizsén tavaiy is a szá2 mázsát, még fokozni akarják Peng a kasza Itt-ott mér próbacséplest is végeztek, A termelőcsoport vállalta nogy 20 százalékkal több gabonát lerrnel mint az egyénileg dolgozó parasztok. Ezt a vállalást jó munkával teljesítette. A próbacseplések eredménye azt mutatja, hogy ez előirányzott tervben feltüntetett 8 máz-:éna> jóval nagyobb lesz az eredmény. Tíz mázsa búzát és még több rozsot vér a Sallai-termelőcsoport egy holdról. Nóta szál! az aranyló búzatáblák föiöti Traktorok zúgnak. Boldog ez az ország boldog a szocialista országát építő, a békét harcos elszántsággal védelmező nép, Város és falu együtt van az Ötéves Terv nagyszerű alkotó munkájának lendületében Tudja, érzi, hogy mindezzel szabad hazáját, a maga javát szolgálja, a békét erősít!. M niimii Misi ttliiri is sittet fiele
