Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-08-20 / 23. szám
Állami kostelepeket létesítettek Szlovákiában Ax EFiz-ek ingyen kaphatnak tenyészkosokat a fedezte;ési idényre A múltban az ellenőrzött kosokkal helytelenül gazdálkodtunk. A kosok tenyészértékét nem használták ki kellőképpen. A tenyésztők rendszerint korán vonták ki a kosokat a tenyészetből, egyrészt, mert féltek a rokon tenyésztéstől, másrészt meg nem volt érdemes a kost kiteleltetni, hiszen a gazdáknak kilátásuk volt rá, hogy a következő évben új kosra kapnak segélyt. Maga a teleltetési költség magasabb volt, mint az új kos vételára. Ez a helyzet most alapjában megváltozott. Egyes személyeknek, tehát gazdáknak segélyt ezidőszerint nem nyújtanak, csupán az EFSz-nek. Tudni kell ugyanis, hogy a tenyészkosok ára túl magas, ha nincsenek szakszerűen kihasználva! A gyakorlatban a kost a kistenyésztő csak hét évig használhatja fedeztetésre, mert különben rendesen rokon-tenyészet keletkezik. A tenyésztők közötti koscsere sem bizonyult előnyösnek. Maga a kostartás gazdák szempontjából elég nagy nehézségekkel jár. Ha azt akarjuk, hogy kiegyenlített bárányok jöjjenek a világra, nem sza-A tehéntej zsírossága tekintetében a tejterme1 §!« a 'vábbi haladás felé veuető viszonylag kedvező szintről kezdhetik meg. nálunk általában tenyésztett marha tejének zsírtartalma ugyanis aránylag elég magas. -el szemben a világ jelentős részén tenyésztett lapályfajták teje zsírban jóval szegényebb, >bb. nyire csak valamivel baladja meg a S százalékot Minthogy a tej értőkét a zsírszázalék ott ia nagyon befolyásolja, már hosszabb idő óta rendszeres munkát folytatnak a zsírszázalék növelése érdekében és többféle, különösen Dániában e téren szép eredményeket értek el. De különösen céltudatos és szakszerűen megszervezett e tekintetben is a tenyésztési munka a Szovjetunióban, ahol az élenjáró üzemiekben és tenyészetekben a tejbozam mennyiségének növelésivel párhuzamosan mindenkor gondosan ügyeinek a zsírtartalom javítására és *-—sk érdekében a termelt tej mennyiségének megáilapításával és ellen c"^vel egytit* meghatározzák a tej asírszázalőkát is és a tenyésztési munkát ennek figyelembevételével folytatják. De a tej zsírtartalma nemcsak fajták Baerint változik, hanem azokon belül nagy az egyedenkinti eltérés is. így a mi fajtánk tehenei közt is egyesek zsírosabb, mások meg kevésbbé zsíros tejet adnak. A tej mennyisége nincsen szoros kapcsolatban a tej zsírosságával, tehát Igen na?-, tejelésü tehén adhat az átlagosnál zsírosabb tejet és viszont, rosszul tejelő teh teje lehet zsírban szegény. Ezért azok a tehenek a legértékesebbek, amelyek sok és emellett zsírban gazdag tejet adnak, a tenyésztési mun. kában ezeket és a tőlük szármozó utódokat kell különösen megbecsülni 6s előnyben részesíteni. A tejzsír mennyisége ugyanannál a tehénnél is bizonyos szőkébb határokon belül változik a tejelési időszak folyamán éspedig friss fejős korban valamivel alacsonyabb, a tejelés előrehaladásával viszont magasabb zsirszázalék szó kott lenni, de persze az alapjában zsírosabb tejő tehén viszonylag mindenkor zsírosabb tejet ad. A fejés időpontja és módja szerint szintén változik a zsírtartalom. Ha a fejősek közt nagyobb az időköz, akkor a tej zsírban szegényebb lesz és megfordítva. Ezért a hosszabb fejési Időközt követő reggeli fejesből származott tej rendszerint zsírban szegényebb, míg a rövid fejési időközöket követő déli, meg esti fejésből származott tej zsírban gazdagabb szó. kott lenni. De még a fejés mikénti végrehajtása is befolyásolja a zsírtartalmat, mert a fejés kezdetén kifejt tej zsírban mindig szegényebb, bad a kosokat az anyákkal együtt legeltetni, mint ahogy az gyakran történik. Hogy a juhok szórványos megtermékenyítését meggátolják, a kosokat rendszerint sötét, piszkos istállókban tartják egész éven keresztül, még kifutóba sem engedik őket. E miatt gyakran tudőbajban, körömfájásban és más betegségben szenvednek és e miatt rendszerint korán kimúlnak. E körülményre való tekintettel a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal elhatározta, hogy állami kostelepeket létesít és így a fentemlített nehézségek nagy részét kiküszöböli. A legjobb fajkosokat a kostelepek számára, nyilvános árveréseken vásároljuk fel. A kosokat a telepeken szakszerű etetésben, legeltetésben és gondozásban részesítik, majd a kosokat a fedeztetési idény előtt az EFSz-eknek díjmentesen kölcsönadják. Az EFSzeknek csupán csak a kos biztosítási díját kell megfizetniük. A kostelepek megszervezésével a következő eredményeket érjük el: a fejés végén nyert tej sugarakban lévő tej pedig zsírban a leggazdagabb. Tehát nemcsak a tejmirigy jó termelőké;:?bégének fenntartása miatt fontos a tőgy tökéletes kifejése, hanem azért is, mert az utolsó, nehezen kipréselt tejsugarakkal kapjuk a legértékesebb telet. űzzél magyarázható az a tapasztalat is, hogy a gyakorlatlan, vagy rossz fejők által ugyanattól a tehéntől nyert tej zsírban szegényebb, mert a tejhólyagok ős tejcsatomák falához tapadó nagyobb zsírgolyócskákat a gyengébb fejő nem tudja olyan Jól kipréselni, és kihozni a tőgyből. Amint ismeretes, a tehén tejtermelő képéé. Öreg magyar áll a tarló szélén. Szemébe húzott, nyűtt kalapja árnyékot vet aszott arcára. Ügy nézi, napot már vem bíró, hunyorgó vén szemekkel a furcsa állatként a tarlón mászó traktort s mögötte a zirgö-zörgő tárcsákat — Mi nem tetszik a munkán? — szólítjuk meg. — Az öregapám se hallott ilyet — dohogott. — Mire így, felkarcolni a föld hátát? Aztán nem is ekével, hanem csak csörömpölő bolondsággalf Nem állhattuk meg, hogy vitába ne keveredjünk vele. Társam, a szakember mohóságával magyarázott néki: — Hallja-e öregapám, látott-e már tavasszal gazos földet? — Sokat is! — mondta foghegy öl az öreg. — Aztán talán bizony örült neki. — — Bolond volna az, aki a gaznak örül, de maguk talán azt hiszik, ha megpiszkálják itt a földet, elpusztul a gaz? — De azt ám, öregapám! — mondta társam, örülve, hogy így bejött a vén ember az ö utcájába. — Meg is magyarázom, miért és hogyan! A betakarítás után a learatott tarló minden talpalatnyi darabja tele van hintve a gyomok milliónyi magjával. Ha száraz az időjárás, akkor nem bolondok kikelni, hanem az ősziek alászántásakor megbújnak a földben tavaszig, akkor aztán 1. A kos tenyészértéke tökéletesen kihasználható. Egy-egy kost 5—8, sőt még több éven keresztül is használhatunk tenyésztésre. 2. Elkerüljük a rokon-tenyészetet. 3. Csökkentjük a tenyészkosok nevelésének költségeit és ezenkívül évente kevesebb tenyészkosra lesz szükségünk, mert a kosokat hosszabb ideig használjuk tenyésztésre. 4. Idővel az állami kostelepentől minden EFSz kikölcsönözhet magának elsőrendű fajkosokat; nem kell tenát azokat egész éven át otthon elkülönítva tartani. A bárányok nem lesznek különfélék, mert racionális tenyésztéssel a fedeztetési időszak 4—6 hétre csökken. 5. A juhtenyésztést kiválasztott, elsőrendű kosok segítségével tervszerűen fejleszthetjük. Az érdekelt EFSz-eknek ajánlatos tehát megfelelő kosokat az állami kostelepekről a Kerületi Nemzeti Bizottság mezőgazdasági ügyosztálya útján beszerezniük. Dr. Ing. Kovád V. ségét a külső alapján nem lehet hír . megállapítani, csak bizonyos mértékig lehet következtetni erre az egyes jelekből és testalakulásokból. De a t)ej zsírtartalmára még ennyi következtetést sem vonhatunk le a külső alapján, mert edig nem ismeretes olyan külső Jel, amely a nyerendő tej zsírtartalmára utalna. Ezért nem áll más mód rendelkezésünkre, mint a termelőképesség megállapítását célzó probaíejések alkalmával a tejből jó átlagmintát ^e^uí és ennek zsírtartalmát a már régen kidolgozott és jól bevált vegyi vizsgálati eljárások útján megállapítani. A törzskönyvelős azért az egyes fejési eredmények lemérése kapcsán a tejből mintát vesznek és ezt vagy a helyszínén, a fa. jés befejezése után, vagy később központilag a zsírszázalékra nézve megvizsgálják. Ha most a tejtermelés és értékesítés nézőponti álból a zsírtartalom fontosságát kidomborítottuk. helytelen lenne azt gondolni, hogy ezentúl a jó minőségre törekedve csak ezzel kell törődnünk. A tej kedvező zsírtar'"’na ugyanis csak egy a sok tényező közül, amely annak értékét és minőségét befolyásolja. Nagyon kell igyekeznünk a tejet minél tisztábban fejni, gondosan kezelni, jól lehűteni, vagy a fejősek után azonnal átadni, mórt csak r jr lehet a tej viszonylag kis savfokú, tehát nem hamarosan megsavanyodó, akkor lehet baktériumokban viszonylag szegény. Így minden irányú felhasználásra jól alkalmas Különösen fontos minderre fokozottan ügyelni a --ári melegben! Talán minden másnál fontosabb a tej nyerésére, kezelésére és szállítására használt edények kínosan gondos tisztántartása, mert ezek a tej minőségi romlásának a legfőbb forrásai. annál vígakban és gazdagabban törnek fel a rögök alól.. De nem így, ha ezekkel a tárcsákkal — ahogy maga mondja — „megkarcolják a föld hátát“. Mert mi történik ilyenkor, ha maga gazdaember létére nem is tudja? Alábuktatva a legtöbb mag az esők hatására még az ősszel kikéi, igen ám, de magot nem tud érlelni s amikor a mélyszántásnál újból alá fordul, akkor már csak trágya lesz belőle, nem. vedig új gazok termőágya. Aki pedig nem hiszi, hogy igaz, az nézzen meg tavasszal ilyen, kétféle módon megszántott földet egymás mellett, majd megokosodík belőle. — Aztán mire jó ez a nagy igyekezet a gazirtással? Máskor is termett a föld jót is, rosszat is, s csak megvoltunk! Meghökkentünk az öreg homok ellenkezésén. — Hát magának mindegy — mérgesedett meg a társam — ml# takarít le a földjéről? Tiszta gabonát-e, vagy gazzal kevertet. Többet-e vagy kevesebbet? Vagy azt g ondlja, okos és az •szűkét törő tudósemberek egész sora, a nagy orosz professzortól, Viljamsztól, ezeket a dolgokat csak úgy átaboában eszélik ki, nem pedig azért, hogy több teremjen? Látott már vadfát nem? Na ugye- Annak is van termése meg a szelíd gondozott gyümölcsfának is. De mekkora köztük a különbség. A közös munka elszámolása Minden szövetkezetest, aki résztvmz a közös munkákban, nagyon is érdekei, hogy mennyit kap a végzett munkájáért. Ez természetes is, hiszen különben nem volna érdeke, hogy szorgalmasan dolgozzék. Ezért a munkacsojtortok vezetőire fontos feladat hárul: a szövetkezeti tagok teljesítményének 'napi gondos feljegyzése. Komoly volna ezt csupán az emlékezetre, bízni. Ezek az adatok nélkülözhetetlenek az EFSz könyvelője számára a munkáért járó ellenérték kiszámításánál. Hogy mennyire fontos a rendes könyvelés, azt bizonyítja a tavaszi munkáknál történt vezekényi eset. A negyedik napon több földműves nem jelentkezett a közös munkára. De amikor az összehívott gyűlésen megmutatták nékik az elszámolást és kiszámították, hogy ki mennyit keres vagy fizet a munkáért, a földművesek ismét mindannyian kedvvél térték vissza a közös munkához. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága februári ülésén Slánsky főtitkár ezt mondta: ,jíz EFSz jó gazdálkodásának előfeltétele és a tagok közti kölcsönös megértés alapja a pénzügyi terv kidolgozása, mert a jó számlák növelik a jó barátok számát. A szövetkezet tagjai nemcsak a, saját földjükön dolgoznak, hanem a többi tag, vagy a szövetkezet földjén. is. Az EFSz-nek be kell írnia, ki menynyi munkát végzett és azután elszámolni; mennyit kapnák a tagok munkájukért és fogataikért, illetve mennyit fizetnek azokért a munkákért, amiket a szövetkezet és annak tagjai végeztek nekik“. A védnökök is különbözők A „Sitno“ nemzeti vállalat munkásai nemrég ellátogattak a védnökségük alatt álló bla£ovi EFSz-be. Ezt a pártfogót tartják a dunaszerdahelyi járás legjobb pártfogójának. E kitüntető címre a legutóbbi látogatásukkor is igyekeztek méltóak lenni. A meggyőzés munkája mellett aktiv segítségei is nyújtottak a „Sitno" munkásai. A közös aratás során az üzemi munkások hetven napot dolgozták le az EFSznek, a gabona szállítását ae üzem autóival segítették, az EFSz helyiségét pedig szépen berendezték. Természetesen a védnök „Sítncf* üzem segítségének a híre futótűzként terjedt el az egész dunaszerdahelyi járásban. A legtöbb község, illetve EFSz szívesen látna maga mellett hasonló védnököt. Különösen Felső-Bár ssövetkezetesei emlegetik irigykedve a blazoviák szerencséiét, mivel a félévvel ezelőtt részükre kijelölt védnök a fülét sem,' igen mozgatta a mai napig. Leginkább az bosszantja a felsöbánákat, hogy náluk még gyertyánál világítanak, pedig az ö védnökük a bratislaval Nyugatszlovákiai Villanyművek. (Korewcstík) Ae öreg csak nem tágított a maga hite mellől: — De minek kell mindezt ezzel a benzinlóvál csinálni? — Hogy hamarabb menjen! Hallja! Nem. mindegy ma már, meddig piszmog el az ember egy holddal: órák alatt, végez-e, vagy egy napot szán rá. De a földnek se mindegy, az őszi esők így, felkoncoltán hullanak-e rá, amikor a víz bele tud mélyen szivárogni, vagy úgy, hogy a földet a tarló sok gyökere összefonja, sűrűn, aztán csak leszalad róla a víz. mint a kacsa tolláról! A traktor pedig gyorsan dolgozik, tehát többet szánt fel. Nem. vettük észre, annyira belemeyjHtünk a beszédbe, hogy a traktor puffogása vékony morgássá szelídült, a gazdája meg k:?*dHt a nyeregből s odajött hozzánk, hallgatni a vitát. Olajtól csillogó, körömtől fekete arcán szinte ingerkedett a mosoly, amikor hirtelen megszólalt: — Elhozta az ebédet, nagyapa? — A tarló másik végibe vártalak, odaakasztottam a zabos tarisznyát a szilvafa ágára. Közben meg ezek a jóemberek itt, nagy ráértemben, megmagyarázták, ha nem tudnám, milyen hasznos okos dolgot is csinálsz tg fiam, 'zon a fene gépen ... Így vetettünk egyszer már vetett öldbe jó magot. De elmondtam, hátiba másutt — kikel belőle valami ... 3*. Mitől függ a tej zsírtartalma? Ha a fejések közt nagy az időköz akkor a tej zsírtartalma szegényebb — A fejés végén nyert tejsugarak zsírtartalma a legnagyobb — A Szovjetunióban feltüntetik a tej z«íncáza!ék tártaimé i* A tej összes alkatrészei közt közismerten a tejzsír a legértékesebb. Ez nagymértékben növeli a tej tápértékét, ízletességét tó egészségügyi hatását. A legtöbb terterméknek legfontosabb alkatrésze, a vaj úgyszólván csak tejzsírbél áll, a tejszínnek és tejfölnek ugyancsak a zsír adja meg az értékét, sőt még a sajtkészités szempontjából is nagyon fontos a tej zsírtartalma. A tej értéke, feldolgozási használhatósága és mindezek következtében a forgalmi ára je. le&tős mértékben függ a zsírtartalmától. Nálunk ez a gyakorlati életben még nem érvényesül elég általánosan, de külföldön a tejet már széles körben minősége alapján veszik át és fizetik, a minőségi tényezők sorában pedig a tisztaság, baktérimnszegénység, kis savfok. <*b. mellett a legfontosabb a zsírtartalom nagysága, ami döntő a tej árának megszabása tekintetében. Nyilván nálunk is ez a fejlődés iránya. Ez a folyamat a fogyasztóközönség jogos egészségügyi és táplálkozási érdekeinek védelmében . izonyára állandóan tovább fog haladni és el fog mélyülni. De ha fokozott mértékben fognak tovább gondot fordítani a tej jó minőségét biztosító egyéb tényezők megállapítására és figyelembevételére, akkor is az árat és az értékelést meghatározó tényezők közt a legfontosabb tó legerősebben mérlegelt a zsírtartalom lesz Ameddig nálunk a tej átvétele tó fizetése csak a mennyiség, az átadott literek ssáma alapján történt, maguk a tejtermelők nem sokat tői dnek a tej minőségi tényezőivel és így a zsírtartalmával ser- Ennek ezentúl meg kellv** m és amint a búzának a sikértartalmával, amint a sertés szalonnájának vastagságán,., „mint a burgonya keményítőtartalmával, amint a bor szesztartalmával: ugyanúgy törődni kell rendszeresen és céltudatosan a tej zsír. tartalmával is.
