Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-08-20 / 23. szám

A gabonabeszolgáltatás gyors teljesítésében a besztercebányai kerületben versenyez a legtöbb község A gabonabpszolgáltatásban Szlovákia 110 községe áll versenyben az augusztus 5-ig készült kimutatás szerint. A bratisiavai kerületben 157 község van a versenyben. A legtöbb község a dunaszerda belyij galántai, nagyszombati, somorjai, váguj­­nelyi, trencséni, bazini, és pőstyéni járásokban versenyez. Manifesztációs formában teljesítették beszolgáltatás! kötelezettségüket 22 község­ben. A kerület legjobb eredményei közül megemlítjük Csécsénypatonyt 130, Felsőpatonyt 120, Tejfalut 104, Galántát 135 százalékos telje­sít?-' vével. A nyitrai kerületben 162 község áll versenyben. A legtöbb versenyző község a nyitrai, tapolesásyi, veeebélyi. érsekitjvári. komáromi, tánovcei és galgóci járásokból került ki. Manifesztációs módon sok helyen teljesítet?*’ -eszolgáltatási kötelezettségüket és túltev a 100 százalékot. A besztercebányai kerületben további 101 község csatlakozott a versenyhez, úgyhogy ebben a kerületben 204 község vett részt a küzdelemben. Különösen erős verseny folyik a losonci, feledi, ipolysági, tornaijai, a rimaszombati és körmöcbányal járásokban. Ebben a ke. rületben augusztus 5-ig 23 község szolgáltatta be marifesztációs módon a gabonáját. További 74 község jelentette be hasonló szándékát. A zsolnai kerületben csupán húsz község versenyez, a kassai kerületben viszont 43. az eperjesi kerületben pedig 124 község. A kassai kerületben a királyhelmeci, nagyrőcei, rozsnyói járásokban folyik a legkiterjedtebb verseny. Manifesztációs módon szolgál­tatták be a gabonájukat öurkov, Szalánc, Sena, Milhost’, Potöv, Vidová Slavec. Hodkovce, Ni íny íipov, öalovce, Slov. Nővé Mesto és Ko­­íuchov. Az eperjesi kerületben a homonnaá, nagy mihályi, eperjesi, szobránci és giraltovcei járásokban folyik a legerősebb verseny. A községek közül Blazkovce 120, Haniska 107 í--’«kra te1-esitette már beszolgáltatását. _tjsr— ÚJSÁGÍRÓI TAPASZTALATOK a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal autóbuszán rendezett körúton így védekeznek Rohozník községben a burgonyabogár ellen taggal 1949 június 12-én alapította meg az EFSz-t. Azután áttértek a II. típus­ra az aratást pedig már a III. típuson fejezték be és most a legmagasabb tí­pust akarják megvalósítani. Akadá­lyokkal még küzdenek; 110 marhájuk elszórt istállókban áll, de tervbevették a közös istállót, a közös sertéshizlalda és a tyúkfarm megépítését. Az agro­technikai munkákat most végzik a mérnökök, nyolcas vetésforgót tervez­nek. Szélfogó gátakat és dűlő,utakat rajzolnak bele a határ új térképébe. A nyárvégi esőhiány nagyon lesor­vasztotta a terméseredményeket, mégis erősen bíznak szövetkezetük felvirág­zásában, mert a szélfogó gátak, vala­mint a tervbevett csatornázás veget fog vetni a szinte évenként megismétlődő esőhiánynak. Az aratás előtt még csak 56 tagja volt a szövetkezetnek, de a közösen végzett munka gyorsasága és olcsósága csaknem az egész község parasztságát meggyőzte és bevitte a szövetkezetbe. A Földműv. Megb. Hivatal gyakran ad módot az újságíróknak, hogy a mezőgazdaság aktuális eseményeiről személyesen is meggyőződjenek. Múlt hét végén az autóbusz kivi „te az újság­írókat Rohozntkre, a Kiskárpátok nyu­gati lejtőjére, ahol burgonyabogár ütötte fel tanyáját. Ha itt gondos elő­vigyázatossággal idejében észre nem veszik a kártevőt, nagy károkat oko­zott volna, sőt tovább is terjed. A min­den vasárnap megrendezett kutató munka során először négy darabot, azután 2, majd 1—1 darabot találtak. A bogár fészkét azonban csak e hó 6-án találták meg egy-egy kb. négyszer 6 méter és 8X8 méter területen. Mint­egy 80 bogarat, 400 lárvát, sok-sok pe­tét sikerült ártalmatlanná tenni. A ha­tóság azonnal rendelkezésre bocsájtott a községnek lóval húzható és kézi per­metező gépet, melyek az egész burgo­nyaföldet megpermetezték. A lelőhely­re kitűzték a tilos-táblát, nehogy vala­­ki oda belépjen és a lábra is felkapasz­kodó bogarat széjjelhurcolja. A vasár­­napootaénti kutatás tovább folyik, mert a rohoérríki gazdák még nem győződ­tek meg, hogy sikerült volna teljesen kiirtani azt a veszedelmes amerikai ajándékot, a krumplibogarat. A következő megállóhelyünk Boée­­techovo volt, a nagyszombati járásban. Bt 150 kát. holdas földműves szövet­kezet működik 28 taggal. A baromfi­­farmon 1.500 csirkét láttunk. Bár az EFSz tagok erős bittel dol­goztak az EFSz további kiépítésén, volt a falunak egy kulákja, aki igen ügyesen végezte a belső fúrást. Fiának adta 30 holdas birtokának a felét, be­léptette őt a szövetkezetbe és befolyása révén agronómná tette meg. A szövet­kezeti tagok már rájöttek, hogy milyen hibát követtek el, amikor ezt a kulá­­kot a maguk soraiba engedték, de nem tudtak magukon segíteni, mert agro­­nómjuk ellen nehéz volt fellépniük. Amikor coportunk vezetője, a Földmű­velésügyi Megbízotti Hivatal sajtóosz­tályának hivatalnoka, az agronómhoz lépett és megkérdezte tőle, hogy mikor szándékozik a szövetkeaet magasabb típusba lépni, csak a vállát vonogsfcta és ezt felelte: Jól van ez így is, nem akarok béres lenni a saját fSMewten“. A szövetkezet patrónuea egyébként a nagyszombati Figaró-gyár nemzeti váHalat. A vállalat a patrouátust nem veszi azonban elég komolyan és nem Az EFSz hivatalos patrónusa a sokat törődik az El ^7-szel. „Drevoindustria“ n. v. nem sokat törő­«** dik az EFSz-szel, de a Stavebné závo-A harmadik megálló Hidason volt, (Jynál. 08 a Dynamit-gyárban dolgozó ahol a német lakosság helyébe telepi- hidasiak nem maradnak mégsem támo­­tett szlovák lakosság 1.560 ha-on 240 g&tás nélkül. (P.) Díszoklevelet kap a jelsőci EFSz Az öntudatos haladó munka újabb szép példája Jelsőc volt az első a járásban, ahol az EFSz elkozílte az aratást, csépiéit és behorüási mun­kákat. Egy nap aratott, másnap hordott, har­madnap aratott és hordott, ugyanakkor már csépelt is és így elsőnek vitte he gabonáját a Kaktárszövetkezetbe. Búzából 300 q helyett 311 q, rozsból 80 q helyett 120 q-t szolgáltatott he. Árpája kevés volt a zabtermés meg nem sike­rült. Jelsőcon az EFSz tavaly alakult meg. Már az első évben csoportosan végezték munkáju­kat, de még az I. fokon álltak, ősszel vetőma­got kértek a Raktárszövetkeaettől, de még a Raktárszövetkezet is a kezdet nehézségeivel küzdött és a jelsőciek olyan zabot kaptak, melynek alig 30%-a csírázott ki, annál szebbre nőtt a mag közé keveredett napraforgó és tök, meg az oda nem való gaz. Amikorra a jelsőciek csépiéshez fogtak, a gépállomás vadonatúj géppel állított be hozzá­juk, _mégsem történt minden jól. A gép mel­lé kezdő ember került, a gabona bizony nem lett a legkifogástalanabb. Természetes, hogy a Raktárszövetkezet a fajsúlyozást sem végezhet­te el a jelsőcclek javára. így a törekvő és mód felett szorgalmas jelsőci gazdák a versenyben alulmaradtak és Toénica vitte el a zászlót. A losonci járási JSSR méltányolni akarja azonban a jelsőci EFSz törekvő munkáját, hiszen a jel. sőciek egységes vetési terve' dolgoztak ki, át­tértek a n. szövetkezeti formára (a többség legszívesebben a m. fokra tért volna át, de nincs elegendő istállójuk), a barázdákat ösz­­szeszántották és az aratás alkalmával már úgy dolgoztak, ahogyan a ül, típusban szokás. Pat­­rónusuk nincsen, csupán saját nagy akarásuk­ra és öntudatos dolgozó paraszti erejükre tá­maszkodnak. Mindezek tekintetbe vételével elismerő díszoklevelet kap a jelsgci EFSz és ezt ünnepélyesen adják majd át. így közölte ezt munkatársunkkal a JSSR járási elnöke, S z a 1 a j elvtárs. Be a határmenti magyarok lakta község fel­buzdult a Párt kengresszusi határozataitól, Ke. lemen János EFSz elnök, Bagó László, járási titkár és Telek oktató meggyőző munkája ré­vén. De figyelemmel kisérik a jelsőciek, mint határmenti község, a határon túli nagyarányú mezőgazdasági fejlődést is és így lett a jelső­­cieknek szívügyük a szocialista falu építése. (úrp.) PáidműnGseimk meMifesstációja a nyitrasárfiai aratóünnepen I Zjgy, psiu — két i'záy&ike.&e.t ! Az összehasonlítás meggyőzte j az aisófohu EFSz-t, amely I ünnepélyesen eltüntette a rr.csgyéket | Már májusban megírtuk, hogy alsó­­{ köröskényben egészséges fejlődés előtt | áll az EFSz. Már akkor két csoportban | működött ott a mezőgazdasági szövet* | kezet. Az egyik csoportban 27 kis és I középgazda, feleségeikkel és 22 ifjú* I munkással lelkesen dolgozott az első" ! fokú EFSz-ben. Saját 12 ha földjükkel | és 28 kat-hold réttel indultak 1949-ben. | Volt két traktoruk, 1 kévekötő-gépük } és három cséplőgarnitúrájuk. 1950 ta­­] vaszán megkapták a volt püspökségi I majort és 100 kát. hold földet. A ina- I jort rendbehozták, majd pontos vetési I terv alapján fogtak munkához. Meg­­í csinálták a pénzügyi tervet is, melynél | segítette őket a tanító és patrónusuk, | a nyitrai malom. Már akkor arról be* I széltek, hogy ősszel áttérnek a maga- I sabb termelési fokra. Addig is közösen 1 dolgoztak, egymást mindenden segítet­­| ték és a szövetkezeti gondolatért való | lelkesedésük odáig ment, hogy az egy* I másnak elvégzett munkáért kölcsönö* I sen semmit sem számítottak. Az alsó* { köröskényi szövetkezetnek fogyasztási | szektora is van, amelynek elnöke a falu | plébánosa. A nyitrai járás földműve­­] lésügyi referense, Ceresna, köröskényi | származású és személyesen is igyeke­­l'zett falujában a nagyüzemi gazdálko* | dást kifejleszteni. i Augusztus 10-én reggel 9 órakor ün- I népség keretében kivonult 4 traktor és | 27 lófogat, hogy felszántson, a tarlót 1 felhántsa és a határmesgyéket végleg | megszüntesse. Jellemző, hogy ebben a } 400 ha-ban 214 ha magángazdálkodók I földje volt. így valósult meg Alsókö­­! röskényben az EFSz II. típusa, hogy | még közelebb hozza egymáshoz az ott I dolgozó parasztságot, hogy az még | szebb eredményeket érjen el munkájá­­! val és hogy magasabb életszínvonal 1 minél hamarabb köszöntsön be Körös- 1 kénybe is. Ragyogó napsütésben a | Nyitra folyó szabályozott partján f együtt van már az ünneplő csoport, | amely kihozta a nemzeti zászló mellé | a sarlókalapácsos vörös zászlót és a 1 ROH piros zászlaját is. Kijött a nyit­­! rai fúvószenekar, amely az ünnepélyt 1 a himnuszok eljátszásával kezdte. | M a 1 i n a képviselő, Cereéna. a | járási hivatal földművelésügyi referen­­| se, Molnár, a JSSR kerületi elnöke, [ Koäcesky képviselő, C i p o v, helyi ] mezőgazdasági előadó, Zákovic, az { EFSz elnöke, S i 11 á k helyi pártelnök | és végül Denes, a községi Nemzeti | Bizottság elnöke voltak az ünnepély | szónokai. Ügy a képviselők, mint a Tá­­| rási Nemzeti Bizottság referense szív­­| hez és észhez szóló szavakkal vázolták I a nagyüzemi mezőgazdasági termelés I rendkívüli fontosságát, hogy ezzel a f dolgozó parasztság életszínvonalát 1 emelhessük és hogy lehetővé váljék a I minél több, minél jobb és minél olcsóbb 1 mezőgazdasági termelés. Minden szó- I nokot lelkesen ünnepeltek a körülálló 1 dolgozó parasztok — nők, férfiak és a | kivonult fiatalság — akik úgy ellepték | a Nyitra folyó partját, annak lejtős | gátját, mint valami hatalmas méhraj I nyárelején a kaptárt. [ A háttérben nyugtalanul rázták fel­­{ szalagozott sörényüket a lovak, be- I gyújtottak már a traktorok, amikor f újra megszólalt a zene, eljátszva a 1 munkaindulót. Az ünnepély befejező­dött és felsorakoztak az ekék, hogy be- 1 levágjanak a tarlóba. A traktorok i egy része ott kezdte el a munkát, ahol | az ünnepség folyt, a többi iga pedig I szó‘jel széledt a kukoricatáblák és ré­­f paföldek között lévő többi területre. | A városból jött hatalmas autóbusz és 1 a személyautók motorjai is felbúgtak | és a vendégek vissza indultak a város- I ba. Csak Ceresna referens maradt még I kint a falujában, ő különben is mo'or- I kerékpárján jött ki az ünnepélyre. A | falu parasztjai megelégedett, vidám I arccal állták körül és átbeszélték vele I a nagy eseményt, az örömünnepet. me­­{ lyet a meggyőzés, a tapasztalat óik­­| tált, hiszen a már eddig együtt gazdál­­! kodó termelőcsoport majdnem kétszer { annyi hozammal dicsekedhetett, mint I az edd?? első típusban gazdálkodó pa­­{ resztek. Ez a sokkal jobb, nagyobb ég } olcsóbb gazdasági eredmény, a már ] teliesen közösen végzett aratási rrran­­} kék kézz^foghatóan bizonyították be ] Alsókörör’-'nyben is a szövetkezeti I na^vüzemi gazdálkodás feltétlen elő- 5 nyét! (Pé—)

Next

/
Thumbnails
Contents