Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-08-13 / 22. szám
TMLVAMNN JELCIN HIV immmi A tornáéi EFSz már háromszor nyerte el az aratási és cséplési munkák során a vándorzászl‘\ Az aratás folyamán közösen dolgoztak négy oportban négy önkötözőgéppel. 450 hektáron aratták le a gabonát. Közös munkával s a gépek segítségével az aratás idejét a tavalyival szemben 21 napról 8 napra rövidítették. A cséplésnél 'elhasználták az aratáskor 'rgett tapasztaltokat. A gabona bíbor’árára csoportokat szerveztek, amelyekhez C—6 fogatot osztottak be Először azoknak a földművé, seknek gabonáját szállították el, akiknek szűk udvaruk van és ahol a szekerekre1 való cséplés nem volt lehetséges. így lehetővé tették hogy a cséplőgép egy helyen csépelhetett s nem kel. lett kerülőket tennie Ahol csak lehetői- -es volt, mindenütt egyenesen a szekerekről csépeltek, mórt, míg kazlat raktak vo' a, azalatt ki ’:s csépelték bcnát. A cséplésre négy cséplőgép állt rendelkezés-" :re. Mindegyik földműves elsőnek akart -Gépelni, de mikor megmagyarázták nekik, hogy a közösen megszervezett munkával, meggyorsítják a cséplést, belátták, hogyha a régi módszer szerint csépelnének és a cséplőgépeknek össze-vissza kellene vándorolni ’'Vban. sok időt vesztenének. A cséplőgépeket ezért szaka, szókra osztották és a falu végén kezdve sorban csépeltek. A megszervezett munkával á cséplést tíz nap alatt végezték el. Más években 6 cséplőgép is dolgozott a faluban és a cséplés mégis 20—25 napig tartott. Tavaly a beszolgáltatás] kötelezettségek példás teljesítéséért a község rádiót és 100 ezer Kcs készpénzt kapott. Valamiennyi földműves egyenesen a cséplőgéptől szolgáltatta be a 'gabonát és így még a cséplési munkák folyamán nemcsak teljesítették beszolgáltatási kötelezettségüket, hanem azt még 200 métermázsával ' túl is haladták. Idén július 25-én már valamennyi földműves bevégezte a cséplést és a beszolgáltatást. Nem elégedtek meg azonban csak azzal, amit július 26-ig beszolgáltattak, hanem még a többi ga. bonafelesleget is felrakták nyolc szekérre és traktorpótkocsira és a gabona manifesztáciss beszolgáltatásával fejezték be munkájukat. így a tomóci földművesek a gabonabeszolgáltatási kötelezettségüket 132 százalékra telsítették. Nincs a községben egy földműves sem, ki beszolgáltatási kötelezettségét legalább 100 százalékban ne teljesítette volna. A tarlóhántás kissé elhúzódott, mért azt csupán lovasfogatokkal végezték. E héten azonban ezzel a munkával is elkészültek. «aammoD» Perbetén mintegy 800 egyéni gazdaság van és a 4276 hektáros határban nem kevesebb, mint 16.000 parcella. Ezek szerint tehát átlagban egy gazdaságra 20 parcella jut. Ezen most igyekeznek segíteni a perbeteiek. Tagosították á földeket és az egész határt 500 hektáros részekre osztják fel, — az ősszel pedig az egész községben bevezetik az egységes vetési eljárást. A perbetei földműves szövetkezet áttér a második típusú szövetkezeti formára. Eddig már 300 tagja van a szövetkezetnek, akik elfogadták a második típust, de még mindig újabbak lépnek be, úgyhogy őszig jelentősien megszaporodik a szövetkezet taglétszáma. Eddig az első típusú szövetkezetnek több, mint 500 tagja volt, de ezeknek nagyrésze mint volt gépszövetkezeti tag s volt úrbéres, automatikusan volt tagja az EFSz-nek. Perbetén a közös aratást csak a szövetkezet tagjai között tudták megszervezni, azonban a szövetkezeten kívül állók is sokan arattak gépiiéi és már így is jelentős mértékben lerövidítették az aratás idejét. Mindenesetre a gépi munkával elért eredmények közelebb vitték a földműveseket a szövetkezeti gondolathoz. A földek Tagosítása után a szövetkezet 1500 hektár földjén elvégezték a tarlóhántást és felszántották a barázdákat. A losonci járás legdélibb részén hegyektőlvölgyektől övezve fekszik Ragyolc bányásznagyközség. A község lakosai túlnyomó részben bányászok, csak egy kis részük foglalkozik földműveléssel. Ennek tulajdonítható, hogy a EFSz ügye lassan halad előre, bár az előkészítő munkák megvalósítását még a tavasz végén megkezdték. A községben ezideig nem volt közös vetés. A közös aratásról már beszéltek ugyan, de mikor látták, hogy az idő a szárazság beálltával sietteti a munkát, nem vártak határozathozatalt, hanem hozzáfogtak és igaz bányászegységgel végezték el. így, történt, hogy július hó 20-án már zúgtak a cséplőgépek. A lakosság jelentős része már eleget tett beszolgáltatási köíeiezettségének A sikeres munka örömére a Kommunista Párt ragyolci szervezete és a CslSz, valamint a Sportklub helyicsoportja közös aktivára gyűlt össze. Az aktíva nagyszabású ünnepéllyé növekedett. A jól végzett munka feletti öröm mozgósította a falu apraját, nagyját é? a községben lévő kastély kertje zsúfolásig megtelt az ünneplőkkel. A losonci CSEMADOK knltúrgárdája délután és este pompás műsort nyújtott, melynek keretében beszéd hangzott el az eredményes mezőgazdasági munkák jelentőségéről nemzetgazdaságunk szempontjából CSAV.& ROS SOÖÖR:___ í- / ■G-h meg a diftéria No, ezt hallgassák meg, ha van idejük. Megyek tegnapelőtt az utcán, hát látom, hogy szalad Pereces Balázsné, még a szoknyája is repül. — Hová, Lidi? — kiáltottam rá. — Aszongyák oltanak! Jaj, el ne késsek a gyerekekkel! —■ Hol van tűz? — kérdeztem ijedten. — Nem tűzoltás! Diftéria elleni oltás ... Ingyen! Megyek tegnap az utcán, hál hallom, hogy a Csugariék kerítése előtt ott veszekszik a kis; Gsugari Pisti Dóka Ferkével. Megálltam hallgatni, mert igen jóízűen veszekedtek. — Az én apám erősebb, mint o, te apád! — kiabálta Gsugari Pisti. — Mit hencegsz? Az én apám száznegyven százalékot, teljesített a beszolgáltatásban! — ütött a mellre Dóka Ferke. — Az is valami ? Az én apám brigádvezető lesz. — Mikor lesz a te apád brigád vezető? — Majd ha belép a csoportba! — De az én apámnak hosszúszárú tajtékpipája van! — Nem is igaz! — Nem-e? Avval szokott mindennap megrakni! Erre már nem tudott mit mondani Csugari Pisti. Komoran lesütötte a szemit, hanem aztán egyszerre felragyogott a képe. — Igen ám — mutatott fügét, —■, de én kapok áiftériaoltást te meg nem kapsz! Beeee! Három házzal odébb meg Kovácsné beszélgetett Madocsainéval. — Látod, Rozi, milyen kár, hogy nincs gyerekünk — mondta Kovácsné. — Mér? — kérdezte Madocsainé. — Mer most diftéria elleni oltást kapnak a gyerekek! Kár elszalasztani az alkalmat. — Ha nincs gyerek, akkor nem is kell oltás! Mi a kár abba? — Hát ingyen kapják! Nem szeretek lemaradni arrül, ami ingyen van! A Községháza előtt egész csow.ó aszszony állt, azok is az ingyen diftéria elleni oltásról beszélgettek. — Nagy dolog ez evvel az oltásai! — mondta Nagyné. — A mi családunkban három diftériás beteg volt! Menynyi aggodalmat álltunk ki a gyerekekért! — Az is valami, három diftéria egy csodádban ? — mondta Madocsainé. — Nálunk öt gyerek feküdt egyszerre diftériában. — Tudom — bólintott Péteriné —, onnét kapták meg az enyéim is. Ahogy mentem tovább az utcán, mindenki, akivel találkoztam, az oltásról beszélt, annak örült az egész falu. — No — mondtam este Katinak —. nincs egy ember az egész alüba, aki ne örülne az ingyen oltásnak! — Van azért, akinek nem kell a diftéria elleni oltás. — Ne beszéli bolondokat! Ki az? — Seregi Balázsnak híják. Tavaly I jött a faluba. Öt szép gyermeke van, j oszt nem kell a szamárnak az oltás. \ — Mibül gondolod? | — Beszéltem vele. — Nem lehet az, te Kati. Tévedtél : nyilván. Olyan bolond, nincs, akinek ne kelljen a diftéria elleni oltás. — Mer maga mindent jobban akar tudni/ Bementem hozzá, oszt mondtam neki: Ingyen oltás lesz. Megvonta a vállát. Mondom, ne vonogassa a vállát. hogy nagy dolog ez! Magának öt szép i gyereke, van! Tán az életüket mentik j meg véle! Vigye el őket ót at ni! Erre I legyintett. Mit legyintget, kiált•'»#tarn ! rá, a gyerekei egészségiről van szó! j Erre morgott valamit, hogy hagyiam ; bébibe. No. Meg most se hiszi? j — Nem én. Álmodtad ezt nyilván, Kati. i No, erre aztán méregbejött Kati. | — Egy szói se többet! Gyűjjön csak ' vélem ! ■ — Oszt ki az a beregi ? — V olez-S tem,. — Mirül lehet megismerni? ' Arrül, hogy nem kell neki a diftéria elleni oltás! i ^ \ I Tíz perc múlva ott voltunk Seregi ! Balázsnál. Nagybajusza, mérgesképű i ember volt, rnéa a köszönésünket se I fogadta, csak könyökölt az asztalnál, oszt fujkálta a füstöt a pipájábal. — No látja — lökött oldalba Kati. — Most mán élhiszi? — Várjál csak. Mér nem akarja a gyerekeit beótatni, Seregi szaktárs? Seregi szaktárs csak legyintett s nézte a pipája füstjit. Magyaráztam nyugodtan tovább. En egész lázba jöttem, de Seregi csak mérgesen vállatvon, Kati meg diadalmasan nevetett. — Osztán, ha. az egyik gyerek megkapja a skarlátot — tettem a Seregi vállára a kezemet —, megfertőzi az egész családot! Nem érti? — Nem értem —■ mondta Seregi. — Hagyd a csudába — jött méregbe Kati —, ezen nem lehet segíteni — Olyan nincs — mondtam. — Idehallgasson, Seregi szaktárs! A diftéria egész életre megnyomoríthatja, meg is siketitheti az embert. Oszt ingyen adják az oltást! Ingyen! Érti? Eqy fillérbe se kerül. Ezt már ordítva mondtam. — Mi nem kerül egy fillérbe sc? — nézett fél Seregi. — Az oltás! — üvöltöttem. — ,4 diftéria elleni oltás! Ingyenbe van! — Mi van ingyenbe? — nézett rám csudálkozva Seregi. — Mit suttog? Akkor világosság gyulladt a fejemben. Seregi füléhez hajoltam és belebömböltem: — Ingyen diftéria elleni oltást kapnak a gyerekek! — Az jó! — csillant fel a Seregi szeme! — Az nagyon jó! Viszem őket! Bár én is azt kaptam volna! ■—• Hát akkor mit vonogatta a vállát? — bömböltem a fülibe. — Tudta a fene, hogy mirül suttognak — nevetett Seregi. — Olyan siket vagyok, mint az öregágyú! Diftériábül maradt vissza . .. Rámutatott Katira: — Ha mán itt van, legyen olyan jó, í kérdezze meg attul a mérges menyecs- i kétül, hogy mirül beszélt nekem viáma I délelőtt másfélóra hosszat? Á déisziovákiai járások 100 százalékos beszolgáltatás! jelentenek Gottwald elnöknek Köztársasági Elnök Űr! A Szlovák Kommunista Párt zselizi járási bizottsága, a népi közigazgatás szervei és a Szlovák Földművesek Egységes Szövetsége az egész lakosság nevében a szeretet és a köszönet jeléül szívélyes üdvözletüket küldik s jelentik, hogy járásunk beszolgáltatási kötelezettségét augusztus 2-ig 100 százalékra teljesítette „Element Got tic aid elvtárs ajándéka“ — jelszó alatt. .4. gabonabeszolgáltatás gyors végrehajtásában nagy érdemeket szereztek az EFSz-ek. összesen 21 EFSz-ben végezték a munkát közösen. Az összközségi vetési tervet járásunkban 7 községben dolgozták ki. Tudatjuk önnel ezt az örömteljes hírt, hogy beszolgáltatási kötelezettségünknek lelkiismeretesen eleget tettünk és meg vagyunk győződve, hogy vezetése alatt további feladatainkat is teljesíteni fogjuk. Hasonló meleghangú üdvözletei és a beszolgáltatási kötelezettségek 100 százalékos teljesítéséről szóló jelentéseket küldtek Gottwald köztársasági elnöknek a párkányi, a surányi és az érsekújvári járások is. A repce aratása a eegKenyeseot) Melyik az az egy nap, amikor elkerülhetjük a pergési veszteséget A learatott repcét villahegyekbe, petrencékbe, vagy szalmakötélbe vagy zsinegbe kötött kévéből keresztekbe rakjuk. Keresztekbe rakásnál az alsó kéve magvas végét vissza kell hajtani. Ha nem kötjük kévébe, nagy petrencéket ne rakjuk, mert a mag könnyen kicsirázik. Legjobb, ha kis villaheg'.'ékbe rakjuk, mert így két-három nap alatt annyira megszárad, hogy megkezdhetjük a hordást. Hordásnál az ilyen kis villahegyeket egyszerre fel tudjuk adni a ponyvával, vagy pokróccal bélelt szekérre és így a pergési veszteséget itt is elkerülhetjük. Ha kazalba hordjuk, a kazal szélessége és magassága ne legyen több három méternél. Az ilyen kazalban biztosíthatjuk legjobban a mag utóérését. Ha tábláról csépelünk, meg kell várni, mig a mag magtárérett lesz. Cséplésnél, hogy a mag törését elkerüljük, bádogozzuk be a dobkosarat és négy verőlécet használjunk. A magtárba a magot csak öt-hat centiméter vastagon öntsük és kéthárom naponként addig forgassuk, míg az teljesen meg nem szárad. Ennek a fontos ipari növénynek a termelésénél legkényesebb feladat az aratás időpontjának megválasztása, korán aratjuk, gyengébb lesz az o tartalma, ha elkésünk vele, a ten. s egy része elpereg. A repce aratását akkor kell megkezdeni, mikor a becők élénkzöld színe sárgulni, a becőkben pedig a mag féloldala bámulni kezd. Ilyen állanotban egész nap lehet aratni pergési veszteség nélkül és a félzöld magvak már képesek úgy beérni, hogy az nem megy a minőség rovására. Ez az állapot azonban legtöbbször csak egy napig tart és utána ha el akarjuk kerülni a pergési veszteséget, csak vonult állapotban, harmatos időben, korán hajnalban, este, vagy éjjel arassunk. Külöifösen akkor vigyázzunk az aratás időpontjának megválasztásával, ha aratógéppel aratjuk. Leghelyesebb, ha a gépre magfogó készüléket szerelünk. Meg kell nyerni a falu nagy többségét! A őszi munkák előkészítéséhez földműveseink az idei aratás gazdag tapasztalataival felfegyverkezve kezdenek. Különösen az EFSz-ek ismerték meg azokat a nagy előnyöket, amelyeket a szövetkezeti együttműködés jelent. Földműveseink tízezrei szemléltetően meggyőződtek arról, hogy csak közös munkával lehet gazdaságosom kihasználni a gépek segítségét,a munkát megkönnyíteni, meggyorsítani, a költségeket csökkenteni és a hozamot emelni. A földművesek ezrei, mindenekelőtt az EFSz-ek tagjai, az aratási munkák során arra is rájöttek, hogy a munkákat még jobban megkönnyíti s a termelési költségeket még jobban csökkenti a földek egyesítése. Meggyőződtek arról, hogy munkájukat úgy tehetik még gazdaságosabbá és jövedelmüket úgy fokozhatják még jobban, ha kiküszöbölik a földek szétszórtságát, ha felszántják a mesgyéket, ha apró földjeiket nagy egységekbe egyesítik és ha ' ősszel a földeket közösen művelik meg a közös vetési eljárás alapján. Esett ma már az EFSz-ek százai tértek át vagy készülnek áttérni a, második és harmadik típusú EFSz-re. EFSz-eink áttérése magasabb típusokra és a közös vetési eljárás bevezetése az őszi munkák során nagy és felelősségteljes feladatok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy alapos politikai előkészítésre van szükség, hogy a kis- és közép földműveseknek türelmesen meg kell magyarázni, hogy milyen előnyöket jelent a földek nagy egységekbe való kapcsolás s rá kell mutatni a konkrét tapasztalatokra. A közös vetési eljárás gondolatának meg kell nyerni a község földműveseinek többségét. Jól használjuk fel tehát azt a rövid időszakot, ami az őszi mezei munkák megkezdéséig hátra van, hogy meggyőzzük és megnyerjük a kis- és középföldműveseket a közös vetési eljárás és a földek közös megművelése gondolatának.
