Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-08-13 / 22. szám
Háromszorannyi Snhagtfásos kombájni kapod ez év második negyedében a szovjet mezőgazdaság, Amig a háború készülő Amerikában % az angolszáz imperializmusnak behódolt nyugati országokban hétről-hétre elviselhetetlenebbé válik a dolgozó tömegek helyzete, amig a mindjobban fenyegető gazdasági válság százezersaámra teszi kenyértelenné a munkásokat és földönfutóvá a parasztokat. — addig a szovjet nép hatalmas alkotó lendülettel építi boldog, szabad hazája A Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése beszámol a Szovjetunió 1950 második negyedévi népgazdaságfejlesztési tervének teljesítési” "1. A statisztikai hivatal közleménye megállapítja, hogy a Szovjetunióban, 1949 második évnegyedéhez képest az ipari termelés 21 százalékkal, a termelékenység 12 százalékkal emelkedett, az önköltség pedig hat százalékkal csökkent. Mit jelent ez a szovjet nép számára? Azt jelenti, — csak néhány példát említsünk az ipari termelés rengeteg ágazatából, — hogy 1950 második negyedévében 22 százalékkal több öntnttva-A régi szövetkezeti törvényt sutbadobva, most olyan új törvényt alkottak Jugoszláviában, amely az úgynevezett „szövetkezetekben“ a kulákok gazdagodását, a dolgozó parasztok elnyom orodását segíti elő- Ezekben a titoista „szövetkezetekben“ az új törvény olyan magas földjáradékot biztosít a kulákoknak a bevitt föld után (többet mint az egészévi haszonbér) és a bevitt mez gazdasági felszerelésért olyan óriási „kártérítést“, hogy a kulákok ennek következtében valósággal ellepték ezeket a Tito-féle szövetkezeteket. Csupán Vojvodinában 1949 február 1-től április 15-ig 7.122 kulák (a kulákság 50 százaléka) lépett a „szövetkezetekbe“. Horvátországban pedig 1949-ben a „szövetkezetekben“ 1.017%-kai nőtt a kulitok száma. Számos „szövetkezetei“ a '.ulákok maguk szerveznek és ezek szamára Tito rendőrsége gondoskodik munkaerőről. A mai jugoszláv „szövetkezetek“ a szövetkezeti gondolat megcsúfolói. amelyeknek semmi közük az igazi szövetkezetekhez. Ezekben az álszövetkezetekben a jövedelmet nem a végzett munka, hanem a bevitt földek és gazdasági felszerelések arányában osztják fel. Nyilvánvaló, hogy a jövedelem oroszlánrészét a nagyobb földdel bíró kulákgazdák teszik zsebre! így nem csoda, ha a jugoszláv dolgozó paraszt a kulák-szüvetkezeteket kényszer-munkatábornak tekinti. Mert amíg bennük a kulák szemlátomást gyarapszik és korlátlan hatalmat élvez, addig a kisparaszt látástólvakulásig dolgozik és még sincs munkájának semmi eredménye: az óriási földjáradék útján a kuláknak verejtékeznek. A kulákok — a járadék mellett — a házkörüli gazdaságokból is nagy jövedelmet vágnak zsebre, amelynek termékeit fekete áron adják el a város dolgozóinak. Horvátországban minden kulák házkörüli gazdaságához — aki „szövetkezetben“ van — hat tehén, tíz disznó' tartozik. Ugyanakkor a dolgozó parasztnak semmi állatállománya nincs, a szövetkezett még tejet sem biztosít gyermekei számára. Titóék, hogy kulákjaik kedvébe járhassanak, a legkülönfélébb rendeleteket és karhatalmi intézkedéseket hozzák a dolgozó parasztság kizsákmányolására. A dolgozó parasztokat erőszakkal kényszerítik arra, hogy a kulák-sznvetkezetekben dolgozzanak. Jugoszláviában egyre elviselhetetlenebb áz egyénileg dolgozó kisparasztok helyzete is. Például Titóék gabonabeszolgáltatási rendelete értelmében a kisparaszt többet szolgáltat be, mint a nagy földterülettel rendelkező kulák. Egy ötholdas kisparaszti gazdaság például 2.550 kg gabonát, egy 25 holdas sat, 19 százalékkal több acélt, 19 százalékkal több kerékpárt, 29 százalékkal több szövetet, 23 százalékkal több cipőt gyártottak a szovjet gyárak, mint tavaly ilyenkor. A mezőgazdaság 63 százalékkal több kombájnt kapott ez év második évnegyedében, mint tavaly ugyanebben az időben. 1950 július 1-én a kombájnok száma 20 százalékkal volt nagyobb, mint 1949 július 1-én. Ezen belül az önhajtásos kombájnok száma több mint háromszorosára, a traktorvontatású és önhajtású szénakaszálógépek száma pedig több mint két és félszeresére emelkedett. Ennek megfelelően a szovjet parasztság soraiból 70.000 új kombájnvezetőt képeztek ki az újonnan gyártott gépekre. A kolhozokban, szovhozokban 1949 második negyedévéhez viszonyítva a szarvasmarhaállomány 15, ezen belül a tehenek száma 19, a sertéseké 12 százalékkal növekedett. A baromfiállomány egy év alatt majdnem megkétszereződött. A mezőgazdaság további felemelése érdekében egész sor területen egyesítik a kisebb kolhozokat. kulák-gazdaság pedig mindössze 3000 kg gabonát szolgáltat be. Egy újabb rendelet mosc előírja, hogy ötholdas parasztgazdaságnak 55 kg zsírt kell az államnak beadni, míg a kulákgazdaságnak elég ha 40 kg-ot ad le. Az állatállomány beszolgáltatása ugyancsak a szegényparasztságot sújtja. A rendelet szerint ebben az évben sokkal többet kell beadni a tavalyinál, de ez nem érinti azokat, akiknek nagy szarvasállatai vannak. Az emelés ugyanis a kecskékre vonatkozik. A jugoszláv dolgozó parasztokat az utolsó kecskétől Magyarországon a termésbeszolgáltatás terén Mindszent és Szegvár községek versenyre hívták ki az ország valamennyi községét. A községek egész sora csatlakozott Mindszent és Szegvár dolgozóinak kezdeményezéséhez s a csatlakozások száma rohamosan gyarapszik. A magyar dolgozó parasztság hazafias megmozdulása nyomán egyre fokozódik a terménybeadás lendülete. Ma már alig van község az országban, ahol a dolgozó parasztság nagyrésze r.e a géptől vinné be közvetlenül elcsépelt gabonáját a földmüvesszövetkezetbe. A belkereskedelmi minisztérium jelentése szerint július végéig 43 ezer vagonra emelkedett a begyűjtött gabona menynyisége az országban. Terménybeadási kötelességének pontos, lelkiismeretes teljesítésével egyidejűleg a dolgozó parasztság egyre nagyobb mennyiségben A ,,Tartós békééit, népi demokráciáért* egyik legutóbbi száma közli Lin-Sao-Ci, a Kínai Kommunista Párt Központi Vezetősége titkárának cikkét a kínai agrárreíonnról. A cikkirő elmondja, hogy a Népi Politikai Tanácskozó Testület általános programja azt írja elő, hogy a kínai Népköztársaságnak .a feudális és félfeudális földtulajdon rendszert követ kezetesen paraszti földtulajdon rendszerré kell átváltoztatni". A Népi Kormány az északkínai városokhoz közel fekvő és más északkínai ke fületekben, ezenkívül Honan tartomány terülte tének felében az elmúlt télen befejezte, vagy nagyjában befejezte a földreformot. Ez a re form 26 millió falusi lakost érintett. Ezen kívül az agrárreform ezidőszerint akkora területen fejeződött be, melynek földművelő lakossága körülbelül 145 millió. E terület össznépessége mintegy 160 millió. Mintegy 26 millió paraszti lakost számláló területen az r - rárreformot még nem hajtották végre (e tér let összes lakóinak száma körülbelül 310 m? Hó). Az agrárreform lényege a földesúri föld el kobzása abból a célból, hogy azt a földnélktili és kevés földdel rendelkező parasztok között mini iavaly ilyenkor Moszkva vidékén hatezer kolhozból 1700, Leningrád vidékén kétezer kolhozból 600 nagy területtel rendelkező kolhozt szerveztek. A kolhozok egyesítése megteremti a szükséges feltételeket a traktorok, kombájnok és más bonyolult mezőgazdasági gépek jobb kihasználásához. Az ipari és mezőgazdasági termelés tervszerű emelkedésével tovább fokozódott a dolgozók vásárlóereje. A kimutatás szerint ezév második negyedében 41 százalékkal több gyapjúszövetet, 32 százalékkal több rádiót, 20 százalékkal több órát, 15 százalékkal több húst, 46 százalékkal több vajat, 26 százalékkal több cukrot, 27 százalékkal több varrógépet vásároltak a szovjet dolgozók, mint 1949 ugyanezen időszakában. A Szovjetúnióban legújabb tervjelentése a szocialista rend mérhetetlen fölényéről tanúskodik a kapitalista rendszer felett. A Szovjetúnióban, — amint a jelentésben szereplő adatok bizonyítják, viharsebességgel fejlődik az iparminden ága, emelkedik a néptömegek anyagi és kulturális jóléte! mennyit a szegényparasztnak ? is megfosztják, hogy gyermekeik kecsketejből se fogyaszthassanak eleget. Ezek a kulákvédő rendeletek is mutatják, hogy az amerikai imperialisták jugoszláviai lakáj-kormánya falun teljes egészében a kulákságra támaszkodik. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a községi közigazgatás és általában a hatóságok vezetése a kulákság kezében van. A hóhér Rankovics nyilvánosságra hozott adatai szerint például Horvátországban csak a helyi hatóságoknál 1624 kulák kapott alkalmazást, aki nem „szövetkezeti“ tag és 7414 olyan, aki tagja a „szövetkezetnek“. A „szövetkezeteken“ kívülálló kulákok ugyanis ugyanolyan kedvenci a Tito-klikknek. Ezeknek megsegítésére általános jellegű földművesszövetkezeteket létesítettek, amelyek nem egyebek, mint részvénytársaságok a kulákság gazdagítására. adja el gabonafeleslegét is a dolgozók államának. Július végéig a termésfeleslegből 11 ezer vagon gabona gyűlt be a földművesszövetkezeti magtárakba. A megyék terménybegyüjtési versenyében az első helyen Hajdu-Bihar vármegye dolgozó parasztsága áll. Megfelelő ütemben folyik a cséplés is. Július végéig elcsépeltek összesen 238 ezer vagon gabonát. A gyors begyűjtésnek feltétele a cséplésnek idejében való elvégzése. Hogy a magyar dolgozó parasztság teljesíthesse vállalását: terménybeadási kötelezettségének augusztus 20-ig történő 100 százalékos teljesítését, annak az az előfeltétele, hogy a cséplőgépeknél dolgozó munkásbrigádok tagjai augusztus 15-ig lehetőleg minden községben feltétlenül .fejezzék be a gabona elcséplését. Erre pedig a jelek szerint meg van minden remény. tályt kizárják a társadalomból és a feudális kizsákmányoláson alapuló földesúri nagybirtok, rendszer paraszti földtulaj dorrendszerré alakul át. Kína sokezeréves történelmében valóban a legkorszerűbb és a legátfogóbb reform ez. A régi kínai földviszonyokat nagy általánosságban a következőképpen jellemezhetjük: A földesurak és gazdag parasztok, akik a falusi lakosságnak kevesebb mint 10 százalékát képviselik, a földnek kb. 70—80 százalékát birtokolták és a föld révén kegyetlenül kizsákmányolták a parasztságot. A szegényparasztok, gazdasági cselédek, kö zépparasztok, akik a falusi lakosságnak 90 százalékát adják, a földnek csupán 20—30 százalékát bírták. Ezek egész éven át dolgoztak mégis alig keresték meg a betevő falatjr’ " \ földnek 90 százalékát középparasztok, sze'ényparasztok és részben gazdasági cselédek i (ívelik meg, akik a földnek csak egy részét Írják, nagy része azonban nem az övék. Ennek a helyzetnek megváltoztatása érdekéhen azt tették, amit az agrárreformról szóló törvényjavaslat előír: .Megszűnik a feudális kizsákmányoláson alapuló földtulajdonrendszer, Virágzó élet Szovjet-Utiország több mint 4000 kolhozáben A közelmúlt napokban volt 10 éves évfordulója annak, hogy a lettek, észtek és litvánok lezárták magukról-bilincseiket, a tőkések rabló uralmát, kikiáltották a szovjet köztársaságot és csatlakoztak a nagy Szovjetúnióhoz. Virágzó élet fejlődött ki azóta ezekben az országokban. A felszabadulás után Lettországban egymásután alakultak a kolhozok százai és ezrei. A lett parasztok meggyőződtek a nagyüzemi gazdálkodós előnyeiről és a falvak dolgozó parasztjai tömegesen tértek át a föld társas, nagyüzemi megművelésére. Lettországban ma már több mint 4000 kolhoz működik. Gazdasági eredményeik kitűnőek. A kolhozföldek terméshozama jóval magasabb, mint az egyéni kisparaszti gazdaságokban. Míg a lett szegényparasztok az elmúlt tőkés rendszerben földjeikről legfeljebb 6—7 mázsa gabonát takarítottak be holdanként, most a növénytermesztési brigádok átlagban 16—18 mázsa gabonát termelnek égy hold földön. örvendetesen megjavult az állattenyésztés minőségi színvonala is. A lett parasztok túlteljesítették az állattenyésztés fejlesztésének hál. .néves tervét és ma már a köztársaság területén 14 ezer állattenyész-telep és baromfiudvar működik. A köztársaságban szüntelenül növekszik a sztahanovista fejőnők száma, akik tehenenként 4—5 ezer liter tejet fejnek. A legkiválóbb fejőnőt, Milda Ladzint nemrég meghívták a Lett Tudományos Akadémiába, ahol ismertette nagyszerű eredményeit. Milda Ledzin 11 hónap alatt a rábízott 8 tehén mindegyikétől átlagban 5385 liter tejet fejt ki. A parasztoknak dús jövedelmet hoz a közösségi termelés. Az „Auszma“, a „Mampe“ és a „Cinja“ kolhozok évi bevétele meghaladja az egymillió rubelt. Karl Lepinj, a „Harc“ kolhoz tagja nyolcéves kora óta dolgozott mint cseléd és napszámos. Ő és családja ál« landóan nyomorgott, éhezett. A felszabadulás után Lepinj belépett a kolhozba. Most egy évben 300 mázsa gabonát és 40 mázsa burgonyát keresett és 15 ezer rubel készpénzt kapott. A volt napszámosok és kisparasztok ezrei, akik a tőkés Lettországban tengernyi ínséget szenvedtek, a szovjet hatalom alatt gazdái lettek hazájuk minden kincsének. — Hiába sütött ezelőtt a nap, reánk csak az árnyéka hullott. A napsugár csak most ragyog ránk, mióta "a kolhozrendszer fényében sütkérezünk — mondotta Nedzinj lett paraszt a „Győzelem“ kolhoz legutóbbi gyűlésén. Jakimova, a kolhoz fejőnője pedig ezt mondta: — Egész életemen át dolgoztam, görnyedtem reggeltől estig, mégsem tudtam magamat és családomat emberségesen eltartani. Most mindenre telik nekem és gyermekeimnek is és még bőségesen félre is tudok tenni. Gyors iramban fejlődik a lett falvak kultúrája. Minden faluban bevezették a hétosztályos iskolakötelezettséget. A kolhozparasztok gyermekei százával és ezrével járnak főiskolákra, egyetemekre. A falvakban 600 kultúrház és népház, 173 kohlozklub működik. Számtalan mozi és 2370 Vörös Sarok szolgálja a lett falu kultúráját. amelyet a földesúri osztály valósított meg, he. lyőbe a paraszti földtulajdonrendszer jut, hogy ennek segítségével felszabadítsuk a mezőgazdasági termelőerőket, fejlesszük a mezőgazdasági termelést és lerakjuk az utat az új Kína iparosításához". Kína mezőgazdasági vidékein a teljes agrárreform nélkül az új Kína iparosítása nem valósítható meg. Az agrárreform eredményei előnyt bornak az elszegényedett dolgozónak, Az agrárreform főcélja azonban nemcsak arra szorítkozik, hogy a szegényparasstság helyzetén könnyítsen. A parasztok nyomorúságának problémája csak úgy nyerhet végleges megoldást, ha jelentékenyen fejleszteni tudják a mezőgazdasági termelést, ha meg tudják valósítani az új Kína iparosítását, ha emelni tudják az egész ország népének életszínvonalát s ha Kína végülis rálép a szocialista fejlődés útjára. Az agrárreform egymagában csak részben tudja megoldani, -*« egészen nem oldhatja meg a parasztnyomor problémáját, A mezőgazdasági termelés problémájának megoldása érdekében a parasztoknak is kitartóan kell dolgozniok és kölcsönösen segíteniök kell egymást. Ezenkívül a kormány részéről Is meg kell nyilvánulni a segítségnek. Miért a kulákság Tito leghűségesebb barátja? Mennyi gabonát és zsírt beli beszolgáltatni a jugoszláv kuláknak és .4 Tito-klikk fasiszta uralma egyre elviselhetetlenebbé válik a jugoszláv rt-olgozók számára. Tito és társai, amerikai gazdáik utasítására, gyors tem* óban állítják vissza Jugoszláviában a régi kapitalista rendszert. A kapitahsj, rendszer visszaállítására való törekvést a napnál is világosabban mutatja i, jugoszláv falu mai szomorú helyzete.A Tito-fasiszták mai falusi politikája nem egyéb, mint a dolgozó parasztságnak a kulikok igájába hajtása, a kútár kok gyors gazdagodása és a dolgozó parasztság elszegényedése. Augusztus 20-ig teljesíti a beszolgáltatást a magyar parasztság 145 millió földműves jutott földhöz Kinában A falusi lakosság 10 százalékának kezén volt eddig a föld — Folyik az agrárreform kiosszák. A földblrtokosságot tehát mint 03Z-
