Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-08-13 / 22. szám
LMK teljes eresoen torjuK a aonanyt Mi a teljes érés ismertető jele? — A betakarítás arany szabályai A törés idejének megválasztása nagymértékben befolyásolja a dohány minőségét. A levelek már érés közben zsírosak, rugalmasak, selymes tapintásúak, — de még nem elég zamatosak és ha ilyenkor törnék le, sötétre száradnának. Teljesen érett állapotban telítődnek zamatanyagokkal a levelek. Az éretlenül letört levél beszínesedik ugyan, de túlságosan vékony, könnyen romló és tartalmatlan lesz. Ezért várjuk be a törésre legalkalmasabb érési időszakot. Az érés ismertető jele, hogy a levelek reggel is lankadtak, világosabb színűek s — fajtánként változóan — egyenletesen vagy foltokban színesednek, babosodnak, a levelek könnyen leválnak a szárról és estefelé édeskés, mézre emlékeztető szag árad a dohánytábláról. A dohány levelei nem egyszerre, hanem fokozatosan érnek, alulról felfelé. Legelőbb az aljalevelek érnek be. Mivel ezek kevésbbé értékesek, be keü várni A nyán meleg nemcsak az emberi és nővére - hanem az állati szervezetet is próbára te. a<' isieg néha elviselhetetlen haté állataink ios és szakszerű ápolásával csökkenthetjük é, a kánikula által okozható kárt az állatállományban megelőzhetjük. Nézzük azokat a kérdéseket, amelyekkal foglalkoznunk kell állataink nyári gondozásánál. A PIHENTETÉS nagy jelentőséggel bir a melegben Az erős munka, hajtás a szervezetben fokozottabb hőtermeléssel jár, amit az állat a nagy melegben csaj csökkentett mértékben tud leadni és így hamarabb kifárad. A déli forró melegben nemcsak, hogy kívánatos állatainkat pihentetni, inem a lehetőséghez képest ígásállatainkat ia mentesítsük a munkától és pihentessük ő^Bt 1—2 órát hfivös, árnyékos helyen A legelőn lévő állatokat a déli nagy meleg idejére hajtsuk a delelőhelyre, melynek árnyékos, hüs, ligetes részt kell kiválasztani. A növendék állatok, különösen a félévesnél fiatalabb borjúk részére feltétlenül biztosítsunk pihenésre alkalmas árnyékos helyet, még akkor is, ha legelőn erre a célra egyéb hijján fészert /el! építenünk. Előfordul gyakran a nagy melegben, hogy a tű" '>on legeltetett állatok, az erős munkában hajszolt igások vagy a napsugarak hr ának kitett, szállított állatok — különösen, ha azok töbhedmagukkal zsúfolt kocsiban szállíttatnak — előhb nehezen lélegzőnek, lassabban lépegetnek, majd később rogyadoznak, a légzés erőltetett lesz és izgatottak lesznek. » jelenség A HŐGUTA. Ha idejében hfivös, árnyékos helyre nem visz. szűk és nem pihentetjük az állatokat, akkor össie is esne’- Súlyosabb esetekben reszketés közben elhullás következik he. Előfordulhat a lábonhajtott állatoknál is, főleg a serté"’ '1 és juhoknál. de jelentkezik a hőguta a fülledt, meleg istállóban tartott állatoknál. A hőguta ellen legjobb a preventív, megelőző védekezés. Ezért a legelf“ az állatokat a hajnali hűvösben hajtsuk ki és csak az esti hővössel hajtsuk vissza ígásállatainkat megerőltető munkában — különösen a déli órákban — ne használjuk A jármos ökröket, teheneket csak kér "és után szabad mun ódba fogni Nyári melegben az állatokat vasúti kocsikban zsúfoltan ne szállítsuk. Az állatkísérő locsolja fel gyakran a kocsi padozatát és oldalát. Az állatokat itassa meg, és ha olyan vasúti kocsiban szállítunk ahol itatóvályú van, töltessük meg időnként a vályúkat vízzel. Egyébként vödörből kell az állatokat megítatni Az állatokat le is locsolhatjuk úgy, hogy először a lábakat érje s viz. Vigyázni kell azonban arra, hogy ne legyen túlságos hideg a víz úgy az ivásnál. mint a locsolásnál. Kövér sertéseket csak kora hajnal* és késő esti óikban szállítsunk. Általában egyik állatot sem taná. esős lábon hajtani a déli nagy melegben. Gondoskodjunk az istállók kellő szellőztetéséről is A nagy melegben fontos az istálló levegőjének gyakori cseréje, hogy a páradús me leg levegő kicserélődhessék. A sertésólak és hizlalók árnyékosak legyenek. Hfisek a nádtea teljes érésüket s akkor kezdjünk törésükhöz. Ekkor esetleg már az anyalevelek törését is meg lehet kezdeni. Azonban az aljaleveleket és az anyaleveleket külön kell leszedni. Az anyalevelek sem érnek egyszerre, azokat is az érés sorrendjében kell törni. A letört leveleket a balkaron fektessük óvatosan egymásra, úgy, hogy ne gyűrödjenek meg. Egyszerre annyi levelet szedjünk össze, amennyit a karunkon elvihetünk. A letört leveleket a tábla végén kisebb csomókba rakjuk össze és takarjuk le kacslevelekkel vagy ruhával, gyékénnyel, hogy megvédjük a tűző naptól. A letört leveleket mielőbb — de feltétlenül aznap — be kell szállítani a pajtába. Behordásnál a szekéren ne rakjuk magasra a dohányt, mert a levelek megnyomódnak, összezúzódnak és hibásan száradnak. Nem szabad a zöld dohányra ráülni sem. Ha a dohányt zölden adjuk át, már másnap szállítsuk be az átvevőhelyre. Ilyenkor is vigyázzunk, hogy tfis hizlalók és ólak. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, akkor legalább a kifutókat locsoljuk fel időnként. Amikor az állatokon hőgutára jellemző tüneteket látunk, vigyük őket hfis helrye, árnyékban pihentessük és locsoljuk 16 fokozatosan, nem túl hideg vízzel. Esetleg az állat testét vízzel dörzsöljük le és fejére hideg borogatást rakjunk. Ha erősebb a hőguta, úgy hívjunk állatorvost, kinek megérkezéséig a fentiek szerint járjunk el. A melegben fokozottabb a párolgás és igy az fokozottabb vízveszteséggel is jár. Ezért nagy jelentőségű nyáron AZ ITATÁS. Gyakrabban itassuk az állatokat, hogy a melegben elpárologtatott vízmennyiséget pótolhassák. Vigyázzunk azonban az itatás kellő mértékére, mert a túlzott vízfelvétel sem helyes, mert —' különösen az ígás-állátoknál — még erősebb izzadást vált ki. ügyelnünk kell az itatásnál arra, hogy túlságosan hideg víz ne kerüljön az állatok elé. Különösen a nehezebb munkát végzett állatok, ha közvetlenül munka után a t”' hideg vízből isznak, megfáznak, ami azután os betegségeknek lehet kiindulópontja. a megfázás lobbantja ki a tüdőgyulladást a csikók mirigykórját. Ezért a felhevült állatokat itatás előtt addig pihentessük, amíg magasra ne rakjuk és óvjuk a Húzódástól. íia a dohányt szárítva adjuk át, a behordás után az első dolgunk a füllesztés. A füllesztéstől a dohánylevél megpuhul, elveszti merevségét, könynyebben fűzhető és sárgásszínűvé válik. A jól füllesztett dohány szebben színesedik, illatosabb, zamatosabb lesz. A nagylevelű dohányokat rövid ideig füllesszük, inkább csak fonnyasszuk. A kerti dohányokat erősebben füliesztjük. A füllesztéshez a pajtában a dohányt gyékényre rakjuk, 20—25 cm vastagon, felső lapjukkal lefelé fordítva. Vigyázzunk, nehogy túlmeiegedjen, „leforrázódjék“ a dohány. Ezért állandóan ellenőrizzük a hőmérsékletet s 36 C fokon túl ne engedjük melegedni. A nagylevelű dohányokat 24—48 órán át füllesztjük s közben 2—3-szor rakjuk át. A kerti dohányt 48—72 óráig füilesztjük. Közben 4—5-ször is át keli raknunk. Az átrakáskor a levelekre lecsapódott vízpárát rázzuk le. megfelelően le nem hűlnek. Ez az idő legalább egynegyed óra legyen a nyári melegben. Hízó sertéseink előtt legyen állandóan friss Ivóvíz és á tehénistállóban, ha nincs önitató berendezés, a teheneket napjában többször is itassuk meg, ami a közérzet zavulásán kívül előnyösen hat a‘tejtermelésre is. A legelőn feltétlenül legyen az állatok létszámától függően elegendő bút, hogy az állatok napjában többször ihassanak. A nagy melegben számos helyen szokás A FÜKÖSZTÉS ÉS ÚSZTATÁS Ez nemcsak a hőguta elleni védekezés egyik formája, hanem az állatok ápolását és tisztán, tartását is nagyban elősegíti. A fürösztésnél is azok az irányelvek vezessenek, mint az itatásnál, Nem szabad túlhideg vízben füröszteni az állatokat, mert nemcsak megfázást okozhat a hideg víz, hanem tüdőgyulladást és esetleg szívbénulást is. Fokozatosan engedjük az állatokat a vízbe, hogy a lehűlés ne egyszerre következzék be. Vigyázzunk a fürdetés idejére is. Ne hagyjuk az állatokat a vízben addig állni, amíg fázni, reszketni kezdenek. 15—15 perc az az idő, ameddig fürdessük az állatokat. Ha mégis azt vesszük észre, hogy fáznak állataink akkor a vízből kijövet mozgassuk meg őket (pl. a lovakat ügetésben hajtsuk haza). A beteg állatokat zárjuk ki a fürdésből. 0. J. fizetett“ katonája A dunaszerdahelyi Ráktárszövetkezet tisztviselőnője több felvásárlóval közölte, hogy a beszolgáltatott gabona árát ne fizessék ki azonnal az EFSsnek, mert azt a járási hitelszövetkezeten keresztül fogják átutalni. Erre azért volt szükség, mert az EFtiz-ek zöldhitelt kapnak, amely a termények beszolgáltatásakor esedékes. A várkonyi felvásárló a Dunaszerdahelyen szerzett értesülésének csak az első faszét ' adta a várkonyi szövetkezctcsek tudomására és így indult el az a hír a faluban, hogy a szövetkezet gabonáját a Raktárszövetkezet nem fizeti ki. A kiélesedett osztályharc idejében különös éberséggel kell lennünk. Az éberséget nemcsak az ellenség aknamunkájával szemben kell fokoznunk, de minden igyekezetünkkel azon kell lennünk, hogy a saját munkánkat úgy intézzük, hogy ne adhassunk az ellenség kezébe semmi olyan kártyát, amelyet felhasználhatnak. A fenti pétidből látható, hogyha Raktárszövetkezet felvásárlója lelkiismeretesen végezte volna él munkáját, vagy ha a várkonyi szövetkezetesek magyarázatot kértek volna a felvásárlótól, úgy minden bizonnyal a beszolgáltatás napján az egész kérdést minden zökkenő nélkül él tudták volna intézni, annál is inkább, mert a várkonyi szövetkezeinek nem volt semmilyen azonnal esedékes hitele és így a dunaszerdahelyi járási hitelszövetkezet útján a pénzt is azonnal megkaphatták volna. A várkonyiák természetesen hozzá is jutattak a pénzükhöz, de a reakció számára jó alkalom volt, hogy suttogással megzavarja az EFSz várkonyi csoportjának munkáját. (-y-) Az oktatók változtattak módszereiken Megváltozott az oktatás módszere. Nem csak általánosságokat mondunk már parasztpolitikánkról, a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, stb., hanem konkréten felvetjük azokat a kérdéseket, mélyekkel a leggyakrabban találkozunk: mi marad magántulajdon es mi a közös az EFSz-ben; hogy lehet pontosan megállapítani, ki mennyit dolgozott; mi és mennyi a munkaegység; mi a helyzet az előleggel az EFSzben, stb. Fokozzuk az ellenőrzést is. Azelőtt előfordult, hogy kiment egy oktató és megbízott egy dolgozó parasztot,' hogy hívja össze vasárnapra a gyűlést s má jött is vissza a faluból. Most alaposan készítünk él mindent, hogy még az agitáció se legyen formális, néhány szólamot ismétlő, hanem beszélgetés, vita, kritika és segítség. Előfordult több helyen, hogy kulákok is eljöttek a gyűlésre és megpróbálták azt megzavarni. Ilyen esetekben ma már pontosan utánanézünk, kik a rendzavarok. Sok esetben kiderült, hogy az illetők már vétették a múltban is a dolgozó parasztok ellen és ezt a nyílt gyűlésen lelepleztük. A kulákok vagy egy esetben a tanító! megszégyenülve eltakarodták a gyűlésről. lést s már jött is vissza a faluból. Most te a parasztokat, akkor kiválogatja közülük a leghaladóbbakat és velük külön értekezletet tart, mélyen alaposan átbeszélik a szövetkezettel kapcsolatos ügyeket. Arra is gondunk van, hogy meglátogassunk egy-egy jól működő EFSz-t és ott a helyszínen tanulmányozzuk a kérdéseket. Ilyen szívós munkának nem maradhat el az eredménye! EGY OKTATÓ MAGYAR FÖLDMŰVES I Érted dolgozik lapunk. neked írja minden sorát. Egy hét minden mezőgazdasággal összefüggő hírét megtalálod lapunkban Kiváló szakemberek adnak minden héten aktuális tanácsok r Évi 100‘— koronáért minden héten bekopogtat hozzád a sj.'z.a&.aeL ffáid+nűms Megrendelhető ezen a címen: BRATISLAVA, STÚROVA 6. «liIllllliPlViPiiVIPOTPVil^ Ez a helyzet Koreában r r Állataink nyári ápolásának ABC-je A déli forró napsütésben az igasáilatnak is pihennie kell — Jármos ökröt, teheneket csak kérőd zés után szabad munkába fogni ÓviuW állatainkat a hőgutától, a túlságosan hideg víz őt és a túlh deg vízben való fürősztéstől
