Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-08-13 / 22. szám

Késztetek Bastbvansky. a Szlovák Kommunista Párt főtitkárának a nyilrasártiai aratnünnepen mondott beszédéből Százezer szlovákiai földműves fagfa már az EFSz-nek - 450 szövetkezet fogadta már el a magasabb termelési formát A nyitrai kerület Egységes Földműves Szövetkezetei vasárnap Nitrianské Blatnicéa ara. tóünnepélyt rendeztek. Az egykori főúri parkban gyűlt össze a nyitrai kerület dolgozó pa­rasztsága. Hosszú menetben érkeztek a környék és a messze vidék földműves-delegációi szín­pompás nemzeti viseletben, feldíszített kocsikon, hogy a Párt, a népi közigazgatás és a külön­féle szervezetek kiküldötteinek részvételével megünnepeljék a parasztság, a kis- és középföld­művesek és az Egységes Földműves Szövetkezetek nagy győzelmét, amelyet az idei közösen megszervezett aratás során a beszolgáltatások gyors teljesítésével elértek. A hatalmas ünnep­lő tömeg előtt Stefan BaSt’ovansky, a Szlovákiai Kommunista Párt főtitkára mondott nagy­hatású beszédet, melyben a világpolitika mai helyzetét, a béketábor hatalmas erejét, a Szov­­jetúnió és a nagy Sztálin jelentőségét méltatta a béke megvédéséért folytatott harcban ,,Az idei aratást a béke aratásának neveztük el — mondotta beszéde elején a Párt főtit­kára —, mert népünk amelyet a Kommunista Párt, és szeretett Klement Gottwald elnökünk Vezet, semmit sem kíván mélyebb meggyőződéssel, mint a világbéke fenntartását és megszi­lárdítását. Azon fáradozik miképpen tudná kiépíteni és fejleszteni a népek között az őszin­te, becsületes és békés együttmunkálkodást. Nagyon jól tudjuk, hogy hasonlóképpen gondol­koznak, hasonló vágytól vannak eltelve a világ becsületes és tisztességes embereinek sokszáz milliói, a dolgozó nép széles rétege. És mert, hiszünk e hatalmas háborúellenes erő, a béketá. bor legyőzhetetlenségében, amelynek hatalma és egysége olyan győzelmes és sérthetetlen ha­talom áll mint a dicsőséges, a nagy és bölcs Sztálin vezette Szovjetúnió, ezért hiszünk a békében és hisszük azt, hogy a békét meg lehet őrizni“. A Párt főtitkára végigvezette a hallgatóságot a béke hatalmas arcvonalán, rámutatva, hogy Keleten, Kelet- és Délkelet-Európában, valamint a Távolkelet területein egy hatalmas új világ éled, a munka és az építés boldog világa, a dolgozó nép széles rétegeinek örömteli boldog élete. Ennek az új életnek vagyunk részesei mi is és ennek a megvédése érdekében — Bast’ovansky főtitkár szavait idézve — minden .becsületes dolgozónak fel kell a kérdést: Mit tettem a béke megvédésére? Mivel járultam hozzá az amerikai támadás elítéléséhez és a koreai nép igazságos harcának támogatásához? Elég szorgalmasan dolgoztam? Elég ener­gikusan építettem és szilárdítottam szeretett Köztársaságomat, amelyet bölcs elnökünk, Kle­ment Gottwald a boldogság és a jólét felé, a szocializmushoz vezet? Aláírtam a Béke Hívei világkongresszusa Állandó Bizottságának stockholmi határozatát, amely sürgősen követeli 3z atomfegyver eltiltását? Elég keményen harcoltam hazánk ellenségei ellen, akik boldogságunk és jólétünk ellen törnek, hazai szövetségesei ellen az angol-amerikai imperialista ügynökök ellen? Elég éber és kérlelhetelen voltam azokkal szemben, akik arra törekszenek, hogy fel­újítsák a kapitalisták és a földbirtokosok uralmának idejét, az elnyomás és a kizsákmányo­lás korát, akik egy tál lencséért hazánk szabadságát és függetlenségét az amerikai nagykapi­talistáknak és militaristáknak akarják eladni? Tudjuk _ mondotta Baét’ovanskjr főtitkár —, hogy vannak nálunk olyanok is, ' fk e szóra ,,háború'1, felemelik a fejüket, akik a legboldogabbak akkor, ha a levegőben a pus­kapor és a vér szagát érzik, mert ez számukra, legalább is ők úgy gondolják, az egyedüli út mindörökre elveszett gazdagságuk visszaszerzésére. És nagyon jól tudjuk, hogy a nép és ha­zánk ezen ellenségei, az angol-amerikai imperialisták zsoldjában álló ügynökök, a legelképesz. több és a valóságnak nueg nem felelő meséket terjesztik suttogó propagandával, hogy a nép, főleg a földműves népét figyelmét eltérítsék az építőmunkától, az állampolgári és hazafias kötelesség becsületes teljesítésétől. Ám a mi népünk öntudatos és a felszabadulásunk óta vég­zett építőmunka eredményei elég világosak és meggyőzők. Dolgozó parasztságunk látja azt az egetverő különbséget, ami az átkozott úri múlt és a békés, boldog építő jfclen között van. A Szlovákiai Kommunista Párt főtitkára azután rátért a falu, mezőgazdaságunk és föld­műveseink problémáira és kitűzte azt a célt, mely felé dolgozó parasztságunknak és az Egy­séges Földműves Szövetkezeteknek haladniok kell, hogy sikeresebben, bátrabban és gyorsabb ütemben haladhassanak a szocializmus felé. Beszéde eme részének legfontosabb megállapítá­sait ismertetjük az alábbiakban: Háromfélekép vesz részt öntudatos kis- és középparasztunk a béke védel­mében : 1. Nyíltan, tartósan és aktiven be­kapcsolódik a béke védőinek akciójá­ba, világosan és határozottan emeli fel hangját az imperialista támadók és azok háborús előkészületei ellen. 2. Kérlelhetetlenül harcol minden fel­forgató, minden rosszszándéku suttogó a nép boldogságának és a haladásnak ellenségei, a háborús uszítok és táma­dók hazai szövetségesei, az angol-ame­rikai imperializmus ügynökei ellen. 3. A szocializmus és az élet új for­máinak öntudatos építője falun; éniti és megszilárdítja a földműves szövet­kezeteket; becsületesen teljesíti polgá­ri és hazafias kötelességeit és ezzel is szilárdítja köztársaságunk erejét és hatalmát, amely hű és szilárd bástvája a világbéke, a demokrácia és a szocia­lizmus nagy táborának, amelynek élén a Szovjetúnió és a nagy Sztálin áll. Az idei aratás — a nemzeti aratás —, amely egész dolgozó népünk figyel­me és segítsége mellett folyt, a kis- és középparaszt számára néhány igen ér­tékes tapasztalatokat és okulást ho­zott. 5000 traktor, 1500 önkötöző dolgozott az idei aratásná* Az idei aratásban — nálunk eddig sohasem látott méretben — érvényre jutott a gépek munkája. A földműves saját tapasztalatából győződött meg, hogy a mezőgazdasági termelésben mi­lyen előnyt jelent a gépesítés, hogyan gyorsítja és teszi olcsóbbá az aratást a gépek használata, hogyan szabadítja meg a dolgozó földművest a fárasztó és nehéz robotolástól. Az idei aratásban Szlovákiában kb. 1.500 önkötözőgép dolgozott, míg tavaly csak 300-ra rú­gott az önkötözőgépek száma. De a gé­pek e magas száma sem volt elégséges és ezért 200 tagú csehországi brigád jött segíteni traktorokkal, önkötözőgé­pekkel. A traktorok száma elérte már az ötezret. A gépek a falvakon nagy és jó mun­kát végeztek. Azok a földművesek, akik eleinte bizalmatlanul viselkedtek a gé­pekkel szemben, amikor látták, hogy mily gyorsan és jól lehet elvégezni az aratást a gépek segítségével, tömege­sen ostromolták az állami gépállomáso­kat és az EFSz-ek bizottságait, hogy önkötözőgépeket és traktorokat kap­hassanak. Ezért a jövő aratásig jóval megnöveljük a mezőgazdasági gépek számát, hogy minden földművesünk ta­karékosan és magas hozammal dolgoz­hasson. Ezer szlovákiai község aratott közösen Az idén figyelemre méltóan megnö­vekedett azoknak a községeknek szá­ma, ahol az aratási munkálatokat kö­zösen és szervezetten, előre kidolgozott terv szerint végezték. Szlovákiában kb. ezer ilyen község volt, ebből több mint 650 községben műkdödik már az EFSz. A közös munkában több mint 50.000 ember nett részt körülbelül 100.000 hektárnyi területen, ami a tavaszi munkálatokkal szemben több mint 100 százalékos haladást jelent. A dolgozó-kü /•;.----- arató­paraszt itt is a saját tapasztalatából győződött meg, hogy csak a közösen szervezett mezőgazdasági munka teszi lehetővé a munka gyorsabb, olcsóbb és kisebb fáradsággal való elvégzését. Ezért minden kis- és középparaszt ér­dekében tovább kell fejleszteni és egyre magasabb fokra kell emelni a közös munkaformákat. Erre a legközelebbi kedvező alkalom az őszi földmunka lesz. Az idei aratásnál gyakorlati példák mutatták meg szemléltetően a kis- és középparasztságnak, hogy mily érté­kes a munkásosztály segítsége, hogyan válnak a mezőgazdaságunk kérdései az egész nemzet ügyévé, hogyan segítet­tek a patronátust vállalt üzemek és a munkásbrigádok a gépek javításánál, a terv kidolgozásánál, a közös munka megszervezésénél, a különböző techni­kai, számviteli és más problémák meg­oldásánál és az aratási munkák politi­kai előkészítésénél. Egészben véve meg lehet állapítani azt az örömteli fényt, hogy az aratás idei lefolyása még inkább megerősítet­te azt a kapcsolatot és szövetséget, amely munkásosztályunk és kis- és kö­zépparasztságunk között fennáll, még inkább összekovácsolta a dolgozó nép egységét, amely közös boldogságunk és előrehaladásunk legjobb biztosítéka. Leesett a hályog, eitünt a félelem Az idei aratás és cséplés legértéke­sebb eredménye azonban mégis az a lény, hogy az idei közös munkák során megszilárdult a szövetkezeti gondolat, hogy igen sok EFSz éppen az aratás és a cséplés előkészülete és elvégzése idő­szakában bővítette ki taglétszámát, megjavította tevékenységét, áttért az EFSz magasabb formáira. Egész vilá­gosan kitűnt, hogy úgy a gépi-, mint a közösen megszervezett munka nagy előnyeit legjobban az EFSz-en belül lehet felhasználni a kis- és középpa­rasztságunk érdekében. Az aratási és créplési munkálatok sikeres megszer­vezése során igen sok kis- és középpa­rasztnak esett le a hályog a szeméről, látva a szövetkezeti módszer szerint ünnepen «, - ’ -ben történt földművelés előnyét. Ezek va­lamennyien megszűntek bizalmatlanul viselkedni az EFSz-ekkel szemben, el­tűnt félelmük és az előítéletük, melyet az osztályellenség, főleg a falusi gaz­dagok, szándékosan és rossz szándék­kal keltettek bennök. A szembetűnő és elvitathatatlan elő­nyök azt eredményezték, hogy az ara­tás és cséplés befejezte után ezer és ezer kis- és középparaszt — látva el­avult kistermelésének kirivó elmara­dott voltát — jelentkezett az EFSz-be, hogy annak keretén belül, a közös munkával biztosítsa a magasabb ter­ményhozamot és az örömtelibb és bol­dogabb életét. Sok EFSz, amely eddig alacsony színvonalon dolgozott, elhatá­rozta, hogy a minta EFSz-ek meggyő­ző tapasztalatai alapján áttér a maga­sabb típusra: felszántja a mesgyéket és megkezdi a föld közös megművelé­sét. Szlovákia községeinek egyharmaäaban van már EFSz Az idei aratás azonban arról is bizo­nyítékot adott, hogy az EFSz-ek meg­erősödésével egyidőben növekedett a dolgozó földműves ellenségeinek — a falusi gazdagoknak — a gyűlölete és ellenállása általában az EFSz, de külö­nösen a magasabb fokra való áttérés­sel szemben. Szükséges, hogy ezt a kis- és középparasztok jól megértsék és az ilyen kuvikoknak, évszázados kizsák­­mányolóiknak és ellenségeiknek meg­adják a megfelelő választ, többek közt az EFSz-ek még merészebb, főleg a második és harmadik tipusu EFSz-ek építésével. Július 15-ig Szlovákiában az EFSz­­ek száma összesen 1091 volt, ami azt jelenti, hogy a községek összszámához viszonyítva azok 32.5 százalékában van már EFSz. Az előkészítő bizottságok­kal együtt 1.586 EFSz-ünk van; itt te­hát 47.3 százalékos az eredmény. Az EFSz-ek és az előkészítő bizottságok tagjainak száma megközelíti a 100.000. Az EFSz-ek közül Szlovákiában körül­belül 450 második és harmadik tipusu EFSz van, azaz olyan, amely elhatá­rozta, hogy a földet közösen műveli meg, és 145 olyan EFSz, amely meg­kezdte a tarlóhántásnál a mesgyék fel­szántását. De az első tipusu közös ve­tési tervvel rendelkező EFSz-ek száma is növekszik. Egészben véve az idei aratást és cséplést pozitiven értékelhetjük. Fal­­vainkban a mozgalmas termékeny és örömteli hangulathoz az az örömteli valóság is járul, hogy az idén egészben véve jó a termésünk. Hol követtünk el hibát? Természetesen komoly hiányok is mutatkoztak. Ezek közül a legsúlyo­sabb az volt, hogy nem minden EFSz dolgozta ki az aratási és cséplési mun­kálatok tervét, néhány EFSz pedig, amelynek meg volt ugyan a terve, nem végezte az aratást eszerint a terv sze­rint. Egyes helyeken az aratási és csép­lési munkálatokat közösen és tervsze­rűen végezték el ugyan, de anélkül, hogy kidolgozott költségvetési terv tá­masztotta volna azt alá, és emiatt az egyes tagokra eső kiadások kiszámítá­sánál nehézségek álltak elő. Voltak EFSz-ek, ahol a munkacsoportok — a rossz előkészítés és szervezés következ­tében — szétestek, de más hibák is fel­merültek. Az állami ‘ gépállomások munkájában is — bár összteljesítményükért köszö­net jár — igen sok hiány merült fel úgy politikai, mint szervezeti téren. Előfordult az az eset is, hogy előnyt nyújtottak a magángazdálkodóknak, sőt a falusi gazdagoknak is a szövet­kezeti tagokkal szemben. Az állami gépállomásoknak komolyan meg kell fontolniok ezeket a hibákat és határo­zott intézkedéseket kell tenni, hogy többé ne ismétlődhessenek meg. Komoly hiányt jelentett az a tény is, hogy a tarlóhántásnál veszedelmesen elmaradtunk és csak az esőzések után javítottuk meg részben ezt a hibát. Ál­lami birtokaink, EFSz-einknek és föld­műveseinknek tudatosítaniok kell, hogy mily nagy jelentősége van a tarlóhan­­tásnak a jövő évi termés szempontjá­ból! Mindezeket hibákat és réseket nem azért említjük, hogy siránkozzunk fe­lettük, hanem azért, hogy azokat közös munkával kiküszöböljük és helyrehoz­zuk, hogy okulást merítsünk belőlük a további munkánk számára. Mik most a dolgozó parasztságunk feladatai A jó termés és kormányunknak a kis- és középföldművesekről való gon­doskodása arra kötelezi őket, hogy be­csülettel teljesítsék beszolgáltatási kö­telezettségüket, és ezenkívül — mint a köztársaság öntudatos polgárai — lel­kesedéssel adják át a közellátásnak minden felesleges gabonájukat. Tisz­tességes földműves népünk legyen tu­datában annak, hogy ezzel megszilár­dítja köztársaságunkat és a béke nagy ügyét. A felvásárlás eddigi sikeres le­folyásával nem szabad megelégednünk és minden lehetőt meg kell tennünk, hogy a megállapított határidőn belül, sőt lehetőleg még korábban nemcsak a tervben megállapított mennyiséget vásároljuk fel, hanem ezt a mennyisé-

Next

/
Thumbnails
Contents