Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-07-02 / 16. szám

Ahol i e ‘ / folyik a munka, ott nincs egyéni mun ka mérés <ét érdekes példa az egyéni teljesítménymérésre - Jó munkaszervezés nélkül nincs eredményes verseny Termelőszövetkezeti csoportjaink munkaszervezete egyre határozottabb formát ölt. fakulnak a szocialista munkaszervezet legfontosabb egységei, a brigádok, a brigádo­don belül pedig gyors ütemben szerveződnek a munkacsapatok. További eredményt jelent — s nagy mértékben elősegíti a munkaverseny fejlődését, w egyéni felelősség érvényesítését —, hogy egyre több csoport keresi és találja meg s brigádon, munkacsapaton belüli munkaszervezés helyes módját. Vannak azonban hiányosságok, amelyek az egyéni verseny, a jó egyéni eredmények kibontakozásának útját állják. Különösen két munkaszervezési hiányosság gyakori. Az egyik az, hogy a tagok „sorban’’ dolgoznak. A másik ebből következik: nem egyénen, ként, hanem csoportosan mérik le a teljesítményt Mit jelent és miért jelent akadályt a ^so­ros”, a „darusoros’ munka? Az ilyen munká­nál a csapat tagjai az egymás mellett lévő sorokba állnak, közvetlen egymás mellé s együtt haladnak egészen a munka befejezé­séig. Ezt a munkamódszert sok csoportnál alkalmazzák, de számos csoport észre is vet­te ennek a hibáját. Rájöttek, hogy a ,,sor’’ megköti az embert A jobban dolgozó, szor­galmasabb tagok nem teljesíthetnek képes­ségünk szerint, mert ,,a sort nem szokás, nem illik felbontani, s a többieket nem lehet otthagyni”. A „sor’ tehát feltétlenül akadá­lyozza a gyorsabb munkát, a nagyobb telje­sítmények kiugrását, végeredményben tehát a munkaversenyt, a jobb terméseredmények elérését-De jár ezzel még egy súlyos hiba. Az, hogy a „sormunkánál” nem lehet vagy csak igen körülményesen lehet lemérni és kiérté­kelni az egyéni teljesítményt. Van egy-két munka, amelynél az egyéni lemérés így is lehetséges (szőlőmetszés tőkénkint), de az év folyamán művelésre kerülő növények legnagyobb részét „soros” munka után szin­te lehetetlen egyénileg lemérni. A termelő­szövetkezeti csoportok ezzel nem is vesződ­tek, hanem sok helyen a csoportos teljesít­ménymérést alkalmazták. Lemérték a munka, csapat egy vagy többnapi összteljesítmé­nyét, s az eredményt elosztották a csapat­tagok számával. Ez a módszer nyilvánvalóan helytelen, mert a szorgalmasabb jobban dolgozó tag ilyen mérési rendszer mellett éppen annyi munka. egysége-t kap mint a hanyagabb, vagy rósz. szabb munkát végző. A csoportos teljesítménymérés helytelen­ségére jött rá az egyik III. fokú szövetkeze­tünk, ahol a szőlőmetszésnél hiába igyeke­zett a csapat valamelyik tagja, hiába segí­tette ki a mellettelévőt, ugyanannyit kapott, i)£ J'za&.ad $&ÍcLinűv.<&ó iey.ciasiáddja Bojtos Géza (Rimaszombat) beszámolt hozzánk intézett levelében a CsEMADOK helyiszerveze­tének megalakulásáról. Beszámolójából néhány részletet szeretnénk az alábbiakban kiemelni: „Nagy Gyula megnyitójában hangsúlyozta, hogy C ttwald elnöknek és Pártnak köszönhetjük, hogy ma már a szlovákiai magyarság is szaba­don élheti a maga kulturéletét. Gonda János, a művelődési tanács kikiiltöttjei ugyancsak örö. mének adott kifejezést, hogy megtaláltuk to­vábbi művelődésünk útját. Boró Jenő, járási ma. gyár párttitkár elitélte a múlt sovinizmusát, amely éket vert a szlovák és magyar lakosság közé; a két népnek együtt kell haladnia a cialista holnap felé és közösen kell dolgoznia az ötéves terv megvalósításáért. Hasonló értelem ben beszélt Demeter Bálint, a CsEMADOK ke­rületi titkára is. A vezetőség megválasztása u­­tán a Helyi Nemzeti Bizottság elnöke emelke­dett szólásra, üdvözölte a magyar kulturegyi sülét megalakulását, rámutatva arra, hogy a dolgozó népnek kellett az államhatalmat keze be vennie, hogy országunk népe - nemzetiség­re való tekintet nélkül - elindulhasson a fele­melkedés útján.“ Béres V 'mos, (Budapest): Kérjétek szünidei gyakorlatra való felvételeket az alábbi címek nél: a )5sl. 84. majetky,n. p. Oblastné riaditef­­sfcvo, Bratislava, - olyan állami birtokokra, a­­hol kertészet, vagy szőlőművelés van, mint Pnbvoz, Kyetoslávov, Bumanová, áeliezovce- Salov; b) űstredná správa skolskych majetkov st.. polnohospodársky-ch skfil, Bratislava, Be­­neäovä 43 - olyan iskolai birtokra, ahol kertészet van, mint pl. Záblató-s, Sabinov, Beladice, vagy szőlőművelés, mint pl. Módra c) Povereníctvo pődohospodárstva, Bratislava, Bezrucová 7- a st. vyskumné ústavy valamelyik kertészeti üze­mihez, mint pl. Bratislava Prie^idza, Malá 'írna. Bognár Sándor (Csilizradvány) levélbeni kö­szönetét mond sisösorban Szabó Lászlónak ér ©sölle Zoltánnak, de egyben mindazoknak is akik hétköznapjaik nehéz munkája mellett ál­dozatot hoznak a kulturéletünk fejlődéséért és és a magyar kultúra terjesztéséért. Bognár Sán­dor köszönetéhez mi is csatlakozunk. Kécskei Kissling (Handlová): Hozzánk kül. dött lelkes levelét köszönjük. Jó szerencsét! N. K.X. (Bratislava): A nagyban termeszthető gyümölcsfajták jegyzéke most van revízió alatt. Néhány hét múlva közölni fogjuk lapunkban Kérjük türelmét. O. I. (Nyitra) Levelét áttettük az Állami Me­zőgazdasági Kutató Intézethez közvetlen elinté­zés végett. Választ onnan kap levelére. Tóth Károly (Nagysarló)): Köszönjük az ér­tesítést; a dolog így rendbe jön. mint gyengébben dolgozó társa. Más mun­kánál már kiküszöbölték ezt az igazságtalan és helytelen módszert- A borsókapálást már nem „sorban” végez­ték, hanem minden csapattagnak, akik a borsóban dolgozott, külön osztották ki a munkát Ugyanígy egyénileg bontották fel és mér­ték le a teljesítményt a paléntaültetésnél- Még feltűnőbb eredményt hozott az egyé­ni munkafelbontás, s az egyéni teljesítmény­mérés egy másik csoportnál, A csoport elnökének a szovjet kolhozok­ban szerzett tapasztalatai alapján már a ta­vaszi munkáknál alkalmazták az egyéni fel­bontást. összehasonlításképpen egy munka­csapat csoportosan, a másik pedig felbontva kiadott területen végezte a műtrágyaszó­rást. A, csoportosan, „sorban” dolgozó mun-A földműves raktárszövetkezetek dolgozó: abban az igyekezetükben, hogy teljesítsék azokat a feladatokat, amelyeket a felvásárló szervek elé a kongresszus tűzött ki, alaposar előkészültek a gabonafelvásárlás gyors el végzésére. S Z E N C A szenei földműves raktárszövetkezet dől dozói mindjárt a kongresszus után megtették az előkészületeket, hogy amint meg <ezd!ódik a cséplés hozzákezdhessenek a gabona fel vásárlásához. A felvásárlás kérdésevei fog lalkoztak az SzKP üzemi szervezetei és a ROH üzemi csoportjai is gyűléseiken, ame lyeken az alkalmazottak elhatározták, hegy a gabonafelvásárlás befejezéséneik időpontját járásukban öt nappal megrövidítik, vag/is szeptember 15-ig a felvásárlást befejezik. Valamennyi raktárt, amely rendelkezésükre áll, kitisztították és fertőtlenítették és rak­tárakat biztosítottak magukban a falvakban is. Arra az esetre, ha valamelyik faluban az időjárás miatt nedves gabonát vásárolnának fel, előre biztosítottak emeletes raktárakat, ahol a gabonát vékony rétegekben helyezik el Á felvásárlás síma lefolyását a szenei rak társzövetkezet felvásárlási és szállítási tervki. dolgozásával biztosította. A felvásárlási ter­vet összlangba hozták az EFSz-ek aratás’ és cséplési tervével. A gabonának a cséplő­géptől való elszállításával a földművesek megszabadultak a gabonának a padlásra és onnan vissza való hordásának munkájától. A terv kidolgozásánál az egész járást hét fel­­vásárlási körzete osztották. A községben fel. vásárolt gabonát a legközelebbi raktárba szállítják A raktárszövetkezet valamennyi felvásá'ló­­ja megkapja a beosztott község vagy körzet pontos felvásárlási tervét, amelyhez csatol­ják a földművesek és a beszolgáltatandó ga. bonamennyiség jegyzékét. A felvásárolt ga­bonamennyiséget a felvásárlók naponta je lentik a főraktárnak, A szenei raktárszövet­kacsapat egy nap alatt tagonként egy napi | átlagot teljesített. Azok közül a csapattagok | közül, akik 5 holdas parcellákra felmért te. | rületeken külön-külön álltak munkába, töb. | ben 300 százalékot is teljesítettek. Az egész | munkacsapat együttes teljesítménye pedig 1 túlhaladta a 200 százalékot. Ezt az eredményt | úgy érték el, hogy minden csapattag tőle | teihetőleg igyekezett, s három közülük a ké- f zi szórás új módszerét alkalmazta, (A zsáko- | kát pontosan ott helyezték el, ahol a műtrá- § gya kifogyott, s a szórásnál egy lépésre két | fogást szórtak be.) A meggyőző tapasztalatok nyomán a ta- \ gok maguk kívánták az egyéni munkafelbon- f tást, azt, hogy eljesítményüket egyénen- 1 ként, naponként mérjék le, valahány munká- f nél csak lehetséges. A felsorolt tapasztalatokból az tűnik ki, § hogy egyre több termelőcsoport ismeri fel f az egyenlősdizés hátrányait. Az egyéni mun- | kafelbontás, s az egyéni teljesítménymérés, I mint fejlettebb munkaszervezési módszer, I hatalmas lendületet adott a csoportok mun- | kaversenyének, különösen pedig az egyéni I versenynek. Bebizonyosodott, hogy a mun- I kának ez a módja nemcsak szervezeti félté- § tele, hanem gazdag forrása is a szocialista | munkaversenynek, termelésünk emelkedésé- I nek- T. I. I kőzetnek így pontos adatai lesznek a felvá- | sárolt gabona mennyiségéről. A jelentéseket \ összehasonlítva a tervvel könnyen megáHa- | pítják, hogy a felvásárlás hol késlekedik és 1 mindjárt közbeléphetnek.. A raktérszövetke- | zet gondoskodott arról is, hogy a gabona. | felvásárlás folyamatosságát ne zavarják a fa. | lesi gazdagok. Meg van azoknak a jegyzéke \ akik a múlt évben beszoigáltatási kötelezett- i ségüket nem teljesítették s az ez évi felvá I sáriásnál rögtön a cséplés befejezése után I megvásárolják tőlük a gabonát, hogy azt ne | rejthessék vagy adhassák el a fekete piacon j Elhatározták, hogy a felvásárlók jó káder- | jét nevelik ki, akikhez a földművevesek bi- § zatommal lesznek. A munkások soraiból ki. | választották a legtehetségesebbeket, ak két I az ezévi felvásárlásnál beosztanak az egyes felvásárlókhoz, hogy mellettük a munkába betanuljanak. A szenei járás valamennyi fel­vásárlója versenyezni fog a legjobb felvá sárló címéért, A szenei földműves raktál sző vetkezet pedig versenyre hívta fel a Brno kerületben, levő Hustopec gazdasági szövet­kezetét és a bratislavai kerület valamennyi raktárszövetkezetét NAGYSZOMBAT A nagyszombati földműves raktárszövet kezet is a legpéldásabb raktárszövetkezetek közé tartozik- Idejében megtett minden lé­pést a gabonafelvásárlás folyamatos és gyors biztosítására. A járás 45 községében w* év­ben a tavalyinál nagyobb termés várható és ezért a raktárhelyiségek nem elegendőek. Ezért azt a vágón takarmányt, amely eddig a raktárokban volt, a zavaréi takarmányké­szítőben összpontosították és ezáltal helyet gyertek a gabona számára. Már tavaly bizto. sítottak két raktárt a ŐSD-nél és további rak. tárakat biztosítanak magukban a községek ben. Az állami birtokok rnaguk gondoskod nak termésük elraktározásáról Minden községbe egy felvásárlót és egy oktatót küldtek, akik a felvásárlást helyben irányítják és ellenőrzik. Ezenkívül hat község — Megegyeltelek, nincs Hieb gondom rád! — Észnél legyen gazdiiram, ez egymagában nem elég! Ne sajnáljon tőlem háromszori kapálást, bőven meghálálom! Az ország déli részében szeptember közepéig 1 felvásárolják raktárszövetkezeteink a gabonát | GYÜMÖLCS KOCSO NYÁK KÉSZÍTÉSE (Vá/asz a hozzánk intézeti kérdésekre) Lapun«; múlt Heti számában részletezi;,: icmer. tettük a gyümölcskocsonyák általános készíté­si módját és foglalkoztunk az alma, körte és birskocsonya készítésével. Igen sok gyümölcs alkalmas gyümölcskocsonya készítésre és ezért további receptekkel szolgálunk olvasóinknak, - felhíva azonban a figyelmüket a múlt heti cik­künkre .ahol közöltük az általános tudnivaló­kat. Az alábbiakban csak azokat az eljárási mó­­dókat emeljük ki, amelyek az általános eljárá. soktól eltérnek. MÁLNAKOCSONYA A gyümölcsöt nyersen kisajtoljuk, a nyert levet átszűrjük és minden kilógram léhez 600- 700 gram cukrot téve főzni kezdjük ugyanazon eljárással, mint azt már a múlt héten ismertettük RIBISZKEKOCSONYA Vgyii csőt összezúzzuk, majd rövid ideig igen kevés vízzel, esetleg anélkül megfőzzük, azután átszűrjük és minden kg. léhez 800 -am cukrot adunk. A ribiszkéié nagyon hamar ko­csonyásodik, ezért készítésénél erre figyelemmel kell lennünk. Gyönyörű sötétpiros készítményt kapunk. KÖSZMÉTEKOCSONYA Ugyanúgy készül, mint a ribiszkekocsonya, csupán a hozzáadandó cukor kilógramonként 500 gram. A felsorolt bogyósgyümölcsök l főzése körül nagyon óvatosan kell eljárni, mert azok igen ha­mar kocE -,yásodnak. Kisebb mennyiségben renszerint 10-15 percnyi főzés elengendő. Hir­telen tűzön nagyobb edényben ezeknél rövi­­debb idő alatt is elkészülnek. SZAMÓCAKOCSONYA Egyedül ritkán szokás készíteni, mivel nem jól kocsonzásodik. Rendszerint egyhannad—fél­rész almaié hozzáadásával készíthető jó és szép szamócakocsonya. 1 kilógram léhez 400- 600 gram cukrot használunk. Ha almaié nem állna rendelkezésre, vagy ha valaki szereti a savanykás készítményeket, úgy a szamócakocsonya készítéséhez használható két. harmad—háromnegyed rész szamócalé és egyne­gyed_egyharmadrész ribiszkéié, mely esetben 600—700gram cukrot adunk 1 kilógram léhez. Lényerés céljából a szamócát nyersen présel­jük ki. KAJSZI ÉS ÖSZIBARACKKOCSONYA A csonthéjas gyümölcsök közül a kajszi- és őszibarackból is főzhető igen szép és Ízletes ko­­csonya. Ezeket a gyümölcsöket kimagvalás ti­tán kevés vízzel kell rövid ideig főzni, azután kisajtolni a levét leszűrni. Minden kilógram lére 300 gram cukrot számítsunk. A főzésnél le­gyünk igen óvatosak, hogy szép színű kocsonyát kapjunk. Legjobb vízfürdőn főzni, ami házi. eszközökkel úgy érhető el hogy egy nagyobb lábasba vizet öntünk és a gyümölcslevet tártál­­mazó kisebb lábast a forróvizes nagyobb lá­basba helyezzük, de úgy, hogy a vízzel körös­körül érintkezzék, A főzésnek azonban itt is gyorsan kell megtörténie. Felhasználhatók a befőzés alkalmával nyert héjak és hulladékok is. A hirtelenfőzés a szép kajszi- vagy ősziba­rack-kocsonya készítésének egyik főkövetelmé­nye. A főzésre rendszerint körülbelül 10 perc elegendő. NARANCSKOCSONYA Szép és ízletes kocsonya készíthető a narancs­ból- A narancsot meghámozzuk, az esetleg rajta­maradó héjrészektől megtisztítjuk és nyersen alaposan kipréseljük. A visszamaradt húsra egy­kevés gyenge cukros vizet önt vük és azt főzzük mindaddig, amig teljesen széjel nem fő, illető­leg amíg teljesen meg nem pultul, azután kipré­seljük. A kapott levet átszűrjük és egy kiló­gram léhez 800-1000 gram cukrot hozzáadva, kocsonyává főzzük. A narancshámozásnál vékonyan hámozzuk le a külső vékony héjat, azt apró csíkokra szele­teljük, .majd vízben, esetleg sósvízben alaposan kifőzzük, hogy nyers, keserű ízét tompítsuk, azután többször váltott vízben megmossuk annyira, hogy az utolsó víz már teljesen tiszta maradjon. Az így elkészített narancshéjat hoz. zá adjuk a már félig besűrített léhez és azzal tovább főzzlöí. ........... száméra Cegy politikai oktatót jelöltöK k'^ aki naponta meglátogatja körzetét és meggyőzi a földműveseket a gyors felvásárlás előnyei­ről. A raktárszövetkezet alkalmazottai utolsó gyűlésükön kötelezettséget vállaltak, hogy a gabona felvásárlását legkésőbb szeptember 20-ig befejezik. A raktárszövetkezet műhelyvezetője, luri. sics József*a raktárszövetkezet fióKraktársban hernyószerű szállítószalagot szerkesztett, amely a zsákokat a pótkocsiról egyenesen s raktárba szállítja- Taveíy ezt a sarkét Két, sőt három munkaerő vég»st®. További négy munkaerőt felszabadít as: a szalagberende­zés, amelyet Drevník és Benka készítettek, Ez a berendezés a zsákokat a raktárból egyenesen a kocsiba helyezi-A raktárszövetkezet dolgozói elhatározták, hogy nemcsak meggyorsítják a gabona fel­vásárlását, hanem kiküszöbölik a károkat és a felvásárolt gabona elértéktelenedéséi is A földművesekkel való érintkezéséig alkal­mával meggyőzik őket az EFSz keretében végzett közös munka előnyeiről ás ezzel a raktárszövetkezet minden alkalmazottja az EFSz propagálóra lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents