Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-08-06 / 21. szám
Bz isiin szú Miss ss mm Hogyan kel! kecelni a trágyát az istállóban és a telepen? Ha a? istállóból kihordott trágya kezelésben nem részesül, az ilyen trágya még terméscsökkenést is előidézhet Talán sehol sem követünk el mezőgazdálkodásunkban olyan sok hibát, mint a talajerő biztosítása és ennek különösen fontos része: a szerves trágyázás körül. A jól elvégzett agrotechnikai munka, a talajban levő tápanyagok feltárása, a talajélet fokozása, a műtrágyázás csökkentheti ugyan a szervestrágyázás jelentőségét, de növénytermelésünk további fejlesztése, termésátlagainak további felemelése szempontjából súlyponti feladattá kell most már tennünk az istállótrágya helyes kezelését és szakszerű felhasználását is. Az elmúlt években, de a folyó év száraz júniusában is megmutatkozott, hogy az aszály leginkább a humusz-szegény, erőtlen talajokon okozott kárt. Ezeknek a sovány talajoknak a vizfelvevö és tároló képessége igen leromlott, a talaj morzsalékos szerkezete még a jó. talajmunka mellett is nehezen tartható fenn. A ilyen talajokon a növény fejlődésében visszamarad és rossz terméssel fizet. Jó erőben lévő, humuszban gazdag és helyesen megmunkált talajban még a legszárazabb, legforróbb nyár sem okoz komoly aszálykárt. A trágya értékének egy része már az istállóban veszendőbe megy. Még a leggondosabb kezelés mellett is az istállótól a lessántásig elveszíti a trágya szervesanyagának 10—15 százalékát. Rosszul kezelve ez a veszteség eléri, sőt túlhaladja az 50 százalékot Különösen a növények legértékesebb tápanyaga a nitrogén illan el gyorsan a trágyából, főképpen a vizeletből, főbb millió veszteséget jelent ez országos viszonylatban. Az istálló padozata már olyan tegyen, hogy a híg ürülék a talajba ne szivárogjon be. Az állatok elülső lábai alatt Megfelelő ? döngölt agyag állás, de a hátulsó lá; alatti padozat már téglából vagy betonból készüljön. Az állatok faránál a kis lejtővel elkészített állások végén betonból vizelet levezető csatornát kell készíteni és a vizeletet az istállón kívül épített trágyalé kútba kell vezetni. Bőségesen almozzunk az istállóban. Ha van elég szalmánk, állatonként és naponkint 10—15 kg alomanyagot is felhasználhatunk, istállózott állatokra! 3—1 kg-t azonban mindenképpen tel kell használnunk. Ez a mennyiség feltétlenül szükséges az állatok száraz ürülékének a felvételére. A vizeletnek nagy részét ilyen gyenge almozással felitatni nem tudjuk, ezért különösen az állami gazdaságok és szövetkezetek több állatot magában foglaló nagyüzemi! istállóiban a híg ürüléknek csatornán keresztül való elvezetéséről és összegyűjtéséről kell gondoskodni. Ha a levezetésre nincs lehetőség, a vizeletet tőzegkorpával, pelyva, törek hulladékkal kell felitatni. A szalma nedvfelszívó képességét szecskázással fokozhatjuk. Naponkint kell az istállóból kihordani a trágyát a telepre. Különösen nyáron az istállóban hagyott trágya a meleg és levegő hatására igen gyorsan bomlásnak indul. A nitrogén elillanását a szúrós istállószag jelzi. A TRÁGYALÉ-KŰT Az istállóból kivezetett híg ürüléket olyan trágyalé-kútba kell vezetni, melyből sem a fenéken, sem az oldalán elszivárgás nincs. A híg ürülékből párolog el leggyorsabban a nitrogén, ezért a trágyalé-kutat fedéllel keli lezárni, a trágyalé tetejére pedig fáradt olajat önteni. Az így kezelt híg ürülék magas nitrogéntartalmánál fogva igen értékes trágyázási anyag. Közvetlenül is felhasználhatjuk olyképpen, hogy vízzel hígítva szántóföldre hordjuk ki, de a trágyatelepen is szétlocsolhatjuk Ennél az eljárásnál azonban nagyon vigyáznunk kell arra, hogy a tárgyaltminél kevesebbet érintkezzék a levegővel, mert a nitrogénbomlás annál erőteljesebb lesz. Semmiesetre sem helyes a locsolókannákkal való permetezésszerű öntözés, ehelyett inkább vedrekkel öntsük a trágyalevet a telepre. KEZELÉS A TRÁGYATELEPEN Régebben az volt a felfogás, hogy jó trágyát csak épített, beton trágyatelepeken lehet előállítani. Pedig nem a drágán megépített telep a fontos, hanem a trágya szakszerű kezelése. Ez pedig különleges trágyatelep nélkül, egyszerűbb körülmények között is megvalósítható. Ma már sokféle trágyakezelási rendszer van a korláttal körülvett és kifutónak használt teleptől kezdve a magasrakásos trágyakazlakig és a betonlapos kezelésig. Bármelyik módszert alkalmazzuk, Ügyeljünk azokra az alapfeltételekre, amelyeknek biztosítása nélkül jó trágyái előállítani nem lehet. Legnagyobb hiba, hogy az istállóbó: kihordott trágya legtöbbször semmiféle kezelésben nem részesül. Ktsébb-nagyobb kupacokban szárad a „telepeken“, szétkaparják a baromfiam, széttúrják a sertések. Az ilyen „trágya“ kikerülve a földre, csak a szalmával egyenértékű. Tápanyagban alig gazdagítja a talajt. Sőt a trágyázás után közvetlenül a szalmástrágya átalakulásához vizet és nitrogént von el a talajból. Az erjedés a telep helyett a talajban megy végbe és a baktériumok átmenetileg nitrogénhiányt idéznek elő- Különösen a tavaszi trágyázás esetén mutatkozik ez a nitrogénhiány a növények gyenge kezdeti fejlődésénél De száraz nyarak esetén még terméscsökkenést is idézhet elő a szalmásán kihordott, a talajt kiszárító trágya. A másik véglet, amikor a telepre ráfoiyik a csapadék és kilúgozza a trágyát. Sokszor látjuk az ilyen „kezelési eljárás ' mellett a tárgvalének a szétfolyását. Az Istállóból kihordott trágyát nyirkos állapotban tömöríteni kell. A trágya tápértékének a megóvása csak úgy biztosítható, ha a levegőt a kezdeti felmelegedés után minél jobban kiszorítjuk. A lazán hagyott trágya sok levegőt kap, erősen felmelegszik és értékes anyagaiból, különösen' a nitrogénből igen sokat elveszít. Ha a trágyát állatkifutós telepen, akolban kezeljük, az állatok által való tipratással érjük ei a tömörítést A kezelés mindössze abban áll, hogy a trágyát mindig tömötten és nyirkosán tartsuk. MAGASRAKÁSOS TRÁGYAKEZELÉSI ELJÁRÁS Kifutó nélkül egyszerű magasra&asós trágyakezelési eljárással is előállíthatunk rövid idő alatt jóminőségű trágyát. Teljesen megfelel trágyatelepnek egy betonlap, mely kissé lejt, a betonlap mellett épített trágyalékút felé. Az ilyen telepen a legjobb trágyakezeiési eljárás, ha a napi trágyamennyiséget a telep egyik sarkában 25—30 cm nedvfelszívó szalmára rakjuk négyszögletes tömb formájába és ezt a napi trágyamennyiséget erősen letapossuk. A mesterséges termékenyítési munkálatokat úgy a szakkörök, mint a parasztság részéről érthetően nagy érdeklődés előzte meg. Evek óta tartó vizsgálatok, majd a lovak mesterséges termékenyítésénél elért eredmények indokolttá tették ennek a bevált eljárásnak a szarvasmarhatenyésztésnél való alkalmazását is. A mesterséges termékenyítési eljárás abból a megfigyelésből ered, hogy a természet a hímállatokat igen bőséges, a szükségesnél hatványozottan sokkal több termékenyítő anyaggal látta el, Az eljárás lényege az, hogy a mesterséges úton nyert lemagzásból származó termékenyítő anyagot az állatorvos elosztja és azokat az ivarzó állatok mémébe jutatja. Az eljárás két nagy előnye, hogy minden állat állatorvosi ellenőrzés alá kerül — szükség esetén minőségi kezelésben részesül és jelentős számú apaállat megtakarításával jár. Míg természetes párosításnál S0 tehénre számítunk egy bikát, addig mesterséges termékenyítésnél kedvező körülmények^ között egy bika termékenyítő anyagával 600—800 tehenet termékenyíthetünk meg. Ez az eljárás lehetőséget biztosít arra, hogy csak a legkiválóbb apaállatokat alkalmazzuk a tenyésztésben és egy-egy vidéken, a nagyszámú utódok révén, egységes áXlatőLkmáwy alakul A másnapi trágyát rárakjuk az előző napira és amikor az egész rakás eléri a 60—70 cm magasságot, sekélyen földréteggel letakarjuk. Ezután tovább építjük a további trágyarakásokat az említett 60—70 cm magasságig a telep területének, vagy egyrészének a felhasználásáig. Később, a már befedett rétegek fölé újabb trágyaréteget rakunk mindaddig, amíg a maga3építésű kazal eléri a 2—2.5 m. magasságot. A kazalt ezután beföldeljük. Az építés közben, különösen az alsó tömbök építésénél a taposást nem szabad elmulasztanunk. Ezzel az eljárással aránylag igen rövid idő alatt teljesen jól beérett trágyát nyerhetünk. Lényegében ehhez az eljáráshoz hasonló a betonlapos trágyakezelési eljárás is. Itt a földelés helyett naponkint a trágyarakásokat betonlapokkal fedik be. Ez a betonlap egyrészt pótolja a letíprást, másrészt megvédi a trágyát Országszerte elég gyakran fordul elő, hogy egyes tehenek az ellést megelőzően pár nappal, esetleg egy héttel lefekszenek s nem hajlandók fölkelni. Az állatoknak egyébként jó a közérzetük, esznek, legalább is kezdetben. Ennek a kórformának a zavartalan közérzés melletti tartós fekvés úgyszólván egyetlen látható tünete. Ennek megfelelően ezekben az esetekben „ellés előtti megfekvés“-ről beszélünk. Fontos tudnunk azt, hogy a betegség majdnem mindég rosszul táplált öreg teheneken és sovány előhasi üszőkön mutatkozik. Olyan vidékeken, ahol a rossz termés miatt csak gyengén tudnak takarmányozni, sokszor tömegesen jelentkezik ez a bántalom. A betegség okait tekintve két csoportot különböztetünk meg: 1. Az ellés előtti megfekvés valamely más elváltozásnak a tünete. Ha az állat az istállóban — különösen aszfalt, ki, s ezzel lehetőség nyílik az ivadékkutatásra. Magyarországon ezidöszerint már mesterséges termékenyítő fiókállomások működnek. Ezek a fiókállomások termékenyítő anyagukat postán vagy vasúton kapják, megfelelő hőpalackok ban és a termékenyítési munkát a helyben lakó állatovos végzi. A termékenyítési körzetbe bevont községekben rendszerint a volt bikaistállót alakítják át termékenyítő helyiségekké. A megter mékenyítést végző állatorvos gépkocsival látogatja a községeket és az előkészített ondót magával viszi. A meddőség rendkívül nagy elterjedése miatt természetes fedeztetésnél legfeljebb 50—55 százalékos vemhességet érünk el. A mesterséges termékenyítési eljárás ezt a vemhességi százalékot lényegesen felülmúlja. A községek háztartásánál a bikatartás komoly megterhelést jelentett. A mesterséges termékenyítés bevezetésével azonban ez a kiadási tétel elesik é* a felszabaduló összeg állattcnyészti sünk további fejlesztésére felhasználható. összefoglalva a mesterséges terme kenyítésl eljárás előnyeit, megállapíthatjuk, hogy az eljárás igéynbcvételével állatállományunk számbeli és minő ségi gyors feljavulása várható és kiki! ■ szöbölhető a természetes párosításnál esetleg fellépő fertőzési lehetőség. a kiszáradástól és az értékes tápanyagok elpárolgásától. De ha nem is végezzük el ilyen szakszerűen a trágyakazal építését, már az is hatalmas lépés lenne a jobb trágyakezelés felé, ha aránylag igen csekély munkával a trágyát szakaszonkint 2— 2.5 méter magasságban összeraknánk és a rakás magasságának elérése után leföldelnénk. Természetesen az összerakás alkalmával a taposásról nem szabad elfeledkezni. Az ily összerakott trágya nem szárad ki és az esők hatására sem lúgozódik ki. A trágyatelep, vagy magas rakásos trágyakazal helyét vízhatlanná kell tenni és árnyékos, széltől védett helyre kell építeni. A magasrakásos trágyatelepet — ha trágyalékútat nem építettünk — kis árokkal kell körülvenni és az ebbe belesaivárgott trágyalsvet törekkel, polyvával kell felitatni és időközökben a trágyatelepre felrakni. Jóminőségű trágyát minden különleges befektetés, trágyatelep építése nélkül, csupán kellő gondossággal és igen kevés munkatöbblettel is elő tudunk állítani. Ez a csekély munkatöbblet bőven megtérül abban a humusztöbbletben, amelyet a jól kezelt trágyában növényeink számára megőrzünk. V. I. vagy betontalaj esetén — megcsúszik, könnyen csípőizületficamot, rándulást szenvedhet, eltörhet valamely végtagcsontja, ennek megfelelően nem tud felállni. Ügyszintán fekve marad az állat, ha a csülkei valamilyen fájdalmas megbetegedésben szenvednek stb. 2. A betegség a vemhességgel függ össze. A betegség általában azzal kezdődik, hogy az állat helyén tipegve áll, föltűnően sokat fekszik s a fölkelés nehezére esik. Ebben a kezdeti szakban az étvágy és a kérődzés normális lehet. Az állat többizben megkísérli a fölkelést, de^ hátulsó lábaira nem tud fölállni. Végül is abbahagyja a meddő kísérletezést és végleg fekve marad. Egy-két napi fekvés nem ad okot as aggodalomra, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy kellő ápolás esetén az állatok 8— 10 napi fekvemaradást is kibírnak. Ha az ellés ez alatt az idő alatt bekövetkezik, a beteg a szülés után 1.—2 nappal feláll. Az orvoslást tekintve a beteg jó elhelyezése első és legfontosabb feladstunk. Meg kell ugyanis akadályoznunk, hogy felfekvések keletkezhessenek. Ennek érdekében — ott, ahol homok van — bőséges mennyiségű homokot szólhatunk az állat alá, 20—30 cm vastagságban. A homokot szalmával is helyettesíthetjük. _ Ha a tehén sokáig fekszik bal oldalán, a felfekvéseken kívül fel is fúvódhat. Szabálynak tekinthetjük azt, hogy az állat rövidebb ideig feküdjék balmint jobboldalán. Ennek megfelelően az állatot naponta többször át kell fordítani, azonban sohasem a hátán (méhcsavarodás veszélye), hanem hasán, lábain. Időnként, ha látjuk, hogy az állat próbál fölállni, megkísérelhetjük a fölkeltést. A fölkeltés a lábak köré vezetett kötél segítségével történik úgy, hogy a kötél szabad végét meghúzzuk (ábra). Ott, ahol esetleg függőágy áll rendelkezésre, fölhasználhatjuk az állat lábontartására, de kizárólag csak abban az esetben, ha valamennyire állni tud. Ellenkező esetben az állat hasát érő tartós nyomás komoly emésztési zavarokat okoz. Nagyon fontos, hogy a beteg étrendjét állapotának megfelelően állítsuk össze. Ne etessünk állatainkkal ilyenkor sok szálas takarmányt, hanem nyújtsunk nekik naponta többször abrakot, esetleg ivós formájában, amellett kevés jóminőségű szénát, de főleg lucernát, a jó emésztés és a könnyű bélsárürítés érdekében. Nagyon jó hatású, ha az állat farizmait naponta többizben bedörzsöljük kámforszesszel és utána jól lecsutakoljuk. Abban az esetben azonban, ha a legcsekélyebb gyanúnk van arra nézve, hogy az állandó fekvés csak tünete valamely más bántalomnak, azonnal hívjunk szakembert, aki megfelelő beavatkozással. vagy gyógyszerrel segít íz állaton s biztosítja a szülés normális lefolyását. Q. Mesterséges termékenyítés az aüatcHomany számbeli es minőségi gyors feljavitasara Mi ai aka a tehén ellés előtti megfekvéséneiá? Ha a tehén sokáig fekszik bal oldalán, fel is fuvódhat és ezért az állatot naponta többször át kell fordítani Megfekvő tehén felkeltése kötéllel . Ll ,, a-
