Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-07-30 / 20. szám
Járja földműves If ü!«Söilségünk a Szovjetuniói Látogatás a kolhozokon, szovhózokon, allamí gépállomásokon — A küldöttség megnézte a világhírű vladímírí lótenyésztést és a karajevoí tehenészetet — Tizenhatezernél több liter tej egy tehéntől Míg az imperialisták egyre szemérmetlenebbül készülnek a háborúra, míg Koreában amerikai bombák hullanak a békés lakosságra, míg Olaszországban és Franciaországban csendörsortüzek dördülnek a jogaikért harcoló munkásokra, parasztokra, addig a béke Szovjetunió vezette táborának minden tette, minden lépése a béke ügyét szolgálja. A béke táborát erősíti az a csehszlovákiai földműves küldöttség is, amely most a Szovjetuniót járja, soha nem tapasztalt élmények, soha nem álmodott. tanulási léhetőségekkel. Azon a vonaton, melyen elutaztak nem halálgyáros „diplomaták1 ‘ vagy álcázott célokkal utazó imperialista bizottságok ültek, hanem becsületes dolgozó parasztok. Nem azért utaztak, hogy újabb, alattomos támadást készítsenek elő a béke, az emberi jogok ellen, mint az amerikai „küldöttek“, hanem azért, hogy lássanak, tanuljanak nagyon sokat és mindazt, amit htjukról hazahoznak, országunk felvirágoztatására, a szocializmus építésére, a béke ügyének szolgálatára, a béke táborának még erősebbé tételére használják fel. Elmentek, hogy körülnézzenek a megvalósult szocializmus országában, megnézzék a világ legfejlettebb mezőgazdaságát és bőven merítsenek a szovjet kolhozok, szovhózok, állami gépállamások hatalmas tapasztalataiból, tanuljanak azok munkamódszereiből, eredményeiből. A Szovjetúnió segítségét, közvetlen támogatását nem most érzi először dolgozó parasztságunk, nem most van először alkalmunk, hogy közvetlen tapasztalatok alapján tanuljunk a szocializmus hős megvalósítóitól. Járt már ezelőtt is csehszlovák földműves küldöttség a Szovjetúnióban, a mostani út jelentősége azonban még nagyobb, mint például a tavalyi volt. Tavaly ilyenkor mi még csak a legelején tartottunk mezőgazdaságunk szocialista átalakításának. A tavalyi küldöttek sokszor még csak a kívülálló kíváncsiságával, az idegen szemével néztek mindazt, amit láttak és így természetesen kevesebbet is tanulhattak. Azóta azonban felmérhetetlen fejlődés következett be mezőgazdaságunkban. Azok * a dolgozó parasztok, akik elindultak akár gépállomásokon, vagy állami gazdaságokban dolgoznak, akár az EFSztagjai, belekóstoltak már a szocializmus építésébe. Tudják, mik azek a bajok és nehézségek, amelyek ezerszer láthatták —, hogyan támad az építés ellen a reakció, tudják, hogyan gátol-, ják a fejlődést azok, akik még nem értették meg az idők szavát és látták azt is, milyen szervezési és technikai problémák merülhetnek fel építés közben. Egyszóval küldötteink tudják már az ábécét, most már tudásukat kell tovább fejleszteni. A Szovjetúnióban járó földműves küldöttség útjáról egyébként legutóbb ez a jelentés érkezett: Az egyik csoport, amelyet Anton Volavka, az Állami Tervhivatal elnökének helyettese vezet, két napot Jurjev Polszkij városában töltött. A földműves küldötteket mindenütt szívélyesen fogadták, így pl. az „Avantgarda“ gyár alkalmazottai tiszteletükre búcsúünnepet rendeztek, amelyen fellépett a gyár ének- és táncegyüttese. Július 18-án reggel Volavka miniszterhelyettes csoportját Gavrilov Poszackij állomáson a lakosság barátságosan fogadta. A csoport azután meglátogatta az állami méntelepet, amely híres a vladimiri lótenyésztéséről. A méntelep igazgatója, A. M. Zupkov megismertette a küldöttséget az intézet történetével, valamint rámutatott további feladataira. Megmagyarázta, hogyan nemesítik a lovakat Micsurin tanításának elvei szerint. Megismertette a vendégeket a gazdasági állomással és megmagyarázta nekik, hogyan segít az állomás a kormány rendeleté szerint a kolhozoknak. A küldöttségnek bemutatták a legkiválóbb vladimiri csikókat és fajállatokat. Azt is megmutatták, milyen eredményekkel járnak a nemesítési munkálatok. Gavrilov városában a küldöttség részére ünnepi ebédet adtak. A város vezetői és a Párt kerületi bizottságainak küldöttei beszédeikben a csehszlovák néphez érzett mély barátságukat hangoztatták. A csehszlovák küldöttség vezetője megígérte a szovjet vendéglátóknak, hogy a csehszlovák földművesek teljes mértékben kihasználják a Szovjetúnióban szerzett gazdag tapasztalatokat a szocializmus gyorsabb és energikusabb építésére a csehszlovákiai falvakban. Az állami gazdaságok dolgozóinak csoportja lcarajevói szovhozt látogatta meg. A küldöttséget melegen fogadta a Párt kerületi bizottsága gazdasági osztályának, valamint a Körzeti Szovjet elnökségének kiküldötte és Vecsinkiu, az M. N. szovhoz igazgatója; végül S. I. Steiman tudós, a Szocialista Munka Hőse, Maurer Gyula csoportvezető köszöntőbeszédében tolmácsolta a csehszlovák nép üdvözletét a szovjet népnek és hangoztatta, hogy Steiman tudományos munkáját és az egész szovhozi kollektív életet Csehszlovákiában nagyon jól ismerik és magasan értékelik. A küldötteknek megmutatták aztán a legjobb fejősteheneket. Elővezették a Ka.tya és Opitnyica nevű teheneket, amelyek 2 év alatt külön-külön több, mint 110 ezer liter tejet adtak. Groza tehén az 1949. évben 12.947 liter tejet adott és ma naponta körülbelül 60 litert ad. Kvetya tavaly több mint 12 ezer liter, Poszlusnyica 300 nap alatt pedig 16.267 liter 3.92 százalékos tejet adott. A küldöttség tagjait legjobban a borjak tenyésztése érdekelte. Bemutatták a marhák mesterséges megtermékenyítését is. A küldöttség eltávozása előtt meglátogatta még a kórházakat, az iskolákat, a kultúrházakat és a szovhoz dolgozóinak lakásait. Aztán a küldöttség megtekintette a szovhoz város folyamatban levő építésének terveit. A küldöttség tagjait csodálattal töltötte el a szovhoz alkalmazottainak lelkes munkakedve és építőtörekvése. Daubek Bohumil képviselő csoportja megtekintette Koszta Csetagurovo gép- és traktorállomását. A gépállomás vezetője megismertette a küldöttséget a munka szervezésével. Este a csehszlovák küldöttség tiszteletére ünnepséget rendeztek. Vasárnap a küldöttség megtekintette a dzsaudzsikaui vízvillar.yceiepet, a város mögötti pionír játszóteret, valamint az oszetyini nemzeti múzeumot, ahol megismerkedett az őszét történelemmel. Este színielőadást nézett meg a küldöttség. A színházban lelkes tapsvihar közepette virágokkal ajándékozták meg 'a küldöttség tagjait. $2cskeíiBÍM?8,elí Csehszlovákiában m burgonyaboggá?- veszedelem leküzdésére A burgonyabogár-veszedelem, amelyet az imperialista háborús uszítok aljas módon idéztek elő, a múlt hetekben fenyegette a kis- és középföldműveseink munkájának eredményét és egész dolgozó népünk közellátását. Államunk valamennyi dolgozója bekapcsolódott a burgonyabogár elleni harcba. Ebben a harcban, amikor az általunk előállított vegyszerek és permetező eszközök nem bizonyultak elegendőnek, ismét a Szovjetúnió sietett segítségünkre, 1947-hez hasonlóan, amikor a nagy szárazság idején biztosította dolgozó népünk élelmezését. A Szovjetúnió mezőgazdaságunknak a leghatásosabb vegyszerekből többszáz vagont szállít és ezzel a burgonyabogár elleni harcban nagy technikai és szaksegílscget nyújt nekünk. A segítség keretében a legjobb szovjet szakemberek külön csoportja érkezett hazánkba repülőgépen, hogy kis- és közép földműveseinknek hathatós segítséget nyújtson az amerikai imperialistáktól olv aljas módon földjeinkre szórt burgonyabogár kiirtásában. Dr. Machacka földművelésügyi miniszterhelyettes üdvözlő beszédében a következőket hangsúlyozta: Szívélyesen üdvözlöm önöket Öuris elvtárs földművelésügyi miniszter nevében és köszönetemet fejezem ki a szovjet kormánynak és önöknek azért az igazán testvéri segítségért, amelyet a burgonyabogár elleni harcban nyújtanak. Bizonyára tudják önök, hogy egész népünk, valamennyi tömegszervezetünk vesz részt ebben a harci akcióban. Jóllehet földműveseink éppen most végzik közösen az idei békearatást és takarítják be a termést, nem feledkeznek meg a veszélyről és közösen harcolnak az amerikai bogár ellen. Ebben a harcunkban — éppúgy, mint az 1947 évi szárazság idején — a nagy Szovjetúnió siet segítségünkre. Hiszem, hogy az , önök hathatós segítségével a burgonyabogarat sikerrel kipusztítjuk és így meghiúsítjuk irányuló amerikai kísérleteket. A szovjet szakemberek munkacsoportjának megérkezésé után a ruzyni repülőtérre hat speciális szovjet-repülőgép érkezett további szakemberekkel, akiket a Szovjetúnió küldött segítségül a burgonyatermés és dolgozó népünk élelmezésének biztosítására. A Polikarpov típusú repülőgépek nagyon beváltak a németek elleni harcban a nagy Honvédő Háború idején. Most segítségünkre jönnek az amerikai imperialisták gonosztevő szándékainak meghiúsítására. „Itt Csehszlovákiában éppúgy fogunk dolgozni mint otthon a Szovjetúnióban" — mondják a szovjet repülők. „És repülőgépeink, amelyekkel a fasiszta kártevők ellen harcoltunk, ezt a harcot is győzelmesen harcolják majd végig az amerikaiak aljas törekvései ellen". JEelesz, JXaéyféewes es Zem&lén a királyhelmvoi járás három leginbb EFSz-e A királyhelmeci járásban az arátást június 23-án kezdték meg és a tervszerűen folytatott aratási munkálatokat július 10-én 10.26b hektáron befejezték. A legjobb község, amely a tervet minden téren betartotta, Lelesz volt, ahol kilenc csoport dolgozott, itt a gyűjtést és a cséylési munkálatokat is tervszerűen végezték. A kulákck és a spekulánsok az EFSz munkáját meg akarták gátolni, azonban az államvédelmi közegek közbelépése meghiúsította a nép ellenségeinek nép- és államellenes tevékenységét. A leleszi EFSz 580 hektárnyi földterületen az aratási munkákat 10 nap alatt végezte el és hektáronként 30—32 mázsa hozamot értek él. Lelesz után Nagygéres község következik, ahol a falu dolgozói négy csoportban hajtották végre a nyári munkákat. Az egyik csoportot úgy állították össze, hogy az csak kulákokból állt. A munkaeredmény az volt, hogy míg a kis- és középparasztokból álló munkacsoport teljesítménye 500-on felüli kereszt volt, a zsirosparasztokból állók csoportteljesítménye 200-nál több kereszt volt. Nagygéresen a földművesek elhatározták, hogy az EFSzek harmadik típusát vezetik be. 238 ha saját szántóföldjükön a mesgyéket már fel is szántották és a földhöz jön még a szövetkezet tulajdonát képező 115. hektár. A királyhelmeci járásban a harmadik helyre most, Zemplén község került, ahol a közös aratási munka nagy siker jegyében zajlott le s a szövetkezetesek a harmadik típusra tértek át. Ez a szövetkezet még újkeletű, de a jól szervezett gépmunka s a már bevezetett egységes vetési terv elősegítette, hogy rövid idő alatt áttérjenek az EFSz harmadik típusára. Hogy gyorsabban, bátrabban és jobban építhessék ki a járásban a szövetkezeteket, az egész járás területén bevezették a versenyt. A leleszi szövetkezet ezenkívül versenyre hívta ki mindazokat a második típusú szövetkezeteket, amelyek Szlovákiában működnek. A királyhelmeci járás nagy lépéssel jutott előre a szocializmus építésében. Kilenc községben felszántották a mesgyéket. 11 községben szeptember elsejével a kis- és középparasztok a szövetkezet első típusára térnek át és további 15 községben bevezették az egységes közös vetési eljárást. Kilenc községben már folyik a tarlóhántás, minden községben 10 hektáron keveréket vetnek, hogy a szövetkezet tagjainak állatállománya részére a télen elegendő takarmány álljon rendelkezésre. Söprűnk a sajái házunk élőit Ahogy Leleszen harcol a dolgozó nép és építi nagyszerű jövőjét, ugyanúgy Szlovákiában az üzemekben és városokban és magában az e. gész hazánkban, a népi demokratikus Csehszlovákiában is dolgozó népünk az új világot építi. De nem mindenütt beszélnek az új emberek, nem mindenütt tervezhetnek új életet, nem mindenütt tárgyalhatnak egységles vetési tervekről, nagyüzemi gazdálkodási rendszer bevezetéséről a dolgozó földművesek. Az imperializmus országaiban és az amerikai kapitalisták elnyomatása alatt sínylődő országokban erre nincs módja a dolgozó népnek. Az imperalista fenevadaknak nincs nyugtuk azóta, hogy a dolgozók kezükbe vették nálunk és a többi népi demokratikus Országban a hatalmat. Megtámadták Kóreát, hogy megakadályozzák a kóreai nép nyugodt, békés életének fejlődését. A béketábor frontjának harcától nem lehet elkülöníteni földműveseink harcát. Az imperi-''ista fenevad aljas tettére válaszunk nem lehet más, mint munkahelyeinken mindenütt , így a faluban is bebizonyítani, ogy a szocialista termelés formája jobb, mint a kapitalista gaz. dálkodás. A rai éltető erőnk a béke. Számum'era a háború embertelen rombolást jelenti. A falusi életben a mesgyék mindig az egyenetlenkedések, a békétlenségek szítói voltak. A mesgyék felszántása a szocialista mezőgazdasági termelés bevezetésével, annak fokozásával és kiszélesítésével a béke ügyét szolgálja. Ez olyan hatalmas és hathatós fegyver lesz kezünkben, amellyel megtudjuk akadályozni hogy háborúba vigyék a világot. Építő munkának vannak azonban még mindég ellenségei. Az ellenség közé számít az is, aki a kevert ajkú vidéken a nemzetiségi kérdés fegyverével akar operálni. Kik azok, akik ezt a kérdést használják fel uszítás céljára? A magyar dolgozónak nem ellensége a világ egyetlen dolgozója sem és így természetesen sem a cseh, sem a szlovák dolgozó- A reakció használja ezt fel aljas céljainak elérése érdekében. A mi válaszunk az0nban, hogy mi ezt a reakciót felszámoljuk és a reakció elleni harcot saját sorainkban fogjuk végrehajtani. A magyar közmondást fogjuk alkkalmazni: Mindenki söpörjön a saját háza előtt. Mi, magyarok, a magyar kulákság el. len indítjuk a kérlelhetetlen harcot, amit pedig a szlovákságnak kell elvégeznie a saját reakciójával szemben azt bízzuk a szlovák elvtársakra, mert a szlovák elvtársak ugyanolyan következetesen fogják azt végrehajtani, mint mi. (Részlet Fábry István Leleszen mondott beszédéből.) i r En, egyszerű parasztember- üzenem . . . Kertész vagyok. Szeretem a hatalmas kiterjedésű kolhozkertünket, ahol minden almafa, min. den málnabokor, minden szőlőfürt a hozzám hasonló kolhozparasztok munkájának és szerető gondoskodásának eredménye. Szeretem szülőföldemet, melyet a szovjet emberek szabad munká. ja alakított át, s amely most hatalmas kertként virágzik. Szeretem ezt a földet, ahol az emberiség történetében először győzött a szocializmus. Az angol—amerikai reakciósokat dühöngésre kényszerítik a Szovjetországnak és a népi demokrácia sikerei. Az imperialistákat megrémíti a világ népeinek hatalmas és legyőzhetetlen mozgalma a béke, a demokrácia és a szocializmus érdekében. Az imperialisták újabb háborút akarnak kirobbantani és atombombájukat akarják az egyszerű emberekre rászabadítani. Ez azonban nem következik be! Nem azért gondozzuk kertjeinket, újítjuk fel földjeinket, hogy bombák szántsák fel! Nem azért neveljük gyermekeinket, hogy egy újabb véres háború áldozatai legyenek. Elég erősek vagyunk, hogy megragadjuk az angol— amerikai háborús uSzítók biinös kezét és visszatartsuk azt. Mi nem akarunk háborút, de nem azért, mint. ha gyöngék volnánk. Erőnket, a szovjet nép erejét ismeri az egész világ. A háborús megpróbáltatások esztendeiben éppúgy megmutatkozott,mint a békés építés éveiben. Nem akarunk háborút, mert szívünk és törekvésünk szerint békés emberek vagyunk, olyan emberek, kiknek legfőbb céljuk a dolgozó nép javára folytatott építőmunka. Tudjuk, mennél eífidményesebb a munkánk- annál boldogabb lesz életünk. Ennek az életnek megteremtéséért nem kíméljük erőnket. A Béke Hívei Világkongresszusa állandó bizottságának felhívása az atomfegyver betiltásáról, megfelel a szovjet nép gondolkodásmódjának és törekvéseinek, ezért írják alá kolhozparasztjaink, az egész szovjet néphez has0nlóan, a legnagyobb lelkesedéssel, egy emberként, ezt a felhívást. Én, egyszerű szovjet parasztember üzenem a béke minden hívének, folytassátok minél tevékenyebben és minél szélesebb fronton a békeharcot. Az igazság és az erő a mi oldalunkon van.! Fjodor Vanyavkin, a tambovi kerület Lenin kolhozának kertészagronómusa.
