Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-07-30 / 20. szám

Az ország minden részéből boldogan jelentik: «■ gép ciöníő síikért araloM A kassai kerületben 56 község téri áí a magasabb szövetkezeti típusra A kassai kerületben tavaly niég csak 59 legújabb típusú önkötözőgép dolgozott, és körül­­önkötözőgép lépett münkába és a mult' bét végémunkdját elvégezni, ugyanakkor az idén 210 belül 1200 hektár területen kellett az aratás lg 16.000 hektáron végezték el a rájuk bízott r" ~ datokat. A kassai kerületben működő 186 Egységes Földműves Szövetkezet közül 111 szö­­. -ezet elfogadta a szövetkezet vezetősége által terjesztett üzemi tervet. 56 községben a második, illetőleg a harmadik típusra térnek át, 9 k --ben már el is végezték a mesgyék fel­­szántását. 1-1 Egységes Földműves Szövetkezetben . “is. é$ középparasztok már közös istállók­­ban tenyésztik az állatállományt és az előírt tejkontígenst a közös istállókban elhelyezett te­henek tejtermeléséből látják el. Hasonlóképpen jó eredményeket mutattak fel az itteni szövet, keze wk a kontigensek telsesítésével is. Ezek az említett tények kellőképpen bebizonyították a falusi dolgozóknak, mit jelent a közös munka. látásra előnyös, mely ezt az akciót mie­lőbb akarja lebonyolítani, hanem a gazdálkodókra is, mert ezáltal hama­rább jutnak pénzhez és megszabadul­nak a tárolás által előállott veszteség­től- A gyors beszolgáltatással földmű­veseink bebizonyítják, hogy Köztársa­ságunk ió polgárai. A jövő évi terv elkészítése A jó gazda mindjárt az aratás után tervet készít az elkövetkező gazdasági évre. Beszolgáltatási kötelezettsége tel­jesítése után első gondja legyen a szö­vetkezet tagjainak a tarlóhántás gyors keresztülvitele, valamint a tarlótakar­mány minél nagyobb területen való be­vetése. Vonatkozik ez különösen a déli járásokra, hogy ezáltal emeljük a hiá­nyos takarmánytermelést. Földműve­seinknek és szövetkezeteinknek már most kell gondoskodniok minőségi ve­tőmagvak beszerzéséről. Már most kell megszervezzünk saját vetőmagunknak nemesített vetőmagra való kicserélé­sé \ valamint tisztítását és csírázását. Kis- és középparasztjaink százezrei írjak alá a földnek meggye nélkül való megmunkáláséra, szolgáló üzemtervet. A földnek mesgye nélkül való kosos megmunkálására vagy közös gazdái ko­dásra való áttérésnél elsősorban gon­doskodni kell a közös szántók helyes kijelöléséről és a helyes vetési terv ki­dolgozásáról. Az EFSz segíts ,;*re ’ön­nek a műszaki csoportok, agronó.nok és földmérők, akik a földművelők se­gítségével kidolgozzák a követ gazdasági tervet és kijelölik a szántó­kat az egyes vetemények közös beveté­sére. Elsősorban is gondoskodni kej^ a mesgyék felszántás áró!, munkacsopor­tok megszervezéséről, a szövetkezetek III. típusánál a normák bevezetéséről, az állatállomány összpontosításáról, de úgy, hogy minden tagnál legalább egy tehén és egy borjú, két sertés, juh és aprójószág maradjon. A szövetkezetek igen fontos feladata az őszi munkála­tok tervének előkészítése és a munka­­csoportok megállapítása a határban ki­jelölt szántók részére. Már most gon­doskodniok kell a szükséges trágya­mennyiségnek idejében való biztosítá­sáról, valamint jóminőségű veteményes megszerzéséről. Azoknak az EFSz-ok­­nek, amelyek a gazdálkodás magasabb fokára térnek át, szerződést kell köt­niük az állami gépállomásokkal és ily­­módon gondoskodni állandó traktorista brigádokról. 'MiiMHimmtmuiiiiimtmutiiittHim Felemelő kultúriinnep Nagy ünnepe volt az elmúlt napokban a loson­ci kulturéletnek. A Párt járási vezetőségének védnöksége alatt a CsEMADOK helyi szerve, zcte nagyszabású kultumap keretében helyezte el Sándor emléktábláját arra a házra, ah- egykor a nagy magyar költő lakott. A helyiszervezet tagjai az apátfalusi Pofán» fuvózenekarának hangjai mellett vonultak fel az ünnepélyes aktushoz, A ház, melyre az emlék- Szovjetunió zászlaja mellett ott volt valameny­­nyi népi demokratikus ország zászlaja, mintegy jelképezve, hogy a halhatatlan magyar költő mindazok költője volt, akiknek drága kincsük a szabadság. Magát az emléktáblát vörös lepel borította. Nagy István helyi szervezeti elnök üdvözlő szavai után az állami és a szovjet him. misst játszotta el a zenekar. Tóth Gyula, a besz­­tereebányai Kerületi Nemzeti Bizottság ’túr. eh"’ . mondott ünnepi beszédet, a nagy költő foradalmi tevékenységét. Ezután Kissling kerületi párttítkár magyar nyelvű bo­s'’ódé következett. Ssázöt éve annak, hogy Pe. tőfi Losoncon járt és ennek a 105 évnek törté­netére utalt beszédében. E beszéd után lehűlt a vörös lepel a hatalmas közönség tapsvihara közben. A táblán ott állt a felirat: „Itt időzött 1945-ben Petőfi Sándor-'. Kazáiy Vendelln szlo. vakul szavalta el Petőfi „Szabadság“, De&ák SáiT.’.- r pedig magyarul „Egy gondolat bánt er-.-nn.ot“ c. Petőfi verset. Végül at« Károly, a CSEMADOK központi szervező titkára lépett a mikrofon elé. A béke jegyében folyik le ez az ünnepségünk is — mondotta _, mely egyben igazolja a népi demokratikus államunk nemze­tiségi politikájának gyakorlati valóságát; a magyarság egyenjogúságát. A gyönyörű ünnep­séget az Internacionálé zárta be. A délelőtti ün­nepséget délután a CsEMADOK losoncl szerve, zetének zászlóavatása, este pedig a CsEMADOK kulturestje követte. Mind a két alkalommal zsúfolt volt az a hatalmas kerthelyiség, ahol a kulturesemények lezajlottak. A szlovákiai ma­gyar kulturélet munkásai a szocialista kultúra zászlaja alatt terjesztik a kultúrát és ennek le­hettünk boldog tanúi a losonci felemelő ünnep ségek során is. sramniu A nagypakai parasztok a Földműves Szö­vetkezet vezetése alatt megszervezték a közös munkákat és öt arató csaporttal arattak. Az aratás nem ment olyan gyorsan, mint ahogy tervezve volt és a gépeket sem lehetett teljesítőképességüknek megfelelően kihasználni, mert egyízben a keile .tűéi va ta rabb kötözöspár gát kaptak,amivel csak nagyon nehezen tudtak boldogulni és így többször előfordult, hogy a gépek félnapra is ki estek a munkából- A nagy­­. paksiak türelmetlenkedtek a kényszerű las­súság ellen, de tény, hogy az aratást így is ha marabb végezték el, mint azelőtt és az aratás nehéz munkájával nem kínozták magukat az emberek. Éppen ügy. az aratást, a hordást is közös munkával végezték. Hét csoport végezte a ga­bona behordását, mindegyik csoportban 5—6 fogattal A csoportos hordással Jobban kitudják használni Igaerők teljesítőképességét, így je, ient-ös mértékben meggyorsították a bordás! munkálatokat, úgy tervezték, hogy a csépiét rögtön a kocsikról végzik, de ezt a tervet nein tudják a hagypakaíak végrehajtani, mert az­­udvarok annyira ezükek és keskenyek, hógyha bent áll a cséplőgép, akkdr a gabonával megra. kort koéíi nem tud beállni. Ezért hát előbb asz ‘tagokba hordták a gabonát, és a cséplést nar házsorjában végezték. A Nagypakai Földműves Szövetkezet, áttér a harmadik típusú szövetkezeti formára Három 9 hektáros paraszt kivételével a község össze* dolgozó parasztja tagja a szövetkezetnek. Hiba, hogy öt 1—2 holdas munkás kisparaszt nem tagja még a szövetkezetnek, Ez az öt em­ber Bratislavába Jár dolgozni, Azt mondják, nem azért nem lépnek be a szövetkezetbe, mint­ha annak ellenségei volnának, hanem úgy gon. dolják, hogy ők az iparban dolgoznak, kévé: földecskéjüket pedig az otthon maradt család megműveli, „nem számít, bent vannak-e a szö­vetkezetben, vagy nemu. Ez az álláspont tel­jesen helytelen, mert éppen ezeknek a munkás kisparasztoknak kell a leghathatósabban támo­­gatniók a földműves szövetkezeteket. IffiDBODSEDI A zselizí Járásban a nagysaxlöi EFSz verseny. . kihívására 11 EFSz jelentkezett. Az aratási munkálatokban folyt versenyt ver. senybizottság bírálta meg az egyes EFSz-ekben elért eredmények alapján. Az eredmények ki­­elégítőek és azt mondják, hogy az EFSz kls- és közép földművesei teljes mértékben megértet, ték a versenyezés jelentőségét. Az első héten, azaz július 9-től 15-ig a zselizí Járásban a leg­jobb BFSz-ek közé tartozott a nagysallói- tőrei és damásdi EFSz. Az eredmények részletes ki értékelése után a damásdi EFSz-ne' Ítélték az elsőbbséget, mert 343 hektár gabonát 6 nap alatt learatott. Az aratásban négy önkötöző, két kaszálógép és tiz csaportban U8 munkaerő vett részt. A gépek és munkaerők átlagos nap teljesítménye 88.5 hektár. Ez a szép eredmény azt bizonyítja, hogy a damásdi EFSz,ben az aratási munkát nagyon jól szervezték meg. így a damásdi EFSz az aratás második hetében, az az július 17-től 22-ig méltán lett Újrr birtokosa a vándorzászlónak, melyet ünnepélyesen adtak ál. Az ünnepségeken a Szlovák Földművesek központi bizottságának a kiküldötte Dobrota is résztvett, aki hangsúlyozta, hogy a Szlovák Földművesek Egységes Szövetségének vándor­­zászlaja a legjobb teljesítmény szimbóluma. Az EFSz elnöke, J. Velk£ elvtárs, a vándor­­zászló átvételénél a kővetkezőket mondotta: „Tudatában vagyunk annak, bogy a dolgozó nép jobb holnapjáért dolgozunk. Ebben a, meggyő­ződésben végeztük az aratási munkákat la, hogy minél előhb hetakarítsuk a termést a mezőről és hogy Így dolgozó népünk élelmezését .bizto­sítsuk.“ «naans» A Párt és a Szlovákiai Földművesek Bgysé ges Szövetsége bizottságának kiküldöttei adtál át a farkasdi EFSz-nek a vándorzászlót, ama lyet az EFSz a járás legjobb cséplést eredmény« ért kapott. A zászló jelképezi, hogy Farkaiul község a szocialista gazdálkodás új útjára tért Az EFSz vezetőségének kötele «égé, hogy to­vábbra is biztosi »iák az EF3z sikeres munka. ját a falu összes irts- is közép Cb1 um üreseinek közös építő munkájával. A vándorzászlót viharos taps mellett az EFSz elnöke vette át, aki megígérte, hogy a zászlót minden igyekezetükkel megőrzik a köz­ség kis- és középföldmfíveseinek birtokában. A jelenlévő fölművesek lelkes tapssal válaszoltak. Az ünnepi gyűlést egybekapcsolták a kóreai nép melletti békefelhívással és a megjelent la­kosság névaláírásával erősítette meg a határo­zatot, amely szerint a hékeszerető dolgozók kö­vetelik a háborús kísérletezés megszüntetését ét, erősen hisznek abban, hogy a, békéért folyó harcból a Szovjetunió által vezetett béketábor kerül ki győztesen. «mmm» A rakotyásl földművesek Június 15-ig a né mesócsai EFSz tagjai voltak. Július 15-én önál­ló EFSz-et alakítottak 116 taggal. Előkészítet­ték a tervet az aratási munkákra. 31 fölműves négy dolgozó csoporttal dolgozott. Az aratási munkákat két önkötöző és három marokszedö géppel végezték el .137 hektár gabona leara. tását 8 napra tervezték. A munka jó megszer­vezésével és az állami gépállomások segítségé Vei az aratás idejét két nappal megrövidítették Még az aratás elkezdése előtt a szövetkeze minden tagja aláírta, az EFSz harmadfokú mun karendjét. A cséplést a terv szerint 18 nap alatt kell bevégeznlök-Ez a munkaidő azért Olyan hosszú, mert i eséplési munkákra csak egy gép áll rendelkezi Bükre, amelyhez legalább 22 munkaerő szüksé­ges. Ez elég sok, ha figyelembe vészük,hogy c szövetkezeti tagok rendelkezésére összesen csak SÍ munkaerő áll. A gabonát egyenesen a cséplő géptől elszállítják mégpedig a búzát Rsktárszö vetkezetbe, mely a nemzeti iskolában van, a gabona többi részét a nemesócsai raktárszövet­kezetbe. A földművesek kötelezték magukat hogy az előírt gabonamennyiséget, augusztus 30. ig leadják. A tarlóhántást tüstént a cséplés befejezése után elkezdik, mégpedig mesgyék nélkül. A járási vörös versenyziszló a csö­­löS2tőiek birtokában van, mivel legha­marabb végesték el az aratást, majd az est követő gabonabetakarítási munká­latokat. A terv szerint a cséplést még mult kedden akarták befejezni, do a gépállomástól olyan felületesen megja­vított traktorokat kaptak a cséplőgép hajtására, hogy azok többet álltak, mint üzemben voltak és így hasztalan volt az igyekezet a cséplést csak csü­törtökön tudták befejezni. A beszolgáltatásra előirt gabonát a csölösztőiek rögtön a cséplőgépről ssállitoták a. raktárszövetkezetbe. A cséplés megkezdése előtt a csölösztői parasztok a gabonabeszolgáltatást 5 százalékkal túlteljesítik, de ezt a köte­lezettséget is túlteljesítették Diliansz János négyhektáros kisparaszt 800 kg búzával és 200 kg rozzsal, Hidasi János háromhektáros kisparaszt pedig 200 kg rozzsal több gabonát adott le az előírá­son felül. A községben elvégezték mér a tarló­szántást is. A csölösztői földműves szövetkezet áttért a második típusú szövetkezeti formára. Két reakciós paraszt kivéte­lével a község valamennyi földművese tagja a szövetkezetnek és 6 hektár ki­vételével az egész határ a szövetkezeti tagok birtokában van. A dunaszerdahelyi járás Felsőpatony községében a közös aratási munkák so­rán 147 ember dolgozott, akiket 6 mun­kacsoportba osztottak be. Ezek a csc­­oortok egymás között versenyeztek. Jagony István csoportja 10 nap alatt 73,5 hektáron aratta le a gabonát, ami 50%-ős teljesítmény. Drtina iBtván csoportja ugyanezen idő alatt 65 hek­táron aratta le a gabonát, a harmadik helyre Gergely Valentm csoportja ke­rült 62 hektáros teljesftménnyel. A ké­zi kaszáló csoportok közül Zsemle Vin­ce, Sidó Vince, Tóth Vince csoportjai érték el a legjobb teljesítményeket. Ezek a csoportok naponta 1.5 hektáron aratták le a gabonát és rakták össze. Az aratás után mindjárt megkezdték a tarlőhántást ée a cséplést. Már az el­ső 25 vagon kicsépelt gabonából 17 vagon gabonát leadtak a Földműves Raktárszövetkezet raktáraiba. Az aratási, eséplési, tarlóhántási példás közös munkát és a terménybe­­szolgáltatási kötelességek teljesítését a kerületi versenybizottság is értékelte és július 15-én a járási képviselők át­adták a kerületi vándorzászlót a felsó­­patonyi EFSz-nek, amely most a szö­vetkezeti épület felett leng. A felsőpa­­tonyi szövetkezeti tagok és lakosok büszkék erre a kitüntetésre, amelyet becsületes munkával szereztek. *mmm Bodza község (íugymegyeri járás) földműve­sei még a mult év novemberében elhatározták, hogy megalakítják az EFSz előkészítő bizott­ságát. Az előkészítő bizottság jő munkát vég­zett. Ez év januárjában már 52 tagot szerzett, az EFSz számára. Azután hozzálátott a tavaszt közös munkák előkészítéséhez. Ezt azonban a szövetkezeti tagok bizalmatlansága miatt Csak 8 hektáron tudta megvalósítani. A tavaszi mun­kák elkezdése után ? többi EFSz tag is csakha­­mar meggyőződött a közös munka előnyeiről. Elhatározták, hogy az aratási és eséplési munká­kat már mindannyian közösén végzik el. Tíz munkacsoport két önkötözö segítségével hat nap alatt 50 hektár gabonát lekaszált. Ezzel a tervezett aratási időt két nappal megrövidítet­ték. Tüstént az aratás befejezése után megkezd, ték a csáplést, három cséplőgéppel. Hogy a ga­bona beszolgáltatási kötelezettségüket is pél­dásan teljesítsék, rögtön a cséplőgéptől elszállí­tották a gabonát a FRSz raktárába, XBSEffll Gömörben a kis- és középföldműve­sek 98 munkaerővel, 11 csoportban, 425 hektár kalászost arattak le, mun­kájukban segítségükre volt négy Öu­­kötözőgép, amelynek segítségét az ara­tás megkezdése előtt a falusiak nem akarták igénybe venni. Amikor azon­ban az első nap látták, hogy az önkö­tözőgép napi teljesítménye 3--4 hek­tár gabona learatása volt és az önkö­tözőgép költsége naponta négyszázöt­ven koronát tett csak ki, rögtön meg­változott a kis- és középparasstság vé­leménye a gépekről. Így azután a gé­pek segítségével a 11 napra tervezett munkát hat nap alatt végezték el. GOMÖRIIORKA Azóta, hogy Gömörhorkán a gyár­ban alkalmazott munkás-földművesek bekapcsolódtak az EFSz-be, a szövet­kezeti élet is egészséges fejlődésnek indult. Az aratási munkálatokat a fa­luban közösen végezték el és 210 hek­tárnyi kalászost közösen arattak le. A munkát megszervezték és a tervek szerint hajtották végre. Az állami gép­állomással szerződést kötöttek, amely négy önkötözőgépet biztosított a. gö­­mörhorkai EFSz részére és így sikerült az aratási munkálatokat 12 nap alatt elvégezni. A gömörhorkaiak a munkát csoportokra osztva végezték, 16 mun­kaerő a gépeket szolgálta ki, míg azo­kon a területeken, ahol ma még az ön­kötözőgépet felhasználni nem tudják, 32 kaszáspár végezte az aratási mun­kát. A cséplést két géppel folytatják, e hó 20-án kezdték meg és a tervek szerint 12 nap alatt végzik le. A be­szolgáltatást a szövetkezeti tagok egy­ségesen hajtják végre. A cséplőgéptől a gabonát azonnal a földműves raktar­­szövetkezetekbe szállítják be és a ga­bonafeleslegeket, ami idén különösen jelentős, mert Gömörhorkán kiváló termés mutatkozott, a földművesek ugyancsak azonnal beszolgáltatják. A gömörhorkaiak az idei aratási munká­latok során meggyőződtek a gépi mun­ka előnyeiről, de egyúttal meggyőződ­tek arról is, hogy a gépeket csak akkor lehet teljes mértékben kihasználni, ha áttérnek a nagyüzemi gazdálkodásra és azért a szövetkezetesek Gömörhor­kán úgy határoztak, hogy az ősszel rá­térnek az egész községre kiterjedő kö­zös vetési eljárás bevezetésére, hogy így minél jobban kihasználhassák a gépi erők segítségét.

Next

/
Thumbnails
Contents