Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-12-24 / 41. szám
tmSaálktm&tá 7 1850. d*e*mber 24. jé ér«l afetesíi a isafvar kormány a „kéÜaki" munkások földjéért tH«m eredményes munkái végerni ccm ex üssmbon, sem a földön« - írja egy földjét az áilarr.riak felajánló mag, &r munkás A iaa^y.T.nwsaá?i lapok ic^LI’iezn-k Pák ősi Mátyásnak a bányásanapok IkiSából elmondott beszédével, amelyben a kí'.Inlrfgá?* kérdésé*« is szólott. Rákosi Mátyásnak ez a teszáds az úgynevezett „ipari földművesek“ vagy „épí' safeidiaöveRok" kiMben nagy viszfcangra talált és utána sriba jelentkeznek mittler dolgoséit, hagy eet a kétlakiságot megszüntetve kizárólag vagy az «arban, vagy pedig a földművelésben keresik további r élhetésüket. A Népjava közli Szlczák Istvánnak, a magyar pamuíipar ssgctlmunkásának kii vétkéül nyilatkozatát: lioat, hogy bee.diám a földet, érz'ím ipzán, hogy milyen tehertől szabaduläjn meg. Már hosszabb idő óta foglalíjztaim azzal a gondolattal, hogy így, az jeágon keresztül, írok az elvtársa rnak. Először ez akkor jutott eszembe, mikor Rákosi Mátyás ama beszédét oljasrfevrr, melyben a kotlaki dolgozókról zólt. Most pedig azt olvastam a lapokon, hogy a minisztertanács nagy kedozményeket biztosít az ipari munká;«k, bányáiHok és közlekedési alkalma©ÍK» k résüére a földbeadáaeal kapcsodban. Én a magyar pamutgyárban .olga®am, mint sagódraunkás. Kisn me- Mteségteen nőisem is van 5 hold föl- Amikor Rákosi Mátyás, elvtárs - játékosán felirvta a figyelmet a '.ki dolgozókra, akkor döbbentem á, julajdocJtéppen, hogy mi is az a gátä k&rülmóny, amely nem tesz teljes rejti munkássá az tizemben. Hajnalban fél háromkor kelek és volttal járok be az üzembe dolgozni, íéluté», mikor haaakerülők, holt fáradom látok hozzá földem jnegműveléséaa. Pihenésre vagy szórakozásra soha am jutott időm. Vasárnaponként látásál-vakuláaig kapáltam vagy arattam. A sabadidőm alatt sem tudtam pihenni, l*z«n minden percemet lekötötte a meed munka. Érthető, hogy nem tudtam redmányí« munkát végezni sem az :r«nben, sem pedig a földön. A rossz aűvelóe következtében a földből jövő aasjon helyett inkább ráfizetéseim vélik. Gyakran előfordult, hogy a szánárt nyári keresetemből kellett fedezni. l fuvaros mindég akkor jött szántani, nu&or a saját földjét már megművelte, iff időben Hm tudtam felszántani a Sídet, aminek az lett a következménye, agy sok esetben gaz és dudva termett, tákosi elvtárs útmutatása nyomán feljjártkyttam a földemet az államnak, így nsflsrztirmek a földdel kapcsolatos gendaim. Több idő jut a pihenésre és szóraisatáara. Most, hogy megszabadultam a sisooBAk számító földtől, érzem igéén, milyen nagy teher volt ez részems az üzemi munkáknál. Sokkal több :andot fordíthatok a termelésre és így aíjesítmónyeim bizonyára emelkednek vájd. Szeretném a levelemben felhívni asonló gondokkel küzdő szaktársaimiak, vessék le a múlt rendszer régi átkát, hce4 körömézakadtáig ragawk-vlnak a földhöz és úgy — ahogy én — induljanak el az új úton. * * + A fenti levelet egyben okulásul is közöljük. Nálunk, Csehszlovákiában, ahol az ipar nagy munkáshiányban szenved, különösen helytálló ez a kérdés és ugyancsak nagy jelentősége van mezőgazdasági szempontból is. Sok esetben akadályozzák mezőgazdaságunk nagyüzemi gazdálkodását a munkás-földművesek földjeinek széttagoltsága, mert nem tudják bevezetni az egységes vetéstervet, tekintve, hogy munkásaink még mindig ragaszkodnak a kis földjükhöz. Népi demokratikus rendszerünk biztosítja az ipari dolgozóknak a rendes megélhetést, tehát egyáltalán nincs szükség arra, hogy a dolgozó ipari munkáján kfvül mezőgazdasággal is foglalkozzék, mert így egyik munkahelyén sem végezhet tökéletes munkát. így áll a kerületek versenye A kaa»aí karzat éti a legjobban a szlovákiai kerületek között Az őszi munkák kerületek közti versenyében változatlanul Ceské Budőjovice áll az első helyen. A szlovákiai kerületek közül a kassai kerület harmad k, az eperjesi kerület ötödik, a besztercebányai kerület 10-ik a nyitrai kerület 15-:k, a bratislavai kerület 16-ik, a zsolnai kerület pedig 17-ik. Ez a kerületi rangsor a december 13-ig végzett munkákat vette alapul. A fenti időpontig 8 olyan kerülete volt az országnak, amely az őszi vetési tervet 100'--rn elvégezte. Ezek között van a kassai, eperjesi és a besztercebányai kerület is. A mély rántást egvetlen kerület sem teljesítette 100%-ban és a legjobb eredménnyel a vezető Ceské Budéjovice kerülete rendelkezik, melynek 99.6%cs a tervteljesítése. A szlovákiai kerületek közül december 13-ig a nyitrai kerület 98.7, a bra•' tfe-iavai kerület 98-4 és a zsolnai kerület 97.1%-ban teljesítette a vetési tervét. Mélyszántásban a kassai kerület vezet 98 2%-os teljesítménnyel, míg a legkisebb százaléktól iosítménye a bratislavai kerületnek van 80.2%-kal. Országos viszonylatban december 13-ig 99%-ra végeztük el az őszi vetést é- f0%-na a nv'L-szántást. Szlovákiai viszonylatban 99.1%-ot mutat a vetési- és 87.2 %-ot a mélyszántási terv teljesítése. Az EFSz-ek fokozoll támogatását fdíi'3 a L'20iz£Ü Bízd! sáfoktél a belügyi msgbizoft A Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi teljes ülóaón Dr. Okáli belügyi megbízott a Nemzeti Bizottságok legközelebbi feladatairól beszélt. Beszédében foglalkozott az Egységes Földműves Szövetkezetek támogatásával is és ezzel kapcsolatban ezeket mondotta: Az EFSz-ck építéséből a Nemzeti Bizottságoknak jelentősen ki kell venniök a részüket és nemcsak a kerületi, hanem főleg a járási Nemzeti B’zottság&knsk, ahol már eddig is száz és száz kiváló funkcionárius szívós, kitartó munkával segített az EFSz-ck megalakításában Pártunk vezetésével. Ott, ahol a Fárt hathatós vezetésével a Nemzeti Bizottságok bekapcsolódtak az EFSz-ek építésébe, figyelemreméltó credményebst értek el. Ez főleg Dél-Szlovákia járásaira vonatkozik, Galántára, Dunaszerdahelyre. Somorjíra, síb. Természetes, hogy nem az összes járási Neml25 koronát fizetett az alsószeli EFSz minden munkaegység után Az alséeesli EFSz — mint általában a legtöbb EFSz — nem rendelkezett lég tapasztalattal a munkanormák terén és ezért valahogy az volt a helyzet, tőgy az Őaai munkák befejezéséig nem tudták a szövetkezet tagjai, hogy vajai mennyit kapnak majd egy munkaegység után. Éppen ezárt az egész év foywnén arm törekedtek, hogy e?y hektár megművelésének a költségei a lehe- 5 legminimálisabbak legyenek és ->zzel az egy m un k a egy s é gr e eső rész lehetőig minél nagyobb légy an. A műnk»terv saerint 63 ha földet kellett bevetniük, két ha földről betakaítiHU a burgonyát, 38 ha-ról a cukorrépát és 197 ha-on elvégezni a mályszánást. Ezeket az őwi munkákat 35 munkaerővel 130 munkanapra tervezték, A > muifckiu»«»s«erveséssel november közepére elkészültek az őszi munkákkal s 31 napot megtakarítottak. Ezzel természetesen megnőtt a munkaegységekre sé ésaaog is és minden ledolgozott munkaegységért 125 koronát fizetett a szöetfeawt. Az őszi munkák bofeje-zése után a szövetkezet hozzálátott az egész évi runkák ekzámolásálxoz. Végleges eredményt ugyan cí k január első napjaira kapnak — a h’aottaertéaek értékesítése után —, de vannak már olyan .'Avttioowtí tagok, »kiknél a végleges elszámolást már most meg lehetett ejsni. így pl. Pancsa Gyula március közepétől november közepéig — tehát 8 hóap alatt — mindössze 177 napot dolgozott és ezalatt 233 és fél munkaegyséei Manett. Minden munkaegységért 80 korona előleget kapott, tehát összesen aajóaam 18-009 koránét. A mostani éwé*i elszámoló -nál a ledolgozott munkagységek után még több mint 11.000 koronát kro !.t, ami azt jelenti, hogy az mlített 8 hónap alett több mint 29.000 koronát keresett. Természetesen nem ’atreza Gyula jut majd a legtöbb jövedelemhez a szövetkezet végleges elszừdáséaAl, sB«rt több olyan auövetfoweti tag i-s ven, p.lri jóval túlteljesítette ■ancaa Gyula 233 és fél munkaegységét. Minden mun1 ■ ’■* n+'n 1"5 koroa jór minden 'zöve+v^etj tagnak. ?hnd -n'-'n^k annyi jövcJelem jut, amenyyát «talfteceftt, illetve aháíiy muakasgységr-t szerzett. zotí Biaettcágok értették meg szinte történelmi feladatukat az EFSz-ek építésében ég sok Nemzeti Bizottság nem veit rósüt ebben az örömteli építésben. Már maga az a tény, hogy Szlovákiában több mint 700 magasabb típusú EFSz van és hogy most a téli hónapok folyamán is számos EFSz áttér a magasabb típusra, azt jelenti, hogy a Nemzeti Bizottságoknak az EFSz-ekről való rendszeres gondoskodásukat fokozniok kell. Ezután D. Okáli belügyi megbízott rámutatott arra, hogy most a legfontosabb akciók a termelési feladatok és az állati termékek felvásárlásának szétirása, továbbá a szövetkezeti istállók adaptációs akciójának gyors befejezése. Ezért a Nemzeti Bizottságok felelősségtelje« feladata az, hogy ezekbe az akciókba teljes erővel bekapcsolódjanak és minden nap a legnagyobb figyelmet szenteljék EFSz-e'nk lelkiismeretes gazdálkodásának. Az adminisztratív és pénzügyi rend és a munka normalizálásának bevezetése az EFSz-ek legnehezebb feladatai közé tartoznak. Nemzeti B’zottságamknak. főleg a járási Nemzeti Bizottságoknak, amelyek már kiépíteették vagy jelentős mértékben megszilárdították a mezőpazdasági előadó osztályaikat, e nehéz feladatokra rendkívüli figyelmet kell fordítaniok. Fábry István jelenlétében aktivit tartottak a nagymegyeri járás magyar dolgozói Nagymegyeren december 17-én összeült a járás magyar munkásságának, dolgozó parasztságának és tanítóságának aktívája, amelyen a dolgozók megtárgyalták a szocializmus gyorsabb ép'tésénsk kérdéseit falvainkban. Az aktíván, amelyen resztvettek a szlovák lakossál küldöttei is Fábry István elvtárs, az SzKP Központi Bizottsága titkárságának munkatársa mondott beszédet. Vázolta a jelenlegi nemzetközi helyzetet és a szocializmus építésének sürgős kérdéseit. Beszéde után megindult vitában a falvak és üzemek számos dolgozója szólalt fel, majd az aktíva határozatot fogadott el: 1. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a falun meggyorsítsuk a szocializmus építését, hogy járásunk falvaiban megerősítsük az Egységes Földműves Szövetkezeteket. Ahol még szövetkezet nem működik, ott minél előbb megszervezzük. 2. A beszolgáltatási kötelezettség szétírását azon jelszó alapján szerezzük meg, hogy adjanak többet a gazdagok. 3. A jelenlévő tanítók minden erejükkel azon lesznek, hogy a leghathatósabb segítségei nyújtsák a falusi kis- és középparasztságnak az EFSz-ek építésében. 4. Az aktíva résztvevői ígéretet tesznek, hogy a tél folyamán mindannyian eSy-egy előfizetőt szereznek a szocialista sajtónak. Előfizetőket szereznek a „Tartós békéért, népi demokráciáért“, a „Pártélet“, az tíj Sző, Szabad Földműves és a Szakszervezeti Közlöny részére. 5. Erősíteni fogjuk szeretett Pártunkat, Csehszlovákia Kommunista Pártját és támogatjuk munkájában a ROH-ot, a CsISz-t, az Asszonyszövetséget és a Szovjetbarátck Egyesületét. Hegyen javítják a szikes talajt? A szikes talaj nagy gondot okoz a növénytermeléssel foglalkozóknak. Száraz időjárás esetén a szikes föld betonkeménységüvé válik, arasznyi széles, mély repedések keletkeznek rajta — ha pedig nedves az időjárás, a szikes föld pépes, járhatatlan. Szikes földjeink egyrésze alkalmatlan a mezőgazdasági művelésre. Még a jobbindulatú szikes föld is — ha még s sikerül nehéz és fáradságos munkával megművelni és bevetni — legfeljebb 3—4 mázsás gabonatermést hoz holdanként. Kedvezőtlen időjárás esetén azonban még a vetőmagot sem hozza meg. A mészhiányos szikesek egyik javítási módszere a „digózás“. Ez abból áll, hogy a javitandó talaj közelében felkutatják, hol van a felső talajréteg alatt gazdag mésztartalmú sárga föld, úgynevezett márga. Ezt kézi, vagy gépi erővel kitermelik és szétterítik a javitandó földön. Újabban ezt a munkát hatalmas talajgyalúk végzik. Ezek k'ássák és elszállítják a márgát a jav'tandó földre és ott szétterítik. Ez az eljárás a gyengén termő szikeseket jól művelhető, termőképes talajjá változtatja. A másik használatos módszer a „meszezés“. Ezzel a módszerrel például a Hortobágyon 1500 holdat javított meg a magyar népi demokrácia. A teljes javulás csak 2—3 év után szokott bekövetkezni. Szikii Mária 210 hektárt szintet! fel A csallőkőzcsütörtöki állami gépállomás már teljesítette az őszi földmunkák tervét. A terv szerint eredetileg a csallóközcsütörtöki gépállomásnak 14.250 hektárt kellett felszántania, azonban a traktorosok ezt túlhaladták, amennyiben összesen 14.300 hektárt szántottak fel. A tervet tehátl00.6 százalékra teljesítették. Ez az öntudatos traktorosoknak köszönhető. Ferdics József élmunkás traktorista például 385.5 hektárt, Érsek Béla 302 hektárt, Lúcsa Pál pedig 294 hektárt szántott fel. Ezek közé az önt-r’atos él munkás traktorosok közé tartozik Szigli Mária traktorosnő is, aki megállja a helyét, bármilyen nehéz feladat is vár rá. Szigli Mária 209.6 hektáron végezte el a szántást. A vágsellyei állami gépállomás is, amely eddig a tervet 101'3 százalékra teljesítette, több olvan öntudatos traktorossal rendelkez'k, ckJk túlhaladták a 150 hektáros előírást. Ezek között van Hamar Lajos 357.31 hektáros teljesítménnyel. Száraz Dezső 275 37, Lionv:cky Gyula 180 49, Dursztin János 15cf>4) Horváth Ferenc 171 78, Hátas Sándor 161.98, Supa’a István 159.17 és Horvát László 154.05 hektáros teljesítménnyel.
