Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-12-24 / 41. szám

8 1Q50 fíprpmfípr 94. HARC A SZABADSÁGÉRT /. Malájt öld ön T'a'ájíöld területe val&aaivel nagyobb Cseh. fi v.-. ák’a területénél és 5 és félmillió Ghibsr lak­ja .Sviizeüek óta az angol viiáy impárialismus egyik' fejbázisa, mert a maláj földi nyersanyagok mind fontosa ól) szerepet játszanak, mind köz­vetlen fogyasztása cikkek temwsés'oen, mind ha. dí iparban. Bányái és fejlett kohászati ipara szolgáltatják a tőkés világ énteimeléeénak több műit égj harmadát. A kancsukültetvények pedig, a tőkés világ grand tensseié*áa®k a felét adják. Mindezeket a kincseket a Malájföldi mohó tetős lírai a helyi hatalmasságok segítségével, a ’egnagyobbmérvő kizsákmányol ássál sajtolják ki a dolgozóknál. A szabadságra vágyó, ember. Tsz való életet követelő maláji dolgozók azon­ban ni gclé'gelték az elnyomást 1948 júniusa <ta szabadságuk kivívása végett fegyveres faxban állnak elnyomóikkal. Azok a malájföl­di dolgozók» akik a második világháború idején a Nini Japánellenes Hadsereg partizán kötelé­ke 'ken küzdöttek a japán imperialisták ellen, jrcssTervezték az új népi hadsereget, az amsri- 1". fegyverekkel fe’szsrelt brit kizsákmányolok ellen. A brit munkásárulók kormánya, Briggs tábor­nok segítségével erős hadsereget küldött a bé­kéért, szabadságáért harcoló malájföldi nép el­len. Briggs tábornok főleg légi banditizmuGsal akarta az éhbér és korbács uralma ellen fölkelt népet letörni. Ez nem sikerült neki. Az őserdők védelme alatt küzdő szabadságharcosok száma egyre nő. Jellemző erre, hogy mig például a sza­badságharcosok — brit jelentés szerint — 1948 szeptemberében nyolcvaakétszor ütköztök meg az angol csapatokkal, 1950 szeptamberőben már ötszáz ötvennyolc Ízben támadták meg az impe­rialisták fegyveres erejét. November utolsó be. tében a harcok már az USA fokosáulátccáaak épülete mellett folytak — 3 mérföldre Kuala Lumpur főváros központjától. És hiába hozatnak a brit imperialisták a bor. neói őserdőkből repülőgépen félvad daják fej. vadászokat, hiába kér Griffith gyannatügyi mi­niszter új fegyvereket az USA-tól, a hősiesen harcoló malái nép ki fogj aküzdemi azt, amit a Maláj Kommunista Párt a nyáron kiadott felhí­vása hirdet: a teljes függetlenséget a te’jes e­­gyonlőságen a népa demokrácián alapuló Maláj! Népi Demokratikus Köztársaságot! H. Pifip-sz.!go&®k&n A riilöp-sxigetek a Dálkínai-tengor és a Csen­­fios-óceán között terülnek el. A csigatcaoporthez 7e81 sziget tartozik, ezekből 3141 a nagyobb szi­get. A gyarmati elnyomatás miatt mégis csak 20 millió ember él a 300.C00 négyzetkilométernyi területen. Pedig a bujanövényzetű, természeti kincseket rejtő szigetvilág sokkal több ember­nek adhatna megélhetést más társadalmi viszo­nyok között. A sziget igen gazdag természeti kincsekben. A főbb kiviteli cikket, kofcuszssír, kender, cukor, vas, kőolaj és színes fémek képe­zik. Négyszáz év előtt spanyol hódítók fegyverrel Igázták le a főlog malájokból álló lakosságot. Nemcsak kizsákmányolták a népet, hanem je­zsuita, agusztfnus és domonkosrendi szerzetese­ikkel valóságos rémuralmat teremtettek. 1876- ban általános felkelés tört ki a spanyolok ellen. A nép 21 évi harc után vívta ki függetlenségét. Ekkor azonban beavatkoztak az amerikai impe­rialisták. Arthur Mac-Arthur amerikai tábornok tfizzoLvaseal verte le a forradalmat és fia, Dou­glas, Korea jelenlegi főhóhéra, atyja oldalán itt sajátította el az ártatlan emberek legyilkclásá­­nak technikáját. A bennszülött lakosság, az úgy­nevezett filippínok keservesen szenvednek az amerikai tőkésekkel összejátszó saját burzsoá­ziájuk és a jenki-imperialisták kettős elnyomása és kizsáksuáayolása alert. A nagy nyomorban élő néjsuefe több »iát a fele Írástudatlan. A legnehezebb munkát kell végezniök, de három millió embernek még ebből a munkából sem jut. A tömegek elkeseredése érről-évre bő és mind nagyobb számmal lépnek a tEorvezkodés útjára. Szakszervezeteket és parasztszervezeteket létesí­tenek ős erős élcsapattá fejlesztik a Kommunis­ta Pártot. A második világháború alett a nép nagy ré­sz® fegyverben állt, éveken át maga védte ma­gát a japán hadsereggel szemben. Midőn 1945 augusztusában Japán megadta magát, az USA mai »«an »érték keefeáststni a nyílt karcot a pesti9áQX«reg»kVea MeysMrreeett nép ellen. A függetlenségi-demokratikus szervezetek nyomá­sára 194G június 4-én az USA kénytelen volt el. i Km ami a Fülßp. szigetek függetlenségét. A hatalmat azonban a nép akarata ellenére a filíppino tőké3 ügynökeire, Ouirino elnökre és társaikra ruházták, akikkel a néptől kifacsart értékeken osztozkodnak. Truman elnök kijelen­tette nemrég, hogy úgynevezett technikai misz. sziót” fog küldeni az országba .hogy teljessé te­gye ott a Wall Street uramát. A katonai ellen­őrzés ugyanis már 1947 március óta fennáll. Az USA, hadikikötők és légi támaszpontok beren­dezésével máris imperialista terjeszkedési poli­tikája egyik sarkkövévé változtatta. a Eü’öp szj. geteket. Ugródeszkának akarja felhasználni dél­ről a kínai Tajvan.sziget ellen. De itt is hiába készítik e’ő Trumanék zsoldo. sai a katonai támadást a felszabadult népek el­len. A Fülöp-szigetek népe megelégelte sorsát és fegyverrel harcol a nemzeti függetlenségéért és szabadságáért. Lous Taruc japánellenes har­cokban kipróbált partizánjai új még az elmúlt háború seregénél is nagyebb partizán seregben, a Hűk Songban küzdenek az elnyomók ellen. A hősiesen harcló partizánok az elmúlt félév alatt enenőrcíattket mir a négy központi tartományra is kitérjeErtették. melynek lakosságából minden második ember a Hűk Bong katonája. Manillától, a félmilliós főváros falaitól 15 mérföldre immár a szab&dságharcoosok ágyúi fogadják az impe­rialista bérenceket és nincs messze az idő, ami­kor valóra válik Aguinaldo és a múlt század többi czabadíághőzéBek álmai: A Pftlöp-scigetek népe, mint a ssabadsá*ss®ret6 népek nagy csa­ládjának tagja saját földjén szabadságban és jó­létben élhet. líl. Algírra francia gyarmaton A nyugati gyarmatosítók szívesen beszélnek av- hegy az elmaradott gyarmatok milyen so. li-rt käaeimhotnek a nyugati círtíi»é,eié*ak. Ka íz ónban közelebbről megnézzük a tényeket, ki­derül, hogy a gyarmatosító hatalmak nyomor, ban elnyomásban tartják a gyarmati országok népeit. Algáiéban even a francia gyarmaton, más-he­tet’en nyomorúságban élnek a parasztok. A vá­rosok körül apró piszkos kunyhókból, valósá­gos külön városrészek, ..éb^égrixosok” kelét, kertek. As egész gyasaatoa a gyermekhalsasdó­­zág oly nagy, hegy ntin&sn cser élve twälefcett gyortcKrtbfil a betegség és az éJ»óg kövstkezté. ben 200 míg az egyéves kort rém éri meg. A lakaszág 30 wéaaMka analfabéta. A nysaserúíág arra késiysrorrti a eaaláftokst, h y gyerBsekoik már egész kiskorukban mun­kába á'-ljanak, hegy he'dúlni menjenek. Azokon a földeken, amelyen még nagyapjuk szabadon dolgozott, ra tízenkét.tisenhSeeinéve* gyere, krk végtsnek raVvo’sfeswugAt ,,csHíaftól-09il. lartg” — ahogy zaoodjás. Magyar«!., lázártól .vftfca? éj&t * i. A városok tele vannak rongyos, csavargó gyermekekkel. Araikor a hidegebb téli idők be. követkeenek. nneMMM előferdal, hogy egyetlen városban tízével szedik ösezo hajnalban a hidegtől, éhségtől meghalt gyermekek holttes­teit. A gyarmati hatóságik a legkegycfclencbb e?z. kö-ökst alkalmazzák a lakossággal szentben. Al­gíri® népe soha nem felejti el azt a borzalmas éjszakát, 1945 májusában, amikor Gnsbniban a „resdceináló featozágok” 90 alvó gyermeket é. gertek el a láng*eér<5kkal. Nem felejtik el Jurat a eosrtanrirai anyának a fájdalmait, akinek há. rom hónapos gyermekét a karjaiból ragadták ki én dobták a falhoz a fracia gyarasafewtüfcék zsol­doséi. 8 art is tudja Algiria népe, hogy a (tyasmato­­sítók újabb merényletre kicsidnek. Algiriában is megkezdték a háborús gyújtogatók bfinös e’ö­­kéeetUeteifcet. Algirla népe asembsa a gyaraMtó­­eítók, a háborús gyúttegsték ellna fer*al és err­­gyfitt küzd a békéért a fracía rreletáesktol, az egész világ tákeszerstő népeivel. CSAVAHM SÓGOR:---------------­fel Kiég a nígy Csévi — No, ezt hallgassák meg, ha van idejük. — Igen derék ember mind a négy Csévi Péter a mi falunkban, biztos is­merik maguk is őket. Az a szokás a családjukban, hogy a legények húsz­esztendős korukban házasodnak, oszt az első fiúk mindig Péter lesz. így lett az én Csévi Péter komámbul, amikor a fia megszületett, idősb Csévi Péter, a nagy­apját pedig — aki az ifjabb Csévi Pé­ternek a dédapja volt — a félreértések elkerülése végett, kinevezték legesleg­idősebb Csévi Péternek. Oszt korba meg így jöttek sorba: az ifjabb Csévi húszesztsndős volt az idősb Csévi negy­ven, a legidősebb Csévi hatvan, a le­geslegidősebb Csévi meg nyolcvan. Ä napokban elfogott az utcán az if­jabb Csévi Péter. — Baj van az öreggel, Csavaros bá­tyám — panaszkodott. — Mikkel? — kérdeztem. — A nagyapámmal — mondta aztán. — A legidősebb Csévivel. — Az a legidősebb a családban, igaz-e? — Delisgy — csóválta a fejit, lát­szott, nem esik jól neki, hogy ilyen rosszul ismerem a Csévi-családfát. — A legidősebb nem a legidősebb, a leges­­legidősebb az a legidősebb. — Oszt mi baj van vele? Beteg? — A mi családunkba? Beteg? Egy­szer volt betegség a mi családunkban húsz év óta, amikor az öreg Csévit meg­rúgta a 15, de akkor se az öreg Csévi lett beteg, hanem a ló úgy elverte az öreg Csévi. — Bét rr‘ baj a ...- ’ ’ J? — Babonás — ráncolta a homlokát az ifjabb Csévi. — Maradi. Nem akar tanulni. A napokban például azt mond­ta: Látod-e, Péter leesett egy csillag, megfeni valaki... — Eddig sose említetted. Most lett ilyen babonás? — A csudát. Csak most mán kezdjük sz égy élni, hegy babonás. Eddig észre se igen vették ez emberek, hisz sok olyan volt a faluban. Be most, amikor majd­nem az egész falu tanul, olvashatja azt is, hogy a Koldtul a Földig hány kilo­méter, hogy mi ven a Holdon, hogy a Föld tömege hárcmszázharmincezerszer kisebb, nr’nt a a Napé, oszt még a Nap is csak akkora, mint egy porszem a Beneb-csillag mellett, de a Deneb meg az Antares-csillag mellett akkora, mint egy porszem, az én öregapám meg »SKoncrva, hogy leesett egy csillag, meg­hal valaki, hát bolondot csinál az egész Csévi-családből__ — No ne búsulj, Péter, majd bené­zek hozzátok. Hát másnap be is mentem. Ott ült a négy Csévi, meg a két Cséviné a búbos mellett, négy Csévi, meg két Cséviné, mert a nagy Csévibül kettő özvegy em­ber volt. Kacsintottam az ifjabb Csévi Péter­nek, aztán odamentem az öregapjához. — Nem volna kedve átjönni a CsEM­­AO0K kul tűrés tjére? — kérdeztem tőle. — Minek — kérdezte gyanakodva. — Tanulni, okosodni. — Mindjárt gondoltam, hogy ilyes­miről lesz szó — mondta mogorván a legidősebb Csévi. — Elkéstem ón mán a tanulással. Be megszólalt sz apja, a leveslegidő­­*«bb Csév5. a nyolcvan esztendős Csévi: — Inkábbbogy ráérsz még vele. Hi­szen még csak hatvanesztendős vagy... Akkor odajött hozzám idősb Csévi Péter, « nagyvár.«••zlen.dős Csévi. — Nehéz dologban fordulóit magá­hoz! — Csak tessék — biztattam. — Kényes dolog ám ez! Mert nem tudom kinek higyjek, a fiamnak, vagi az apám-ie,­— A fiának higyjen, Csévi szomszéd, illetve a tudománynak hlgyjen! Mert a f'a azt mondja, amit a tudomány mondj az apja meg babonás dajkameséket mond. — Oszt mi lenne ... ha ... én is el­járnék azokra a kultúrestókre ... Mert én se akarok buta maradni... Mi len­ne, ha elmennék? — Mi lenne? Jó lenne! A legidősebb Csévi, a he.tvaneszten­­dős éppen kinézett az ablakon. — Ahun a tejút — mondta a fiának. — l átod rajta a lovasokat? Négy bét múlva találkoztam újra a C"'viekkel. C**k a legeslegidősebb Csé­vi hiányzott közülük. — Jó estét — köszöntem rá a l*»«rdfí­­sebb Csévire. — Mi újság a csillagok körül? — Mindenféle — felelte mérgesen — Hortp ugrattam tovább. — Akku a, ielmllt egy cs’llag, Valaki meghal! — Az esze tokját magánsk — mond­ta a legidősebb Csévi. — Engem akar bolonddá tartani? Egy csillagcsoport kö­rülbelül száznrllió csillagot foglal ma­gában. de egyiknek se az a mesterség®, hogy lehulljon amikor valaki meghal! Mafl" fe"bo->n az! — Tessék? — néztem rá csodálkozva. — Na ja — nevetett rám vidáman — envem ne ugrasson Csavaros sógor, mert már négy hete hallgatom én is a kultú reload ásókat. Már csak egv van a négy Csévibül. aki tudatlan, A leges­­legidősebb Csévi. az apám, dohát vele mit kezdhetünk? Nyolcvanesztendős már az öreg. De azért... Tudja mit, próbáljuk meg vele is! Kiváncsi va­gyok. mit szólna rá as öreg, ha megmu­tatnánk neki ezt a sok csudát! Már azért is érdemes! Maga jó pónuevelő, jöj!"n el maga is, segítsen nekem ... Jól van, másnsn elmentem. Ä három Csévi óvatosan körülállta a negyediket, a legeslegidősebb Csévit, oki szórako­zottan szortyegtatta a urnáját és simo­gatta a szén fehí'v sTjd'úllát. — No — jött hirtelen méregbe a 1®­­gerlegidősebb Csévi — mit bámultok úgy rám?! Nem vagyok én új kapu! — Nem — mondta ünnepélyesen leg­idősebb Csévi Péter, a hatvanesztendős. — Csekhát... Édesapán, változnak sz idők. Tanulni kell! Csudálatosán kitárul előttünk a világ! M?t szólna például édesapám — folytatta a meghatottság­tól remegő hangon —. hogyha én most azt mondanám édeseoámrmk azt is, hogy mennyi a földünknek a súlya? — Az eszed tokiát — rántott* 11*04 mérgesen a szakállát a legeslegldőeebb Csévi. — Nem h’szi, édesapám? — törül­­gette az izzadtságát a hatvanéves Csévi. — Persze, hogy nem! Te toknyos! — tüzelt a legeslegidősebb Csévi. — En­gem ak-rsz te bolonddá tartani? Buta­ságokat beszélsz! Mert nem megmérték, num tették a Földet a mázsára, hanem kiszámították, oszt kerek hatezer trillió tonna jött ki! Ha azt a tehervagonokba raknák, akkora vonzt lenne belőle, ameknek a hossza húszezerszer nagyobb lenne a legközelebbi csillag távolságá­nál, pedig odá'g a leggyorsabb repülö­­g ’n is ötm'llíó évig repülne! Ha nőm hiszed, nézd meg te kölyök! Apádat rkp­­rod tanífarr?! Már egy hónapja ezt ol­vasom egyre! Azzal előhúzta a zsebéből a ,.Csilla­gok világában“ című füzetet. — Hát mórt nem szólt édesapám, hogy maga igy tud? _ hüledezett hol­dé gp.n a hatvanas Csévi. — Muf annyi bute«ó«<rt beszélté! a hulló csillagok babonájáról, meg * ki­rálylány hajárul. hogy gondoltam meg­várom, amíg megjön nr. eszed... SaefcaA Wteug’e* a *&■’< véfciai BgyeúsM í'«*aéee* SsSveteús «s a »etorftteiai StsSratkeBctt T**Sc* Hetilapja — SMrkmrt*»«« Mr" 'ivata! és expedieiA: Brsttílara S’úrors R_ FIM — falóié* sae-mpsztó Knv'er János _ Kiaúja a* „O-áí” lap és k«nyvMaö„ vállalat. gyomja: Concenüa nyaméa' Brartslavá, Kár. perstaela 41 •jfcnyiW B,tts*u*a i. — iüöfíxrtés tgy évre 100 — Kés. félévre 50 —Kés. — A lap feimor.«ü»ató uaiadsn év végén oirt. elsejéig. ílng. sz.1750 OPú Ka 2 iűüo^si, »" * BIBLIOTHECA HÜNGARICA Samaria-Somorja - íamnrin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents