Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-12-17 / 40. szám
T95Ö. december 17. %kú6ad$öicUiwM£ 1 Magyarország kétéves terve az állattenyésztés és takarmánytermelés fejlesztésére A magyar hároméves terv időszakában és az ötéves terv első esztendejében a Magyar Dolgozók Pártja, a kormány és a munkásosztály segítő támogatása és a dolgozó parasztság szorgalma eredményeként Magyarország állatállomápya jelentősen megnövekedett. A fasiszta háborús pusztítás az ország állatállományát felére csökkentette, mégis ma már a szarvasmarha és sertésállomány meghaladja a háború előttit, a lovak cs juhok száma pedig megközelíti azt. Az állattenyésztés azonban — különösen a Szovjetúnió élenjáró szocialista állattenyésztéséhez viszonyítva — erősen elmaradott és tervszerűtlen. Nagyon alacsony az állattenyésztés termelékenysége, a tej-, zsír-, gyapjú-, tojáshozam és a szaporaság. Nem folyik megfelelő módon — a micsurini biológia alapján álló — tenyésztési munka. Nem fordítottak kellő gondot az állatbetegségek megelőzésére, s nem használták fel az élenjáró szovjet tudomány állategészségügyi tapasztalatait. _ Különösen elmaradott szántóföldi takarmány termelésünk, a retek es legelők hozama pedig alacsony — mondják magyar szakkörökben. A meglévő takarmányokat sem használják fel gazdaságosan. Ez a helyzet veszélyezteti az állatállomány mennyiségének és‘minőségének további fejlődését. Az ötéves magyar népgazdasági terv egyik főfeladataként a mezőgazdaság és ezzel együtt az állattenyésztés elmaradottságának felszámolását és a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelését tűzte ki. Ennek megvalósítása érdekében a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elrendelte, hogy az ország állattenyésztését és takarmánytermelését az 1951. és 1952. években mennyiségileg emelni, minőségileg pedig jelentősen fejleszteni kell. A határozat részeletesen felsorolja az állatenyésztésben és takarmánytermesztésben elérendő célokat. Az állatállomány létszámát olyan mértékben kell emelni, hogy 1952. végére 2.8 kát. hold szántóföldre, ezen belül az állami gazdaságokban 2.4 hold, a termelőszövetkezetekben 2.7 hold szántóföldre jusson egy számosállat. Az szarvasmarhaállományt az 1951. év végéig 170 ezer, az 1952. év végéig további 200 ezer darabbal kell emelni. A lóállományt elsősorban minőségileg kell feljavítani. A sertésállományt az 1951 év végéig 400 ezer, az 1952. év végéig további 600 ezer darabbal kell emelni, a juhállományt 1951. év végéig 230 ezer, az 1952. év végéig további 270 ezer darabbal, a baromfi törzsállományt pedig az 1952. év végéig 5,300.000 darabbal kell emelni. Meghatározza a magyar minisztertanács határozata az elérendő szaporulatot a tej, tojás és gyapjúhozamot és az elérendő hízlalási eredményeket is. Az állatlétszám emelésének és az állattenyésztés termelékenységének érdekében fokozni kell a takarmánytermelést és biztosítani kell annak jobb hasznosítását. A kukoricatermelés országos átlagait 1950-hez viszonyítva az 1952. év végéig holdanként négy mázsával kell emelni, a szántóföldi takarmánytermesztés országos átlagait 30 százalékkal kell fokozni, Növelni kell a a szántóföldi takarmányok vetésterületét is. 1951- ben a szántóterület 11 százalékán 1952- ben pedig 12 százalékán kell szálastakarmányt termelni. Másodnövényekkel keli bevetni 1951-en 600 ezer, 1952-ben pedig egymillió kát. holdat. Meghatározza a magyar minisztertanács azt is, hogy milyen feladatokat kell elvégezni, hogy a kitűzött célokat elérhessék. A takarmánytermelés fokozása érdekében gondoskodni kell a jó vetőmagellátásról, a kapásnövények legalább háromszori kapálásáról, a szántóföldi szálastakarmányok gyomirtásáról és a kaszálások utáni fogas,olásáról. Gondoskodni kell a réteken és legelőkön a vÍ2ek tárolására szolgáló sáncok és árkok rendbehozásáról, szakaszos legeltetés bevezetéséről. Biztosítani kell a kukoricaszámak október hó 15. napjáig való betakarítását, a ki nem használt legelők kaszálását és általában a rejtett takarmánytartalékok feltárását és felhasználását. Biztosítani kell azt is, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, de lehetőleg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is számosállatonként 7 köbméter silótakarmányt készítsenek. Részletesen intézkedik a határozat az építkezés, gépesítés és vízellátás fejlesztése érdekében megoldandó feladatokról, majd meghatározza a tenyésztési munka irányelveit. Meghatározza, hogy az egyes állatfajtáknál tenyészkörzetenként milyen tenyészirányokat kúl követni. A célok elérése érdekében új törzskönyvezési rendszert dolgoznak ki, valamint rendszeres állatkiállításokat és állatdíjazásokat tartanak. A jövőben nagyobb mértékben kötnek tenyésztési, tartási, h'zlalási. illetve szállítási szerződéseket az állatokra. Az állati betegségek megelőzése és visszaszorítása érdekében is tartalmaz intézkedéseket és részletes feladatokat a határozat. A határozat szerint a „Magyar Munka Érdemrend“ különböző fokozataival, illetőleg a „Magyar Munka Érdeméreméinél kell kitüntetni az állami A Wall Street főkolomposai azon iparkodnak, hogy bármi áron is kezükbe kaparinthassák Jugoszlávia természeti kincseit és jugoszláv hadosztályokkal tölthessék fel zsoldos hadseregüket. Ezért az áruló Tito-Rankovics-klikk, engedelmeskedve a gazdáitól kapott parancsoknak, egész sor bűnös intézkedést foganatosított azzal a céllal, hogy csalással rávegye a jugoszláv népet az amerikai „segítség" és a leigázó „Marshall-terv" elfogadására. Az éhínség, amely jelenleg Jugoszláviát sújtja, nem a szárazság következménye, amelyre mindent áthárítani igyekeznek, hanem egyenes folyománya annak a belpolitikának, amelyet ez a banda folytat és a fokozott élelmiszerkivitelnek, amely a kapitalista országok, elsősorban Nyugat-Németország, Olaszország és Anglia felé irányul. A „Vesnik" című hivatalos titóista lap kijelentése szerint, Jugoszlávia 25 országba szállított élelmiszert, Csupán azcn kereskedelmi egyezmények alapján, amelyekét 1949, sőt 1950 folyamán kötöttek, tehát akkor, amikor a jugoszláviai élelmiszerhelyzet már a végsőkig kiéleződött, a jugoszláv kormány mindennek tudatában 100.000 tonna búzát, 30.000 tonna tengerit, 60.000 tonna zabot és 50.000 tonna árpát, valamint nagymennyiségű húst, baromfit és egyéb mezőgazdasági terméket, Összesen 35 millió dollár értékben szállított ki az országból Nyugat-Németországba; Angliába mintegy 20 millió dollár értékű élelmiszert szállítottak; Olaszországba 40.000 tonna tengerit, 2000 gazdaságok dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagjait és a dolgozó parasztokat, ha az állattenyésztésben kimagasló eredményeket érnek el. Az egyénileg dolgozó parasztok akkor kapnak kitüntetést, ha azt állattenyésztésben olyan kimagasló eredményt érnek el, amely a község állattenyésztésének áttonna húst, 5000 tonna halat, továbbá burgonyát, cukrot és olivolajat; százezernyi tonna élelmi cikket vittek ki Asztriába, Norvégiába és más országokba. Ez év nyarán egyezményeket kötöttek élelmiszerszállításra Svédországgal, Egyiptommal, Svájccal, Görögországgal, Belgiummal, Hollandiával és más országokkal. Tito és pribékjei miután éhínségbe taszították az országot, az amerikaiak „bőkezűségét", nagylelkűségét" kezdték hirdetni és azt akarják elhitetni a jugoszláv néppel, hogy az éhhaláltól való menekülés egyetlen útja a hírhedt amerikai „segítség", amelynek feltételeit természetesen az amerikaiak szabják meg. De ez az „önzetlen segítség", mint kiderült, nem is az Egyesült Államokból jött, hanem ... Nyugat-Németországból és Olaszországból. Azzal az ürüggyel, hogy sürgős „segítségre" van szükség, Truman parancsára jugoszláviai gabonából őrölt lisztet irányítanak Jugoszláviába és minden egyes zsákra pontosan felírják: „Ezt a lisztet az USA kormánya vásárolta és küldi ajándékba a jugoszláv népnek". Mindezt a műveletet az amerikai gengszterek szokásos receptjei szerint végzik. Elég ha megemlítjük, hogy a Tito-klikk által csupán Nyugat-Németországba szállított gabonamennyiség elegendő lenne, hogy jelentős részben fedezze Jugoszlávia gabonahiányát. A Tito-klikk ezzel az aljas spekulációval próbálja elaltatni a jugoszláv »ép éberségét és szélesre tárni az ajtót, hogy a jenkik behatolahssanak az orlagoo színvonalát nagymértékben meghaladja és általában- példát mutatnak egyénileg dolgozó parasztársaiknak az állatok gondozása, nevelése és takarmányozása érdekében, vagy ha az állattenyésztési munkában különösen eredményes módszereket dolgoznak ki, illetőleg a jelenjeginél jobb fajtákat tenyésztőiek ki. Az állattenyésztés kétéves terve alapján minden megye, járás, község, termelőszövetkezet és állami gazdaság kidolgozza saját kétéves állattenyésztési tervét. Az állatállomány fejlesztése nemcsak elsőrendű gazdasági feladat, hanem politikai, harci feladat is, melynek során a megfelelő gazdasági intézkedések mellett, jó politikai munkát is kell végezni. Éppen ezért a magyar minisztertanács felkérte a tömegszervezeteket, hogy felvilágositó munkájukkal tegyék az állatenyésztési és állategészségügyi dolgozók tömegmozgalmává a minisztertanácsi határozat előírásainak végrehajtását. Gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók megismerjék a Szovjetúnió élenjáró állattenyésztési dolgozóinak, az állattenyésztő kolhozok és szovhozok sztahanovistáinak tapasztalatait és segítsék elő ezeknek a tapasztalatoknak felhasználását. szágba. Az amerikai címkével ellátott élelmicikkek minden kilogrammját amerikai „szakértők" jelenlétében osztják ki. Ezek eltartására pedig a jugoszláv kormány utalja ki „a szükséges dinárösszegeket". Truman olcsó vásári komédiát játszott a Jugoszláviának nyujtott „segítséggel", amikor kijelentette: „A Tito marsallnak nyujtott segítséget stratégiai és politikai érdekeinknek a világ e részén való . védelme szempontjából tartjuk szükségesnek". A kenyeret, amelyet előzőleg a jugoszláv dolgozóktól elszedtek, Truman most mindenekelőtt a jugoszláv haderőnek juttatja, mintegy kihangsúlyozva, hogy erre az országra, mint az agresszió újabb bázisára, mint ágyutöltelék-szállítóra van szükség. Truman arra is utalt, hogy Tito a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok ellensége, tehát ezért segíteni kell őt. Trumannak helyesel George Perkins, az USA külügyminiszterhelyettese, aki beszédében ezt mondatta: „Jugoszlávia segítsége a görög partizánok megsemmisítésében sokban hozzájárult ahhoz, hogy Görögországban visszaállítottuk a normális állapotokat". Truman nyíltan számit 30 jugoszláv hadosztályra és hangoztatja, hogy minden európai hadsereg közül ez a hadsereg a legharcképesebb. Ez az Úr azonban belgrádi szolgáival együtt nem számolt azzal, mit gondol a jugoszláv nép mindezekről a cselszövésekről? Mert Jugoszlávia népe nem óhajt ágyú töltelékként meghalni „az USA stratégiai és politikai érdekeiért a világnak ezen a részén". A jugoszláv nép nem egyszer mutatott már példát a szabadságharcban tanúsított hősiességével és önfeláldozásával és nem engedi magát félrevezetni az amerikai „segítségről" szóló népbolondiíással. JAN MAREK A somorjai járásban lévő Nagy leégnek ünnepe volt az elmúlt napokban: a környék földműveseinek jelenlétében kimondotta a szövetkezet a IV. típusra való áttérést. A szövetkezet patrónusa a „BEZ“ nemzeti vállalat, melynek dolgozói szintén megjelentek a falu ünnepén. A szövetkezeti ülést kultúrműsor követte, melynek során a CsISz tagjai szórakoztatják a közönséget. * * * * A leleszi EFSz nagyobb terméshozamra számít a következő évben. Hektáronként búzánál 3, rozsnál 3 és fél, árpánál 4, zabnál fél, cukorrépánál 6 métermázsával várnak többet, mint az elmúlt évben. A szövetkezet jövő év végéig 130 tehénnel kívánja emelni álx latállományát és1 tehenenként átlag 350 literrel a tejtermelést. ~ A román szövetkezetek gondoskodnak öreg tagjaikról A Román Népköztársaság termelőszövetkezetei szép eredményekkel zárták az 1950-es gazdasági évet. A légeni „Augusztus 23“ termelőszövetkezet például több mint nyolc vagon búzát, 10 vagon kukoricát, három vagem burgonyát termelt és jó eredményt ért el egyéb termékeknél is. Termésmennyiségükből levonták a beszolgáltatást, a gépállomásoknak járó mennyiséget, az aggok felsegélyezésére fordítandó két százalékot, a vetőmagot és a maradékot a végzett munkaegységek arányában a tagok között szétosztották. A termelőszövetkezet tagjai között átlagosan munkaegységenként 3.40 kg búzát, 3.75 kukoricát, 0.16 kg rozsot, 0.27 kg napraforgót, 1.10 burgonyát, 2.50 kg szénát és más terményeket osztottak ki. A jövedelem szétosztásának napja nagy öröm volt a termelőszövetkezet valamennyi dolgozója számára. Vila Alexandria, mint rokkant szomorúnak látta jövőjét, de most a termelőszövetkezet őt is megmentette a bizonytalanságtól. Nagy volt az öröm a szövetkezet betegei és öreg munkaképtelen tagjai között is, amikor felolvasták a közgyűlés által részükre jóváhagyott gabonamennyiséget. Cionca Vasile 67 éves öreg, betegsége miatt nagyon keveset dolgozhatott és a munkanapjai után járó pénzmemiyiségen kívül mégis kapott 150 kg búzát, 30 kg árpát, 20 kg napraforgómagot, 300 kg kukoricát és 100 kg krumplit. A többi 10 öreg, illetve beteg is ehhez hasonlóan kapott a két százalékos alapból. A Román Népköztársaság földművelésügyi minisztériuma a légeni „Augusztus 23“ termelőszövetkezet tagjai kiváló szorgalmukért egy filmvetítőgéppel ajándékozta meg. • - . . A_ „Tartós bókéért, népi demokráciáért!u legújabb számából Jugoszláv gabonát ajándékoznak az amerikaiak - Jugoszláviának
