Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-12-17 / 40. szám

a lÖ5(f. 'december 17. tta VIIAC TtKüi ................................................................................................................... A Volga lesz a világ legfontosabb folyami útvonala A Volga, a kujbisevi és sztálingrádi vízierőművek felépítésével hamaro­san a világ legfontosabb folyami vonala lesz. A már meglévő úgynevezett „moszkvai tengeren“ kívül a Volgán Kujbi­­sevnél és Sztálingrádnál is olyan hatalmas tó keletkezik amelynek a területe meghaladja a 10—15 ezer négyzetkilométert. Jelentős mértékben kimélyítik a Volga mellékfolyóit is és a jelenleg még csekélyvizű folyók hajózhatóvá válnak. A megváltozott Volgán újtipusú hajúk közlekednek majd, amelyek sokkal gyorsabbak és teherbíróbbak lesznek a mostaniaknál. ________________ A BÉKE HÍVEI csehszlovákiai bizott­ságának elnöksége rendkívüli ülést tar­tott, melyen elhatározta, hogy 1951 ja­nuár 20-án és 21-én Prágában rendezik meg a Béke Hivei első csehszlovákiai kongresszusát. Ez a kongresszus tűzi ki azokat a feladatokat, melyeket a máso­dik békevilágkongresszus alkalmával magunkra vállaltunk. MAGYAR-ROMÁN „Barátsági He­tet“ rendeztek Budapesten, mely alkal­mából a román politikai és kulturális élet vezetőiből álló kormánydelegáció, élmunkás-küldöttség és kulturális kül­döttség érkezett Budapestre. A Barátsá­gi Hét során a magyar közönségnek al­kalma volt megismerni a Román Nép­köztársaság kulturális eredményeivel és a román kultúra haladó hagyományai­val. A román művészek Budapesten kí­vül több vidéki városban is felléptek. A NÉPI . TANÁCSVÁLASZTÁSOK Romániában a következő végeredményt hozták: a választásra jogosultak 95.27% leszavazott, a Népi Demokratikus Arc­vonal jelöltjei a leadott szavazatok 96.31 %-át kapták meg. A megválasztott tanácstagok közül 25.5% nő és 51.6%> pártonk'vüli. 5 KOMMUNISTÁT halálra Ítéltek Ja­pánban. A tokiói bíróság 20 munkás pe­rét tárgyalta az elmúlt napokban, aki­ket vasútrongálás megszervezésével vá­doltak. A bíróság az ügyészség koholt vádjait elfogadta és öt vádlottat halálra ítélt, ötöt életfogytiglani börtönre, a többieket pedig különböző időtartamú fegyházbüntetéssel súlytotta. Mind az öt halálra Ítélt — kommunista. íí TRUMAN ÉS ATTLEE Amerikában találkoztak. Megbeszélésükről kommü­nikét adtak ki. Ez a kommüniké nem arról tanúskodik, hogy az USA kormá­nya véget akar vetni az általa kiterve­zett agressziónak Koreában, hanem a tanácskozás egész értelme az új háború előkészítésének angol-amerikai terveire vonatkozott. Truman és Attlee meg­egyeztek a fegyveres erők további nö­velésében és a fegyvergyártás fokozásá­ban. Mindez igen emlékeztet arra, amit az agresszív államok kormányai a má­sodik világháború előkészítésével kap­csolatban müveitek. * i SZTÁLIN GENERALISSZIMUSZ tá­viratot intézett Zápotocky kormányel­nökhöz, melyben a szovjet-csehszlovák barátsági, kölcsönös segélynyújtási szer­ződés hetedik évfordulója alkalmából őszinte üdvözletét fejezte ki Csehszlo­vákia népének, a köztársaság kormá­nyának és egyidejűleg új sikereket kí­vánt Csehszlovákia és a Szovjetúnió kö­zötti szövetség és barátság megszilárdí­tásában. A KOREAI HADSZÍNTÉREN a népi hadsereg napról-napra jelentős tért nyer és az amerikai csapatokat már majdnem a 38 szélességi fokig szorítot­ta vissza. A népi hadsereg fölényére jellemző, hogy egy hét alatt 23.700 in­tervenciós katona esett a népihadsereg fogságába. A népi hadsereg három irányban vezeti támadását és előrenyo­mulása változatlanul tovább tart. TÍZEZER HOLTTESTET ástak ki a felperzselt Szingisziuban, melyet az amerikai bombavetők barbár módon el­pusztítottak. A szénnéégett és élve el­temetett emberek holttesteinek kiásása tovább folyik, bár már sok idő telt el azóta, hogy az amerikaiak ezt a szörnyű bűncselekményt elkövették. A kilenc­ven százalékban feloerzselt várost het­ven amerikai repülőerőd támadta meg. A mintegy 300 repülőgép S0 ezer gyúj­tóbombát és égő anyagot tartalmazó gömböt dobott a 120 ezer lakosú város­ra. TIZENHÁROM ORSZÁG kérte fel­vételét az egyesült Nemzetek Szerveze­tébe: Magyarország, Bulgária, Románia, Albánia, Ausztria, Olaszország, Íror­szág, Portugália, Mongol Népköztársa­ság, Finnország, Transzjordánia, Cey­lon és Nepal. A Szovjetunió valameny­­nvi tagságot kérő ország felvételéért síkraszállt az ENSz közgyűlésén. NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN az úirafelfegyverzés elleni harc számos formában folyik és a legszélesebb ré­tegeket mozgósítja. Résztvesz a felfegy­verzés elleni harcban az a mozgalom is, melyet Martin Niemöiler püspök — a német hitvalló egyház vezetője — indí­tott meg. Maga Niemöiler nyilt levélben fordult Adenauer kancellárhoz, mely­ben a remilitarizálás beszüntetését kö­vetelte. CSAVAROS SÓGOR:----------­Én meg a mindenhidA Sarkadi No, ezt hallgassák meg, ha van ide­jük. Odaát voltam a napokban a szomszéd faluban. Esett az eső, mintha dézsából öntötték volna, a sár meg úgy cuppo­gott, mint én a pörkölt szagára. Egyszercsak szembejön velem Kovács Sandri komám. — Hova ebbe a jó időbe, Sandri? — kérdem tőle. — Megyek az alvégre Sarkadihoz — csavarta ki a vizet a kalapjából. — Az alvégre? Három kilométer az legalább — csóváltam a fejemet. — Oszt innen, ahol én állok, úgy látszik, miríba szakadna az eső. — Innen is — nyugtatott meg Sand­ri. — De sürgős kérdeznivalóm van Sarkadból a disznóról. — Mit ért Sarkadi a te disznódhoz? — csudálkoztam. — Ä, az mmdenhez ért! Csak úgy híjjuk őt itt a faluban, hogy a minden­tudó Sarkadi! Nagy ember az, csak kár, hogy olyan messze lakik — mondta Sandri szomorúan és tovább cuppogott a sárban. Alig mentünk száz lépést, szembejött velünk a Kati barátnéja, Dudán Jul­­csa. A fejire borította a szoknyát, úgy loholt, majdnem nekünk szaladt. — Hová ebbe az esőbe Julcsa? — szólította meg Kati. — Megyek az alvégre Sarkadihoz. — Ebbe az esőbe? — Hát mit csináljak, ha nincs más. Avval visszahúzta a fejire a szoknyát s szaladt tovább. Akkor megint szembejött velünk egy ember, de azt nem ismertem. — Sarkadihoz, úgye? — szólítottam meg barátságosan. — Oda hát — nézett rám. — Honnan tudja? — Hát csak úgy kitaláltam. — Olyan éles esze van annak a Sar­­kadinak, mint a beretva — mondta az ember. — Mindent tud az! Az ember tovább ment, Kati meg rámnézett. — Egyre jobban csodálom azt a Sar­­kadit — mondta. — Csudálatos, hogy egy ember mindent tudjon! — Uhum — mondtam. — No, meg­érkeztünk. Avval bementünk Szcbsszlai Péter­hez, mert hozzá készültünk. 'Az öreg Szoboszlai ott ült az asztal­nál, oszt szomorúan nézett maga elé. — Mi baj, Péter? — kérdeztem csu­­dálkczva. — Elment a második is — sóhajtott Péter. — Micsoda második? — ijedt meg Kati. — Hát a Szabad Földműves második lapja. — Nem értem — mondta Kati. — Én se értem, begy történhet meg . — sóhajtotta Szoboszlai — de mindig megtörténik. Megjön a Szabad Földmű­ves elkezdek neki örülni, megtörnöm a pipámat, rágyújtok, leülök kényelme­sen, hogy de jóízüt fogok én most eb­ből olvasni! Akkor bejön az egyik szomszéd, oszt aszongya: Ne haragudj mán Péterkém, add köcsön a Szabad Földműves negvedik oldalát, hallom, van ott valami jó szaktanács, az nagyon érdekelne engem! Hét mit csináljak, odaadom, nem azért híjnak engem a faluban a jóságos Szoboszlainak, hogy ne adjam oda. Jól van. odaadom azt az egy lapot, akkor nekikönyökölök bol­dogan, hogy élvezzem a megmaradt hat oldalt, akkor bekopogtat a másik szomszéd, hogy aszongya ne haragud­jon Szoboszlai szektára, nem adná köl­csön a Szabad Földműves nyolcadik ol­dalát, mert szeretné elolvasni a Csava­ros sógort. Jól van, mondom szomo­rúan, adom én, hogyne adnám, de ak­kor begyün a harmadik szomszéd, hogy a hetedik oldalra lenne szüksége. A .nyolcadik meg a hetedik oldal azonban egy lapon van! Azok azok ketten elkez­denek ott veszekedni az én újságomon, éngem meg se kérdeznek, hogy mit szó­lok hozzá ... Hát mit szól ehhez, Csa­varos sógor? Nem is válaszolhattam, mert kopog­tattak. Szemrevaló lány lépett be. — Bocsánatot kérek a zavarásért — mondta szemérmetesen — drága jó Szoboszlai bácsi... — Hányas oldalt? — kérdezte kese­rűen a jóságos Szoboszlai. — A hatost — pirult el a kislány — mert azon van egy szép novella és az érdekelne éngem nagyon. — Azt már elvitte Szalai Pista — szégeyenkezett jóságos Szoboszlai. — Mit? — csattant fel a kislány. — Hogy volt képe hozzá! Ilyet még nem is hallottam! Elkérni a más újságját! Mért, ő sajnálja rá a két koronát?! — Látja, Csavaros sógor, így megy ez mindig — panaszkodott a jóságos Szoboszlai. — Már azt is megpróbál­tam, hogy két Szabad Földművest vet­tem, de azt is elhordták a szomszédok, mert minden benne van abba, ami őket érdekli... — Hát mért nem veszik meg? — csu­dálkoztam. — Ezen még nem is gondolkoztam — hökkent meg a jóságos Szoboszlai. — A mi utcánkban ilyen emberek lak­nak. Bezzeg, az alvégi Sarkadi az ki­megy a vonat elé, vár egy órát is, csak hogy hamarabb megvehesse az újságot! — Megvan — ütöttem a homlokom­ra. — Mi van meg? — csudálkozott Kati. — Megfejtettem a Sarkadi titkát! Ki is az a Sarkadi? — kérdeztem Szobosz­lai tói. — Háremholdas gazda. — Egyetemet végzett? — kérdezte Kati. — Négy elemit. Annakidején azt is nehéz volt elvégezni a szegény ember­nek. — Hát nem érted? — néztem Katira. — Sarkadi rcrnden héten elsőnek veszi meg a Szabad Földművest, elolvassa az első betűtől az utolsóig, oszt így keve­redett a mindentudó Sarkadi hírébe! Oszt ebbe a faluba van egypár olyan ember, aki inkább elgyalogol három ki­lométert a zuhogó esőbe, csak, hogy ne kelljen újságot vennie! Elnyü öt korona ára csizmát a sárban, hogy megspórol­jon két koronát! — Micsoda? — nézett rám Szobosz­lai. — Az, hogy vannak emberek, ak:k betüiszonyban szenvednek! Úgy kelle­ne nekik a betű, mint egy falat kenyér, elmaradnak a világtól betű nélkül, nem ismerik meg az új mezőgazdasági mód­szereket, nem ismerik a rendeleteket, az előnyöket, a kedvezményeket, ami­ket a dolgozó parasztok kapnak! Az egvik három kilométert gyalogol az esőben, a másik széjjelszaggat ja a szomszédja újságját... Abban a pillanatban kopogtattak. — Nem haragszik. gzoboszlaí szom­széd — köszönt be egy nagybajuszéi ember — ha elkérem ... — Nem adok semmit! — mondta Szo­boszlai. — Mit? — hökkent meg a nagybaju­sza. — Nem adja? — Nem én! mondta a jóságos Szo­boszlai. — Nem adja? — jött méregbe a lagybajuszú. — Nobát vegye tudomá­sul. hogy én kibabrálok magával! Még holnap előzzetek a Szabad Földműves­re melytől rádásul díjtalanul kapok egy 1951 évi földműves naptárt is. y>Lb 033 Iraklcr segíti a román parasztság munkáját A romániai dolgozó parasztság évszázadokig vergődött a nagybirtokosok és a zsírosparasztok karmaiban. Ennek a nyomorúságos életnek vetett véget a Romániát 1944 augusztusában felszabadító dicsőséges Szovjet Hadsereg. A felszabadulás után a Kommunisták Pártja kiharcolta a demokratikus szellemű földreform végrehajtását, amelynek során 918.000 szegényparasztnak osztottak földet, 400.000 élj parasztgazdaságot létesítettek és félmillió kisgaz­dasághoz újabb földrészeket csatoltak. A Párt kezdeményezésére megerősítet­ték a mezőgazdasági bérmunkások szakszervezetét, olcsó és hosszúlejáratú hi­teleket nyújtottak a parasztságnak, vetőmaghoz és mezőgazdasági szerszámok­hoz juttatták a falvak dolgozóit. Hatalmas segélyeket kapott a román paraszt­ság a Szovjetúniótól búzában, mezőgazdasági gépekben és gyógyszerekben is. A felszabadulás óta sokat fejlődött a román falvak élete. Különösen nagy segítség volt a szocializmushoz vezető éiton az állami gazdaságok, a gépállo­mások és a szövetkezeti hálózat kiépítése. Évről évre emelkedik a gépállomá­sok száma. S ezzel párhuzamosan javul a dolgozó parasztság élete, 1950 máso­dik harmadában nyolcszáznyolcvannal nőtt a traktorok száma. Ugyanebben az időszakban 18 élj gép- és traktorállomást létesítettek. Növekszik a kollektív gazdaságok száma is. 1948-ban 426 esetben társultak a parasztok a föld közös megművelésére. 1949-ben már 102.417 dolgozó paraszt munkálta meg közösen a földjét. ________________ Szabad Földműves a Sz!< vákiai Egységes Földmű vés Szövetség és a Szlovákia) Szövetkezeti Tanács hetilapja — Szerkesztőség kia' -\1vatal és expedíció: Bratislava Störova 6 _ WOolon: ^'4 03 _ Felelős szerkesztő Kugler János _ Kiadja az ..Óráé” lap és könyvkiadó vállalat. Nyomja: Concordia nyomda Bratislava, Nár. povstania 41. _ trtayiű postahivatal Bratislava i — Előfizetés egy évre 100 — Kés. félévre 50 —Kés. — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. Eng. sz 1750 OPJB* 2 I9f»'

Next

/
Thumbnails
Contents