Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-12-17 / 40. szám
YÖ3ÖL 8ecsm!)«r Ä 100 évvel ezelőtt halt meg BEM JÓZSEF tábornok, a nagy lengyel forradalmár A MAC VAR SZABADSÁGHARC BEM APC1A Most volt száz esztendeje annak, hogy a nagy lengyel forradalmár és katona, a népek szabadságáért folytatott oly sok csata hás«, a magyar szabadságharc legdicsább hadvezére, Bem József tábornok, mint száműzött, hazájától messze, örökre lehunyta szemét. Bem József 1794-ben született. 18 éves korában kitüntetéssel vett részt Napoleon 1812. évi oroszországi hadjáratában. Már mint fiatal tiszt „a matematika és erődítési tudományok“ nagy ismeretével tűnt ki. Sokat foglalkozott kémiával és fizikával, e szakkörbe vágó kísérleteket végzett és e tárgyról több munkája jelent meg. Eésztvett az 1830—31-es lengyel nemzeti felkelésben, amelynek folyamán különösen a tüzérség felhasználása terén megnyilvánuló kiváló katonai képességei és rendíthetetlen bátorsága elismeréséül megkapta a tábornoki rangot és az egész lengyel harctéri tüzérség parancsnoka lett. Egyike volt annak a hat lengyel tábornoknak, akik a kapituláció ellen, a végsőkig való harc mellett foglaltak állást. Bem a lengyel ügy bukása után is mindent megtett hazájának szabadsága érdekében, amit úgy vélt elősegíteni, hogy ingadozás nélkül ajánlotta fel nagy katonai tudását és személyes bátorságát a nép szabadságügyéért folytatott minden küzdelemben. 1848 októberében résztveít a bécsi felkelésben, amikor is — Marx és Engels megállapitása szerint —, „mindaz, ami a védelmi felszerelések erősítésére és a forradalmi erők szervezésére történt, az ő személyes erőfeszítéseinek volt köszönhető“. Bem 1848 novemberében került Magyarországra és ajánlotta fel szolgálatait Kossuthnak. Az országot 1849 augusztus 17-én hagyta el. Amikor Magyarországra jött, nevét és hirét kevesen, őt magát senki sem ismerte. Rövid t!z hónapi működése Magyarországon elég volt ahhoz, hogy nevét az egész ország visszhangozza, alakját a magyar nép azzal 9 forró szeretettel zárja mindörökre szivébe, amellyel csak legnagyobbjait vette körül. Az „idegen“ lengyel tábornok neve kitörülhetetlenül Petőfi és Kossuth neve mellé került a magyar nép kegyelmes emlékezetében. Igaz, hogy ezt a tíz hónapot szakadatlan harcokban töltötte; a honvédek élén 28 csatát vezetett a jpetörő ellenséges hadakkal szemben, legendába illő hősiességgel. Megjelenésével új fejezet kezdődik a magyar szabadságharc történetében: eleven tanulságokban, értékes tapasztalatokban leggazdagabb fejezete az 1848—49-es magyar forradalomnak és szabadságharcnak. Válságos helyzetben veszi át a vezetést Bem Kossuth Bemet az erdélyi hadjárat vezetésével bízta meg. Ehhez Bemnek magának kellett megteremtenie a szükséges hadsereget is. 1848 vége — 1849 eleje válságos ideje volt a magyar szabagságharcnak. Windischgrötz december közepén betört az országba és akadálytalanul nyomult előre a főváros felé, amelyet január 5-én elfoglalt. A kormány és az országgyűlés Debrecenbe menekült, ahová „mindenfelől vesztett csaták, átállások, árulások és viszályok híre érkeztt“. Engels, aki a magyar szabadságharc fejleményeit nagy figyelemmel kisérte, a magyarországi helyzetet ebben az időben a következőképpen jellemzi: „Úgy látszott, hogy az osztrákok már csaknem teljesen felszámolták a magyar forradalmat. Magyarország kétharmada és Erdély háromnegyedrésze mögöttük volt. Még néhány mérföld további előrehaladás és az összes császári hadtestek kezet nyújtanak egymásnak azon az egyre szűkülő körön keresztül, amelyben Magyarországnak, mint egy óriáskígyó ölelésében meg kellett volna fulladnia“. Beáll a fordulat Bem győzelmei Erdélyben nem kis szerepet játszottak ennek a tervnek meghiúsításában. Ezek a győzelmek új fordulatot adtak a szabadságharc menetének. Biztosították a kormány számára Debrecent, Kossuth számára a hadi és politikai szervező munka lehetőségét. Bem győzelmei nélkül nem vált volna lehetségessé a honvédhadsereg győzelmes tavaszi hadjárata. De Bem sikereinek talán még ennél is nagyobb jelentőséget adott az a körülmény, hogy ezek a győzelmek viszszaadták a nemzet bizalmát önnön erejében, hitét a győzelem lehetőségében, azt a hitet, amelyet Görgey ingadozásai, folytonos visszavonulásai már alaposan aláásták. „Tábornok Űr! — írta Bemnek Kossuth Debrecenből, önnek minden lépése csodálattal tölti el a nemzetet, a hadsereget... ön beléje önti a győzelem reményét: ön a mi szent harcunk szerencsés kimenetele iránti hitet, melyet vas kitartással a legsúlyosabb pillanatokban változhatatlanul fenntartott, az egész nemzet közös hitévé tette és ezen hit magában rejti a siker biztosítékát. Az ön dicsősége örök a történelemben és a magyar nemzet Ön iránt örök hálára van kötelezve“. Mi volt Bem sikereinek titka? Bem mindenekelőtt kiváló katona volt. Szigorú, de gondos parancsnok, „Jellemére nézve Bem szilárd, pénzvágy- és hiúságnélküli, szigorú, hajthatatlan, vakmerőén bátor, körültekintő, a helyzetet rögtön felfogó, minden körülmények között megrendíthetetlen és azonnal határozó férfi volt; egyszóval megtestesült képe egy valódi vezérnek“. így jellemzik Bem tábornokot legközelebbi munkatársai. Bem rendkívül igényes és szigorú volt, mind tisztjeivel, mind közkatonáival szemben, ugyancsak önmaga járt elő jó példával, személyes bátorságával, hihetetlen kitartásával legendás hírt teremtve magának. Hadmozdulatai, amivel az ellenségen gyorsan és váratlanul rajta szokott ütni, villámgyorsak voltak. Az ellenfelet megtévesztő manőverezéseknek nagy mestere volt. Korának katonai elméletét és gyakorlatát túlszárnyalva, a tüzérséget az ütközetek első pillanatában bevetette és rendkívül szélesen alkalmazta. Rendkívül képessége volt a had-Bem meggyőződéses híve volt a népi felkelésnek, vallotta a nemzetnek azt a jogát és kötelességét, hogy a szabadságát veszélyeztető ellenséggel szemben minden módon és minden eszközzel, a partizánküzdelmet is beleértve harcoljon. „A nemzeti felkelésnek — hirdette — egyetlen ellenséges hadsereg sem állhat hosszú ideig ellent“. A lengyelországi forradalmi mozgalom tapasztalatai alapján vallotta az agrárforradalom szükségességét annak érdekében, hogy „az egész nemzetnek közös érdeke fűződjék az újjászületéshez“. A parasztoknak meg kell kapniok kártalanítás nélkül azt a földet, amit művelnek, fel kell, hogy mentessenek mindenféle szolgáltatás alól. Itt a forrása annak, hogy Bem a kormány és az országgyűlés nagy megrökönyödésére csökkentette a népre nehezedő adókat, leszállította a só árát és a parasztságot földhöz juttató telepítésekbe fogott. Ezt célozta az a rendeleté, amely szerint az elmenekült földbirtokos földjét fel kell osztani. Bem nemcsak a parasztság földhözjuttatásának, de a nemzetek egyenjogúterep gyors felismerésére, a felderítés sikeres alkalmazására. Nagy aktivitásával és mozgékonyságával sikerült elérnie, hogy az ellenség Bem csapatait mindig erősebbeknek vélte, mi,nt ahogy azok ténylegesen voltak. A kivívott győzelmet mindig végsőkig kiaknázta, üldözve és megsemmisítve az ellenséget. Még meghátrálás, kényszervisszavonulás esetén is kereste és rendesen megtalálta a módját annak, hogy az ellenség erejét gyengítse. Bizalma a győzelemben, hűsége az ügyhöz magávalragadta honvédjeit, akikből a magyar katona legjobb tulajdonságait, a hősiesség és önfeláldozás csodáit tudta példájával kiváltani. Noha a szolgálatban vasfegyelmet követelt meg és minden mulasztást és fegyelmezetlenséget keményen büntetett, katonái rajongva szerették, mert tudták, hogy rendíthetetlen harcosa a szabadság ügyének. „Bármit kívánt is Bem — írja róla seregének táborkari főnöke —, minden megtörtént és ha Bem a poklokat akarta volna ostromolni, a katonák örömmel követték volna, mert tudták, hogy csak javára lehet az ügynek“. ságának és testvéri összefogásának is rendíthetetlen híve. volt. Bem gyors sikereit csak akkor érthetjük meg, ha figyelembevesszük: hadjáratát azzal kezdte meg, hogy a nemzetiségek teljes egyenjogúsága hívének vallotta magát: „Minden lakos — olvassuk 1848 december 6-án kelt szózatában — nemzetiség-, vallás- és rangkülönbség nélkül egyenlő ... Magyarok, szászok és románok, nyújtsatok egymásnak testvérileg kezet, távoztassatok minden nemzeti gyülölséget és boldogok lesztek“. A Bem által hirdetett közkegyelem Marx és Engels nagy megelégedését váltotta ki. Bem helyes nemzetiségi politikájának, amivel az Erdélyben lakó különböző nemzetek testvéri összefogását igyekezett elérni, nagy szerepe volt abban, hogy az erdélyi honvédhadsereg 1849 tavaszán több mint 30 ezer emberre növekedett. De ezen túlmenően: nem kis mértékben hozzájárult ahhoz is, hogy az Ausztriával való szövetségben csalódott nemzetiségek haladó szellemű vezetői egyre inkább felismerték a szabadságáért küzdő magyar néppel való összefogás szükségességét és lehetőségét. Petőfi és Bem találkozása Bem helyes, forradalmi politikáját még Kossuth sem értette meg teljesen. De megértette — Petőfi. Petőfinek és Bemnek találkozása és megindító barátsága forradalmi gondolkozásuk azonosságán alapult: a népforradalom költőjének, a magyar- és a világszabadság lantosának találkozása volt ez a nép erejében törhetetlenül bizó, hazafiasságát a világszabadság ügyével egybefonó forradalmi hadvezérrel, Petőfi teljes mértékben felismerte Bem szerepét a magyar szabadságharcban. Ö írta: „Szerencse és az Isten — Tőlünk eloártola. — Egy pártfogó maradt csak — Velünk, ez Bem vala“. Petőfinek Bemről irt rajongó versei hű költői kifejezései voltak annak a rajongó szeretetnek, amelyet ez a jelentéktelen külsejű, szűkszavú, frázisokat nem kedvelő nagy ka* tona és nagy forradalmár, katonáiból, de az egész magyar népből is kiváltott. Akik Bemben biztak, nem csalódtak. Amikor 1849 nyarán a cári hadsereg a magyar forradalom elfojtására betört az országba, az általános fejvesztettség közepette Bem az, aki a leghatározottabban a harc folytatását követeli. A cári beavatkozás orosz történetírói méltán állapították meg: „Bemet nem hangolták le Paskievics kiáltványai, úgy, mint Görgeyt, aki a fegyveres beavatkozás első hírére tökéletesen elvesztette a fejét“. Bem hajlandónak mutatkozott elfogadni a hadseregfőparancsnokságot ég annak a reményének adott kifejezést, hogy legfeljebb két hónap alatt megtisztítja az országot az ellenséges csapatoktól. Még a világosi fegyverletétel után sem adta fel a reményt. Bem nem tette le a fegyvert Bem ilyen magatartását nem lehet egyszerűen „túlzott optimizusával“ magyarázni. Az azóta — főképp a szovjet történészek által — felkutatott anyag világos képet vet a cári hadsereg belső gyengeségére és arra az alapvető tényre, hogy a Magyarország elleni hadjáratot az egész orosz közvélemény, különböző okokból és meggondolásokból, de elitélte. Ez a megállapítás a legmagasabb katonai méltóságok viselőire is érvényes. Ez meglátszott a cári hadsereg vezetésén is. A cári orosz hadtörténeti írók egyöntetűen váratlan meglepetésnek, csaknem hihetetlen fordulatnak értékelik Görgey fegyverletételét. A magára maradt Bem mindenesetre nem rakott le egyetlen fegyvert, nem adott át egyetlen ágyút, nem szolgáltatott ki egyetlen honvédet sem az ellenségnek. A hozzá hű maradóktól kísérve azzal a törhetetlen elszántsággal lépte át a határt, hogy a harcot a szabadságért továbbfolytatja. * * * Bem József tábornok halálának századik évfordulóját a szeretet és hála érzésével ünnepelte meg a felszabadult magyar és lengyel nép és velük együtt mindazok, akik napjainkban a népek szabadságát és békéjét őrzik. De a szabadságot és a békét ma sem adják ingyen. Bem emlékezete ma is az erő, az öntudat forrása a két baráti, szövetséges nép számára. Határtalan hazaszeretete, a szabadság törhetetlen szolgálata, a népek erejébe vetett bizalma, a népek testvéri összefogásának hirdetése a zsarnokok ellen ugyanúgy, mint katonai hősiessége a magyar történelem legragyogóbb hagyományaihoz tartozik. A. E Alulírott ezennel megrendelem a „SZABAD FÖLDMŰVES“ c. hetilapot az 1951-es évre. Egyidejűleg átutalok a kiadóhivatal részére (Bratislava, Stúrova ulica 6) 100.— korona évi előfizetési dijat. Egyben kérem, hogy a lap kiadóhivatala egyéves előfizetési dijam beérkezte után küldje meg alábbi címemre az előfizetők részére felajánlott 200 oldalas, illusztrált földműves naptár egy példányát. A „Szabad Földműves“ új előfizetőiéként jelentkezem, a száz koronás egyéves előfizetési dijam egyidejű beküldésével azonban ugyanolyan előnyben részesülök, mint a lap régi előfizetői, akik az 1951-es előfizetési dijat átutalják. A kiadóhivatal tehát vállalja a „Szabad Földműves“ rendszeres megküldése mellett a lap szerkesztésében megjelenő földműves naptár « ajándékként való megküldését Vezeték és keresztnév» ____________________________________________________________ __ Pontos dm................................................................... A megrendelés napja A megrendelő aláírása Főidet adott a parasztoknak
