Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-12-17 / 40. szám
4........................................................... - . ’'1950. 'decemlier 17.A szűkös téli takarmány-készletek célszerű és gazdaságos felhasználásával foglalkozva az lgásállatok őszi és téli takarmányozását már ismertettük. Nézzük most tovább hogy a többi állatcsoportoknál a szálastakarmányok etetése szempontjából milyen sorrendiséget célszerű megállapítani. Abból kell kiindulni, hogy varrnak állatok, amelyeknél a széna etetése nélkülözhetetlen és a széna természetszerüsége pótolhatatlan. Ezt a kérdést vizsgálva a széna etetése fiatal álla. toknál feltétlenül szükséges. Elsősorban a szopós állatok részére kell a legjobb minőségű szénát tartalékolni. Legmegfelelőbb a Jóminőségű rétiszéna. Egy szopósborjú részére az elválasztásig 80-120 kg szénát számítunk. Természetszerű táplálást igényelnek a választott növendék, állatok legalább egyéves korig. Ezeknek legmegfelelőbb saénaadagja naponként 4 kg/db. A szénaetetést az 1 éven felüli növendékek is meghálálják. Azonban ezeknél már a szénával takarékoskodhatunk ügy, hogy az 1 év betöltése után a szénát fokozatosan csökkentjük. Csikóknál az 1.2 év között feltétlenül adjunk 2.3 kr szénát és csak a 3-4 évben tarthatjuk tavaszi szalmán. Az üszőborjúknál a második évben a szénaetetést fokozatos átmenet után szükség esetében beszüntethetjük, a vemhes üszőknél azonban már ismét adjunk 2-4 kg szénát A ti. nóborjüknál 1 éves kor után a széna etetése néL külözhető. Tenyészbikáknál a széna etetésével nem szabad takarékoskodni, ezek részére az optimális szénaadagot mindenképpen meg kell adni. ami legalább 6 kg. Amint látjuk, a növendékállatok szálastakarmányozás szempontjából sorrendiségben az ösz- Bzes állatokat megelőzik Ez érthető is. mert a növendékek fejlődési erejét nem szabad kihasználatlanul hagyni és megzavarni. Azonban itt is takarékoskodhatunk, ha a takarmányozással alkalmazkodunk az állatok szakaszos fejlődéséhez. A növendékállatok fenti elvek szerinti takarmányozása magával vonja azt, hogy a növendékállatokat aszerint kell az istállóban csoportosítani, amilyen módon a széna adagjukat megszabjuk. Vigyázni kell azonban arra, hogy akadnak olyan egyedek is, amelyek a külterjes tartást kevésbé bírják. Az ilyen állatokat a Jobb takarmányozásban részesülő fiatalabb korosztályhoz kell besorolni. A növendék állatok nagyon meghá'álják a si. lo-takarmányok és a répafélék etetését. Ezért, ha kisebb mennyiségben is, adjunk nekik silót vagy takarmányrépát. 5-10 kg mennyiségben. Igen természetszerű a murok vagy sárgarépa etetése amelyet vitamintartalma elsősorban növendégtakarmánnyá teszi. A tehenészetben történő szálastakarmányozás, sál már foglalkoztunk. Sok esetbe- azonban egy .egy üzemen belül a tehenészetnek versenytár. sa a hizómarha. A hízómarha takarmányozása abhól a szempontból kényes, hogy túlnyomó részben minőségi követelmények állnak fenn. Ahhoz, hogy telt isomzatot érjünk el, a széna etetése nélkülözhetetlen. A hizlalásnak ugyanis nem lehet, elhúzódni, hanem már a hizlalás elején biztosítani kell az izomzat gyors fejlődését. Természetesen a szénaadag bizonyos határok között ingadozhat, azonban 5 kg alá nem tanácsos vele lemenni. A kifejlődött állatok hizlalásánál más a helyrét. Ezeknél a szervezet növekedése már elesik, csak a meglévő izomzatot kell felerősíteni és ezután már a zsirosodás következik. A kifejlődött ökör hizla'i'^-ak tempója ezért lassú is, a hizlalás természete tehát megengedi, hogy eleinte több ballasztot tarta’mazó takarmányt e. tessünk és a srá'astakarmánnyal takarékoskodjunk Eleinte tehát etetünk bőven polyvát, tavaszi szalmát, silót, répát vagy répaszeletot. A szá'astakarmány etetést a harmadik hónap után kell emelni és a több ballasztot tartalmazó takarmányokat csökkenteni. A hizlalás elején azonban nagy gondot kell fordítani, hogy az abrakban a fehérje szükségletet biztosítsuk az izomzat felerősítésére olajpogácsa etetésével. A marhahizlalás a tehenészet között tokát a kompromisszumot aszerint kell kialakítani, hogy milyen természtű hizlalást folytatunk. Amint láttuk a tehenészetnél is lehet a szánaetetéssel takarékoskodni oly módon hogy inkább a jobb teje’ötehenek szénaszükzéglctét biztosítjuk. A hízóraarhák szénaadagját pedig összeegyeztetjük a tehenészettel a hizlalás természete szerint s ahhoz képest adunk a hízómarháknak több vagy kevesebb szénát Mindegyik ágazatnál a kiegyenlítés főként abrakkal és siló- vagy vizenyős takarmányokkal történhet. Pl. ha szénakészletünk azt engodi meg hogy a tehenek és hízómarhák átlagban darabonként csak 3 kg napi szénaadagot kapjanak, a he’yes eljárás az lesz, ha a teheneket osztályozva, a jobb tejelőknek 4.5 kg, a gyengébb tejelőknek pedig 2 kgot adagolunk. A hízómarháknál a beállítás első szakaszában adjunk több vizenyős takarmányt. pelyvával vagy szecskával bőven keverve és a szénaadag csak 2 kg legyen és a hizlalás további szakában a ballasztot csökkentve emeljük a szénaadagot 3, majd 4 kg..ra. A juhtenyésztés szénaigényes üzemig akkor, ha az etetés télen történik. Miután okszerűen végzett juhászotok télen elletnek az ehhez fűződő nyomós előnyök miatt, juhászataink tehát szénaigényesek. Az előre haladott vemhes és a lee’lett juh a táplálkozás iránt olyan követelményeket támaszt, amelyeket szénaetetés nélkül alig lehet kielégíteni. A bárányok feltétlenül megkívánják a legjobb minőségű szénát. Az anyajuhok szénaadagját csökkenthetjük, ha jó minőségű silótakarmányunk van, vagy répaszelet áll rendelkezésre. Tudjuk, hogy a második világháború folyamán a német fasiszták az aszkánianovai tudományos intézetet is teljesen kirabolták. Csaknem teljesen elpusztították az értékes jóozágállo. mányt, kifosztották a laboratóriumokat, elhordták a tudományos felszerelést, a műszereket. A szovjet emberek azonban rövid esztendők alatt helyreállították a károkat és Aszkánia.Nova laboratóriumai ma jobb és több tudományos műszerrel dolgoznak, mint háború elö,tt. A laboratóriumok egyikében a juhok gyapjúhozamát vizsgálják a szakértő tudós emberek, a másikban a tej összetételét állapítják meg, egy harmadikban pedig azt kutatják, hogyan értékesítik a jószágok az egyes takarmányféléket. Mit látni ebben a ,,takamiánylaboratóriumban“? Ea belépünk négy kis ketrecet látunk: mindegyikében egy egy süldő álldogál. Kis táb. lázat mutatja a ketreceknél, hogy melyik süldő mióta van itt és milyen az „étrendje”. Ugyanis mindegyik süldőnek mlvmás ,,étlapot1’ állítot. tak össze az intézet tudósai: az egyik fehérje, dús táplálékot kap a másik nagy keményítő értékű takarmányt és így tovább. , A kísérleti süldőket rendszeresen mérlegelik és bizonyos idő elmúltával levágják. A levágás A szövetkezeti istállók létesítése érdekében nyújtott kormánysegítség általában széles visszhangra talált. Több szövetkezet maga- is kezdeményező lépést tett _ még a konaányeegítség nyilvánosságra hozatala előtt, felismerve a közös állattenyésztés előnyeit. Az állatállomány jobb gondozását és takarmányozását csak a közös istállókban lehet megvalósítani, még hozzá lényegesen kevesebb munkaerővel. után aztán pontosan megállapítják hogy melyiknek mennyi a húsa, a zsírja, milyen erős a csőn. tozata. így tudják tudományos pontossággal megállapítani, hogy mi a helyes takarmányozás, hogyan kell okszerűen és gazdaságosan hizlalni a disznót. Pontos választ kapunk arra a kérdésre is, hogy mikor kell hisla'áera befogni a süldőket, meddig helyes hizlalni őket. Ezeknél a kísérletezéseknél derült ki például az is, hogy a hizlalás egyes szakaszaiban hogyan értékesítik a hízik a takarmányt. Mindenki tudja, hogy a dlsznóhizlalásnál egy bizonyos határon túl lassúbb lesz a súlygyarapodás, vagyis ugyanannyi kiló takarmányból kevesebb hús és zsír lesz mint a hizlalás első idejében. Ért pedig azzal magyarázták, hogy egyrészt a hizlalás előrehaladásával a disznó mindig rosszabbul értékesíti a takarmányt, másrészt pedig, hogy ebben a későbbi időszakban a hízó inkább zsírt szed magára — rsakecergen szólva — a mennyiségre kiesebb, de értékesebb ,,fehéráru’1 gyarapszik a hízóban. Aezkánia Nova tudósai kimutatták, hogy a bizla*' ak ebbon az időszakiban nemcsak egyszerűen a szalonna és a háj mennyisége nővek. A szövetkezeti állattenyésztés jövő sikerének feltételei közé tartozik az istállók tisztasága, a szellőztetése, az elegendő fény és ívóvíz minősége is. A legtöbb állatbetegséget éppen a tssztátalanzág okozta, minden betegség pedig a termés eredmények csökkenését vonta maga után. A szövetkezeti istállók állandó állatorvosi ellenőrzés a’á kerülnek. Az állatorvosi felügyeletet a Járási ITemzeti Bizottságok mezőgazdasági referálásai segítik elő. luk. A hüvelyesek és a pillangósok szalmáját szintén a fehérjeigényes állatokkal etessük, a. hova már az anyajuhokat is számításba kell venni. Az egyéb tavaszi szalmákat kizárólagos ezalmaetetésn lehetőleg vegyesen etessük, mert a változatos etetés fokozza az állatok étvágyát, Így nem unják meg az egyoldalú szalmaetetést. A siló és vizenyős takarmányok beosztásánál legyünk arra tekintettel, hogy egyes állatcsoportoknál a szénaadagot is csökkenthetjük az etetésükkel. Ily módon elérhetjük pl, azt is, hogy a szénát nagyobb mennyiségben biztosíthatjuk olyan állatok részére, amelytűméi az nélkülözhetetlen és jobban érvényesül. A szénafőlék beosztása szintén nagy körültekintést igényel. A pillangós szénákat elsősorban fiatal növendék állatokkal és tejelőállatokkal etessük. Itt érvényesülnek legjobban és lényegesen csökkentik az önköltséget. A rétiszénákat inkább a hízó- és igásállatokkal takannányoz. zuk. Gondot kell fordítani a minőségre is. A jobb minőségű szénákat az igényesebb állatok, kai etessük. Külön meg kell emlékezni a kukoricaszárról. Ennek egy részét sok esetben nem mint takar, mányt, hanem tüzelőanyagnak vagy alomnak használják. Eyen felhasználásnak ma nem szabad előfordulni. Minden kukoricaszárat használjunk fel takarmányozásra. Mint tudjuk, az októberben betakarított szár tápértéke felér egy gyenge minőségű réti3zénával, akkor ha azt feL tépjük és besilózzuk. Gyakorlati tapasztalatok alapján arra kíván, tünk rámutatni, hogy a jelenlegi szűkös takar, mányhelyzetben milyen irányelvek szerint ér. hetjtth el a rendelkezésre álló takarmánykészlet okszerű beosztását és az állatok etetését úgy, hogy egyúttal a lehetőség határáig biztosítsuk az állatok fejlődését és termelését. Ennek feltétele a takarmányok számbavétele, a készlet felosztása az állatok Igényeinek figyelembevételével de sokszor kompromisszum segítségével és az így megtervezett adagolások pontos betartásával. A nehézségektől azonban ne‘ riadjunk vissza, mert a takarmányozás és az állati termelés összhangolása az állattartó legszebb feladata, a termelő művészete. ^ ( N. L. szik, hanem a minősége is. Ezért tanácsolják a kolhozoknak, hogy hizlalják a disznókat akkor is, amikor már a súlyúk nem gyarapszik, mert így jobb minőségű, nagyobb kalóriaértékű sza. lonnát kapnak, mintha abbahagynák a hizlalást, amikor megfelelő súlygyarapodás csökkenni kezd. Ebben a laboratóriumban valóban mindent megvizsgálnak . Bonyolult gépek állapítják meg a szalonna kalóriatartalmát, van olyan gép, amely a csont összetételét vizsgálja meg. Egéez disznócsontvásak'* látni a laboratóriumban és szemre is könnyen meg lehet állapítani azt a kü. lömbságet, amely különféleképpen táplált disz. nék csontozata között volt. Az intézet tudósai kolhozok százainak adják át azokat a takarm ányozási és hizlal ári tapasztalatokat melyeket itt kikisérleteztek Ezzel a kolhozok hizlalói felbe"ülhetet’en segítséget kapnak Aszkánia .Nova tudósaitól, nemcsak a laboratóriumban látható az intézet kutatásainak eredménye, hanem a eertéSrJakban is Világos, tiszta istállóépületek ezek. ahol bóléit és előtt mindenkinek fertőtleníteni kell a lábát nehogy valami betegség csíráit hozna be a cipőin. Itt tenyésztik a kolhozok számára a fehér ukrán és a tarka ukrán sztyeppe sertést.Al. talábaa évente kétszer fialtatnak. Itt az intézetben átlagban 12-14 malac van egy alomban, de volt olyan anyakoca is amelyik 20.at fialt. Fialás után lemossák a koca emlőit és él óra múlva szopni engedik a malacokat. Az intézet hozzáértő sertés-gondozói azt tapasztaltéit, ha^y helyes minden malacot egy esi.;őre isokfca’nt, mégpedig a gyengéteket az első, az erősebbeket pedig a hátsó emlőkre, ugyanis az elsőkben mindig több a tej A szakértelem, a tudományos tapasztalat, a tenyésztés minden szakaszában érvényesül. Jól láthat;', ez például a növendék süldők nyári asállárán is, ahol ragyogó tisztaság van az ólskbon. G releny akadémikus mosolyogva mondja, hojy ezek a süldők „szobatiszták” Az ól a süldők „hálószobája1'. Külön tetstöhelyek vannak az ólak e’őtt és Pavlov módszerével rászoktatták a süldőket arra, hogy evés után mindig fél. revenuljanak az e célra fenntartott helyre és soka nem pissekítanak az ólba. süldők ért annyi, ra megszokták, hogy ritka kivétel, ha valamelyik elvéti a rendet. A scrtéstenyésidés példáján is látható tehát, hogy az intézőt nemcsak új sertésfajták kitenyésztésével foglalkozik, hanem azt is megállapítja, milyen takarmányokat kell termelni, milyen korban hogyan kall táplálni a jószágokat, sőt még arra is kiterjed az intézet tudósainak a gondja, hogyan lehet az egyes állati temékeket iparilag még hasznosabban feldolgozni. „ Sípos Gyula, Budapest. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal biztosítja a nemesített vetőmagot és a műtrágyát A Megbízottak Testületé e heti ülése meghallgatta dr. Soltész, élelmezésügyi meghízott jelentését az ezévi tej felvásárlásról és az 1951. évi felvásárlás biztosítására hozott intézkedésekről. A Megbízottak Testületé megállapította, hogy a népi igazgatás szerveinek fokozott figyelmet kell szentelniük a tejfelvásárlás, a tej minősége és a szétírás kérdéseinek. Dr. Falfan földművelésügyi megbízott beszámolójában foglalkozott azzal a segítséggel, amelyet a kis- és közép parasztoknak nyújtanak a jóminőaégü vetőmag, műtrágya és vetőmagtisztítás terén. Az 1951. évi termelési terv feltételezi a növényi termelés fokozását, amit a hektárhozamok emelésével kell elérni. A fokozott hektárhozamekat a vetőmagcserével és tisztítással, a föld és a vetés idejében való előkészítésével és a műtrágya helyes felhasználásával biztosítják. Ezen feladatok teljesítése érdekében a földművelésügyi megbízotti hivatal a népi igazgatás szerveinek segítségével széleskörű akciót indít a kis- és középparasztok megsegítése érdekében, különösen a műtrágya és a jóminősógü vetőmag biztosításával. A vetőmag és a műtrágya beszerzése egyszerre történik majd a nemzeti bizottságok útján a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége és a raktárszüvetkezetek szerveinek segítségével. EFIz-Mib«n még ebben as évben kizSs li'áMéban lesz a szövetkeze! áflaSáittnistya Lapunk multheti számában jelentettük már, hogy Szlovákia 311 magasabb típusú ssövot. kezete 605 szövetkezeti istállót adaptál. December 8.án kiadott jelentős szerint a besztercebányai kerületben eddig a megtervezett adaptáció 4%-át már megvalósították. A kassai kerületben 3.4, a nyitrai kerületben 2.7, a bratislavai kerületben pedig 1.7%-ban fejosták be zz adaptációt. A legtöbb adaptációt végző EFSz lehetőleg még ebben az évben már a szövetkezeti istállóban kívánja elhelyezni állatállományát, úgyhogy a munkák a legtöbb helyen továbbra is nagy iramban folynak illetve befejezés előtt állnak. A besztercebányai, zsolnai, kassai ós eperjesi ' '-illetékben azonban jóval több BBSs vehetne részt az adaptációs munkákban és ezért illetékes helyen fölhívták e négy kerület magasabb típusú szövetkezeteit, hogy vizsgálják meg: találnak- e alkalmas épületet, melyet szövetkezeti istállóvá alakíthatnának át. A juhoknál a toklyokon, meddőanyákon és a rideg ürQkön takarék03kodhatunkk a szénával; sőt ha jó minőségű tavaszi szalmánk van és e. mellett némi abrakot vagy vizenyős takarmányt adhatunk, a szénactetés el is maradhat. Végemnényben tehát olyan viszonyok között, ahol szűkösek a szálastak ármány készletek, a szénaadag nagyságát a melléktakarmányok tekintetbevételével dönthetjük el. A melléktakarmányokat először fel kell osztani minőség szerint az egyes állatcsoportok között. Meg kell állapítani, hogy különböző pelyvákkal milyen állatokat etethetünk. Pl. a hüvelyesek polyváját ne etessük jáxmosökrökel, vagy kifejlődött hízómarhákkal. Ezeket a fehérjeigényes teheneknek, ott is elsősorban a jobb tejelőknek ad. A Szabad Földműves tanácsot ad A szénafélék qazdaséaos felhasználása S*TA ASZKÁNiA-NOVÁBAH | Meddig kell hizlalni a disznót? Ha a súlygyarapodás lassúbb lesz, a szalonna és a háj minősége is növekszik Lapunk két legutóbbi számában érdekes részleteket közöltünk a ,,Szabad Föld” c. budapesti laptársunk cikksorozatából, amely Aszkánia-Novát mutatja be az olvasóknak. Az eddigi riportokban arról kapott képet az olvasó, hogy milyen új állatfajták születnek ebben a. tudományos intézetben. Ma a cikkíró bemutatja az olvasóknak a sertóshizlalás tudományos kiértékelésének eredményeit
