Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-12-17 / 40. szám

4........................................................... - . ’'1950. 'decemlier 17.­A szűkös téli takarmány-készletek célszerű és gazdaságos felhasználásával foglalkozva az lgásállatok őszi és téli takarmányozását már ismertettük. Nézzük most tovább hogy a többi állatcsoportoknál a szálastakarmányok etetése szempontjából milyen sorrendiséget célszerű megállapítani. Abból kell kiindulni, hogy varrnak állatok, amelyeknél a széna etetése nélkülözhetetlen és a széna természetszerüsége pótolhatatlan. Ezt a kérdést vizsgálva a széna etetése fiatal álla. toknál feltétlenül szükséges. Elsősorban a szopós állatok részére kell a legjobb minőségű szé­nát tartalékolni. Legmegfelelőbb a Jóminőségű rétiszéna. Egy szopósborjú részére az elválasz­tásig 80-120 kg szénát számítunk. Természetszerű táplálást igényelnek a választott növendék, állatok legalább egyéves korig. Ezeknek legmegfelelőbb saénaadagja naponként 4 kg/db. A szénaetetést az 1 éven felüli növendékek is meghálálják. Azonban ezeknél már a szénával takarékoskodhatunk ügy, hogy az 1 év betölté­se után a szénát fokozatosan csökkentjük. Csi­kóknál az 1.2 év között feltétlenül adjunk 2.3 kr szénát és csak a 3-4 évben tarthatjuk tava­szi szalmán. Az üszőborjúknál a második évben a szénaetetést fokozatos átmenet után szükség esetében beszüntethetjük, a vemhes üszőknél azonban már ismét adjunk 2-4 kg szénát A ti. nóborjüknál 1 éves kor után a széna etetése néL külözhető. Tenyészbikáknál a széna etetésével nem szabad takarékoskodni, ezek részére az op­timális szénaadagot mindenképpen meg kell ad­ni. ami legalább 6 kg. Amint látjuk, a növendékállatok szálastakar­mányozás szempontjából sorrendiségben az ösz- Bzes állatokat megelőzik Ez érthető is. mert a növendékek fejlődési erejét nem szabad kihasz­nálatlanul hagyni és megzavarni. Azonban itt is takarékoskodhatunk, ha a takarmányozással alkalmazkodunk az állatok szakaszos fejlődésé­hez. A növendékállatok fenti elvek szerinti ta­karmányozása magával vonja azt, hogy a növen­dékállatokat aszerint kell az istállóban csopor­tosítani, amilyen módon a széna adagjukat meg­szabjuk. Vigyázni kell azonban arra, hogy akadnak olyan egyedek is, amelyek a külterjes tartást kevésbé bírják. Az ilyen állatokat a Jobb takarmányozásban részesülő fiatalabb kor­osztályhoz kell besorolni. A növendék állatok nagyon meghá'álják a si. lo-takarmányok és a répafélék etetését. Ezért, ha kisebb mennyiségben is, adjunk nekik silót vagy takarmányrépát. 5-10 kg mennyiségben. Igen természetszerű a murok vagy sárgarépa etetése amelyet vitamintartalma elsősorban nö­­vendégtakarmánnyá teszi. A tehenészetben történő szálastakarmányozás, sál már foglalkoztunk. Sok esetbe- azonban egy .egy üzemen belül a tehenészetnek versenytár. sa a hizómarha. A hízómarha takarmányozása abhól a szempontból kényes, hogy túlnyomó rész­ben minőségi követelmények állnak fenn. Ah­hoz, hogy telt isomzatot érjünk el, a széna ete­tése nélkülözhetetlen. A hizlalásnak ugyanis nem lehet, elhúzódni, hanem már a hizlalás ele­jén biztosítani kell az izomzat gyors fejlődését. Természetesen a szénaadag bizonyos határok kö­zött ingadozhat, azonban 5 kg alá nem tanácsos vele lemenni. A kifejlődött állatok hizlalásánál más a hely­rét. Ezeknél a szervezet növekedése már elesik, csak a meglévő izomzatot kell felerősíteni és ezután már a zsirosodás következik. A kifejlő­dött ökör hizla'i'^-ak tempója ezért lassú is, a hizlalás természete tehát megengedi, hogy ele­inte több ballasztot tarta’mazó takarmányt e. tessünk és a srá'astakarmánnyal takarékoskod­junk Eleinte tehát etetünk bőven polyvát, ta­vaszi szalmát, silót, répát vagy répaszeletot. A szá'astakarmány etetést a harmadik hónap után kell emelni és a több ballasztot tartalmazó ta­karmányokat csökkenteni. A hizlalás elején azonban nagy gondot kell fordítani, hogy az abrakban a fehérje szükségletet biztosítsuk az izomzat felerősítésére olajpogácsa etetésével. A marhahizlalás a tehenészet között tokát a kompromisszumot aszerint kell kialakítani, hogy milyen természtű hizlalást folytatunk. Amint láttuk a tehenészetnél is lehet a szánaetetéssel ta­karékoskodni oly módon hogy inkább a jobb teje’ötehenek szénaszükzéglctét biztosítjuk. A hízóraarhák szénaadagját pedig összeegyeztet­jük a tehenészettel a hizlalás természete sze­rint s ahhoz képest adunk a hízómarháknak több vagy kevesebb szénát Mindegyik ágazatnál a kiegyenlítés főként abrakkal és siló- vagy vi­zenyős takarmányokkal történhet. Pl. ha széna­készletünk azt engodi meg hogy a tehenek és hízómarhák átlagban darabonként csak 3 kg na­pi szénaadagot kapjanak, a he’yes eljárás az lesz, ha a teheneket osztályozva, a jobb tejelők­nek 4.5 kg, a gyengébb tejelőknek pedig 2 kg­­ot adagolunk. A hízómarháknál a beállítás el­ső szakaszában adjunk több vizenyős takar­mányt. pelyvával vagy szecskával bőven keverve és a szénaadag csak 2 kg legyen és a hizlalás további szakában a ballasztot csökkentve emel­jük a szénaadagot 3, majd 4 kg..ra. A juhtenyésztés szénaigényes üzemig akkor, ha az etetés télen történik. Miután okszerűen végzett juhászotok télen elletnek az ehhez fű­ződő nyomós előnyök miatt, juhászataink te­hát szénaigényesek. Az előre haladott vemhes és a lee’lett juh a táplálkozás iránt olyan köve­telményeket támaszt, amelyeket szénaetetés nélkül alig lehet kielégíteni. A bárányok feltét­lenül megkívánják a legjobb minőségű szénát. Az anyajuhok szénaadagját csökkenthetjük, ha jó minőségű silótakarmányunk van, vagy répa­szelet áll rendelkezésre. Tudjuk, hogy a második világháború folya­mán a német fasiszták az aszkánianovai tudo­mányos intézetet is teljesen kirabolták. Csaknem teljesen elpusztították az értékes jóozágállo. mányt, kifosztották a laboratóriumokat, elhord­ták a tudományos felszerelést, a műszereket. A szovjet emberek azonban rövid esztendők alatt helyreállították a károkat és Aszkánia.Nova la­boratóriumai ma jobb és több tudományos mű­szerrel dolgoznak, mint háború elö,tt. A laboratóriumok egyikében a juhok gyapjú­­hozamát vizsgálják a szakértő tudós emberek, a másikban a tej összetételét állapítják meg, egy harmadikban pedig azt kutatják, hogyan ér­tékesítik a jószágok az egyes takarmányféléket. Mit látni ebben a ,,takamiánylaboratórium­ban“? Ea belépünk négy kis ketrecet látunk: mindegyikében egy egy süldő álldogál. Kis táb. lázat mutatja a ketreceknél, hogy melyik süldő mióta van itt és milyen az „étrendje”. Ugyanis mindegyik süldőnek mlvmás ,,étlapot1’ állítot. tak össze az intézet tudósai: az egyik fehérje, dús táplálékot kap a másik nagy keményítő ér­tékű takarmányt és így tovább. , A kísérleti süldőket rendszeresen mérlegelik és bizonyos idő elmúltával levágják. A levágás A szövetkezeti istállók létesítése érdekében nyújtott kormánysegítség általában széles vissz­hangra talált. Több szövetkezet maga- is kezde­ményező lépést tett _ még a konaányeegítség nyilvánosságra hozatala előtt, felismerve a kö­zös állattenyésztés előnyeit. Az állatállomány jobb gondozását és takarmányozását csak a kö­zös istállókban lehet megvalósítani, még hozzá lényegesen kevesebb munkaerővel. után aztán pontosan megállapítják hogy melyik­nek mennyi a húsa, a zsírja, milyen erős a csőn. tozata. így tudják tudományos pontossággal megálla­pítani, hogy mi a helyes takarmányozás, hogyan kell okszerűen és gazdaságosan hizlalni a disz­nót. Pontos választ kapunk arra a kérdésre is, hogy mikor kell hisla'áera befogni a süldőket, meddig helyes hizlalni őket. Ezeknél a kísérletezéseknél derült ki például az is, hogy a hizlalás egyes szakaszaiban hogyan értékesítik a hízik a takarmányt. Mindenki tudja, hogy a dlsznóhizlalásnál egy bizonyos határon túl lassúbb lesz a súlygyara­podás, vagyis ugyanannyi kiló takarmányból ke­vesebb hús és zsír lesz mint a hizlalás első ide­jében. Ért pedig azzal magyarázták, hogy egy­részt a hizlalás előrehaladásával a disznó min­dig rosszabbul értékesíti a takarmányt, másrészt pedig, hogy ebben a későbbi időszakban a hízó inkább zsírt szed magára — rsakecergen szólva — a mennyiségre kiesebb, de értékesebb ,,fehér­áru’1 gyarapszik a hízóban. Aezkánia Nova tudósai kimutatták, hogy a bizla*' ak ebbon az időszakiban nemcsak egy­szerűen a szalonna és a háj mennyisége nővek. A szövetkezeti állattenyésztés jövő sikerének feltételei közé tartozik az istállók tisztasága, a szellőztetése, az elegendő fény és ívóvíz minő­sége is. A legtöbb állatbetegséget éppen a tssz­­tátalanzág okozta, minden betegség pedig a ter­més eredmények csökkenését vonta maga után. A szövetkezeti istállók állandó állatorvosi ellen­őrzés a’á kerülnek. Az állatorvosi felügyeletet a Járási ITemzeti Bizottságok mezőgazdasági re­ferálásai segítik elő. luk. A hüvelyesek és a pillangósok szalmáját szintén a fehérjeigényes állatokkal etessük, a. hova már az anyajuhokat is számításba kell ven­ni. Az egyéb tavaszi szalmákat kizárólagos ezal­­maetetésn lehetőleg vegyesen etessük, mert a változatos etetés fokozza az állatok étvágyát, Így nem unják meg az egyoldalú szalmaetetést. A siló és vizenyős takarmányok beosztásánál legyünk arra tekintettel, hogy egyes állatcso­portoknál a szénaadagot is csökkenthetjük az etetésükkel. Ily módon elérhetjük pl, azt is, hogy a szénát nagyobb mennyiségben biztosíthatjuk olyan állatok részére, amelytűméi az nélkülöz­hetetlen és jobban érvényesül. A szénafőlék beosztása szintén nagy körülte­kintést igényel. A pillangós szénákat elsősorban fiatal növendék állatokkal és tejelőállatokkal etessük. Itt érvényesülnek legjobban és lénye­gesen csökkentik az önköltséget. A rétiszénákat inkább a hízó- és igásállatokkal takannányoz. zuk. Gondot kell fordítani a minőségre is. A jobb minőségű szénákat az igényesebb állatok, kai etessük. Külön meg kell emlékezni a kukoricaszárról. Ennek egy részét sok esetben nem mint takar, mányt, hanem tüzelőanyagnak vagy alomnak használják. Eyen felhasználásnak ma nem sza­bad előfordulni. Minden kukoricaszárat használ­junk fel takarmányozásra. Mint tudjuk, az ok­tóberben betakarított szár tápértéke felér egy gyenge minőségű réti3zénával, akkor ha azt feL tépjük és besilózzuk. Gyakorlati tapasztalatok alapján arra kíván, tünk rámutatni, hogy a jelenlegi szűkös takar, mányhelyzetben milyen irányelvek szerint ér. hetjtth el a rendelkezésre álló takarmánykészlet okszerű beosztását és az állatok etetését úgy, hogy egyúttal a lehetőség határáig biztosítsuk az állatok fejlődését és termelését. Ennek fel­tétele a takarmányok számbavétele, a készlet felosztása az állatok Igényeinek figyelembevé­telével de sokszor kompromisszum segítségével és az így megtervezett adagolások pontos betar­tásával. A nehézségektől azonban ne‘ riadjunk vissza, mert a takarmányozás és az állati terme­lés összhangolása az állattartó legszebb felada­ta, a termelő művészete. ^ ( N. L. szik, hanem a minősége is. Ezért tanácsolják a kolhozoknak, hogy hizlalják a disznókat akkor is, amikor már a súlyúk nem gyarapszik, mert így jobb minőségű, nagyobb kalóriaértékű sza. lonnát kapnak, mintha abbahagynák a hizlalást, amikor megfelelő súlygyarapodás csökkenni kezd. Ebben a laboratóriumban valóban mindent megvizsgálnak . Bonyolult gépek állapítják meg a szalonna kalóriatartalmát, van olyan gép, a­­mely a csont összetételét vizsgálja meg. Egéez disznócsontvásak'* látni a laboratóriumban és szemre is könnyen meg lehet állapítani azt a kü. lömbságet, amely különféleképpen táplált disz. nék csontozata között volt. Az intézet tudósai kolhozok százainak adják át azokat a takarm ányozási és hizlal ári tapasz­talatokat melyeket itt kikisérleteztek Ezzel a kolhozok hizlalói felbe"ülhetet’en segítséget kapnak Aszkánia .Nova tudósaitól, nemcsak a laboratóriumban látható az intézet kutatásainak eredménye, hanem a eertéSrJakban is Világos, tiszta istállóépületek ezek. ahol bó­léit és előtt mindenkinek fertőtleníteni kell a lá­bát nehogy valami betegség csíráit hozna be a cipőin. Itt tenyésztik a kolhozok számára a fe­hér ukrán és a tarka ukrán sztyeppe sertést.Al. talábaa évente kétszer fialtatnak. Itt az inté­zetben átlagban 12-14 malac van egy alomban, de volt olyan anyakoca is amelyik 20.at fialt. Fialás után lemossák a koca emlőit és él óra múlva szopni engedik a malacokat. Az intézet hozzáértő sertés-gondozói azt tapasztaltéit, ha^y helyes minden malacot egy esi.;őre isokfca’nt, mégpedig a gyengéteket az első, az erősebbeket pedig a hátsó emlőkre, ugyanis az elsőkben min­dig több a tej A szakértelem, a tudományos tapasztalat, a tenyésztés minden szakaszában érvényesül. Jól láthat;', ez például a növendék süldők nyá­ri asállárán is, ahol ragyogó tisztaság van az ó­­lskbon. G releny akadémikus mosolyogva mond­ja, hojy ezek a süldők „szobatiszták” Az ól a süldők „hálószobája1'. Külön tetstöhelyek vannak az ólak e’őtt és Pavlov módszerével rászoktat­ták a süldőket arra, hogy evés után mindig fél. revenuljanak az e célra fenntartott helyre és soka nem pissekítanak az ólba. süldők ért annyi, ra megszokták, hogy ritka kivétel, ha valame­lyik elvéti a rendet. A scrtéstenyésidés példáján is látható tehát, hogy az intézőt nemcsak új sertésfajták kite­nyésztésével foglalkozik, hanem azt is megálla­pítja, milyen takarmányokat kell termelni, mi­lyen korban hogyan kall táplálni a jószágokat, sőt még arra is kiterjed az intézet tudósainak a gondja, hogyan lehet az egyes állati teméke­­ket iparilag még hasznosabban feldolgozni. „ Sípos Gyula, Budapest. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal biztosítja a nemesített vetőmagot és a műtrágyát A Megbízottak Testületé e heti ülése meghallgatta dr. Soltész, élelmezés­­ügyi meghízott jelentését az ezévi tej felvásárlásról és az 1951. évi felvásár­lás biztosítására hozott intézkedésekről. A Megbízottak Testületé megállapítot­ta, hogy a népi igazgatás szerveinek fokozott figyelmet kell szentelniük a tej­felvásárlás, a tej minősége és a szétírás kérdéseinek. Dr. Falfan földművelésügyi megbízott beszámolójában foglalkozott azzal a segítséggel, amelyet a kis- és közép parasztoknak nyújtanak a jóminőaégü vetőmag, műtrágya és vetőmagtisztítás terén. Az 1951. évi termelési terv feltételezi a növényi termelés fokozását, amit a hektárhozamok emelésével kell elérni. A fokozott hektárhozamekat a vető­magcserével és tisztítással, a föld és a vetés idejében való előkészítésével és a műtrágya helyes felhasználásával biztosítják. Ezen feladatok teljesítése érde­kében a földművelésügyi megbízotti hivatal a népi igazgatás szerveinek segít­ségével széleskörű akciót indít a kis- és középparasztok megsegítése érdeké­ben, különösen a műtrágya és a jóminősógü vetőmag biztosításával. A vetőmag és a műtrágya beszerzése egyszerre történik majd a nemzeti bizottságok útján a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége és a raktárszüvetkezetek szer­veinek segítségével. EFIz-Mib«n még ebben as évben kizSs li'áMéban lesz a szövetkeze! áflaSáittnistya Lapunk multheti számában jelentettük már, hogy Szlovákia 311 magasabb típusú ssövot. kezete 605 szövetkezeti istállót adaptál. December 8.án kiadott jelentős szerint a besztercebá­nyai kerületben eddig a megtervezett adaptáció 4%-át már megvalósították. A kassai kerület­ben 3.4, a nyitrai kerületben 2.7, a bratislavai kerületben pedig 1.7%-ban fejosták be zz adaptációt. A legtöbb adaptációt végző EFSz lehetőleg még ebben az évben már a szövetke­zeti istállóban kívánja elhelyezni állatállományát, úgyhogy a munkák a legtöbb helyen tovább­ra is nagy iramban folynak illetve befejezés előtt állnak. A besztercebányai, zsolnai, kassai ós eperjesi ' '-illetékben azonban jóval több BBSs vehetne részt az adaptációs munkákban és ezért illetékes helyen fölhívták e négy kerület magasabb tí­pusú szövetkezeteit, hogy vizsgálják meg: találnak- e alkalmas épületet, melyet szövetkezeti istállóvá alakíthatnának át. A juhoknál a toklyokon, meddőanyákon és a rideg ürQkön takarék03kodhatunkk a szénával; sőt ha jó minőségű tavaszi szalmánk van és e. mellett némi abrakot vagy vizenyős takarmányt adhatunk, a szénactetés el is maradhat. Végemnényben tehát olyan viszonyok között, ahol szűkösek a szálastak ármány készletek, a szénaadag nagyságát a melléktakarmányok te­kintetbevételével dönthetjük el. A melléktakar­mányokat először fel kell osztani minőség sze­rint az egyes állatcsoportok között. Meg kell állapítani, hogy különböző pelyvákkal milyen állatokat etethetünk. Pl. a hüvelyesek polyvá­­ját ne etessük jáxmosökrökel, vagy kifejlődött hízómarhákkal. Ezeket a fehérjeigényes tehe­neknek, ott is elsősorban a jobb tejelőknek ad. A Szabad Földműves tanácsot ad A szénafélék qazdaséaos felhasználása S*TA ASZKÁNiA-NOVÁBAH | Meddig kell hizlalni a disznót? Ha a súlygyarapodás lassúbb lesz, a szalonna és a háj minősége is növekszik Lapunk két legutóbbi számában érdekes részleteket közöltünk a ,,Szabad Föld” c. bu­dapesti laptársunk cikksorozatából, amely Aszkánia-Novát mutatja be az olvasóknak. Az ed­digi riportokban arról kapott képet az olvasó, hogy milyen új állatfajták születnek ebben a. tudományos intézetben. Ma a cikkíró bemutatja az olvasóknak a sertóshizlalás tudományos kiértékelésének eredményeit

Next

/
Thumbnails
Contents