Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-12-10 / 39. szám
1950. december 10. Szakui fáál.úúh. ? 7 Ugyanannyi tejből - négyszerannyi vaj! Hogyaji fokozzák a Szovjetunióban a tej- és vaj termelést? Egyesítik különböző' állatfajták jó tulajdonságait Az antilop teje tartalmazza a legtöbb zsírt Az ukrán tehén és a bölénybika keresztezése Lapunk múlt heti számában beszámolót közöltünk Aszkánia Nováról, ahol új állatfajtákat hoz létre a szovjet tudomány. A cikket Sipos Gyula, a budapesti „Szabad Föld“ munkatársa írta helyszíni tapasztalatai nyomán. Cikkét újabb rendkívül érdekes adatokkal egészíti ki az alábbi riportjában. A magyar újságíró tapasztalatai széles érdeklődésre tarthatnak számot olvasóink előtt is és ezért újabb írását teljes terjedelmében közöljük az alábbiakban: Közismert dolog, hogy az emlős állatok tejjel táplálják kicsinyeiket. Az ember már sok-sok évszázaddal ezelőtt rájött arra, hogy az emlős állatoknak ezt a képességét saját hasznára ofrdíthatja: elveheti tőlük a tejet. A világ különböző részein található vad állatfajokból őseink hosszéi, küzdelmes munkával szelid tejelő háziállatokat neveltek ki. Világszerte legjobb és leghasznosabb tejelő állatunk a tehén, de ezenkívül más állatok tejét is felhasználja az ember: nálunk is fejik a kecskét, a juhot, néhol a bivalyt, vannak országok, ahol a lovat is. Tibet elterjedt tejelő állata a jak, India egyes részén a zebu, Dél-Amerika hegyes vidékeié a láma. Azt is tudjuk, hogy a különböző állatok teje nem egyforma, sem ízre, sem belső .összetételre: egyiknek például nagyobb a zsír-, vagy cukortartalma, mint a másiknak. Persze a tej mennyisége sem egyforma, amit az egyes állatoktól kaphatunk. A különféle állatok közül világszerte a tehén adja a legtöbbet: a kolhozokban egyáltalán nem mennek ritkaságszámba az olyan tehenek, melyek 30—35 litert adtak naponta, de látni 50 literes teheneket is. Aszkánia-Nován például kint a szteppén látni olyan vörös-ukrán fajta tehenet, amelytől 50 liter tejet fejtek naponta és mindenki előtt ismeretesek a kosztromai „tejgyárak“, azok a világhírű tehenek, amelyek közül némelyik eléri az évi 19 000 literes tejhozamot is. A tej mennyiségének növekedésével azonban felmerül az a veszély, hogy a minőség romlik, a tej vizesebb, hígabb lesz. Nagv dicsősége a szovjet tudománynak, hogy a tej minőségi romlása nélkül tudta elérni ezeket a hatalmas mennyiségi eredményeket. Azonban ez sem elég. A tej minőségét még lehet javítani. Azt például, hogy a tehén több vajat adjon, kétféle utón lehet elérni: a tejhozam növelésével és a tej zsírtartalmának a növelésével. A tehéntej zsírtartalma általában 3— 3 és fél százalék. Vannak azonban olyan állatfajták, amelyek ennél lényegesen magasabb zsírtartalmú tejet adnak. Tudjuk például, hogy a bivalytej sűrűbb, zsírosabb a tehéntejnél. De még a bivalynál is sűrűbb egy vadon élő afrikai állatnak, az antilopnak a teje, amely 12 százalék zsírt tartalmaz. Számoljunk csak egy kicsit! Átalában jó eredmények tartják, ha 100 liter tehéntejből 4 kiló vajat kapunk. Mivel az antilop tejének zsírtartalma négyszer nagyobb, könnyű kiszámítani, hogy 100 liter antiloptejből 16 kiló vajat nyerhetünk. íme, az élet felvetette a kérdést: hogyan kaphatunk magasabb zsírtartalmú tejet. A szovjet tudomány keresi a választ erre a kérdésre is. Aszkánia-Nován ilyen irányban sokágú kísérletezés folyik. A vadon élő antilopokból szelíd háziállatot neveltek már Aszkánia-Nova tudósai. Nemcsak kint a szteppén látni békésen legelésző antilopcsordákat, amelyek meg sem riadnak autóbusz közeledésére, — de bent a tudományos intézet telepén látni olyan antilopot is, melyet ugyanúgy rendszeresen fejnek, mint a „közönséges“ tehenet. A megoldást azonban nemcsak a szelidités útján keresik, Aszkánia-Nova tudósai. Azon kísérleteznek, hogy a vörös-ukrán szteppe-marha és az antilop keresztezésével új állatfajtát hozzanak létre s ebben az új fajtában a micsurini tudomány segítségével kifejleszszék mindkét fajtának a jó tulajdonságait. Azaz olyan új állatfajta létrehozásán fáradoznak, amely annyi tejet ad, mint a vörös-ukrán szteppe-marha legjobb egyedei és olytan magas zsírtartalmút, mint az antilop. A régi „tudósok“ előtt ilyen gondolat soha fel sem merülhetett. Régen azt tartották, hogy lehetetlen új állatfajták kitenyésztése, nem vezethetnek eredményre az ilyen kísérletek. A szovjet tudósok azonban bebizonyították, hogy lehetséges új állatfajták kitenyésztése! Aszkánia-Nován már látni nem egy olyan állatot, amely sehol a természetben nem fordul elő. Az itteni tudósok elérték például már azt, hogy a vörös-ukrán szteppe-marhát zebuval, vagyis indiai tulokkal keresztezték. Ezt az xij fajtát ma már tömegesen szaporítják és — különösen a déli vidékek kolhozaiban — százával küldik ebből a fajtából a kiváló tenyészállatokat. Az új fajta jó tejelő és tejének zsírtartalma felülmúlja az öt százalékot. Ez a kiváló tulajdonságokkal rendelkező, nagytestű jószág azért is jelent óriási segítséget a forró vidékek kolhozparasztjai számára, mert a betegségekkel szemben rendkívül ellenálló. Most Aszkánia-Nova tudósai az ukrán szteppe-marha és az antilop keresztezéssel kísérleteznek. Minden remény megvan arra, hogy. ezek a kísérletek már a közeli jövőben eredménnyel járnak és a világ legfejlettebb mezőgazdasági tudománya létrehozza azt az új állatfajtát, mely ugyanannyi tejet, de négyszer annyi vajat ad majd, mint a mostani szarvasmarháink! A tudományos intézet állatkertjében látni néhány furcsa jószágot. Az egyik tágas kifutóban például egy hatalmas bika nézelődött mérgesen: fekete, nagy jószág, testének első része szembetűnően magas, erős volt. Az első pillanatra észrevehető, hogy lényegesen több húst adna, mint az ismert és elterjedt marhafajták. Az intézet tudósai megmagyarázták, hogy ennek a félelmetes állatnak az anyja ukrán tehén, az apja pedig —• bölénybika. A bölény valamikor nagy csordákban barangolt Európában is, Amerika pusztáin is. De éppen nagy teste, kitűnő húsa miatt az emberek csaknem teljesen kipusztitották ezt a vadonélő állatot, ma már csak itt-ott akad belőle mutatóban néhány. Ezek a kísérletek és tudományos eredmények is világosan mutatják, hogy a szovjet tudomány nem nyugszik bele a természet mostohaságába. A szovjet tudósok nem várnak csodákat, hanem maguk veszik kézbe a természet átalakításának, megjavításának ügyét és évről-évre újabb eredményeket érnek el. Ezek a tudományos eredmények nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy állandóan növekedjék a kolhoz termelése, a kolhozparasztok jóléte és boldogsága. Sipes Gyula, Budapest. ILIE\V1E!LIESÍLÁIÍDA\ parasztok és a mi egyéni gazdálkodóink jövedelmi viszonyait hasonlította össze. Nálunk az egyénileg gazdálkodó 8.9 holdas középparaszt évi jövedelme 35 ezer koronára tehető ezzel szemben a közösen dolgozó kolhozparasztoké 17-18 ezer rubel. Egy rubel 5 koronának felel meg. vagyis a kolhozparasztok kb. 90.000 korona jövedelemre tesznek szert a mi péztinkre átszámítva. A csodálkozás csak fokozódott, mikor Kugler a szibériai kolhozokban tapasztaltakról beszélt. Elmondotta, hogy azokon a földeken, ahol a cárizmus alatt semmi sem termett meg, ott most tíz és tízezer hektár földön terem a búza és ezt a búzát a kombájn szinte egy.két nap alatt aratja le. A gútai kis- és középparasztság nagy figyelemmel kísérte az előadást. A mi elmaradt és a fejlődés útjára csak most lépett mezőgazdaságunk dolgozói számára érthetően szinte hihetetlenek voltak azok a felsorolt példák, melyek a világ legfejlettebb mezőgazdaságát állították szembe a mi elmaradottságunkkal. Az élőszóval tolmácsolt tapasztalatok azonban meggyőző erővel voltak a hallgatóságra és egyre világosabbá vált előttük, hogy ami egynek nem sike. rttlhet azt együtetes erővel — fokozott és tervszere munka és fejlődés révén __mi is elérhetjük. A Szovjetunió fejlett mezőgazdaságának nyomdokain járni persze nem lehet az ezer meg ezer parcellákból álló földeken, hanem csak ott ahol a tudomány és a technika fejlődésének eredményei átültethetők a gyakorlatba, — Táncos István. Gúta. — Megtört a jég Királyiban Még egy hónappal ezelőtt is szinte lehetetlennek látszott a földmővesasszonyok helyi csoportjának megalakítása. Ma pedig öröm közéjük menni és látni, hogy milyen nagy lelkesedés és megértés van az asszonyok között. Többszöri látogatásomnak meglett az eredménye. Két megértő asszonyra találtam Ráckoné és Verébné személyében, akik egyszerre húsz asszony aláírását hozták’ be. Ma már több mint harmin. can vannak, de még mindig vannak újabb jelentkezők. Az asszonyok már a III. típusra való áttérést is szorgalmazzák. Van kb. 60 ha gazdátlan föld, ami eddig a gazdag parasztok olcsó bérletében volt, Most az asszonyok ezen a gazdátlan földön akarják megmutatni a férfiaknak, hogyha összefognak, mennyivel jobb és több eredményt érnek el, mintha huzakodnak, egyetlenkednek. Jól sikerült Erzsébet estet is rendeztek táncmulatsággal összekötve. A teaesten minden megértő munkásember résztvett és jól érezte magát a szlovák testvérekkel együtt. Még Tornaijáról is kaptak vendégeket. Csak Királyi gazdagai nem vettek részt a dolgozók szórakozásában. Ezzel is megmutatták, hogy nem akarnak a szegényekkel közösen élni.. A legközelebbi mulatságot akkor akarják megrendezni, amikor az EFSz át*ér a harmadik típusra. Javos Piroska a JSSR oktatója. Muzslán eddig saját erejére utalva dolgozott a szövetkezet Muzslán III. típusú szövetkezet működik 74 taggal. Az őszi munkák során munkacsoportokban dolgoztak a szövetkezet tagjai. Ez eddig szépen hangzik .... de ha meggondoljuk hogy Muzslának kb. 2.700 lakosa van, akkor íátjuk, hogy a szövetkezeti gondolat még nem tudott eléggé utat tömi magának ebben a községben. Ennek okát elsősorban a szükséges felvilágosí. tó munka hiányának és a szövetkezet meg nem felelő támogatásának lehet betudni. Elég egy példát említeni. A szövetkezet elakarta helyezni állatállományát a szövetkezeti istállóban. Ehhez előzetes állatorvosi vizsgálat szükséges. Hiába fordult a szövetkezet az illetékesekhez, hogy a járási állatorvos jöjjjön ki a faluba, az csak nem jött. Végre a Nyitrai Nemzeti Bizottságnak kellett közbe lépnie. Maga a járási vezetőség is megélégedett eddig a statisztikai adatok begyűjtésével, de a szövetkezet ügyeinek felkarolásával nem sokat törődött. Remélhető, hogy a Kerületi Nemze. ti Bizottság fellépésére ez a helyzet is meg szűnik. A szövetkezeti tagok kis csoportja — eddigi eléggé magárahagyottságában — túl nehéz küzdelmet vívott a reakcióval. A szövetkezeti ta. gok elhatározták, hogy megerősítik vonalaikat és meggyőző munkával kibővítik a tagok számát. Kucsera Imre, Ipoly József. Vajda József Szivek János, Goda László és mások kötelezettséget vállaltak, hogy több új tagot szereznek a szövetkezetnek. Alsószeli t régi istállókat javit és egy újat épit Az alsószeli EFSz tíz épületet akar átalakítani szövetkezeti istállóvá, 210 drb. szarvasmarha befogadására. A javítási munkálatokat egyelőre két épületen végzik. A javítási munkáknál tíz tagból álló munkacsoport dolgozik. Szükség esetén több tagot is bekapcsolnak a javítási munkálatokba. A munkacsoport vezetője Tuska Mihály, aki jól ért az ács és kőműves munkákhoz is. A szövetkezeti tagok munkáját az építészeti instruktor irányítja. i A javításhoz szükséges építőanyagot a szövetkezeti tagok nagyobbrészt saját forrásaikból biztosították. A szükséges 23 q meszet pedig a galántai Járási Nemzeti Bizottság utalta ki. Most már a szövetkezeti tagoknatk elegendő építőanyaguk van, mert a kiszemelt épületek csupán kisebb javításokat igényelnek. Az alsószeli szövetkezeti tagok új istállót is építenek. Ezt a munkát már megkezdték. Jelenleg a régi szeszgyár lebontásán dolgoznak, hogy ezáltal az új istálló felépítéséhez elegendő téglát biztosítsanak. Eddig innen már 10.000 ép téglát nyertek. Az új istálló építésén egyelőre tíz tagból álló munkacsoport dolgozik Asztalos György vezetése alatt. »IMMEM-OIWAM A besztercebányai Kerületi Nemzeti Bizottság közlése szerint jelenleg 359 EFSz, illetve Előkészítő Bizottság van a kerületben. A szövetkezetek közül egy a IV. és 29 a III. típus szerint gazdálkodik. A kerület szövetkezeteinek taglétszáma túlhaladta már a 24 ezret. Egy másik hivatalos kerületi jelentés beszámol arról, hogy jiiniustól október közepéig 86 gazdaságtechnikai rendezést végeztek el a kerületben a szövetkezetek földjén több mint 30 ezer ha összterületen. A bucsi Egységes Földműves Szövetkezet igen jól végzi munkáját és példát szolgáltat a járás többi EFSz-ei számára. A Járási Nemzeti Bizottság — értékelve a búcsiak jó munkáját — elhatározta, hogy Párkány rádióberendezését átadja Biics községnek, mig Párkányt új rádióberendezéssel szereli fel. • ÉRSEKUJVÁROTT — a nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság határozata szerint — zöldségiskolát létesítenek 80 hä területen. Az iskola tavasszal kezdi meg működését. Ez lesz Szlovákia első ilyen iskolája. • A NYITRAI KERÜLET kissé elmaradt a tej és tojás beszolgáltatásban. Az illetékes hatóság most úgy döntött, hogy eltekint a büntető szankcióktól, ezzel szemben mindent elkövet a beszolgáltatást kötelezettség moráljának emelésere. Bevezették a falvakban a dicsőség- és szégyentáblát. Minden községben vagy az egyik, vagy a másik táblára kerülnek a beszolgáltatási kötelezettség alá eső földművesek nevei. Csodálkozással hallgatta a gútai parasztság a világ legfejlettebb mezőgazdaságában elért eredményeket A CSEMADOK rendezésében nagysikerű kultúrestet tartottunk Gútán, amit gondosan előkészítettünk: falragaszok és doboltatás útján hírül adtuk azt az egész községnek. így aztán nem is csoda, hogy a CSEMADOK kultúrterme annyira megtelt, hogy meghívott előadóink, Kugler János, a ,,Szabad Fölműves* *’ felelős szerkesztője — majdnem azt mondhatnám — féllábon állva tarthatta csak meg az előadását. A kultúresten megjelent valamennyi tömegszervezetünk helyi vezetőségének küldöttsége is.. Táncos Gábor, a CSEMADOK titkára magyar nyelven. Gallo György, a Helyi Nemzeti Bizottság nevében szlovák nyelven nyitotta meg a kultürestet. / Tarjányi Mihály Ady. vers szavalata, az úttörők szlovák és magyar tánca, a középiskolások szlovák szavalatai után Kugler János tartotta meg az előadását a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. Amikor errre az előadásra sor került, a terembe már egy ember sem férhetett be, úgyhogy több mint 200-an az udvaron állva figyeltek az előadásra. Nagy volt a hallgatóság csodálkozása, amikor Kugler a Szovjetunió magas tejtermeléséről beszélt. Szinte hihetetlenenül hangzott, hogy a szovjet kolhozokban 35 literes átlagtejhozamot is elérnek, amikor nálunk csak 6 liter a hozam. Kugler János fényképeket mutatott a hallgatóságnak, melyeken kitenyésztett hatalmas tehenek voitak láthatók. Elmagyarázta, hogy milyen fajtehenek láthatók a képeken hogyan történik azok gondozása és táplálása. újabb csodálkozás moraja futott végig a hallgatóság között, amikor Kugler János a kolhoz-
