Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-12-03 / 38. szám
1950. december 3. Qzabcd%bÍAMioe& 5 HELYZETKÉP AZ ÚGYALLAl JÁRÁSBÓL Martos fejezte be elsőnek a járásban a vetést — Madáron még fékezni próbál a reakció Radványon a spekulánsok fordultak az EFSz ellen — Izsán még kevés a magyar szövetkezeti tag Lapunk múlt heti számában hírt adtunk Hetény község szövetkezeti életéről. Hetényben jelenleg két szövetkezet is van, az egyik a II., a másik a III. típus szerint gazdálkodik. Valószínű azonban, hogy ez a két szövetkezet nemsokára egy nagy szövetkezetté egyesül. Hetény vegyes nemzetiségű lakossága ugyanis hamar megértette a szocialista gazdálkodás nagy lehetőségeit, úgyhogy itt komoly talajra talált a szövetkezeti gondolat. De nézzük most, hogy mi a helyzet az ógyallai járás többi szövetkezetében. Martos község sáros falujában próbál még acsarkodni a maradiság, a meggyujtott fáklyát már nem tudja többé kioltani. Alig pár hónapja alakult meg — hosszú és türelmes felvilágosító munka eredményeként — III. típusú Egységes Földműves Szövetkezet. Hoszszú hetekig mint egy járni tanuló gyerek botladozott. A reakció és a maradiság pedig szövetkezett az újszülött ._ielfojtására. Azonban a járási Párttitkárság sem marad tétlen, hónapokon keresztül majdnem minden nap ott volt valaki Martoson, hogy visszaverje az új szövetkezetei ért támadásokat. Ez a harc tart még ma is, azonban a martosi szövetkezet már nem gyönge többé, ma már szilárdan áll a lábán. Az őszi vetési munkálatokat elsőnek végezték el a járás szövetkezetei közül. Azonkívül kötelezték magukat, hogy a taglétszámot megduplázzák, amihez az utat példás munkával készítették elő. Ez a munka nemcsak példás volt, hanem hasznos is. A tagok, amikor kifizették nekik az előlegeket a végzett munkaegységek után, viharos tapssal fejezték ki megelégedésüket, sőt egyik-másik még táncra is perdült. Napi 8-órás munkaidőnél 120—140 korona előleget kaptak, aszerint, hogy ki milyen szorgalmasan dolgozott. Á falu többi földművese csodálkozva, a reakció pedig felbőszülve nézi ezt az eredményt, amely fényes bizonyítéka annak, hogy a szocialista földművelés mennyire emeli a falusi dolgozók életszínvonalát. A martosiak példáját jó lenne ha a maradi szövetkezet tagjai is követnék és ahelyett, hogy egymás haját tépik, inkább fogjanak hozzá egységesen a fogyatékosságok eltávolításához. Különösen melegen ajánljuk ezt Kuszala elvtársnak, aki még mindég nem írta alá a III. típust, valamint Ladányi elvtársnak is, aki ahelyett, hogy iparkodna megnyerni a falu kis- és középföldműveseit, megijedve a reakció suttogásától, kommunistához nem méltó gyávasággal kijelentette, hogy nem híve a szövetkezetnek. Ezek vonatkoznak Ács elvtársra is. Mi hiszünk Szilárdan abban, hogy a madari elvtársaknak, akik már oly sok harcot átéltek, most is helyén lesz a szivük és az eszük és nem fognak meghátrálni a kezdeti nehézségek elől; képesek lesznek visszaverni a madari reakciósokat, akik még nem is olyan régen farizeusi módon döngették a mellüket, hogy ők jó hazafiak és demokratikus érzelmű emberek. Azzal; pedig tisztában vagyunk, hogy a becsületes madari dolgozók nem fognak ezekhez menni tanácsért, hanem követik azok példáját, akik a faluban fényt akarnak gyújtani a sötét elmaradottság helyébe. Ugyanígy lesz az Radványon is, ahol körülbelül hasonló a helyzet, mint Madáron. Ebben a dunamenti faluban is nehéz harcot vívnak a szövetkezet tagjai. Itt a spekulások maroknyi serege fogott össze, hogyha már ném sikerült nekik az a szándékuk, hogy ők még a Micsurin azt tanította, hogy helyes termesztési eljárással a vadalmafát is nemessé lehet tenni — helytelen gondozás mellett pedig a legnemesebb almafa is elveszti értékes tulajdonságait. A micsurini tudomány azt is megállapította, hogy a növények és állatok fejlődés közben szerzett tulajdonságai ör®kölhetők. Ez pedig azt jelenti, hogy az embernek módjában áll a termesztett növényeknél vagy a háziállatoknál újabb tulajdonságokat kifejleszteni és ezeket az utódokra is örököltetni. A SZÍNES GYAPOT TÖRTÉNETE Ismeretes például a színes gyapot története. A természetben nem volt olyan gyapot, amely színes fonalat adott volna. A micsurini tudomány ellenségei azt hirdették, hogy nem is lehet létrehozni olyan tulajdonságokkal rendelkező növényt, amely eddig még nem fordult elő ia természetben. Mégis Micsurin követői bebizonyították, hogy ez lehetséges: keresztezéssel olyan keverék-gyapotfajtákat nyertek, amelyek különösen érzékenyek voltak a környezetnek, az életkörülményeknek a változására. Ezeket a keverékeket aztán szövetkezetből is hasznot húzzanak, hát inkább szét szeretnék azt verni. Azonban ez egyszer alighanem rosszul választották meg a „terepet“. A szövetkezet mezején nem nő fű a spekulánsok részére, mert mi is ott leszünk és vegyék tudomásul, hogy a szövetkezet fájta az ilyen hitvány favágók fejszecsapásaitól nem fog kidőlni. Izsán már szintén III. típusú szövetkezet van és — úgy látszik — derekasan dolgoznak is, noha a búza vetésével — a kedvezőtlen időjárás miatt — kissé lemaradtak. De már ezt a késést sikerült behozniok. A hitetlen Tamások csodálkozva, az ellenség pedig megrökönyödve látja, hogy az az állításuk, hogy a gép a sáros földön nem tud dolgozni, nem vált valóra, mert amig a gyönge tehénkékkel nem lehetett szántani, addig a traktor vígan hasította a barázdákat. Szomorú, hogy az izsai magyarok közül nem sokan tagjai még a szövetkezetnek. Miért? Az egyik része azt lesi, hogy mikor lesz a szövetkezet megfelelő környezet, megfelelő életkörülmények megteremtésével kényszerítették arra, hogy új tulajdonságokat vegyenek fel: színes termést hozzanak. Ma már a Szovjetunióban sokezer hold földön színes gyapotot termelnek a kolhozparasztok. Ugyanígy meg tudja változtatni az ember az állatok tulajdonságait is: új tulajdonságokkal rendelkező állatfajtákat tud kitenyészteni. A szovjet tudósok mindig azt tartják szem előtt, hogy a tudományos kutatásnak az emberiség boldogulását kell szolgálnia és az a legnagyobb tudományos eredmény, amelyik legjobban segíti a termelést, amelyiknek a gyakorlati alkalmazása a legtöbb hasznot nyújtja az emberiségnek. Aszkánia Nova tudósai minden munkájukkal azt segítik elő, hogy megkönynyítsék a szovjet parasztok munkáját, lehetővé tegyék a kolhozok állattenyésztésében jobb eredmények elérését. SOK HÚS, SOK GYAPJÚ ... A tudomány számára a kérdéseket maga az élet adja fel. Ezen a vidéken például elterjedt volt a juhtenyésztés. De nemcsak ezen a vidéken, hanem végig a Szovjetúnió déli részén, a füves sztyeppe vidékén, a száraz, fél sivatagos területeken a legelterjedtebb haszonállat volt a juh. A cári Oroszországban azonban a juhtenyésztés alacsony színvonalon mozgott. Aprőtestű, gyenge gyapjúhozamú juhokat legeltettek a pásztorok itt, Aszkánia Nova füves területein is. A Nagy Októberi Forradalom után Aszkánia Nova tudósai Ivanov akadémikussal az élükön hozzáfogtak új juhfajták kitenyésztéséhez. Mi volt a feladat? Olyan juhfajtára volt szükség, amely nagytestű, sok húst ád és amellett nagy a gyapjiihozama is. Nagyon sok juhfajtával kísérleteztek. Van itt egy nyáj, amelyben a Szovjetúnióban előforduló minden juhfajtából van egy kos. Keresztezéssel különféle kevert fajtákat kaptak, ezeknek a legjobbjait továbbtenyésztették és céltudatosan arra törekedtek, hogy minél jobban érvényesüljön a juhoknál a két tulajdonság: erős testalkat és nagy gyapjúhozam. EGYETLEN KOSRÓL HAT ÖLTÖNY RUHA így tenyésztette ki Ivanov akadémikus az aszkánigi juhot, amely egyike a legjobb juhfajtáknak az egész világon. Ez a juhfajta nagy átörökitőerővel rendelkezik. Az aszkániai juhok egyéves korukban olyan helyzetben, hogy már csak élvezni lehessen a szövetkezet által nyújtott előnyöket, de az alapok lerakásának nehéz munkájából nem akarja kivenni a részét. Az izsai magyarok másik része pedig régi rósz szokásához híven valami csodára, valami változásra vár és a várakozásban nem veszi észre, hogy tényleg minden nap van valamilyen változás. Nem látja, hogy amig ő várakozik, addig az ország becsületes dolgozói egymással versenyezve, szorgalmas munkával megváltoztatják az ország képét és ott, ahol tegnap még nem volt semmi, máról-holnapra a gyárak tucatjai épülnek, de azt sem látja, hogy amig ő kínlódik a gebékkel a föld megmunkálásánál, addig a szocialista ipar ajándéka, a traktor, meghódítja a mezőgazdaságot, hogy könnyebbé tegye a földműves munkáját és szebbé az életét. A harmadik csoport pedig az, amelyik mindent elkövet, hogy sovinista szólamok hangoztatásával tartsa távol az izsai magyarokat a szövetkezettől. Azonban hiábavaló minden ilyen törekvés, mert az izsai magyarok is követni fogják azok példáját, akik már ráleptek az egyedüli helyes útra, „arra az útra, amely egy szebb életben vezet és nem engedik, hogy Izsa továbbra is elmaradott falu legyen. Németh András elérik átlagosan az egymázsás súlyt és a nyírási átlagok 7 kiló felett van. Aszkánia Nován a felnőtt kosok közepes súlya 140 kilogramm, de van olyan kos is, amely 174 kiló felett van. A felnőtt kosok átlagban 16 kiló 30 deka gyapjút adtak az elmúlt évben, de volt négy kos, amelyik 2 kilónál is több gyapjiít adott, vagyis annyit, amennyiből hat öltöny ruhát lehet készíteni. Az új juhfajta kitenyésztésnél azonban a tudományos intézet nem állott meg: a kolhozok, szovhozok százait lát-ta el tenyészállatokkal és most is évente ezer kiváló kost ad a kolhozoknak. Ezenkívül az intézet mesterséges megtermékenyítéssel is segíti a kolhozokat: tavaly az intézet rekordkosa 24 ezer anyát termékenyített meg. Természetesen ugyanakkor további kísérletek is folynak és lehetséges, hogy a közeljövőben arról hallunk majd hírt, hogy Aszkánia Nován sikerült még nagyobb gyapjúhozamú juhfajtát kitenyészteni. VADÁLLATBÓL háziállat A juhokkal azonban más problémák is voltak. A látogató különös állatseregletre figyel fel. Különféle, számára ismeretlen állatok legelnek itt egymás mellett békés egyetértésben: tibeti jak, fekete, nagytestű indiai tulok, amely olyan, mintha elől kötényt viselne, görbeszarvú gnu, tehénnagyságu jószág, amelynek Afrika a hazája. Vannak bölények is, amelyek Európa többi országában ma már csak az állatkertekben találhatók. Alig tíz-húsz kilométerre a különönös scordától, nagy, .egyenesszarvú antilopcsapattal találkozik a látogató. Ezek az állatok, amelyek különben eredeti hazájukban vadon élnek, egyáltalán nem riadnak meg az autóbusz közeledtére. Nyugodtabban viselkednek, mint egy rideg marhacsorda. Ezek az állatok már félig szelíd állapotban vannak. íme, válik a vadon élő jószág fokozatosan szelíd háziállattá. SZÁZ ANYÁRA SZÁZNYOLCVAN BÁRÁNY Továbbmenve, nagy juhnyáj látható. Göndör, feketegyapjas nyáj. Az élen hosszúszőrű nagy angorakecske kolomppal a nyakában, a juhok ugyanúgy követték, mint máshol a vezérürüt. Itt a vezérürüt általában angórakecskével helyettesítik, hogy a rendszertelen párzásnak elejet vegyék és tervszerűen szaporíthassák a juhokat. A karaküljuhnak legnagyobb értéke a bárány, annak is a prémje. A néhánynapos karakülhárányok prémjéből készül a drága perzsabunda. SIPOS GYULA, (Budapest) Óvjuk kazlainkat a beázástól A szálastakarmány most különösen nagy érték, hiszen a legtöbb helyen'a legmesszebbmenő takarékossággal kell a készletei beosztani, hogy az állatokat át lehessen teleltetni. Fokozottabb gonddal kell tehát ügyelni arra, hogy szálastakarmány készletünket károsodás ne érje, mert ezzel felborulhat egész téli takarmányzatunk. A jól rakott és szalmával megfelelően befeáett kazlak nem áznak be. Ezeknek meredek tetejéről az eső túlnyomó része lefolyik s a fedő szalmarétegbe mégis beszivárgó kevés víz nem hatol mélyebbre, nem éri el a kazal voltaképpeni tartalmát. Azonban nem mindenütt sikerült a kazlat fogástalanul rakni és jól befedni továbbá a szél is megbolygathatta a kazal tetőzetét, amikor is az eső behatolhatott a kazal belsejébe és az kisebb-nagyobb mértékben beázott. x Az őszi esőzés legelső szünetében ne mulasszuk el tehát takarmánykazlainkat — és természetesen szalmakazlainkat is — alaposan megvizsgálni, vájjon az elmúlt hetek bőséges esőzése nem okozott-e kárt azokban. Ha beázást tapasztalunk, azonnali beavatkozással megelőzhetjük a komolyabb kárt, de ha ezt a vizsgálatot elmulasztjuk vagy csak felületesen végezzük, a kazlak belsejébe hatolt nedvesség ott alattomos munkájával tetemes károkat okozhat. A beszivárgott nedvesség mennyiségéhez képest a kazal belseje befülled, bemelegszik, majd penészedésnek, illetve rothadásnak indul és használhatatlanná válik. Ha beázást tapasztalunk, a kazalnak beázott részét meg kell bontani. Leszedjük a szalmatető megfelelő részét, alatta pedig a takarmányból annyit, amennyi átnedvesedett. Természetesen ezt csak esőmentes napon végezhetjük. Ezt az átnedvesedett takarmányt fel kell etetni, mert megszárítása ilyenkor már reménytelen. A kazalban így támadt üreget száraz szalmával tömjük meg azt jól betapossuk s a kazlat újból befedjük. Ha csak helyenkinti beázásról van szó, a kazlat a beázott rész eltávolításán kívül egyébként ne bolygassuk meg, mert különösen a pillangós szénák a megbolygatásnál komoly veszteséget szenvednek a pergés miatt. A kibontott kazalrész újrafedésénél gondoljunk a betoldott rész ülepedésére, ezért az új szalmatetőrészt^ magasabbra rakjuk, hogy ülepedés után ne keletkezzék mélyedés, ahova a víz megint csak befolyna. így alakítja át a természetet az emberi tudomány és munka LÁTOGATÁS ASZKÁNIA NÓVÁ-BAN, ahol új állatfajták születnek, a juhok egymázsásak egy éves korukban és szeliditett vadállatok legelnek békés egyetértésben
