Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-12-03 / 38. szám
4 SxzJlktd íbidmwHS 1950. december 3. A Szabad Földműves tanácsot ad kevesebb költséggel és gyorsan szét- ( hordható. Az őszi istállótrágyázás a legkedvezőbb A legnagyobb mulasztás, hogy a kihordott trágyát nem szántjuk le azonnal A gyakorlatban alakult ki az, hogy az istállótrágyázás három évszakban történik: nyáron, ősszel és tavaszszal. A nyári trágyázásnak az a hátránya, hogy- rendszerint a talajban kevés a nedvesség és a talaj telítve van levegővel. Az istállótrágya szervesanyagának elbomlásához pedig nedvességre van szükség, enélkül nem korhadás, hanem szenesedés következik be. Az istállótrágyázás legkedvezőbb körülmények között őszei történhet. Ekkor a talaj rendszerint elég nedvességet tartalmaz ahhoz, hogy a trágya a leszántás után korhadásnak induljon és az oldatlan állapotban levő tápanyagok kész növényi tápanyagokká alakuljanak. A tél által megszakított folyamat tavasszal újból zavartalanul folytatódhat a jól kezelt és beérett talajokban. A tavaszi trágyázás hátránya, hogy a friss trágyázás mellett a tápanyagok átalakulása lassabban megy végbe, száraz időjárás esetén a korhadási folyamat nedvességet von el a növényektől (kiég a növény). Továbbá az ősszel megszántott talaj kedvező fizikai állapotát a taposás, keréknyomok tönkreteszik, a trágya leszántása pedig nedvesség pazarlással jár. Arra kell tehát törekedni, hogy minél nagyobb mennyiségű trágyát hordjunk ki ősszel és szántsuk le. A gépi vontatáséi trágyahord&sn® szintén és még fokozottabban fennáll a munkafolyamatok időbeli megszervezésének szükségessége. A traktorral vagy vontatóval történő hordás akkor a leggazdaságosabb, ha 3 garnitúra pótkocsival, vagy összekapcsolt rövid rúdú szekerekkel dolgozunk. Ebben az esetben ugyanis a traktor csupán vontatással'dolgozik és a lerakodásnál sincs idővesztesége. Ekkor természetesen a táblán fogatot (bivaly) kell tartani, amelyik a traktor által kivontatott járműveket a lerakáshoz szétvontatja. A trágyahordás technikája tehát a szocialista nagyüzemekben komoly szerzezési feladat és annak végrehajtásától függ a termelékenység mértéke. Az őszi trágyázásnál kétségtelenül számítani kell a különféle őszi munkák ütközésével. Ilyenek az őszi vetések, a betakarítási munkák és az őszi szántások, A gépesítés mai fejlettsége mellett az őszi vetések idejét traktoros vetéssel előre hozhatjuk annyira, hogy az a trágyahordást lényegesen megkönnyíti. A sorrendiség megállapításának a szocialista nagyüzemekben már korábban meg kellett történnie. E kérdéssel kapcsolatban azt jegyezhetjük meg, hogy tavaszi trágyázásra leginkább a kukorica trágyázását irányozhatjuk elő. Ez a növény tűri a legjobban a friss trágyázást, és vetésig elég idő is áll rendelkezésre a trágya kihordására. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kukorica az őszi trágyázást nem hálálná meg. Sőt száraz időjárásnál fenn áll a lehetősége annak is, hogy a friss trágya a termést csökkenti. Az őszi trágyázásnál szalmás trágyát ne hordjunk ki. Megengedhető azonban félérett trágya kihordása olyan növények alá, amelyek tavasszal később kerülnek elvetésre. A szalmás, éretlen trágyát az őszi munkálatok befejezése után, amikor az útviszonyok megengedik, hordjuk ki a táblákra szarvasokba, és pedig a tábla több pontjára úgy elosztva, hogy a széthordás a legkisebb távolságokkal legyen megoldható. A táblára történő kikészítés olyan tartalék munka, amely a trágya széthordása alkalmával bőven megtérül. * A KIHORDÁS MEGSZERVEZÉSE A trágyahordásnál általában arra kell törekedni, hogy minél nagyobb területet minél kisebb iga és kézi munkaerő felhasználásával trágyázzunk meg. A trágyahordás akkor lesz gazdaságos, ha az egyes munkafolyamatokat úgy szervezzük meg, hogy az egyes munkafázisok egymásba kapcsolódnak folyamatosan és egyik a másik hatásfokát nem rontja. A trágyahordás munkafázisai a következők: 1. felrakás a járműre, 2. kiszállítás a táblákra, 3. lerakodás, 4. visszatérés a telepre. A helyes szervezés feltétele elsősorban az, hogy az egyes munkafolyamatok időtartamát lemérjük. Meg kell állapítani, hogy a járművek körforgása mennyi- időt vesz igénybe és ahhoz kell megszabni a fel- és lerakodok létszámát, valamint a fogaterő számát is. Ha mindezek a tényezők egymást kiegészítve elegendő mértékben vannak beállítva, akkor lehet a körforgalom teljes és akkor mondható el, hogy a munka megszervezése biztosítja a munkaerők termelékenységét. AZ ISTÄLLÖTRÄGYÄT A TÁBLÁN KUPACOKBA RAKJUK A trágyahordás menetét állami gazdaságaink és szövetkezeteink lényegesen gyorsíthatják, ha a trágyát nem a járműről közvetlenül teregetik, hanem kupacba rakják le. A kupacba lerakás ugyanis sokkal gyorsabban megy, mint a közvetlen teregetés. A különbség a két eset között — egyenletes elosztást tételezve fel — 10 percet is kitesz. Ha tehát a trágyahordást pl. 10 fogat végzi és az naponta 10-et fordul, egy-egy fordulónál 100 perc a megtakarítás, naponta 1000 perc, vagyis 16.6 óra, 1.6 fogat munkája. A külön teregetés költsége nem jelent többletkiadást, mivel a fogatnál mutatkozó megtakarítás azt ellensúlyozza. A kupacbarakás azonban nemcsak a trágyahordás menetét gyorsítja meg, hanem ezzel biztosítható legjobban az egyenletes elosztás is. Ha ugyanis egyegy kupacot egymástól minden irányban 4 ölre (8 lépés) rakunk le, egy kupacból 16 négyszögölet teríthetünk be. Amennyiben 1 kh.-ra 200 q trágyát kívánunk adni és egy kocsin 10 > mázsa trágya van, akkor 20 kocsi trágyát kell egy kh-ra kihordani, amikor is egy kocsira 80 négyszögöl esik. Ezt a területet elosztva az egy kupacból elteríthető területtel, 16 négyszögöllel, megkapjuk, hogy egy kocsiról hány kupacot kell lerakni, példánkban 5 kupacot. Ezzel az eljárással tehát a legpontosabban szabályozható a kihordott trágya mennyisége. A kupacbarakás ellen szól a bujafoltok keletkezése. Ez azonban nem ronthatja le a kupacbarakás felsorolt előnyeit, mert a cél a kupacba való trágyázásnál nem a hosszabb ideig tartó tárolás, hanem elsősorban a trágyamennyiség pontos elosztása, másodszor a hordás ütemének meggyorsítása, végül a trágya védelme az időjárás káros behatásai ellen. Éppen ezért, ha a trágya nem teríthető el rövid idő alatt, helyesebb a szarvasba kihordás közvetlenül a táblára, ahonnan adandó alkalommal már »» A TRÁGYA LESZÁNTÁSA Foglalkozni kell még röviden a trágya leszántásával. A legnagyobb mulasztás, ha a trágyát nem szántjuk le azonnal. A kiszáradt trágyából mindig marad fenn, az eke nem takarja jól le, még súlyosabb következmény azonban az, hogy a trágya erjedése megszakad. Az őszi trágyát az őszi mélyszántással szántjuk alá. Ezt az üzemi szempontból nem kifogásolható hibát előhántó eke alkalmazásával kerülhetjük el. Sajnos ez még nálunk nem terjedt el olyan mértékben, mint a Szovjetúnióban. Átmenetileg azzal is segíthetnénk, ha az ekére altalaj mélyítőt szerelnénk, mert akkor az eke szántási mélysége kisebbre vehető. Különösen fontos ez a gőzeke szántásnál. Mindezek a felsorolt szempontok szocialista nagyüzemeinkben megvalósítható annak érdekében, hogy a trágyázás hatékonyságát fokozzuk. N. L. BIZTOSÍTSUK a legelők jobbminosegu FŰTERMÉSÉT Irtsuk a gyomnövényeket, ne mulasszuk el az őszi trágyázást, többsoros fásítással védjük a legelőt a szél és viz káros hatásai ellen Fejlődő állattenyésztésünk takarmányszükségletének biztosításánál igen nagy jelentősége van a legelőnek. A legeltetési idény alatt — 6 hónapon keresztül — a legelőnek kell ellátnia az állatokat takarmánnyal. A legelők ennek a feladatnak azonban csak akkor tudnak megfelelni, ha fűtermésük 'jóminőségü és bőséges. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha az egymást követő — tavaszi, nyári, őszi — időszaki legelőjavítási és karbantartási munkákat időben, szakszerűen és maradéktalanul elvégezzük. Még ha rendszeresen végezzük is a legelőkön a gyomnövények irtását a kihajtás előtt és a legeltetési idény alatt, akkor is maradnak mindig felmagzott és elszáradt, illetőleg szárbaszökött gyomok. Ezek a gyomok és gyomkórók tavasszal a sarjadzó gyepnövények fejlődését akadályozzák. Később pedig körülöttük sok fű veszendőbe megy, mert különösen a szúrós kotróknak még a környékét- is kikerülik a legelő állatok. Takarítsuk le, irtsuk ki ezért ősszel a legelőkről az ottmaradt és elszáradt gyomokat. Letakarítás után gyűjtsük össze a gyomokat kupacba és ott a helyszínen égessük el. Fogas óljuk meg a legelőt, ha a talaja erősen kötött és összetaposott, ha mohás részt akarunk megtisztítani, vagy ha trágyázunk. Amennyiben mohás részeket fogasolunk, a feítépett mohát gyűjtsük össze és készítsünk belőle komposzttrágyát. Ha a mohairtással eredményt akarunk elérni, akkor trágyázzunk, szükség esetén pedig meszezzünk is. A fogasolást minden esetben a fagyok beállta előtt végezzük. Laza(homok, tőzeg), valamint ázott, sáros talajt ne fogasoljunk. Hegy- és domb vidéki legelőinken nagy gondot kell fordítanunk a vízmosásoknak gátakkal való megkötésére. Az új gátak építését és a meglévő gátak kijavítását még a tél beállta előtt végezzük el, hogy a tavaszi olvadáskor már készen álljanak. Igen fontos legelőjavítási munka a legelők a legelők őszi trágyázása. Trágyázásra használhatunk komposztot, érett (apró, földszerű) istállótrágyát, trágyalevet és szuperfoszfát, valamint kálium tartalmú műtrágyákat. A kutak környéke az állatok állandó taposása és a vályúból kifolyó víz következtében gödrössé, sárossá válik. A téli csapadék a gödrökben összegyűlve azokat mégjpbban kiáztatja, kimélyiti. Ennek megakadályozására a téli fagyok beállta előtt hozzuk rendbe a kutak környékét. Töltsük fel azokat és jól döngöljük le, hogy a víz ne állhasson meg ottan. A legeltetési idény befejezetével gondoskodjunk a kutak felszerelésének és egyéb mozgatható legelőberendezési tárgyaknak biztonságba helyezéséről, és A 63. osztálysorsjáték második osztályú nyereményhúzása december 15 én lesz Az osztálysorsjátékban több 100.000 koronás nyereményen kívül 1,000.000 korona ju. talmat is kisorolnak. Rendelje meg mielőbb. szerencse-sorsjegyét AZ OKRESNÁ SPORITELÍrA POKLADNICA-NÁL BRATISLAVA. l/8 sorsjegy ára 84 Kcs. — Itt tessék levágni és beküldeni. __ A 63. osztálysorsjáték II. húzására megrendelek: ............drb nyolcad .............drb negyed ..............drb fél ______drb egész sorsjegyet. Olvasható név ............................................ Pontos cím megóvásáról. A szállítható fa- és vasvályukat vigyük fedél alá, a nehezen mozgathatókat fordítsuk nyílással lefelé. Azokat a vas- és betonvályukat pedig, amelyeket sem elszállítani, sem lefordítani nem lehet, töltsük meg száraz földdel s a tetejét lejtősre készítve tapasszuk le polyvás sárral. így megvédjük a fagy és a nedvesség káros hatásaitól. A mozgatható karám és korlátrészeket, sózóvályukat, vakarófákat szedjük össze és szállítsuk zárt helyre, fedél alá. A vakondtúrásokat és hangyabolyokat, ha még frissek, lazák és szórványosan fordulnak elő, akkor gézigereblyézéssel, ha nagyobb területen sűrűn vannak, akkor tövis- vagy láncboronával, hátára fordított fogassal egyengessük el. A begyepesedett vakondtúrásokat és hángyabolyokat éles kapával szeletekben faragjuk le és tavasszal egyengessük el. A legelőápolás és javítás egyik alapja a fásítás. Csak helyesen végrehajtott fásítással védhetjük meg a legelő talaját és gyepezetét a szél száritó, sanyargató és a víz romboló hatásától. Fásitsuk ezért kopár, fátlan legelőinket. Fásitsuk be a legelő határait, a szakaszhatárokat, az utak és árkok mentét, valamint a legeltetésre alkalmatlan területeket. Telepítsünk az uralkodó szélirányra keresztben szélfogópásztákat. A legélőfásitások tervezésénél nagyon ügyeljünk arra, hogy mindég többsoros fásítást állítsunk be tervünkbe, mert különben nem nyújt védelmet a szél és a víz káros hatásai ellen. Most kell gondoskodnunk a határárkok és vízlevezető árkok kitakarításáról és ahol szükséges, ott új árkok létesítéséről, hogy időben rendelkezésre álljanak a legelő felesleges vizeinek elvezetésére. . Ha az ismertetett őszi legelőjavítási és karbantartási munkákat időben és jól elvégezzük, akkor biztosítjuk a legelőink jövő évi nagyobb és jobbminőségü fűtermését.
