Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-12-03 / 38. szám
1950. december 3. ÍToMdíőíeUwúfes 3 I e> 3 -o a. ex C Q O CL h-3 ° =■ =■ Q- W ^ o o c ro f i Q. H- ro c- H- HH c < 3 -a a dött &> M • Rj • £i Q_ O jezti r- -Q 4 helj jd o S zik. (-J- << -3 o falc o o ro cj a/ ' o cl Q •< M , T< x> •* N / « H> <D _ két ^ 0 3 $ me S- » ro § » vet o <~ nu *" w cn pj rau H- -a ck < mu o H- «< tort ro H* Sík 3 ~S r+ C vél o> c o’ 1 Vp- N - HKe < O t~ V^O ke *<«. x- xs ro 4*. • t >-f o p SZ! P o t I na n T se w va 3 *< r-Vf © -Oo ak 3 < -3 < — H{ p <r> 3 H- IM^ 3 O V) 05 af 3 3 7T x- ,, ta ® •+ <k . ál«, azírray éfvt.árs például 10 tagot szerzett az EFSz-nek. Legjobban Ku- Sicky — a szövetkezeti malom vezetője — tüntette ki magát tagtoborzási munkában, mert egymaga 20 tagot szerzett a szövetkezetnek. SEGÍT AZ IFJtSÄG IS A szövetkezét munkájának erősítésére felsorakozott az ifjúság is. Ma már 19 CsISz tagja van az EFSz-nek, de most szinte naponta jelentkeznek újabb és újabb ifjúsági tagok. Segíti a szövetkezet munkáját a középiskola tanulóifjúsága is, amely ezer szilvafa oltását vállalta magára. A diákok egy másik csoportja' a szövetkezeti istálló építése körül segédkezik. Már a fentiekből is látható, hogy Ipolynyéken egészséges és dolgos szövetkezet fejlődik. Megmutatkozott ez az őszi munkák során is, noha akkor a szövetkezetnek nem volt még annyi tagja, mint most. A vetést három nyolctágú munkacsoport végezte Birka András, Dovka László és Cseri János vezetése mellett. A három munkacsoport 20 ha rozsot, 98, ha búzát, 17 ha ősziárpát (ezúttal vetették először!) és 22 ha őszi takarmánykeveréket vetett él. A vetési munkák kezdetén lovak segítségével dolgoztak, de így a munka nem mutatkozott sem gyorsnak, sem előnyösnek. Szalay József erre azt az indítványt tette, hogy vegyenek vetőgépet, amit .traktorral vontassanak. Az indítványt a szövetkezet magáévá tette és azután az egyik traktor után vígan járt a vetőgép, majd nyomában a borona. A másik traktort a trágya széthordására használták fel. Ezzel a munkabeosztással hat napot takarítottak meg az őszi munkák során. A vetést két váltásban végezték! A jó előkészítő munkának meg voll az eredménye is. Azok a normák, amiket a taggyűlés hagyott jóvá 100^-ra beváltak a munkák során. Magával a vetéssel két héttel előbb készültek el mint a múlt évben és 4 nappal korábban, mint ahogy azt az idei munkaterv előírta. 670 HA SZÖVETKEZETI FÖLD A szövetkezeti munka kiterjedt a legelők rendbehozására is; 30 ha-on végezték el a munkát. Gondolnak a nyékiek a gyümölcsészetükre is, sőt a jöví évben fél ha-on szőlészeti, egy másií fél ha-on gyümölcsészeti iskolát is lé tesítenek. • Az egész szövetkezeti munkaterv 67! ha föld megművelésére terjed ki; ebbő ha szántóföld, 150 ha legelő és 34 h; rét. Nézzük most, hogyan áll a szövetke zet állattenyésztése. Jelenleg 430 fejős tehene van már a szövetkezetnek, de szövetkezeti istálló elkészítése után iga zi nagyüzemmé változik majd át az ál lattenyésztés is. így év alatt újjászületett unka csaknem az egész falut a szövetkezet mellé állította n folyik a szövetkezeti istálló építése Előkészítő Bizottság nem sokat törőiden különösebb eredmény nélkül férni telt el és ma már meglepően új szövetkezet már a III. típusban dolgoíudatos párttagok vették a kezükbe a amutató munkájuk hozta meg azokat felmutatni az ipoíynyéki EFSz. A kormány ismert felhívása nyomán az ipoíynyéki EFSz a volt Fischer-féle nagybirtok juhaklának kijavítását és birtokbavételét, határozta el. Az épület meglehetősen elhanyagolt állapotban volt, hiszen több, mint 10 éve nem használták. Az épületnek jók ugyan a falai, de tetejét már „elvitte“ az idő. Ennek a juhakolnak a rendbehozására — a megfelelő tervelőkészités után — nagy igyekezettel láttak hozzá és most teljes irámban folyik már,/« munka. A szükséges anyagot részben saját maguk teremtették elő, részben pedig a kiutalt anyag áll rendelkezésükre. Az illetékes hatóságok 20.000 téglát, 18 vasablakot, 85 kg szöget. 80 vaskapcsot, 40 csavart, 30 köbméter faanyagot, 16 métermázsa cementet és 50 métermázsa meszet utaltak ki a kötött építőanyagok közül. Az egykori elhanyagolt juhakolból így lesz a szövetkezetnek pojnpás, új istállója. Az egész munka 420.000 koronájába kerül a szövetkezetnek, amely azonban kifizetődő befektetést tesz ezzel. A költségvetés ugyan valamivel több, mint az az átlag, amelyet a kormányrendelet megállapít, de vannak olyan körülmények, amelyek a nyékiek hibáján kívül növelik az építkezési költségeket. Elsősorban az építkezési anyag szállítási költségeit kell megemlíteni. A cementet példuál 100 km távolságról, a tetőszerepet pedig egyenesen Besztercebányáról kellett Ipolynyékre szállítani. Meg kell viszont jegyezni azt is, hogy az adaptációs költségekben benn szerepel a trágyatartály megépítése is, amely egymagában 150.000 koronába kerül. Az adaptációs munkákban elsősorban a szövetkezeti tagok veszik ki részüket. Ezek között kézművesek is vannak; így pl. egy kőműves és két ács. A szövetkezet tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy két váltás munkáját díjtalanul végzik el a szövetkezeti istálló építésénél. Mivel 125 tagot érint ez 0 kötelezettségvállalás, ez 250 felajánlott munkanapot jelent, amit napi kb, 150 koronával értékelhetünk. Ezzel jelentős mértékben csökken az építkezés öszköltsége. Többen már újabb felajánlásokat is tettek és igy megnövekedett a felajánlott munkanapok száma. A szövetkezet tagjai tehát nagy munkában vannak és ezt a munkát igazi lelkesedéssel és szeretettel végzik. Tudják, hogy elsősorban önmaguknak dolgoznak, mert a szövetkezet fejlődésével és megerősödésével jobb, szebb lesz az élet a szocializmus felé haladó faluban. A szövetkezeten kívül ma már tulajdonképpen csak néhány falusi gazdag áll, mint Galány József, aki zsizsikes gabonát szolgáltatott be, Veres Károly, Oravec Tamás, Tóth Ferenc vagy Galány Pál, akik már hiába próbálnak a dolgozó parasztság útjába akadálya gördíteni. VERSENYKIHÍVÁS Az ipoíynyéki szövetkezet istállójának felépítésekor gondol a többi EFSzre is és ezért versenyre hívta a köztársaság valamennyi EFSz-ét: 1. a szövetkezeti istálló mielőbbi felépítése, 2. az adaptációhoz szükséges épitési anyagok előteremtése, 3. minél több szövetkezeti tagnak az adaptációs munkába való bevonása, 4. az adaptáció legtakarékosabb keretek közti keresztülvitele és 5. az új istállóban az állatállomány mielőbbi elhelyezése érdekében. A nyéki szövetkezet a maga részéről kötelezettséget vállalt arra, hogy az adaptációs munka befejezése után két napon belül az új istállóban helyezi el az egész állatállományát. üég karácsony előli befejezik több száz szövetkezeti istálló építését A vágujhelyi mészégető naponta négy vagon meszet szállít a szövetkezeteknek Egységes Földműves Szövetkezeteink életében az egyik legjelentősebb esemény a szövetkezeti istálló felállítása. A széleskörű akciót a kormány ismert rendelete indította el és támogatja azt a népiközigazgatás és a Párt minden szerve, hogy minél több szövetkezetünk térhessen át az állattenyésztésben is a nagyüzemi gazdálkodásra. A november 7-én kiadott kormányrendelet megjelenése óta körülbelül félezer adaptálásra alkalmas épületet találtak már a szövetkezetek. Valamennyi kerület Nemzeti Bizottsága kinevezte már az építészeti instruktorokat, ugyanakkor a járásokban is gondoskodtak az építészeti instruktorok kinevezéséről. A legkevésbbé rugalmas ezen a téren a nyitrai kerület volt, ahol utolsónak nevezték ki a kerületi és járási építészeti instruktorokat. A régi épületek szövetkezeti istállókká való átalakításához sok építőanyagra és nagymennyiségű mészre van szükség. A vágújhelyi mészbánya azonban biztosítja a szövetkezetek számára a szükséges meszet. November 24-én üzembe helyeztek egy mészégető kemencét, amely naponta 4 vagon meszet biztosít a szövetkezeteknek. Felbár, Nemesabony és Felsőszeli EFSz-ének több tagja önként jelentkezett a mészégetőkemence üzembe tartási munkálataira. Valamennyi kerületben, illetve járásban befejezték már az előkészítő munkákat az illetékes hatósági szervek és megkezdték a feltétlenül szükséges építőanyagok kiutalását is. Az adaptáció munkákról szóló jelentések lázas munkáról számolnak be. A nyitrai kerületben a verebélyi járás EFSz-ei vesznek rész a legnagyobb számban az adaptációs munkákban. Ebből a járásból 16 bejelentés érkezett. Az ipolysági járásban 8 község létesít Egy istálló adaptációjára kapott összegből két istállót adaptál Sajógömör A tornaijai járáshoz tartozó Sajógömör EFSz-ének jelenleg 270 tagja van és a szövetkezet 750 ha szántófölddel rendelkezik. Az őszi munkák megindulásakor még csak 67 tagja volt a szövetkezetnek. A község parasztsága látva azonban a III. típusú szövetkezet nagysikerű őszi munkáját, a tágtoborzási akció során csoportostól jelentkezett a szövetkeztbe. Különösen nagy hatást váltott ki a szövetkezeten kívül álló földművesekre, hogy az EFSz 9 nap alatt végezte el az őszi vetési munkálatokat, úgyhogy a vetést már október 22-re befejezte. Sajógömörön már több, mint 90%-ban elvégezték a mélyszántást is, sőt felszántják a terméketlen réteket és legelőket is, hogy ha-ral növeljék a szántóföldet. További 35 hektár .rosszminőségü legelőt ugyancsak felszántanak és tavasszal frissen bevetik, hogy az állatállomány jobbmiiiőségü legelőhöz jusson. A szövetkezet taggyűlésen foglalkozott a szövetkezeti istálló kérdésével. Megállapították, ho<?y van a községben két olyan nagy istállóépület is van, melyet a szövetkezet megfelelően ki tudna használni. Az egyik épület tulajdonosa a község molnára, aki olyan nagy istállóval rendelkezett, hogy abban legalább 60 állatot lehet elhelyezni, a tulajdonosnak viszont mindössze csak 6 szarvasmarhája állt az istállóban. A másik alkalmas épületnek egy volt nagybirtok istállója bizonyult, amely ugyancsak legalább 60 áilat elhelyezésére alkalmas. Ez az istálló kihasználatlanul állt. E két istálló átvételét baátrozta el a szövetkezet és az adaptációs munkákra 300.000 koronát utalt ki a Kerületi Nemzeti Bizottság. A szövetkezet az építő cég két szakmunkásának segítségével munkához fogott és az egyik istállót a kiutalt támogatás feleösszegéből hozta rendbe. A megtakarított pénzből hozzáfoghattak a másik istálló rendbehozásához is. Az első istálló adaptációjánál szerzett tapasztalatok alapján 25 tagú építő munkacsoportot létesítettek, melyben helyet kaptak ács és kőműves szövetkezeti tagok is. Az így végzett munka nemcsak jóval olcsóbb, hanem gyorsabb ütemű is lett. így valósította meg a sajógömöri szövetkezet az egy istálló adaptációra kapott 300 000 koronából mind két istállójának adaptációját, sőt valósfcinüleg valami még marad egyéb munták elvégzésére is. szövetkezeti istállót, ezek között az ipoíynyéki szövetkezet is, melyről lapunk mai számában külön cikkben számolunk be. Jól haladnak a munkák Felső Szemeréd III. tipusú szövetkezetében is, ahol egy nagybirtok istállóját alakítják át 60 szarvasmarha befogadására. A nagymegyeri járásban a III. típusú Csilízradvány 60 szarvasmarha részére állít fel szövetkezeti istállót. A szövetkezet talált olyan romépületet, amelyek lebontásával hozzájut a szükséges építőanyaghoz. A galántai járásban nagyon szépen halad a vezekényi EFSz adaptációs munkája, sőt szinte már teljesen elkészült a 36 tehén befogadására alkalmas istálló. A szakmunkások mellett a szövetkezeti tagok végezték a kisegítő munkát. Az adaptált istálló mellett közös hizlalda felállítása is folyamatban van. Találtak ezenkívül egy olyan épületi is, melyben 260 szarvasmarha helyezhető el az adaptáció után. A galántai járás szövetkezeti közül adaptációs munkát végez a feketenyéki, nagymácsédi és hidaskürti szövetkezet is. Feketenyéken az 54 szarvasmarha befogadására alkalmas szövetkezeti istálló adaptálása e napokban már be is fejeződik. Nagymácsédon a kulákok birtokában volt használatlan két épületet alakítják át szövetkezeti istállóvá. Az istállókban 50—50 szarvasmarha lesz elhelyezhető. Az adaptációs költségek körülbelül 60.000 koronát tesznek majd ki. Hidaskürtön 5 istállót javítanak meg 60 szarvasmarha számára. Ezen az épületek nagyobb része a kulákok birtokában volt és kihasználatlanul állt. Az adaptációs munkával karácsony előtt feltétlenül el akarnak készülni. A galántai járásban további három EFSz kezdte meg az adaptációs munkát, köztük a felsőszeli szövetkezet is, amely három kuláknál fedezett fel kihasználatlan istállót. Egy lerombolt szeszgyár építőanyagát használják fel az istállók átalakításához. A királyhelmeci járásban 8 szövetkezet kötelezte magát, hogy az adaptációs munkákat saját erejéből elvégzi. Az adaptációs munkák befejezése után a 1 eszeszi szövetkezet 20 szarvasmarhát, a kistarkányi szövetkezet 20 tehenet és 60 sertést, a radai szövetkezet 20 tehenet, a bodrogszerdahelyi szövetkezet 300 juhot ,és 32 tehenet, a szentesi szövetkezet 80 tehenet tud majd elhelyezni a megjavított istállókban.
