Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-12-03 / 38. szám
2 Ssmud í&fámmm 1950. december 3. * £méí Mitől intézkedik a magasabbíaká Ei'Sz-ek üzemi szabályzaté? A jutalmazás alapja az elért munkaegységek száma A tudomány és a technika vívmányait csak úgy tudjuk érvényre juttatni mezőgazdaságunkban, ha azokat az EFSz-ek összpontosított és tagosított területein alkalmazzuk. Az EFSz. ek gazdálkodásban viszont renkívül fontosak azok az üzemi előírásod melyek a magasabb típusú EFSz-ek gyakorlati életét — a szocialista na gytermelés elveinek szem előtt tartásával — irányítják. A III. típusú EFSz-ek üzemi szabályzata nagyjában azt írja elő, hogy az EFSz saját és tagjai földterületein közösen végzi el a vetési munkát a lehető legnagyobb földterületen. A közös vetési tervet az egyes terményfajták szerint dűlőkre osztják fel, hogy így az egyöntetűség biztosítása mellett minél kevesebb parcellát hagyjanak meg. Ez annyit jelenj hogy a szó. cialista nagytermelés elvét csak a növényterme lés terén valósítják meg. a falusi tanítókhoz * Ti, falusi tanítók és tanítónők, nagy, egyenesen úttörő munkát végezhettek faívainkban. Meg van ehhez a műveltségiek és tapasztalataitok is vannak. Tanítók vagytok cs a ti helyetek elsősorban az iskolában van. Itt tehettek tehát a legtöbbet a falu újjászületéséért. Tanítsátok a falusi ifjúságot. Mutassátok meg neki minden alkalommal, hogyan él és hogyan dolgozik a földműves, ha egyedül dolgozik és ha kis területen, a régi mód szerinti gazdálkodik. Nyissátok meg az ifjúság előtt a jövő nagy távlatát. Mutassátok meg, hogy mennyire megváltoztatja a közös munka és a tökéletes gép a falu életét és hogy a földműves, aki megtanulja a tudomány vívmányait a gyakorlatban alkalmazni, miként vál k a természet urává, mint ahogy azt Micsurin, a nagyhírű szovjet tudós és követői bebizonyították. Tanítsátok meg a falu ifjúságát, hogy ehhez a jövőhez a trásadalom fejlődésének törvényei vezetnek. Ne csak szavakkal tanítsatok, hanem tettekkel is. Alakítsatok Micsurin-köröket. De ne csak az iskolában tanítsátok a gyermekeket, hanem szüleiket is. Győzzétek meg az ingadozókat, hogy azok is kapcsolódjanak be a falu új életének és a munkának megszervezésébe. Győzzétek meg a földműveseket, de ne csak szavakkal, hanem gyakorlati példákkal is, hogy mennyire megjavul a terméshozam és a földművesek életszínvonala ott, ahol az EFSz jól működik. Mit jelent ez számukra és az egész nemzet számára? Uj, sokkal jobb és magasabb fejlődési fokot faívainkban és ezzel egész nemzetünkben. Ti is járuljatok hozzá ehhez a műhöz. Ahol nem alakították meg még az EFSz-t, segítsétek megalakítani. Ahol pedig már működik, szerezzetek új tagokat. Az EFSz-ek legfontosabb feladata a talaj hektárhezamának és a mezőgazdasági állatok hasznosságának emelése. Ehhez újjá kell szerveznünk a munkát, meg kell javítani a mezőgazdaság termeléstechnikáját, meg kell tanulni azt, hogyan lehet a mezőgazdasági gépeket teljes mértékben kihasználni. Ezen a téren is jelentős segítséget nyújthattok’ a földműveseknek. Segítsetek nekik és lássátok el őket jó tanácsokkal. E mellett saját magatok is bővitsétek ki ismereteiteket, hogy annál többet nyújthassatok a falu lakosságának. Harcoljatok a földművesek maradi gondolkodása ellen. Győzzétek meg őket álláspontjuk helytelenségéről. Az EFSz-ek keretében lévő közös munka mindenekelőtt szilárd és gazdaságos munkaszervezést kíván. Ezen a térén alkalmazni kell a jutalmazás szocialista elveit: mindenki annyit keres, amennyit munkájával megérdemel. Több EFSz-ben nehezen értik meg a tagok a munkának e magasabb és igazságosabb jutalmazását és itt megint csak ti vagytok azok, akik segíthettek ezen a téren előforduló nehézségek kiküszöbölésében, mivel többen közületek nagyszerű szervezési tapasztalatokkal rendelkezik. A szövetkezeti munka sok művelt és politikailag fejlett kádert is igényel. Az egyes EFSz-ekben ezért káderiskolákat szerveznek — és ki segíthetne itt megint jobban, mint a tanítók. Szervezzetek előadásokat és tanfolyamokat a falvakban, legyetek a mezőgazdasági munka új formáinak hirdetői. Ne csak diákjaitokat tanítsátok, hanem az EFSz-ek tagjait is. És végül EFSz-einknek az adminisztrációs munkák és a szövetkezet pénzügyei vezetésében szüksége van segítségre. Nyújtsatok ezért az EFSz-eknek segítő kezet. Ez nem okoz majd nektek nagyobb nehézséget, mert iskolai és iskolán kívüli tevékenységiekben szereztetek már elég tapasztalatot. Mind ezzel az iskolán kívül is nagy műhöz járultak hozzá. Segítsétek elő a falu újjászületését. Többen közületek már dolgoznak is ezen a téren, de dolgozzatok mindannyian. Sok sikert kívá-A ül. illetve IV. típusú EFSz a szocialista nagytermelés elvét a növényi termelésen kívül az állattenyésztésre is kiterjeszti, amennyiben a szövetkezeti tagok állatállományát közös istállóban kezeli. Itt tehát már közös földmunkáról lehet szó. Az EFSz működése természetesen tovább fejlődik és egyre bővül. Ennek megfelelően módosulnak és megváltoznak az üzemi szabályzatok is, melyek jelenleg még nem érték el végleges formájukat és a részletekben is ktite’ező normákat, hanem csupán összegezve nyújtják az eddigi tapaszta. latokat, amelyek a szövetkezetek fejlődő típusai ■ számára segítséget jelentenek. Az EFSz III. típusára mérvadó üzemi szabályzatot A beszolgáltatások igazságos szétírásával biztosítjuk az ország dolgozóinak magasabb életszínvonalát. A szenei járásban már megkezdődtek a jövőévi beszolgáltatások szétírása. ‘Járásunkból két falut, választottunk ki, ahol megkezdték a szétírást. Az egyik falu nagy Borsa, ahol a járás egyik legjobb harmadik típuséi szövetkezete van. A másik Igram, ahol még csak Előkészítő Bizottság működik. E két községbe elhívjuk a járás községeinek Nemzeti Bizottsági elnökeit, szövetkezeti képviselőit, gazdasági referenseit, valamint a tervelési és felvásárlási bizalmiakat. Nagy Borsára azoknak a községeknek és szövetkezeteknek képviselőit hívtuk el, ahol második vagy harmadik típusú szövetkezet, Igramban pedig azoknak a községeknek és szövetkezeteknek a képviselői jelentek meg, ahol még csak első típusú EFSz van. Ezt azért csináltuk, hogy a szövetkezetek és községek képviselői előtt gyakorlatilag is bemutassuk, hogy kell igazságosan szétimi a jövőévi kontingenst, hogy többé ne forduljanak elő olvan igazságtalan szétírások, mint a múltban, amelynek kárát a kis- és középgazdák látták. Most már elkerüljük, hogy a kuláknak a sógora, nunk ehhez szép és jelentős munkátokhoz. ÖURlS földművelésügyi miniszter, Dr. NEJEDLÍ iskolaügyi, tudomány- és művészetügyi miniszter. elsőnek a Prága melletti Veleií község EFSz.e dolgozta ki ez év tavaszán. Ez az üzemi szabályzat jelenleg bizonyos mértékben mintául szolgál úgy a csehországi, mint a Szlovákiai EFSz ek czániá^a s ezért nem lesz érdektelen, ha röviden ismertetjük azokat az elve. két, melyek alapján nemcsak közös földmegmun- Uáláct hanem közös gazdálkodást is szerveztek az említett EFSz.ben és a hozamot is az elvégzett munka, nem pedig a beszolgáltatott föld kiterjedése alapján osztják fel. Az< üzemi szabályzat mindenek előtt pontosan megállapítja, mely földterületre vonatkozik a szövetkezeti gazdálkodás elve. Ezt egyrészt a szövetkezeti tagok, másrészt az EFSz saját földterülete képezi. Annak a földnek tulajdonjoga. vagy a keresztapja megkímélje a kulákot az igazságos beszolgáltatási kötelezettség alól. Á Nagy Borsa EFSz-e úgy a terméshozam, mint a beszolgáltatási szétírásnál példát mutatott. A Nagy Borsa-i EFSz-nél a tervezett hektárhozam 19.50 q. Az EFSz tagjai, amikor felolvastuk előttük a beadási kötelezettség és a hektárhozam tervezett mennyiségét, nagy lelkesedéssel fogadták azt és iinneoélvesén kötelezettséget vállaltak, hogy ő 1 ha-on nem 19.50 q akarnak termelni, hanem 20.5 q-t. Versenyre hívták a járás összes szövetkezetét a nasvobb terméshozam elérésében. A felhívást azonnal elfogadta Nagy Födémes EFSz-e. Sárfia EFSz-e szintén bejelentette, hogy ő is kötelezettséget vállal a hektárhozam 5%-os emelésére. A szétírást a szövetkezetek és falvak képviselői, valamint a kis- és középgazdák nagy megelégedéssel fogadták úgy Nagy Borsán, mint Igrámban. Hogy Borsa III. típusú EFSz-e ilyen példát mutathatott a járás minden EFSz-ének, az leginkább Ivancsik István, a Nemzeti Bizottság elnökének, Nagy Jánosnak, a EFSz elnökének, és Sznoha Jánosnak, a EFSz gazdasági vezetőjének érdeme. Reméljük, hogy az igazságos szétírás, melyet osztály szempontból fogunk továbbra is folytatni, biztosítani fogja dolgozó népünk magasabb életszínvonalát. így lehetővé válik a szocialista munkaverseny kiszól esetése is, amely nagyban hozzá járul majd ötéves tervünk sikeres befejezéséhez és a szocializmus mielőbbi megvalósulásához. Faraga Ferenc, Szene. melyet a tagok közös gazdálkodás keretébe hoz. tak, változatlan marad, tehát úgy marad meg, mint azt a telekönyvi bejegyzések meghatározzák. A mesgyéket természetesen felszántják és az egyes földrészeket egyetlen gazdasági egységbe tömörítik, amelyen az EFSz tagjai egységes terv szemit gazdálkodnak. Minden egyes család körülbelül egy hektár területet hagy meg saját szükségletének fedezésére. Az üzemi szabályzat megállapítja a közös gaz. dálkodás keretébe való átvétel feltételeit is. Azok a szövetkezeti tagok, akik eddig magángazdálkodásban kezelt területeiket közös gazdálkodás céljára ajánlják fel, rendszerint külön jutalmat kapnak azokért a munkákért, amiket az átvétel előtt végeztek el a földterületen. Ugyan, ez vonatkozik a gyümölcsészetek, vagy kertészetek esetére is. A közösen megművelt területek hozama közös szövetkezeti tulajdont képez s a szövetkezet ebből fedezi a szükséges takarmányt, vetőmagtartalékot s emellett természete, sen tc’jesíti a beszolgáltatási szerződésekből ere. dő kötelezettségeit is. Az EFSz tagjai — megtérítés ellenében__átadják a közös gazdálkodás céljaihoz szükséges élő és holt leltárt, valamint a vetőmagot, takarmányt stb. abban a mennyiségben, amely megfelel a szükséges az átadott földterület, illetve állatállomány mennyiségének. Minden tag meg. hagyja a saját gazdálkodása céljaira fordítandó holtleltár egy részét, valamint az élőleltárból egy tehenet, egy borjút s ezen. kívül korlátlan mennyiségű malacot juhot, kecskét és szárnyast. Az átvett leltár és gazdasági épületek ellenértékét az általánosan érvényes árak alapján határozzák meg, azt azonban közvetlenül nem fizetik ki, hanem kamatmentes beruházási kölcsönnek tekintik, amit a szövetkezet a tagnak részletekben térít meg. A vetőmag és takarmány ellenértékét viszont a szövetkezet készpénzben fizeti ki a belépett tagnak, a termés betakarítása után. A lakóházak a tagok magántulajdonát képezik s azokat az EFSz nem veszi át. A szövetkezet minden tagja — családtagjaival együtt —köteles személyesen közreműködni a közös gazdálkodásban, már amennyiben a családtagok is földműveléssel foglalkoznak. Az elvégzett munkát naponta bevezetik a tagmunka, könyvbe. A munkanapok számát, amelyet a szövetkezet tagja a gazdasági év során ledolgozni köteles, taggyűlésen állapítják meg. Az üzemi szabályzat gondoskodik arról is, hogy a szükséges munkaerőket agronémusok, könyvelők, stb. is biztosítson a szövetkezet számára. A szövetkeze* minden tagja aszerint nyeri ei jutalmát, miként végzi feladatát, milyen munkát fejt ki és képességeit milyen módon érvényesíti a közös gazdálkodás javára, A munkálatokat nagyjában a munkaegység és munkanorma szabályozza. A norma azt a munkamennyiséget állapítja meg, amit — a szövetke. zeti tagok tapasztalata szerint — a helyi viszonyoknak megfelelően s a gépek, valamint igá3. állatok teljesítőképessége alapján egy munkásváltás alatt el tud végezni a szövetkezeti tag. Minden munkát ezen kivlil munkaegységek alap. ján bírálnak el. A munkaegységek 7 osztályt alkotna^ a munka jellege, bonyolultsága és fontossága szerint. A teljesített norma fejében a szövetkezeti teg javára annyi munkaegységet írnak be, amennyit a taggyűlés az egyes munkanemek osztá’yaira megállapított. Ezeknek a munkaegységeknek összesített — egy év alatt elért __száma képezi az alapot a közös gazdasági eredményből való részesedés tekintetében. A munkálatokat a tagok mindenkor kidolgozott terv alapján a szövetkezeti elnök, illetve felelős képviselőinek felügyelete alatt végzik eL A mezei munkálatok, — de egyéb munkák — elvégzése érdekében is munkacsoportokat szerveznek, amelyek a lehetőségekhez képest állandóak maradnak és egy gazdasági évben ugyan, azon földterületen dolgoznak. Ezekben a munkacsoportokban a munkáért járó jutalmat az elért munkaegységek száma állapítja meg; azt az összeget pedig, amely a végleges elszámolás alapján illeti a szövetkezeti tagot, a közös gazdasági haszon elszámolásakor fizetik ki. A munkaegységek szerint évközben is lehet kifizetni pénzbeli vagy természetbeni előlegeket. bv végén a szövetkezet mérleget készít a kö. zös gazdálkodás eredményeiről, miután beszolgáltatta a szerződés szerinti terményeket biztosította a szükséges és előírt vetőmagot, takar, mányt, stb. A fenme-radt részt felosztja a tagok között a ledolgozott munkaegységek alapján. A pénzbeli illetmények kiosztása előtt a szövetkezet fedezi a dologi kiadásokat, javítások költségeit, béreket, a tartalék alapokat, stb.-t. Hol volí, lemaradás és miért? Amikor a Párt és az egész népi közigazgatás figyelme a falu felé, illetve a falvakon végzett őszi vetésre és betakarítási munkálatok gyors és mielőbbi elvégzésére irányult és a raktárszövetkezetek részéről is minden segítség megtörtént, a vetőmagot és a műtrágyát idejében biztosították, mégis több helyen nem végeztékéi idejében az őszi munkákat. Ennek okait keresve megállapítható, hogy mindenütt, ahol ily esetek előfordultak, a hiba a helyi szervek erélytelenségéból származott. A hibák a legtöbb helyen abból erednek, hogy az egységes vetési terv megvalósításának szorgalmazása helyett, a földek kicserélésének bonyolult műveletéhez fogtak és ezzel töltötték el az egész hónapot. Amikor végre megkezdhették volna a vetést megjött az esős idő, ami ugyacsak késleltette az őszi munkákat. A késői vetés soha sem vált ügy he, mint a korábbi, amely még a fogyok beállta előtt ki. kel és megerősödik. Amikor olyan közös akcióról van szó, ameiy mindannyiunk jövő évi ke. nyerét biztosítja, nem elegendő, hogy csak az EFSz.ben végezzék el idejében a vetési munkákat, hanem az egyénileg dolgozó földműveseket is meg kell győzni ennek a munkának mielőbbi és gyors elvégzésének fontosságáról. Sok helyen még mindig a ,, hej, ráérünk még1’ szellemében indult ez a nagyfontosságű munka és mint azt a lemaradások mutatják, egyes helyeken szándékosan késlelték a munka, menetét. • Most. hogy falvainkon a szocializmus építésébe kezdtünk nem tűrhetjük, hogy egyesek munkánkat szándékosan gátolják. Nem mondhatja senki sem. hogy nem volt idejében vetőmag és műtrágya, mert az még a vetés megkezdése e]gtt leszállították. Ha pedig nem történt meg, akkor ebben a helybeli vezetők hibásak, akik idejében nem rendelték meg. Szolgáljon mindenkinek jó példával a búcsi EFSz és az egyénileg dolgozó földművesek, akik az EFSz-srel egyidejűleg október 21-én befejezték az őszi munkákat. Ott, ahol a fentemlített hibák miatt késének következtek b\ foki zott ibban meg kell gyorsítani a még hátralévő munkákat, főleg, hogy ne maradjon egy talpalattnyi föld sem fel. szántatlanul, hanem igenis minden el kell követnünk hogy kitűzött célunkat a tervek szerint megvalósíthassuk. — Suóy Ua; >?. Bűcs. — Nagy Borsa és Igram példája nyomán az igazságos szétirások felé
