Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-11-12 / 35. szám

4 1950. november 12. A Szabad Földműves tanácsot ad SERTÉSTENYÉSZTÉS És HIZLALÁS Javítani kell a tenyésztés előfeltételeit — A helyes almozás és táplálás lényegesen csökkenti a veszteségeket — Megfelelő legelőt kell biztosítani a sertések részéire — „Bölcsőben“ tartsuk a kismalacokat — Keresztezéssel növeljük a sertéseink ellenálló képességét A sertéstenyészetekre háruló feladatok egyre nagyobbak. Az állami birtokok tenyész telepei nagyobb arányban kénytelenek sertést nevelni, mint eddig. A megnövekedett arányú sertéstenyésztés mellett szükségesnek tartjuk rámutatni arra hogy a sertéstenyészet renta­bilitása attól függ^ milyen tenyésztési előfeltételeket biztosítunk a sertések számára és mi­lyen állandóságuk lesz azokna,k a sertéseknek, amelyeket tenyészet és hizlalás céljaira kije­löltünk. A sertések tenyésztése és hizlalása körül két első rangú fontosságú feladatra mu­tatunk rá az alábiakban. A sertésnevelés terén mutatkozott vesztesé­gek gondos vizsgálata megállapította, hogy az emsék tenyészképessége, vagyis a süldönialacbk száma nem kicsi, sőt azt lehet mondani, hogy — a tenyésztés nem kielégítő körülményeinek figyelembe vétele mellett — túl nagy, mivel azonban __ az adott körülmények között — a tenyészállatok a kihordás alatt elégtelen, illet­ve hibás élelmezést kapnak, a malacok egyre gyengébbek és egyre hajlamosak a betegségek­re. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kocák tenyészképességét csökkenteni kell; ellenkező­leg, a tenyésztés előfeltételeit kell javítani, hogy minden malac számára biztosítsuk azokat a körülményeket, melyek okvetlenül szüksé­gesek zavartalan fejlődéséhez. Beható vizsgálat állapította meg, hogy a nevelés során előforduló veszteségek száza­lékaránya igen magas. Emellett érdekes, hogy a legnagyobb vesztesé­geket a malacok gyengesége és eltíprása okoz­za, ill. az, hogy a malacok élettelenül jönnek a világra. Ezeket a veszteségeket főleg a hely­telen tenyészet, hibás élemezés és a rossz ápo­lás okozza. Ezek azonban olyan veszteségek, amiket túlnyomó részben ki tudunk küszöböl, ni. A hibák kiküszöbölése azonban megköveteli hogy azokat előbb felismerjük. 1. Kellő figyelmet kell fordítanunk a mala­cok alá való helyes almozásra. Erről a kérdés­ről részletesen szól a bratislavai ,, Óráé“ kir sában megjelent ,,Az ólak helyes használata” című kézikönyv. 2. Azt a tényt, hogy az ellés túl gyenge, az anya és apa állatok helytelen él 'mezésének kell betudnunk. A kanok renszerint való­sággal börtönbüntetésre vannak Ítélve, kevés a mozgási lehetőségük és az élelmezé. sük is rossz. Az élelem egyoldalú, emiatt túl gyenge a sper­májuk és ennek következtében gyenge mala­cok jönnek a világra. Ugyanezeket a hiányokat sínylik meg a ko­cák is. A legjobb bizonyítéka ennek, hogy a 120 kg. élősulyú első ízben megbúgatott "Tü­söknek gyakran jobban sikerült malacai van­nak, mint az öregebb anyaállatoknak, mivel az erősebb emséknek sokkal több speciális anyagtartalékuk van bőrük alatt, mint a már megellett anyaállatoknak. Az öregebb kocák, nak ugyanis nehezebb pótolniok mindazokat az éltetadó és az utódok szempontjából rendkí­vül fontos tápanyagokat, amelyeket a kihordás és szoptatás idejében elvesztettek. A tenyészállatok szemmel látható kondíciója nem az egyedüli mérvadó tényező a helyes élel­mezés elbírálásánál. Tudni kell ugyanis, hogy bizonyos mennyiségű zsiradékon kívül az anya­állat tartalékanyagokat elsősorban fehérjéket, továbbá szervtelen anyagokat (só), vitaminokat és egyébb — eddig fel nem derített — anyago. kát is igényel, amiket az anyaállat egyrészt az élelmiszeradagban, másrészt a legelőn talál meg. Érpen ezért a rendes sertéstenyésztésnek egyik legfonto­sabb követelménye a megfelelő legelő bizto­sítása. A helyes élelmezés első feltétele a takar­mányadagok helyes összetétele, mert ezeknek kellő változatosságot kell biztosítanunk, vagy­is a takarmányt minél több fajtából kell össze­állítanunk. Részletesen ir ezekről a dolgokról a bratislavai .Orác1’ által kiadott „Haszonser­tések tenyészete” című füzet. 3. Az állatorvosi intézkedések a sertéste­nyésztés terén rendkívül fontosak s ezért ok­szoros egy vetlen szükséges az állatorvos és a tenyésztő szoros együtt­működése. Minél rosszabak a tenyésztési előfeltételek, an­nál inkább szükséges az állatorvos közbelépése, igaz viszont hogy annál nehezebb az állator­vos munkája is. Egyszerű a magyarázat: hely­telen ólazásnál, almozásnál és etetésnél a ma­lacok sínylődnek és ennek végzetes következ­ménye a betegségekkel szemben való gyenge ellenállóképesség. Rossz sertéstenyészetben a fertőző betegsé­gekkel szembeni ellenállóképességet a malacok beoltásával sem érhetjük el s ezért arra kell törekednünk, hogy a sertések életfeltételeit ak. ként biztosítsuk, hogy megtakarítsuk az oltást, másrészt viszont ha már elvégezzük az oltást, el is tudjuk érni az ellenállóképesség fokozá­sát. Ennek érdekében olyan életfeltételeket kell biztosítani a malacok számára, hogy azok ne szenvedjenek betegségektől, mint pl bron­chopneumonia, paratífusz sztreptomikoza, izü­leti gyulladás bőrkiütés ,stb. 4. Betegségekre leginkább hajlamosak aj friss ellésü kismalacok. A kis és gyenge malacokat az eltiprás veszélye is fenyegeti, mégpedig vi. lágrajövetük első napjában. Jó szolgálatot tesz itt az általam javasolt bölcső. Ez a bölcső lényegében szalmával kitömött láda, melybe belehelyezzük a malacokat. Ebből a bölcsőből egy hétig minden két órá­ban szoptatáshoz kiveszők a malacokat, de utá. na azonnal vissza rakjuk őket a bölcsőbe. Rossz építésű ólakban ezek a bölcsők — kü­lönösen a téli időszakban — igen jó szolgála­tot tesznek. A malacok kellő távolságra van­nak az átnedvesedett padlózatttól, a hideg fa­laktól; magasabb helyen s ennél fogva jobb, tisztább és melegebb légkörben tartózkodnak. Egészségesebbek és a betegség sokkal kisebb pusztítást végez közöttük, nem beszélve arról, hogy kevésbé vannak kitéve annak a veszély nek, hogy anyjuk eltiporja őket. 5. Minden szakembernek el kell í"memie, hogyha sertéseit kizárólag ólakban ill. kifu. Ä szelőcei EFSz még októberben be­fejezte az őszi munkát. A sikeres mun­ka elismeréséül október 25-én a szelő­­ceiek elnyerték a járási vándorzászlót. Szelőcén a búza és a rozs vetését már október 18-án befejezték és e napokban végeztek a mélyszántással is. A szelőcei szövetkezet tulajdonkép­pen csak ebben az évben kezdte meg a munkáját, de — mint a fenti jelentés tókban neveli, nem bizteríthatja számukra mindazokat a szükségleteket, éltető anyagokat, viliágosságot és levegőt, melyék fontosak az anyaállatok és a malacok kellő fejlődése szem­pontjából- Éppen ezért a tenyészállatoknak, de a 25 — 30 kilós hízósertéseknek is meg kell ad­nunk azt a lehetőséget, hogy valamely közel. fekvö zamatos legelő területen legelhessenek. Tekintve, hogy a sertéstenyésztésre nagyobb feladatok és követelmények hárulnak, állomá­nyunk is egyre gyarapszik, építőanyagban vi­szont hiány mutatkozik ezért nem marad más kiút, mint hogy az adott lehetőségekhez alkal­mazkodjunk. Hogy a sertések legelőntartását Minden jól vezetett gazdaságban megtalálha-Sorsiegyek a 63. osztálysorsiátékra az Okresná sporitefna a pokladnica -nál Braiislavában kaphatók. Első húzás 1950 november 15 én. Az osztálysorsjátéb 55.ooo sorsjegye bözül a fele nyer. Az l.ooo.ooo Kés-t bitevő pré­mián hívüi 1 drb Soo.ooo.-, 2 drb SSo.ooo.-, 1 drb 200.000.-, 2 drb 15o.ooo.-,l drb 12o.ooo., 3 drb 1 oo.ooo.-, stb., összesen 58,52o.ooo.­­Kís nyereményt sorsolnak hl. A nyereményeket készpénzben, minden levonás nélkül fizetik ki. Az osztálysorsjátéb 5 osztályra van beosztva. A sorsjegyeb ára ósztályonbént: ‘Is sorsjegy 42.- Kcs, l/« sorsjegy 84.— Kés, lh sorsjegy 168.-Kcs és 1 egész sorsjegy 336.- Kés. Itt tessék levágni és borítékban elküldeni. A 63. cs. osztálysorsjátéb I. osztályú húzásra rendelek: drb nyolcad, drb negyed, drb fél, drb egész sorsjegyet. Olvasható név; Pontos cím: biztosíthassuk, könnyű építményeket kell az anyaállatok és az utódok számára létesítenünk. Ezeket az építményeket oszlopokból, vesszők­ből és szalmából kell elkészíteni. Az ilyen szállásokat a legalkalmasabb helyen állítsuk fel ahol a sertések közel vannak a legelőhöz és a napszúrás ellen védő árnyék­hoz. Hogy a sertések ne legyenek kénytelenek élősdiektől elárasztott helyeken tartózkodni, az építményeket minden évben más alkalmas helyre visszük, vagy esetleg a következő év. ben juhoknak engedjük át, mivel a juhtenyész. tés tervszerűen ugyancsak bővítendő. Gyakor­latilag a szállásokon való sertéstenyésztés a következő módon ajánlható: az anyaállatokat különválasztjuk a malacoktól, kihajtjuk őket a szállásra, amely ugyanazon a helyen nyer el­helyezést, ahol az ellési helyet kijelöltük. Itt az anyákat együtt neveljük az emsékkel, de itt tartózkodnak az ártányok is. Ha törzskönyve­zett, illetve ellenőrzött anyaállatokat tartunk, a búgatásra külön figyelmet fordítunk, nehogy nem kívánatos párzás következik be. Az apa. állatoknak olyan származásúaknak kell lenniök hogy bármelyikük megtermékenyíthesse az anyaállatokat. Közvetlenül az ellés előtt az anyaállatokat áthajtjuk az ellési helyre, ahol fokozott figyelemben és ápolásban kell őket részesítenünk. A legelőre azonban még innen is kell őket haj­tani, Az ellési hely közelében idejében kell biz­tosítanunk olyan legelőt, ahol az an—" állatok együtt legelhetnek majd a szopósmalacokkal. is mutatja — máris komoly eredménye­ket mutat fel. Szelőcén most az istállók rendbeho­zása körül folyik a munka. A rendbe­hozott istállóba helyezik el a szövetke­zeti állatállományt. így jegyezzük meg, hogy Szelőce dol­gozó népe jelentősen kiveszi részét az újjáépítésből és a falunak már több mint 40 élmunkása van. tó a sertések részére megfelelő legelő- Ebben nincs hiány, csak a kultúrterményeink hulladé­kait kellőképpen ki kell tudnunk hasznnálni. Minden évszak megfelelő legelőt nyújt ser­téseink számára. így pl. télen a kazalterületek, terméketlen területek, tavasszal a rozs, tarló, lucerna, lóhere, takarmánykeverék, borsó, ten­geri vagy repce tarlója vagy hasonló más terít letek kiválóan alkalmasak erre a célra, ősszel a tök, kapásvetemények, burgonya, murokrépa vagy hasonló más területek állanak rendelke­zésre. Ha a sertések csak a már felszántott terület, re tudnak kijutni, máris nagy előnyt kaptak. Bármely vetemény után felszántott területen találnak gyökereket, növénymaradékokat, sőt különböző kártevőket, amiket sertéseink jól tudnak felhasználni és amikkel igen jól tudják pótolni mindazokat a szükséges anyagokat, a. melyeket testük az istállóban, ólban vagy kifu­tókban elvesztette, avagy nem tud beszerezni. Minél kevésbé kielégítők és takarmányanya. gok, annál inkább vannak ráutalva sertéseink a legelőre amelyek így a tenyésztés előfeltéte­leinek elkerülhetetlen kiegészítőivé válnak. A fentemlített elvi megállapítások figyelem bevétele és betartása révén jelentős mértékben tudjuk feljavítani a malacok egészségi állapo­tát és erőnlétét, mivel a sertéstenyészet renta­bilitását kellő mértékben biztosítjuk. Az EFSz­­ek, valamint az állami birtokok tenyésztelepe. in igen jelentősen emelhetjük a jövedelmet, ha célszerűen kitenyésztett kereszteződéseket al­kalmazunk oly módon, hogy nemes fehér anyállatoknál mangalica apaállatokat, vagy pedig mangali­cáknál berkshire fajú fekete ártányoka ve. szünk igénybe. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal ellenőrző állomásokat és törzskönyve­ző helyeket létesít e fajták számára azokon a betegségtől mentes vidékeken is, ahol szükség mutatkozik a mangalicák behozatalára. Ki kell emelnünk azt a tényt, hogy ezeknek a fajták­nak a keresztezései ellenállóbbak és haszno sabbak, mint a tisztavérü fehérsertések eseté ben. Hizlalásra azonban minden fajta kereszte ződést fel kell használnunk, tenyésztésnél vi. szont csakis telivér anyagot használjunk, mi vei a malacok további generációi elveszítik azokat a jótulajdonságukat, amelyekkel az el­ső generáció kereszteződései bírnak. Dr. Ing. Kovács. DÉTÉR a kuiákok hatalmában A feledi járásban lévő Détér község­ben egyelőre még nincsen EFSz. A szö­vetkezet megalakulását a kuiákok mes­terkedése gátolta eddig meg. A kuiákok fellépésére és magatartására jellemző, hogy a községbe került Németh Zol­tán tanító munkáját minden vonalon gátolni igyekeznek. A halandó szellemű tanító megalakította az If júsági Szövet­ség helyi csoportját, amely komoly munkát végzett, amikor a kuiákok el­határozták. hogy kisajátítják a CsISz-t és egy kulákfiút ültettek a nyár folya­mán az elnöki tisztségbe. Ez azalatt tör­tént, még a nyár folyamán, amikor Németh Zoltán tanító politikai iskolán vett részt és távol volt a falutól. Visz­­szatérte után újra egyenesbe hozták az Ifjúsági Szövetség helyi csoportjának ügyeit. Most azon fáradoznak, hogy a Párt segítségével mielőbb megalakítsák az Egységes Földműves Szövetkezetét. Remélhetőleg úgy a Helyi Nemzeti Bi­zottság, mint a járás gyors támogatás nyújt ezen a téren a Détér község kis- és középparasztságának. SZOGYÉN terv szerint dolgozott Szögyénben ez év májusában alakult meg az EFSz. Az első hónapokban sok nehézséggel kellett megküzdenie a kis­­létszámu szövetkezetnek. A szövetkezet tagjai azonban összefogtak és közös erő­vel elértek, hogy augusztusig 134 tagot szereztek a II. típusú szövetkezetnek, amely 580 hektáron kezdte meg a gaz­dálkodást. . Ez év szeptemberében a köbölkúti gépállomással kötött szerződés nagy mértékben biztosítja a szövetkezet gyors felvirágzását és tagjai életszínvonalá­nak lényeges emelését. Az őszi földmegmunkáláshoz a mun­káscsoportok szervezése oly rendezett volt, hogy azok még az őszi esők beáll­ta előtt, az előre tervezett 124 hektáron 100 %-ban elvégezték a búza és a rozs vetését. Az állattenyésztésben ezidáig még hiányok mutatkoznak. Ezért a szövetke­zet 20—25 darab anyasertés beállítását határozta el, hogy ezzel is emelje az állatállománya mennyiségét és minősé­gét. VIZKELET épít és gyümölcsöst ültet A galántai járás V'zkelet községének III. típusú EFSz-e van és a szövetkezet ma már a község kis- és középparaszt­ságának 77%-át öleli fel. A szövetke­zetnek mintegy 800 ha földje van, me­lyen munkacsoportok végezték az őszi munkát. A cukorrépa szedésével október 22- én végeztek, amikor szinte az . egész község kivonult a határba, hogy befe­jezze ezt a munkát. A vízkeletiek nagy súlyt helyeznek állatállományukra, melyet jelentősen növelni igyekeznek. Jelenleg 30 szar­vasmarha, 20 növendékállat és ugyan­csak 20 anyasertés van a szövetkezet istállójában, illetve ólaiban. Még ebben az évben elkészül az új istálló, melybe — a tervek szerint — 100 fejőstehén kerül. Készen van már a sertéshizlalda terve is, ahol ugyancsak kb. 100 anya­disznóval akarják elkezdeni a szélesebb alapokra helyezett sertéshizlalást. Külön gondot fordít a szövetkezet arra, hogy kiterjessze gyümölcsös.'t. Már most megtörténtek az előkészüle­tek 2000 gyümölcsfa kiültetésére. ALSÓSZELI öt nap alatt végzett Alsószeli másodfokú EFSz-ében ok­tóber 11-én kezdték meg az őszi vetést és így időben és gyorsan végeztek vele. A szántást traktorokkal, a vetést pedig 12 fogattal végezték el. Azok a szövet­kezeti tagok, akiknek nincsen igavonó­juk, a műtrágyát hordV.k szét. A közös munka előnyei újra és újra bebizonyo­sodnak és ezt mutatja az alsószeli szö­vetkezet esete is. Közös munkával és a gépek segítségével öt nap alatt végez-, ték el a vetési munkákat. Szelőce vándorzászlót nyert

Next

/
Thumbnails
Contents