Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-10-29 / 33. szám

Nemrégiben zajlott le a csehszlová­kiai, a románai és bulgáriai békekong­resszus, e napokban pedig a Szovjetunió D Összszövetségi Békekonferenciája ülésezett. Békekonferenciára készülőd­nek az albánok, november 4-én és 5-én országos békekongresszust tartanak a magyarok is. A népek milliói az Angliá­ban megtartandó II. Békevilágkongresz­­szusra készülődve elküldik követeiket az országonkénti békekonferenciára, bé­kekongresszusokra. Legjobb fiaikat je lölik a béke követeinek. Azt a megbí­zást adják nekik, mondják el a békekon­gresszuson, hogy az egyszerű emberek nem akarnak háborút. A szovjet nép békekövetei bátran hivatkozhattak arra. hogy a Szovjetúnió fennállása óta a bé­kéért harcol. Minden igyekezete a bé­kés. alkotú munkára, a népek egy­más iránti barátságira irányul. A volgai, dnyeperi, amu^darjai vízierőmű­vek építése ékes bizonysága a szovjet nép békeakaratának. A Szovjetúnió-vezette béketábor tag­jaként mi is békés alkotó munkán, az ötéves terv megvalósításán dolgozunk. Hogy ötéves tervünket be is tudjuk fe­jezni. ahhoz békére van szükség. Bé­kénket az amerikai imperialisták fenye­getik, akik fegyverrel törtek Koreára, hogy újra rabszolgává tegyék ezt a sza­badszerető népet. Amit Koreával mű­velnek Távolkeleten, azt szeretnék csi­nálni nálunk és a többi népi demokra­tikus országokban is. Az egyszerű em­berek elszánt békeakaratára, harcos ösz­­szefogására van szükség, hogy megaka­dályozzuk a háború kiterjesztését. A falusi dolgozók közül is sokan két­kedve mosolyogtak, amikor a stockhol­mi békefelhívásra aláírást gyűjtő arról beszélt, hogy a békeív aláírásával bé­kénket védjük. Az azóta eltelt idő Pár­tunk politikáját igazolta, a békeharc eredményességét bizonyította. 500 mil­lió ember aláírása akadályozza meg el­sősorban az amerikai gyilkosokat abban, hogy Koreára atombombát dobjanak A béketábor ereje, szervezettsége kény­szeríti az amerikai imperialistákat arra, A minőségi burgonyatöbbtermelés nemzetgazdasági követelmény, jelentő­sége pedig felbecsülhetetlen, mert a burgonya az ember nélkülözhetetlen tánlálószere, ezenkívül rendkívül fontos állateledel, a szesz- és keményítő gyár­iparnak pedig igen értékes nyersanya­ga Nagyjelentőségű, hogy a burgonya eredményesen termelhető olyan homok­talajon, amelyen más kapásnövényt gazdaságosan nem lehet termelni. En­nek bizonyítékát láthatjuk például Ke­­letszlovákiában a somotori állami gaz­­gaságban, ahol a temető és az állami gazdasági udvar közti homokdomboldal burgonyatábláján igen szép eredményt mutatnak fel a korai burgonyatermelés­ben a legnagyobb szárazságban is. Az általános mezőgazdasági alapismeretek szerint a szántóföldek — bizonyos időn­ként — feltétlenül megkívánják a ka­pásnövények termesztését. A burgonya pedig elsőrangií kapásnövény, mert ta­­laiporhanyító és gyomirtó. Egy kérdést szeretnék feltenni: mi az oka annak hogy a kisgazdák burgonya­termesztése nemcsak mennyiségi, ha­nem minőségi tekintetben is gyakran súlyos kifogás alá esik? A sok ok közül —szerintem—a legnagyobba minőségi vetőgumó hiányossága! A kisgazdák itt követik el a legnagyobb hibákat. De részletezzük: 1. A kisgazdák elterjedt szokása, hogy közvetlenül ültetés előtt, tehát kora ta­vasszal válogatják ki az áttelelt burgo­­^,.„1.ac„létből azt a burgonyát, amit el al," -*-> 'i.- ültetni. 2. Sok kisgazda takarékoskodni akar hogy, ha fogcsikorgatva is, de tárgyalja­nak a szovjet békejavaslatoakról, az atombomba betiltásáról, a fegyverkezés csökkentéséről. Az emberiség nagyob­bik felét magábafoglaló béketábor ere­je hatalmasabb, mint a háborúra uszító imperialistáké. A második világháború előtt egyedül a Szovjetúnió védte a bé­ke ügyét. Ma már Sztálin zászlaja alá sorakoztak a Kinai Népköztársaság, a népi demokráciák, a kapitalista orszá­gok békét akaró dolgozó tömegei is. Pártunk, kormányzatunk hékepoliti­­káját helyeslik a falu dolgozói. Ezt bi­zonyítja a gabonagyűjtés sikere, a szö­vetkezeti mozgalom erősödése. A béke­kongresszussal nem ér véget a békéért folyó harc. Egyik legfontosabb felada­tunk azt megértetni a dolgozó parasz­tokkal, hogy a beadási kötelezettség tel­jesítése, nemkülönben a hátralévő őszi munkák jó elvégzése egy-egy téglát je­lent épülő hazánk, egy-egy Ökölcsapást a vetőgumóval és ezért kicsi, alig dió­nagyságú vetőgumót használ az ültetés­re. Nagy hiba ez, mert a burgonya sok­szor éppen azért marad apró, mivel si­lány volt. A minőségi burgonyatermelésnél ok­vetlen tekintettel kell lenni, hogy az ültetésre gumó legalább tojásnagyságú legyen, mert a nagy gumón több csíra van és így elegendő táplálék jut az új növény részére. A vetőgumó válogatása pedig ősszel történjék, hogy a téli elrak­tározásnál elkülöníthessük a beteg gu­mókat, melyek megfertőzik az egészsé­geseket. Most pedig idézni akarom a szak­könyvet: „Gondosabban jár el a kisgazda, aki ősszel a burgonyaszedéskor nagyság szerint átválogatja a burgonyáját és háromféle osztályzást vezet be: 1. tyúk­tojásnál nagyobb burgonya étkezési cél­ra saját használatára vagy eladásra, 2 tojásnagyságú — vetőmagnak, 3. az ap­ró marad a takarmányozásra. Kellő fi­gyelemmel kell lenni a burgonvaraktár­­nak szolgáló pincék és vermek hőmér­sékletére, mert ha a hőmérséklet túl magas, akkor a burgonya erősen felme­legszik, nagyarányú rothadás állhat be és a burgonya erősen csírázik. A tava­szi válogatáskor ezek a csírák letöredez­nek, ezáltal jelentékeny tápanyag megy veszendőbe és az elültetés után a pót­csírából fejlődött növényzet értheteőn már gyengébb életerővel és fejlődési eséllyel indul útnak. Az őszi elraktáro­zásnál tehát a burgonyapincéket úgy kell előkészíteni, hogy a nagy belső fel­a háborúra uszító imperialisták számá­ra. Hasonlóan fontos feladat a soraink­ban megbúvó és a sorainkon kívül acsarkodó ellenség lelepzése. A kulá­­kck, kupecek és az imperialisták egyéb ügynökei jól tudják, hogy a begyűjtés szabotálásával, spekulációval, az őszi munkák hanyag végzésével, szállítási és termelési szerződések elleni uszítással a háborús gyújtogatok malmára hajtják a vizet. Szövetkezeti vezetőink, akt;váink, alkalmazottaink nem mehetnek el kö­zömbösen ilyen jelenségek mellett. Le kell sújtani a dolgozó nép ellenségeire! Meg kell értetni a falusi dolgozókkal, hogy a béke ügye mindnyájunk ügye. Megvédéséhez minden emberre szükség van. És hogy igaza van Savljugln szov­jet sztahanovistának, mikor azt mondja: „ ... a világ egyszerű embereinek ele­gendő erejük van arra, hogy megfékez­zék a háborús gyujtogatókat“. melegedés ellensúlyozására azokat Szel­lőztetni lehessen, ezért fontos, hogy az őszi kiszedés után a burgonyapincét azonnal ne földeljük le erősen“. A minőségi burgonya többtermelés legnagyobb követelménye tehát, a jó vetőgumó, melyet a legeredményeseb­ben az állami gazdaságok és az EFSz-ek tudnak a kisgazdák részére termelni. A ráfordított költség jó befektetés, amely meghozza biztos gyümölcsét, mert csak az állami gazdaságok és az EFSz-ek ké­pesek fajtisztaság szempontjából a szük­séges intézkedéseket megtenni. Hogy csak egyet említsek: megtisztított bur­gonyaföldet a nyár folyamán többször át kell nézni; a gyenge, csenevész, beteg töveket el kell távolítani, mert ezektől nemcsak, hogy bő termést, de még egészséges vetőgumót sem lehet várni. A vetőgumót továbbra is szakszereűn kell kezelni. A burgonya kiszedésekor a legszigorúbban ki kell válogatni a be­teg. kapavágott, rovarrágott vagy bár­milyen más módon sérült gumót. Csak a minden tekintetben kifogástalan vető­gumó kerülhet ültetésre. Vetőgumóter­mésre a kisgazda képtelen. A minőségi többtermést akkor végezzük legeredmé­nyesebben, ha a vetőgumót az állami gazdaságok vagy az EFSz-ek szállítják idejében, mert csak így lesznek képe sek a kisgazdák új vetőgumóval burgo­nyatermelésüket feljavítani. összegezve: jó vetőgumó nélkül nincs termés! Örökérvényű itt is a magyar közmondás: ki mint vet, úgy arat! Dohánszky István, kisgazda, Malá Tina Fogyatékos a lervte’iesités a besztercebányai kerületben A besztercebányai kerületben lévő 14 gépállomás ugyan idejében megkezdte az őszi munkákat, de az eddig elért eredmények ennek ellenére sem kiele­­gitőek. Az állami gépállomások október közepéig az őszi munkák tervét csak 29.69 százalékra teljesítették. A tervben való lemaradást az okozza, hogy az állami gépállomások nem osz­tották szét helyesen a traktor-brigádo­kat, nem vezették be a két váltást és nem vezették be a traktoristák között a szocialista munkaversenyt. A besztercebányai kerületben lévő ál­lami gépállomások feladata ezért az, hogy haladéktalanul a felső semerovi­­cei gépállomás szerint dolgozzák ki a traktorista brigádok szétosztását és a kétváltásos munkatervet. A terv telje­sítésének érdekében az összes állomáso­kon be kell vezetni, illetve ki kell széle­­siteni a szocialista munkaversenyt. A gépállomások országos értekezletén szeptember 9-én Prágában Ondreják traktorista (galántai gépállomás) ver­senyre hívta ki az ország összes trakto­ristáit. Ezt a versenykihívást eddig a besztercebányai kerületben • egyetlen gépállomás sem fogadta el. A traktorállomány a tavalyi évve’ szemben 200 százalékkal emelkedett a besztercebányai kerületben. Ezzel pár­huzamosan az állomásokra váró felada­tok is megnövekedtek. Éppen ezért a kerület gépállomásaitól gyors munkaja­­vitást várunk. Miért vetettünk közösen? Ha a földművesek közösen vetnek, közösen fognak dolgozni és közösen fog­nak aratni is. Köztársaságunk területér ma már ezrével készítették elő földmű­veseink a közös vetést 760.000 ha-nyi területen. Tízezer km-re tehető azoknál* a meggy éknek a kiterjedése, amelyek < szántás keretében eltűnnek a föld szí­néről. / A Roudnice vidéki ftedhoát EFSz-{ műszaki területrendezés révén az eddi­gi 0.30 hektár átlagnagyságú 1.800 par cella helyett 22 ha átlagnagyságű 2í parcellán gazdálkodik már, ami a mes­­gyék felszántásával, illetve a földterüle műszaki rendezésével vált lehetővé. Krásna Lipa községben az EFSz tag­jai már az elmúlt évben közösen végez ték el a vetési munkálatokat. Az eddi­gi 225 parcella helyett ma 21 parcellái dolgoznak. Azelőtt a feldarabolt földte rületeken 8 óra munkaidő alatt a trak torista mindössze 1.5 hektár területe bírt mélyszántással megművelni, m; pedig a nagy-kiterjedésű földeken ugyan csak 8 órai munkaidővel teljes 3 ha­művelt meg. Ugyan ilyen idő alatt « földműves tehenei segítségével mind össze 25 árt tudott felszántani. Amíg a régi módszerrel 21 ember v*. gezte a szántást, addig egy hektárra 52i korona költség esett. A szövetkezet ke rétében ugyanezt a munkát fele id< alatt három traktorvezető végezte el ezáltal az egy hektárra eső költség 231 koronára csökkent. Ezenkívül a trakto 30 cm-es mélyszántást tett lehetővé mig a tehenek segítségével mindössz* 15—20 cm mélyszántás volt csak lehet séges. Vetéshez kizárólag elismert vetőma got használtak. Egy q búza termelés költsége a szövetkezetben 165 koroná­val volt alacsonyabb, mint az egyén gazdálkodás hasonló költsége. A búz hektárhozama 3 q-val, a rozs hozamt ha-ként 4 q-val s a burgonya hektárho zama 20 q-val emelkedett. A közös vetés tehát a földművesei boldogabb életét készíti elő. Azok e földművesek, akik a közös vetést kulti­­válják, felismerik mindazokat az elő­nyöket, amelyek a szövetkezeti munká­val járnak s amelyek úgy a földműve­sek, mint köztársaságunk jólétének zá­logát képezik. Hosszas barangolás után szorgos kezek csomagolják a „fehér aranyat" — a cukrot A Szabad Földműves olvasója felveti a kérdést: Mi az oka, hogy a kisgazdák burgonyatermesztése minőségi és mennyiségi tekintetben is kifogás alá esik? 1950. október 29. 6_______ ]0 MUNKÁKKAL ERŐSÍTSÜK A BEKET! Mira fiavelmezteti a falui az országos békekongresszus

Next

/
Thumbnails
Contents