Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-10-29 / 33. szám
Nemrégiben zajlott le a csehszlovákiai, a románai és bulgáriai békekongresszus, e napokban pedig a Szovjetunió D Összszövetségi Békekonferenciája ülésezett. Békekonferenciára készülődnek az albánok, november 4-én és 5-én országos békekongresszust tartanak a magyarok is. A népek milliói az Angliában megtartandó II. Békevilágkongreszszusra készülődve elküldik követeiket az országonkénti békekonferenciára, békekongresszusokra. Legjobb fiaikat je lölik a béke követeinek. Azt a megbízást adják nekik, mondják el a békekongresszuson, hogy az egyszerű emberek nem akarnak háborút. A szovjet nép békekövetei bátran hivatkozhattak arra. hogy a Szovjetúnió fennállása óta a békéért harcol. Minden igyekezete a békés. alkotú munkára, a népek egymás iránti barátságira irányul. A volgai, dnyeperi, amu^darjai vízierőművek építése ékes bizonysága a szovjet nép békeakaratának. A Szovjetúnió-vezette béketábor tagjaként mi is békés alkotó munkán, az ötéves terv megvalósításán dolgozunk. Hogy ötéves tervünket be is tudjuk fejezni. ahhoz békére van szükség. Békénket az amerikai imperialisták fenyegetik, akik fegyverrel törtek Koreára, hogy újra rabszolgává tegyék ezt a szabadszerető népet. Amit Koreával művelnek Távolkeleten, azt szeretnék csinálni nálunk és a többi népi demokratikus országokban is. Az egyszerű emberek elszánt békeakaratára, harcos öszszefogására van szükség, hogy megakadályozzuk a háború kiterjesztését. A falusi dolgozók közül is sokan kétkedve mosolyogtak, amikor a stockholmi békefelhívásra aláírást gyűjtő arról beszélt, hogy a békeív aláírásával békénket védjük. Az azóta eltelt idő Pártunk politikáját igazolta, a békeharc eredményességét bizonyította. 500 millió ember aláírása akadályozza meg elsősorban az amerikai gyilkosokat abban, hogy Koreára atombombát dobjanak A béketábor ereje, szervezettsége kényszeríti az amerikai imperialistákat arra, A minőségi burgonyatöbbtermelés nemzetgazdasági követelmény, jelentősége pedig felbecsülhetetlen, mert a burgonya az ember nélkülözhetetlen tánlálószere, ezenkívül rendkívül fontos állateledel, a szesz- és keményítő gyáriparnak pedig igen értékes nyersanyaga Nagyjelentőségű, hogy a burgonya eredményesen termelhető olyan homoktalajon, amelyen más kapásnövényt gazdaságosan nem lehet termelni. Ennek bizonyítékát láthatjuk például Keletszlovákiában a somotori állami gazgaságban, ahol a temető és az állami gazdasági udvar közti homokdomboldal burgonyatábláján igen szép eredményt mutatnak fel a korai burgonyatermelésben a legnagyobb szárazságban is. Az általános mezőgazdasági alapismeretek szerint a szántóföldek — bizonyos időnként — feltétlenül megkívánják a kapásnövények termesztését. A burgonya pedig elsőrangií kapásnövény, mert talaiporhanyító és gyomirtó. Egy kérdést szeretnék feltenni: mi az oka annak hogy a kisgazdák burgonyatermesztése nemcsak mennyiségi, hanem minőségi tekintetben is gyakran súlyos kifogás alá esik? A sok ok közül —szerintem—a legnagyobba minőségi vetőgumó hiányossága! A kisgazdák itt követik el a legnagyobb hibákat. De részletezzük: 1. A kisgazdák elterjedt szokása, hogy közvetlenül ültetés előtt, tehát kora tavasszal válogatják ki az áttelelt burgo^,.„1.ac„létből azt a burgonyát, amit el al," -*-> 'i.- ültetni. 2. Sok kisgazda takarékoskodni akar hogy, ha fogcsikorgatva is, de tárgyaljanak a szovjet békejavaslatoakról, az atombomba betiltásáról, a fegyverkezés csökkentéséről. Az emberiség nagyobbik felét magábafoglaló béketábor ereje hatalmasabb, mint a háborúra uszító imperialistáké. A második világháború előtt egyedül a Szovjetúnió védte a béke ügyét. Ma már Sztálin zászlaja alá sorakoztak a Kinai Népköztársaság, a népi demokráciák, a kapitalista országok békét akaró dolgozó tömegei is. Pártunk, kormányzatunk hékepolitikáját helyeslik a falu dolgozói. Ezt bizonyítja a gabonagyűjtés sikere, a szövetkezeti mozgalom erősödése. A békekongresszussal nem ér véget a békéért folyó harc. Egyik legfontosabb feladatunk azt megértetni a dolgozó parasztokkal, hogy a beadási kötelezettség teljesítése, nemkülönben a hátralévő őszi munkák jó elvégzése egy-egy téglát jelent épülő hazánk, egy-egy Ökölcsapást a vetőgumóval és ezért kicsi, alig diónagyságú vetőgumót használ az ültetésre. Nagy hiba ez, mert a burgonya sokszor éppen azért marad apró, mivel silány volt. A minőségi burgonyatermelésnél okvetlen tekintettel kell lenni, hogy az ültetésre gumó legalább tojásnagyságú legyen, mert a nagy gumón több csíra van és így elegendő táplálék jut az új növény részére. A vetőgumó válogatása pedig ősszel történjék, hogy a téli elraktározásnál elkülöníthessük a beteg gumókat, melyek megfertőzik az egészségeseket. Most pedig idézni akarom a szakkönyvet: „Gondosabban jár el a kisgazda, aki ősszel a burgonyaszedéskor nagyság szerint átválogatja a burgonyáját és háromféle osztályzást vezet be: 1. tyúktojásnál nagyobb burgonya étkezési célra saját használatára vagy eladásra, 2 tojásnagyságú — vetőmagnak, 3. az apró marad a takarmányozásra. Kellő figyelemmel kell lenni a burgonvaraktárnak szolgáló pincék és vermek hőmérsékletére, mert ha a hőmérséklet túl magas, akkor a burgonya erősen felmelegszik, nagyarányú rothadás állhat be és a burgonya erősen csírázik. A tavaszi válogatáskor ezek a csírák letöredeznek, ezáltal jelentékeny tápanyag megy veszendőbe és az elültetés után a pótcsírából fejlődött növényzet értheteőn már gyengébb életerővel és fejlődési eséllyel indul útnak. Az őszi elraktározásnál tehát a burgonyapincéket úgy kell előkészíteni, hogy a nagy belső fela háborúra uszító imperialisták számára. Hasonlóan fontos feladat a sorainkban megbúvó és a sorainkon kívül acsarkodó ellenség lelepzése. A kulákck, kupecek és az imperialisták egyéb ügynökei jól tudják, hogy a begyűjtés szabotálásával, spekulációval, az őszi munkák hanyag végzésével, szállítási és termelési szerződések elleni uszítással a háborús gyújtogatok malmára hajtják a vizet. Szövetkezeti vezetőink, akt;váink, alkalmazottaink nem mehetnek el közömbösen ilyen jelenségek mellett. Le kell sújtani a dolgozó nép ellenségeire! Meg kell értetni a falusi dolgozókkal, hogy a béke ügye mindnyájunk ügye. Megvédéséhez minden emberre szükség van. És hogy igaza van Savljugln szovjet sztahanovistának, mikor azt mondja: „ ... a világ egyszerű embereinek elegendő erejük van arra, hogy megfékezzék a háborús gyujtogatókat“. melegedés ellensúlyozására azokat Szellőztetni lehessen, ezért fontos, hogy az őszi kiszedés után a burgonyapincét azonnal ne földeljük le erősen“. A minőségi burgonya többtermelés legnagyobb követelménye tehát, a jó vetőgumó, melyet a legeredményesebben az állami gazdaságok és az EFSz-ek tudnak a kisgazdák részére termelni. A ráfordított költség jó befektetés, amely meghozza biztos gyümölcsét, mert csak az állami gazdaságok és az EFSz-ek képesek fajtisztaság szempontjából a szükséges intézkedéseket megtenni. Hogy csak egyet említsek: megtisztított burgonyaföldet a nyár folyamán többször át kell nézni; a gyenge, csenevész, beteg töveket el kell távolítani, mert ezektől nemcsak, hogy bő termést, de még egészséges vetőgumót sem lehet várni. A vetőgumót továbbra is szakszereűn kell kezelni. A burgonya kiszedésekor a legszigorúbban ki kell válogatni a beteg. kapavágott, rovarrágott vagy bármilyen más módon sérült gumót. Csak a minden tekintetben kifogástalan vetőgumó kerülhet ültetésre. Vetőgumótermésre a kisgazda képtelen. A minőségi többtermést akkor végezzük legeredményesebben, ha a vetőgumót az állami gazdaságok vagy az EFSz-ek szállítják idejében, mert csak így lesznek képe sek a kisgazdák új vetőgumóval burgonyatermelésüket feljavítani. összegezve: jó vetőgumó nélkül nincs termés! Örökérvényű itt is a magyar közmondás: ki mint vet, úgy arat! Dohánszky István, kisgazda, Malá Tina Fogyatékos a lervte’iesités a besztercebányai kerületben A besztercebányai kerületben lévő 14 gépállomás ugyan idejében megkezdte az őszi munkákat, de az eddig elért eredmények ennek ellenére sem kielegitőek. Az állami gépállomások október közepéig az őszi munkák tervét csak 29.69 százalékra teljesítették. A tervben való lemaradást az okozza, hogy az állami gépállomások nem osztották szét helyesen a traktor-brigádokat, nem vezették be a két váltást és nem vezették be a traktoristák között a szocialista munkaversenyt. A besztercebányai kerületben lévő állami gépállomások feladata ezért az, hogy haladéktalanul a felső semerovicei gépállomás szerint dolgozzák ki a traktorista brigádok szétosztását és a kétváltásos munkatervet. A terv teljesítésének érdekében az összes állomásokon be kell vezetni, illetve ki kell szélesiteni a szocialista munkaversenyt. A gépállomások országos értekezletén szeptember 9-én Prágában Ondreják traktorista (galántai gépállomás) versenyre hívta ki az ország összes traktoristáit. Ezt a versenykihívást eddig a besztercebányai kerületben • egyetlen gépállomás sem fogadta el. A traktorállomány a tavalyi évve’ szemben 200 százalékkal emelkedett a besztercebányai kerületben. Ezzel párhuzamosan az állomásokra váró feladatok is megnövekedtek. Éppen ezért a kerület gépállomásaitól gyors munkajavitást várunk. Miért vetettünk közösen? Ha a földművesek közösen vetnek, közösen fognak dolgozni és közösen fognak aratni is. Köztársaságunk területér ma már ezrével készítették elő földműveseink a közös vetést 760.000 ha-nyi területen. Tízezer km-re tehető azoknál* a meggy éknek a kiterjedése, amelyek < szántás keretében eltűnnek a föld színéről. / A Roudnice vidéki ftedhoát EFSz-{ műszaki területrendezés révén az eddigi 0.30 hektár átlagnagyságú 1.800 par cella helyett 22 ha átlagnagyságű 2í parcellán gazdálkodik már, ami a mesgyék felszántásával, illetve a földterüle műszaki rendezésével vált lehetővé. Krásna Lipa községben az EFSz tagjai már az elmúlt évben közösen végez ték el a vetési munkálatokat. Az eddigi 225 parcella helyett ma 21 parcellái dolgoznak. Azelőtt a feldarabolt földte rületeken 8 óra munkaidő alatt a trak torista mindössze 1.5 hektár területe bírt mélyszántással megművelni, m; pedig a nagy-kiterjedésű földeken ugyan csak 8 órai munkaidővel teljes 3 haművelt meg. Ugyan ilyen idő alatt « földműves tehenei segítségével mind össze 25 árt tudott felszántani. Amíg a régi módszerrel 21 ember v*. gezte a szántást, addig egy hektárra 52i korona költség esett. A szövetkezet ke rétében ugyanezt a munkát fele id< alatt három traktorvezető végezte el ezáltal az egy hektárra eső költség 231 koronára csökkent. Ezenkívül a trakto 30 cm-es mélyszántást tett lehetővé mig a tehenek segítségével mindössz* 15—20 cm mélyszántás volt csak lehet séges. Vetéshez kizárólag elismert vetőma got használtak. Egy q búza termelés költsége a szövetkezetben 165 koronával volt alacsonyabb, mint az egyén gazdálkodás hasonló költsége. A búz hektárhozama 3 q-val, a rozs hozamt ha-ként 4 q-val s a burgonya hektárho zama 20 q-val emelkedett. A közös vetés tehát a földművesei boldogabb életét készíti elő. Azok e földművesek, akik a közös vetést kultiválják, felismerik mindazokat az előnyöket, amelyek a szövetkezeti munkával járnak s amelyek úgy a földművesek, mint köztársaságunk jólétének zálogát képezik. Hosszas barangolás után szorgos kezek csomagolják a „fehér aranyat" — a cukrot A Szabad Földműves olvasója felveti a kérdést: Mi az oka, hogy a kisgazdák burgonyatermesztése minőségi és mennyiségi tekintetben is kifogás alá esik? 1950. október 29. 6_______ ]0 MUNKÁKKAL ERŐSÍTSÜK A BEKET! Mira fiavelmezteti a falui az országos békekongresszus
