Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-10-29 / 33. szám

1950. október 29. SzoMd9őkUmm 7 RÖVID SÉTA A LENIN-KCIHCZBAN ahol nőknek komoly szerepük van az állatok gondozásában A Szovjetunió sok-sok modemül be­rendezett kolhoza, közé tartozik a Lenin­­kolhoz is. A kolhozban tett rövid sétá­nál az állatok gondozásánál figyeltük ezt meg. Néhány megfigyelést és ta­pasztalatot sűrítünk össze az alábbiak­ban: SERTÉSHIZLALDA Általában 50 drb. hízót kezel egy munkás. Ami csak pillanatra látszik soknak, mert hiszen ebben az istálló­ban, mint mindenhol, a takarmányozás, a trágya eltakarítása, az itatás, teljesen gépesítve van. Az állatok körül nők is dolgoznak, nemcsak férfiak. Sőt a ser­téshez úgy látszik itt is a nők értenek jobban. Ebben a kolhozban is, mint akárme­lyikben, a többiben, minden munka el­végzése munkaegységben történik. Az átlagos teljesítmény a disznótenyésztés­ben az, hogyha egy anyakocának egy évben tizenöt malaca van. Ha többbet fial — a gondozó munkás prémiumot kap. És pedig mennél több malaca van egy kocának, annál több a prémium is. Egy mu snőnek például a múlt évben 700 munkaegysége lett itt a disznóknál, vagyis majdnem kétszer annyi, mint ahány nap van egy esztendőben. Termé­szetesen a munka brigádokban történik, a brigád megint csak munkacsapatra van felosztva. Hat ember egy munka­­csoport a disznóknál. Tíz anyadisznót gondoz egy ember. LÓISTÁLLÓ Az istálló tiszta, se trágyának, se pi­szoknak, vagy szemétnek sehol semmi nyoma. Mint, ahogy nem volt piszok a hízóknál sem. Itt a trágyát nem az ólak előtt vagy körül gyűjtik össze, hanem kint, valahol a földeken. így légy sincs, kiváltképpen nincs a nálunk annyira gyötrelmes csípős légy. A tisztaság, a szinte rővartalan, légytelen istálló nem tűnik fel különösebben, ez olyan ter­mészetes. A lóistállóban férfiak is van­nak, de nők is, hiszen gép hozza be a takarmányt, kosarakban, felfüggesztett sínen. Ugyancsak sínen takarodik ki a trágya, hogy kint naponta, de mégin­­kább reggelente szekérre, vagy teher­autóra kerüljön és megy ki a földekre. ÄLLATK0RHÄZ Hosszú, földszintes épület, a végén iroda, aztán rendelő a „betegeknek“ s végül csakugyan kórterem. Az állator­vos Zseridizov elvtárs, aki vezeti a kór­házat, s aki felelős minden állatért, Sorsjegyek cr 63. osztály sorsjátékra az Okresná sporifefna a pokladnica -ná! Bratislavában kaphatók. Első húzás 1950 november 15-én. Az ositálysorsjáték 5S.ooo sorsjegye közül a fele nyer. Az l,ooo.ooo Kcs-t bitevő pré­mián hívül 1 drb 5oo.ooo.-, 2 drb SSo.ooo.-, 1 drb 200.000.-, 2 drb 15o.ooo.-,l drb 12o.ooo., 3 drb loo.ooo.-, stb., összesen 58,52o.ooo.­­Kcs nyereményt sorsolnak ki. A nyereményeket készpénzben, minden levonás nélkül fizetik ki. Az osztálysorsjátéb 5 osztályra van beosztva. A sorsjegyek ára osztályonként: Vb sorsjegy 42.- Kés, V« sorsjegy 84.— Kcs, *fe sorsjegy 168.-Kés és 1 egész sorsjegy 336.- Kés. Itt tessék levágni és borítékban elküldeni. A 63. és. osztálysorsjáték I. osztályú húzásra rendelek_____drb nyolcad,...........drb negyed, ....„...drb fél,..........drb egész sorsjegyet. Olvasható név;_________________________ Pontos cím;_________________________ minden megszületett és születendő kis­­borjúért, csikóért, sőt baromfiért, ha rosszul hangzik, ha nem: de a tyúkok tojásaiért is. Persze, nem ő maga ügyel fel ezekre, mert hiszen a kolhozban, van­nak alárendeltjei, az úgynevezett zoo­­technikusok, vagyis, jól képzett állat­­gondozók. A rendelő persze egy üres terem, ka­rikákkal a falban, ahol a várakozó álla­tokat megkötik. A dolog nem olyan egy-TEHÉNTARTÁS szerű, mert hiszen nemcsak a beteg ál­latokat gyógyítják, az volna a legkeve­sebb, de itt történik a fajkeresztezésnek az a csodálatos tudománya, amit Micsu­rin indított meg, s aminek már egész sor világhírű tudósa van a Szovjetúnió­­ban. Az apaállatok innen mennek be a csordába vagy a nyájba teljesen egész­ségesen és tisztán. A takarmányozást A munkás és munkaadó közötti vi­szonyt kollektív szerződés szabályozza. A kellektív szerződés betartása fölött a DÉFOSz (Dolgozó Parasztok és Föld­munkások Országos Szövetsége) munka­ügyi bizottságai és üzemi szervezetei őrködnek, a szerződésszegőket a törvény bünteti. A kollektív szerződés rendelkezései szerint minden mezőgazdasági munkás az egykor napi 18—20 órai kegyetlen robot helyett törvényesen meghatáro­zott munkaidőben dolgozik: októbertől-áprilisig nyolc órát, a nyá­ri időszakban tíz órát naponta. Ha a munka természete, vagy halaszt­hatatlan sürgőssége megköveteli, eset­leg többet is, de ilyenkor minden túl­óráért megfelelő pótdijat kap. Keresete átlagosan napi 20—25 forint. Önként kínálkozik a kérdés: ez a ke­reset milyen életszínvonalat jelent a kitanulmányozzák ebben az épületben. Nemcsak a kis laboratóriumban, hanem az ide, erre a célra bekötött állatokkal, sőt állatokban. Az állatról mindent tudnak. Például 6 hónapos borjúnál a súlynak 180 Kiló­nak kell lennie Ami azt jelenti hogy napi gyarapodása 1 20 k'ló. És ez a gya­rapodás a pompás gondozás és" takarmá­nyok mellett meg is van, ha pedig a gyarapodás több, az már a norma túl­­térjesítéser Hat borjú gondozása egy nő keze alá tartozik. Általában a teheneket 300 napig fejik minden esztendőben. Az év többi napjain pihentetik. Tíz, tizen­három tehén van egy nő keze alatt. 100 kiló tejhozamért 1.8-től 2.3 munkaegy­ség jár. A normát túlteljesíteni szám­talan lehetőség és alkalom kínálkozik, mint ahogy túl is teljesítik rendre. Nem­csak a tej hozamban, hanem az állatok gyarapodásában, kondíciójában is. A borjúk 10 napig szopnak, aztán kö­munkás szárpára, rpennyi a munkabér vásárlóértéke? A második világháború kitörését megelőző időben egy közepes teljesítményű mezőgazdasági munkás 16 —18 órai munkája bérén 5 kg. kenye­ret vehetett. Egy teljes napig dolgozott 1 kg. cukorért, 60 napig egy pár ba­kancsért és 120 napig egy kerékpárért. Most 8—10 órai munkája árán 14—15 kg. kenyeret, egy napi munkabérért 4 kg. cukrot vásárolhat, 4—5 nap alatt megkeres egy pár bakancsra és 26—28 nap alatt egy kerékpárra valót. Meg kell jegyeznünk, hogy minded­dig csak átlagkeresetről volt szó. Ám a mezőgazdaság területén is bevezetett teljesítmény-bérrendszer, a munkásság körében egyre terjedő munkaverseny-mozgalom, a növény­­termelő brigádok és mezei munkacsa­patok kimagasló eredményei, nem utolsó sorban pedig az a 15 száza­zös tejet kapnak. A tehenet elektromos fejőgép feji. Az üvegcsövön látszik, ho­gyan iramodik az edénybe a tej. Min­den tehénnek meg van a fejőcédulája, amire a neve, állapota fel van írva. Ez az egy itten: Auróra. Súlya 730 kiló, egyhetes borja van, most 25 liter tejet ad. De a zootechnikus, az istálló fel­ügyelője és felelőse tudja, hogy egy hónap múlva 35 liter teje lesz. 11 MÁZSÁS BIKA A kolhoz külön nevezetessége a Riff- Vöröstambovi-fajta bika. Csodálatos szép nagy állat. Orra cimpújában karika van, a karikán kötél. Most 9 éves és a súlya 11 mázsa 20 kg. A Riff anyja az első évben 6000 li­ter tejet adott. Ennek az állatnak az anyját és őseit mind nyilvántartják, kö­vetkeztetnek azok tulajdonságairól en­nek tulajdonságaira. Amig nálunk kite­nyésztjük a drága, széptestű bikákat, de négy-öt éves korukra tönkre mennek, addig itt a bikák ime 9 évesek, sőt egy másik bika, az Amur, 14 éves. Ennek az anyja 6300 liter téjet ád jelen pillanat­ban is. Méghozzá 4.8 százalék zsírtarta­lommal. Sz. P. lékos termelési prémium, amit az elő­irányzott terméshozam fölött elért több­let után fizetnek az állami gazdaságok — mindez számos esetben magasan az átlag fölé emeli a mezőgazdasági dolgo­zók keresetét. Ma már senki sem cso­dálkozik azon, ha hallja, hogy valame- Ivik munkatársa napi bérre átszámított jövedelme 45—50 forint. A kollektív szerződés gondoskodik róla, hogy a mezőgazdasági munkás ne­­csak megérdemelt keresethez, hanem tisztességes lakáshoz is jusson. A béres vagy kocsis nem hál többé az istállóban, a munkaadó köteles alkalamazottjá­­nak külön szobát, rendes bútort, tisz­ta ágyneműt, mosdási lehetőséget, fti— test-világítást adni. Az állami gazdaságokban minden munkáscsalád külön kis lakóházat, vete­ményes kertet is kap. Ha a munka ter­mészete úgy hozza magával, külön mun­karuhával kell ellátni a munkást. Na­ponta fél órai ebédidő jár neki, a tisz­tálkodásra fordított idő beleszámít a munkaidőbe. Félévi szolgálat után 6 napi, egy év után 12 napi fizetett sza­badságot kap. Az egy helyben eltöltött szolgálat során ez a szabadságidő min­den évben 1 nappal szaporodik, egészen 25 napig. Ha szabadságát a munkahely­től távol akarja eltölteni, 50 százalékos utazási kedvezményre jogosult. A nemrég kényre-kedvre kiszolgálta­tott parasztrabszolga most öntudatos, szervezett munkás. Szakszervezetének, a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségének (DÉFOSz) helyi csoportjai behálózzák az egész országot, nem nem hagynak védelem és ellenérzés nélkül egyetlen falut, a legkisebb ta­nyát, mezőgazdasági üzemet sem. A DÉFOSz az ország . egyik legna­gyobb és legjelentősebb tömegszerveze­te, melynek tagja kivétel nélkül minden i'r" ' '•"••'drsági munkás és kisparaszt. Ez a kép azonban még korántsem teljes és a dolgozó magyar parasztság mai^ szociális helyzetének ismertetésére jövő heti számunkban még visszaté­rünk. __n_ A JÓ KÖNYV ÉS SAJTÓ A SZOCIALIZMUS ÉS BÉKE LEGJOBB FEGYVERE Tanuljunk a könyvekből jobban dolgozni, szebben élni és a békéért har­colni — ezzel a jelszóval rendezik meg egész Szlovákiában, városokban és fal­vakban egyaránt a Jö KÖNYV ÉS SAJTÓ HETÉT. November 25.-től decem­ber 3.-ig rendezik meg ezeket a könyvnapokat, melyeknek célja az, hogy a jó könyv és a jó sajtó eljusson minden dolgozó kezébe. Ennek az akciónak nagy kultúrpolitikai jelentősége van, mert a múlt hibáit hivatott kiküszöbölni. Jól tudjuk, hogy a kapitalista rendszerben nem törődtek a dolgozók műveltségé­vel, mert hiszen a kizsákmányclóknak nem volt szükségük öntudatos és mű­velt munkásokra, hanem éppen ellenkezőleg: minél tudatlanabb tömegeket akartak maguknak nevelni, hogy a haladás ne akadályozza őket a szegénység és a dolgozók kihasználásában. Ma jó könyvet és jó sajtót adunk a dolgozóink kezébe, hogy minél többet tanuljanak, továbbképezzék magukat és így értékes építő tagjai legyenek szo­cialista társadalmim mák. Minden városban, faluban, a gyárakban és üzemek­ben, az EFSz-ekben könyvsátrakat állítanak fel és dolgozónak nem kell már a könyv után járnia, eljön az hozzá. Ugyanígy a jó sajtó is, mely a haladó, szo­cialista tudás forrása. Ezért minél jobban kell ezeket a könyvnapokat megszer­vezni, az |skolákban és szövetkezetekben előadásokat kell tartani a kiállított könyvekről, ismertetni kell azokat és így a dolgozók kezébe kell adni a tudás és műveltség minden forrását. Különféle kultúrrendezéseket kell megvalósíta­ni és ezek bevételéből a falva az EFSz-ek könyvtárait kell kibővíteni és gaz­dagítani a haladc'ye’k-nr! '= cy, irodalom és művészet legújabb miijeivel. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy dolgozóink ma már nyitott szemmel járnak körülöttünk és tudatéban vannak annak, hogy a jó könyv és sajtó a jobb és szebb jövő útját egyengeti számunkra és a békéért folytatott harc egyik legerősebb fegyvere. Csaknem kétmillió hektár föld szétosztása zúzta össze a magyarországi feudalizmust, formálta át a magyar falu társadalmi szerkezetét és indította el a fejlődés útján A magyar történelem első földreformja során az ország megművelhető földterületének 34.6 százaléka került rendezés alá. A felszabadulás évében 642.342 család kapott földet: 109.875 hajdani uradalmi cseléd, egyenként átlagban 8.4 kát. holdat (4.8 hektárt), összesen 92? ‘"5 kát. holdat (530 641 hektárt); 261.088 napszámos és mezőgazdasági mun­kás, egyenként átlagban 4.9 kát. holdat (L J hektárt), összesen 1,288.463 kát. holdat (741.348 hektárt); 213.930 törpe­­birtokos, egyenként átlagban 3.9 kát. holdat (2.2 hektárt), összesen 829.477 kát. holdat (477.259 hektárt), és 57.449 egyéb agrárfoglalkozású személy (kisbérlő, szegődniényes, okleveles gazdász; erdészeti alkalmazott, kertész, stb.) összesen 215,543 kát. holdat (125.749 hektárt). Ennek a csaknem kétmillió hektár földnek a szétosztása volt az a rop­pant erő, amely egycsapásra összezúzta a feudalizmust, gyökeresen átformálta a magyar falu társadalmi szerkezetet és külső arculatát, megváltoztatta a magyar paraszt természetét és az edd,winek többszörösére emelte életszínvonalát s elindította a további fejlődés utján. Nézzük meg, mi lett a felszabadulás előtti idők agrárproletárjából, hogyan s mi­ként él ma a magyar népi demokrácia dolgozó parasztja. Ha egészséges gabonát akarunk, a ve&aa^ Ceraiánaa!, Agro&ái$ vagy Agrarién^ siávázzukl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents