Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-10-29 / 33. szám
1950. október 29. &mm»d%id4MlU)€S 5 A laboratóriumi munkás és a gyakorlati kertész segítő kezet nyújtott egymásnak Uj úton a gyümölcstermelésünk — Érdekes kiállítás a jövő gyümölcseiről A Mezőgazdasági Akadémia egyik előadóterme szinültig megtelt. A gyümölcsészet hivatásos és népi kísérletezői cserélték ki kölcsönösen eredményeiket, elmondták egymásnak nehézségeiket és megtárgyalták, hogyan lehetne szlovákiai gyümölcstermelés nehezen vajúdó kérdésein segíteni. Helyes érzékkel mutatott rá a hibákra Dominik Pochiba, a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal gyümölcsészeti osztályának vezetője. Ugyanakkor azonban vázolta a kormány programját és megmutatta, hogy miképpen lehetne kivezető utat találni, hogyan lehetne a múlt hibáit a lehető legrövidebb időn belül kiküszöbölni. Rámutatott a faiskolai termelésünk hibáira. Eddig a magánkézben lévő faiskolák nem azt tartották szem előtt, ami a közösségnek vált volna javára, hanem itt is üzleti spekuláció folyt. Tgy adódott, az a helyzet, hogy a nagyszerű hazai fajták helyett — a divatnak megfelelően — olyan fajtákat terjesztettek, amik a hazai körülmények között nagyrészt nem állták meg a helyüket. Megpróbáltak azután a bajon olyan formában segíteni, hogy a fákat átoltották, azonban ez megint csak a kapitalisták malmára hajtotta vizet. Ez megint nekik jelentett jó üzletet. Kormányunk a faiskolák kérdését most megoldotta. A magánfaiskolák, mint olyanok, megszűntek. Áttérnek a nagybani termesztésre, mint járási faiskolák. Ezek olyan fajtákat fognak kitermelni, amilyeneket az Állami Kísérleti Intézet a talaj és az illető járás kiimája szerint megfelelőnek tart. így adjuk meg a gyümölcstermesztésünknek azt a komoly alapot, mely kizárja azt a lehetőséget. hogy az állami birtokaink és az EFSz-eink gyümölcstermesztése fiaskóval végződjék. A másik nagy feladat, ami szintén az Állami Kísérleti Intézetre hárul: kiválasztani a jó fajták közül a legjobbakat és ezeket a fákat törzskönyvezni. A faiskolák a jövőben csakis ezekről a fákról szaporíthatnak. Ez a munka meglehetősen sok időt vesz igénybe, azonban az első lépéseket ezen a téren is megtettük. A konferencia befejeztével a résztvevők megtekintették az Állami Kísérleti Intézet kiállítását. A kiállításnak a célja az volt, hogy az intézet nyári, illetve őszi szelektáló munkája eredményét bemutassa. Az a hatalmas munka, amely most megindult az intézet keretén belül, már jelzi a jövendő gyüíölcstermesztésünk helyes irányát. Az összegyűjtött diófajták sokasága mutatja, hogy tudományos intézetünk szakemberei jó munkát végeztek. Ezeket a szelektált diókat elvetik az intézet egyik kísérleti állomásán és a továbbiakban megfigyelik azok ellenálló képességét úgv a fagy, mint betegségek iránt. Láthattuk a helyes és a helytelen gyümölcs-csomagolást, gyümölcsválogatást, melvek ugyancsak égető kérdései a hazai gyümölcstermesztésünknek. Az alma- és körtefajták tömege és változata mutatta, hogy a hazai gyümölcsnek van jövője és fel tudjuk venni akármelyik élenjáró külföldi állammal a versenyt, mert tudunk szépet produkálni. A magkisérleti állomás bemutatója szintén nagy tetszést aratott. Itt láthatuk a honi gyapotot, ricinust, rizst. A Kiállított anyag úgy szépség, mint minőség szempontjából arra enged következtetni. hogy ezeknek a növényeknek a termesztése a legnagyobb reményekkel biztatnak. Lehetséges, hogy eljön maid az az idő. amikor nem kell súlyos milliókat adni iparunknak ezekért a nyg-rc-megokért a külföldnek. Természetesen ez nem lesz mindjárt, de mindent elkövetnek szakembereink, hogy ez is a legrövidebb időn belül sikerüljön. Egy másik érdekessége volt a kiállításnak a földimogyoró. Igen magas olajtartalma miatt iparunk egvik fontos nyersanyaga lesz. Ugyancsak nagy sikert aratott az intézet gyógy- és vegyipari növényeinek a gyűjteménye, melynek gazdag sorozata bíztató előjel arra, hogy gyógyászati iparunk hariiarosan nem fog nyersanyagnehézségekkel küzdeni. Érdekessége volt a kiállításnak a hazai erdeinkben található ehető és mérges gombák bemutatása is. A kiállítás ízléses rendezése és az ott bemutatott gazdag anyag mutatja, hogy ezen a téren is megindult az építő munka. A tudományt összhangba hozni a gyakorlattal, a laboratóriumi eredményeket kivinni a nagy nyilvánosság elé, Ez lesz a tudományos intézeteink feladata. A kiállítás megtekintése után szabad vita volt az egyetemem. Azt mondhatnék, hogy ez volt a két napig tartó konferencia legérdekesebb része. A népi kísérletezők eredményeinek a laboratóriumi kísérletek eredményeivel való összehasonlítása. A tudomány és gyakorlat, amely eddig oly távol . voltak egymástól, közelebb jutottak. A laboratóriumi munkás és a gyakorlati kertész ezen a konferencián segítő kezet nyújtott egymásnak ... —iki— Megkezdődött a legjobb földművesek üdültetése A Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége megkezdte a legjobb földművesek és földművesasszonyok üdültetését. A két központba, Prágába és Karlové Varyba a szövetkezeti tagok legjobbjainak százai érkeztek, hogy ott eltöltsék megérdemelt szabadságukat. Az üdültetési akció az idén háromszor olyan méreteket ölt, mint tavaly. Több, mint húszezer földműves 26 váltáson vesz részt az üdültetésben Prágában, Karlové Varyban, a Magas Tátrában, Spindlerov Mlynben és Kassán. A prágai földműves üdültetést a ROH épületében nyitották meg ünnepélyesen. Az ünnepségen részvett dr. V. Varok, Prága város primátora, dr. Popela, a népjóléti miniszter helyettese, ing. dr. Jiri Kot'átko, a földművelésügyi minisztérium kiüldötte és végül Jozef Nepomucky képviselő, a Csehszlovákiai Földművesek Egységes Szövetségének elnöke. Felbár vezet a bratislavai kerületben az eszi munkaversenyen résztvevő 131 EFSz közül iiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiimHiHiiiiiHMHiiiiiiiuiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiimiiiimmiiiiiiiiimiiii A járási vándorzászlók nem az aratási verseny győzteseinél lengenek Mint ismeretes, a nyári aratási versenyben a felsőpatonyi EFSz lett a szlovákiai győztes. A felsőpatonyiak természetesen elsők lettek a bratislavai kerületben és a dunaszerdahelyi járásban is. Mint érdekességet meg kell említenünk, hogy a bratislavai kerületben az aratási verseny második legjobb EFSz-ének a nagyabonyi EFSz-t ismertAk el. Ez az EFSz is a dunaszerdahelyi járáshoz tartozik. Az aratási versenyben tehát a dunaszerdahelyi járás két legjobb eredményt felmutatott EFSz-e egyben az egész bratislavai kerület két legjobb EFSz-e is volt. Dolgozó parasztságunk most az őszi szántási és vetési munkák gyors elvégzésén dolgozik. Javában folyik az őszi munka verseny. A bratislavai kerületből 131 EFSz jelentette be a versenyben való résztvételét. A verseny még tart, a végeredményt még nem tudhatjuk, de azt tudjuk, hogy a bratislavai kerületben hol lengenek a járási verseny zászlók és tudjuk, hogy mely EFSz-ek vezetnek az egész kerületben. Ezúttal is a dunaszerdahelyi járásból kerül ki a kerület vezető EFSz-e, de az nem az országos győztes Felső Patony, vagy az aratási verseny során a bratislavai kerületben második helyet elért Nagyabony, hanem — Felbár. Az eddigi munkaértékelés szerint ez a bratislavai kerületben • a három legjobb EFSz sorrendje: 1. Felbár (dunaszerdahelyi járás), 2. Pálovce (galántai járás), 3. Jakubov (malackai járás). Érdekes ez a sorrend, hiszen a fent említett három EFSz egyike sem lett első járásában az aratási versenyen. A dunaszerdahelyi járásban Felsőpatony, a palántáiban Vozokány, a malackaiban pedig Suchohrad aratott győzelmet. De más járásokban is az a helyzet, hogy nem az az EFSz vezet az őszi munkaversenyben, amely az aratási versenyt megnyerte. így a pösb'éni járásban Chtelnica helyett most Mcravany, a bazini járásban Hliník helyett Myslenice, a szenei járásban Csata helyett Blatné, a szenicai járásban Öarv helyett Kunov, a szakolcai járásban Kopcany helyett Míl/en előnyüket biztosit a szövetkezet a vasas-földművesek számára? Vasas-földműveseknek azokat a kisparasztokat nevezik, akik apró kis földsávjukat rendszerint akkor művelik meg, amikor a gyárakból, vagy egyéb fémüzemekből hazakerülnek. A kisgazdaság megművelése elsősorban a vasasföldművesek asszonyainak vállán nyugszik s ezeknek verejtékes munkával kell ellenszolgáltatást nyújtaniok a falusi zsírosparasztnak, ha hajlandónak mutatkozik, hogy fogatot vagy gépet kölcsönözzön a szükséges munkák elvégzésére. A szántásnál egy lófogatért gyakran napi 400—600 koronát kell fizetnie a vasas-földművesnek, hogy a félhektárját megművelhesse, tehát 800—1.200 koronába kerül átlag egy hektár. A szövetkezetben a vasas-földműves közös szántás keretében, a mesgyék felszántásánál, egy ha után 450 koronát, közópszántásnál pedig átlag 320 koronát fizet. A szövetkezet keretében a vasas-földműves és felesége részese az egész szövetkezet közös munkájának. A magasabbb típusú szövetkezetek keretében a vasas-földműves feleségének meg van a lehetősége, hogy kvalifikált munkát (pl. fejést) végezzen és így egy munkanas keretében 1—1.5 munkaegységnyi teljesítményt érjen el. A szövetkezet — mint tudjuk — minden elért munkaegység után átlag 50—80 korona előleget fizet. A szövetkezet tiszta nyereségének elszámolásánál az év végén pénzben és terményben munkaegységenként 50— 80 korona kiegyenlítést kap a szövetkezeti táv. A szövetkezet keretében a vasas-földműves saját szükségletének fedezésére egy ha-nyi földet, 1 tehenet, tetszés szerinti számú sertést, baromfit stb. tarthat. A vasas-földműveseknek, de különösen azok asszonyainak a szövetkezeti munka kevesebb verejtéket jelent, miután a legnehezebb munkákat gépek végzik s egyúttal azok biztosítják a nagyobb jövedelmet is. Brodské, a somorjai járásban Stefanikovee helyett Blahová Dedina, a nagyszombati járásban Dől. Lovcice helyett Biely Kostol jelenleg a járás legjobbja. Egyedül a vágujhelyi járásban találunk olyan EFSz-t, amely a járás aratási versenyét és most az őszi munkák során is legjobbnak mutatkozik: Haluzice. A kerületben vezető Felbár III. fokú EFSz, amely a tervben foglalt 279 hektáron hatja végre a közös vetést. Elvetettek már a felbáriak többek között 50 ba rozsot, 13 ha őszi árpát és 154 ha őszi búzát. A vetési munkákkal — az eddigi versenyeredmény kihirdetésekor — 89 százalékban már készen voltak. Az őszi vetés alá az egész vetési terület szántása már megtörtént, a mélyszántást pedig 56 hektáron végezték el. A szántási munkákat a gépállomás traktoristái végezték. Az EFSz-nek egész éves szerződése van a gépállomással. Az őszi munkák elvégzésére négy munkacsoportot alakítottak 70 munkaerővel. A felbári EFSz a burgonyát 70, a takarmányrépát 90 százalékban már betakarította. Noha burgonvabeszolgáltatási kötelezettsége nem volt az EFSz-nek, mégis 150 q-t szolgáltatott be. A felbáriak komoly teljesítményét emeli az a tény, hogy a község lakosságát — 6 gazda kivételével — beszervezték a szövetkezetbe, sőt példás munkájukkal olyan hatást értek el, hogy a szomszédos Sulany község kis- és középparasztságának 65%-a is tagja lett már a szövetkezetnek. Látogatás a nádasdi állami birtokon Keresztezték a holland fejősteheneket és a keresztezett fajfa még jobb eredményeket ígér A nádasdi állami gazdaság szép példája a jólmüködő állami birtoknak. Az iparunk fejlődése megköveteli, hogy vele egyszínvonalra emeljük mezőgazdasági termelésünket is. Megköveteli, hogy mezőgazdaságunkat kollektívizáljuk és gépesítjük. Ebben és különböző újításokban is jó példával járnak elől az állami gazdaságok. A nádasdi állami birtokon láttuk ezeket. Van saját gépállomásuk, gépjavító- és asztalos műhelyük és így a javításokat maguk végzik. Vannak jól felszerelt istállóik, sertésóljaik, silók és különböző takarmánymánytárolók a téli takarmányozás céljaira. Vannak szép munkáslakásaik, tiszta és jól főző konyhájuk, ahová örömmel járnak a munkások étkezni. A nádasdi gazdasághoz 4.200 ha föld tartozik, 3.400 ha szántó, 380 ha erdő, 270 ha rét és legelő. Tizenhárom udvart vezet a központi igazgatóság. Főleg gabonanemüek termelésével foglalkoznak. Az idén 100 ha dohányuk és 100 ha cukorrépájuk volt. Több mint 20 q szárazdohányt termeltek hektáronként. A cukorrépájuk 280 q hozott hektáronként. őszi vetésüket 8 nap alatt október 13-ig befejezték. Műtrágyát minden földjükön használnak. Megemlítendők az istállókban látható holland fejőstehenek. Mind egyfajtájúak nagyságra, súlyra és színre. Szinte teljesen feketék, alacsonyabbak a cemetáli teheneknél, de súlyuk felül van a 600 kg-on. Ezeket a teheneket nagy• szerű tejhozamukért tenyésztik. Van a gazdaságban öt-hat tehén, amely elérte a napi 30—32 litert. Most, a borjazás előtt is, még meghaladja a napi tejhozam 8 litert. Már vannak kisborjúk ezektől a tehenektől; egyesek montakar» fajtával keresztezettek. E keresztezésből sötétbarna borjak születtek és ez a keresztezett fajta még jobb eredménveket igér. A munkások megszervezése szintén szép eredményeket mutat, van a munkások között 60—70 élmunkás, akik 4.000 koronán felül keresnek. De általában minden munkás megelégedett s vidáman dolgozik. Mindent a tervezett idő előtt végeznek el, munkaversenyben, anyag- és időmegtakarítással. Szabad idejükben pedig mindnyájan bekapcsolódnak a falusi kultúréletbe.
