Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-10-29 / 33. szám

Ára 2.- Kis I. évfolyam 33. szám. Miiegazdasáii szak- és szövetkezeti hetilap Bratislava, okt^ Harminckét éve Csehszlovákia dolgozói október 28-án ünnepük az állam megalakulásának 32- dik évfordulóját. Azt a valamivel több, mint három évtizedet, mely elválaszt minket 1918 október 28-tól, nagyrészt az osztályhar­cok sorozata töltötte ki, melyeket a munkásosztály vívott a csehszlovák bur­zsoázia kizsákmányoló politikája, a munkás- és parasztnyomor, a munka­­nélküliség, az ipari és agrártőke uralma ellen, — magasabb bérekért, jobb, sza­badabb életért, a szocialista igazságért! A csehszlovák munkásmozgalmi har­cok forrása az 1917-es nagy októberi forradalom. Európa nemzeteit a burzsoázia hajtot­ta bele a háborúba. A tömegek nyomo­ra és szenvedése napról napra nőtt. A dolgozókban mindjobban erősödött a békeakarás: véget vetni a testvérgyil­kolásnak. befejezni az imperieüsta ér­dekért folyó háborút és leszámolni a háborús bűnösekkel, mindéi ország nagytőkés uraival. Oroszországban, az akkori Pétervá­­ron, 1917 októberében kitört a proletár­forradalom, melynek élén a bolsevikok állottak Lenin vezetésével. Oroszország forradalmi dolgozói nevében Lenin szó­zatot intézett a világ népeihez, melyben harcra hívta fel őket a „békéért és a nemzetek szabadságáért“. Az imperialisták háborús arcvonala megingott, a cári Oroszország és a rá­következő rövidéletű burzsoádemokrá­­cia összeomlott, Oroszország elnyomott népei a békéért és szabadságért emel­ték fel szavukat és harcba indultak a háború ellen. Ennek hatása nem maradhatott és nem is maradt el a többi országban sem. A Habsburg-monarchia elnyomott nemzeti szembefordulnak elnyomóik­kal. Az októberi forradalom hatása kö­vetkeztében Liptószentmiklóson 1918 május 1-én a szlovák forradalmi mun­kásság népgyűlése határozatban köve­telte a monarchiában élő csehek és szlo­vákok önrendelkezési jogát, nemzeti és szociális szabadságát és a cseh forradal­mi munkásság 1918 október 14-én Prá­gában ugyanilyen követeléssel lépett a világ közvéleménye elé. Igaz ugyan, hogy a cseh és szlovák nép forradalmi megmozdulása a nemzeti önállóság kö­veteléséből indult ki, de ezzel együtt a szocializmus megvalósítását tűzte ki zászlajára, amit a liptószentmiklósi munkások 1918 december 15-iki hatá­rozata is bizonyít, melyben az áll, hogy „a szlovák proletariátus, mint egy em­ber követeli, hogy a csehszlovák álla­mot a szociáldemokrata elvekre alapoz­zák. ..“ Tudni kell, hogy a proletariátus ebben az időben még a szociáldemokráciától várta a forradalmi szocializmus megva­lósítását. Ugyanígy határozott a presovi nagy népgyűlés, amely kikiáltotta a Szlovák Tanács-köztársaságot, kiált­vánnyal fordult a cseh munkásosztály­hoz, hogy összefogva, testvéri egység­ben védjék és valósítsák meg a forra­dalmi követeléseket. Magyarországon kitört a forradalom, megmozdult a többi elnyomott nemzet is és az osztrák-magyar monarchia ösz­­szeomlott. Az imperialista háború Né­metország vereségével végződött, Bajor­országban is kiáltották a tanácsköztár­saságot. összeomlott a császári Német­ország is. Az imperialisták hóditó háborúja át­alakult a forradalmi tömegek szocialis­ta szabadságharcává. Az októberi orosz forradalomban győzelemre jutott sza­badságeszmék túláradtak Oroszország határain és döntötték egész Európát. am: rémületbe ejtette a nyugati győztes hatalmakat is. Mit tettek ezek a hatalmak ezzel a Befejezés előtt áll az őszi vetés Ahol lemaradás mutatkozik, ott a rozs és az őszi takarmánykeverék elvetése a legsürgősebb feladat A mélyszántást a szövetkezetek már 75°|o-ra elvégezték Szlovákiában az elmúlt hét folyamán a magánkézen lévő gazdaságok kere­tében 14%-kal, míg az EFSz-ek szántóföldjein 16%-kal emelkedett az őszi ve­tés. E szerint az elmúlt bét végéig, tehát október 21-ig, az egyoni gazdaságod­ban 72.1%-ra, az EFSz kezén levő gazdaságokban pedig 83.6%-ra rúgott az őszi vetés mennyisége. Ez azt jelenti, hogy az EFSz-ek továbbra is vezetnek az egyéni gazdálkodók előtt több, mint 11%-kal. Az egyes gabonaneméknél a vetés állása a következő: magángazdálkodók­nál a rozs vetése 82.7%. az EFSz-nél 87.9%, búza magángazdálkodóknál 67.6%. az EFSz-nél 84.1%. ősziárpa a magángazdálkodóknál 73.5°/», az EFSz­­nél 96.5°/«, őszi takarmánykeverék magángazdálkodóknál 26.4°/#, az EFSz-nél 38.4%. Az önállóan gazdálkodók a mélyszántást eddig mindössze 40.7%-ra vé­gezték el, mig az EFSz itt kb. 75%-ot mutat fel. A fentiekből látható, hogy az elmúlt hetet már az őszi vetés finisének jegyé­ben éltük át. Kedvező időjárás mellett s a gépek, fogatok és emberi munka­erők kellő kihasználásával el tudjuk érni, hogy az őszi vetést a közeli na­pokban befejezzük. Mire kell azonban összpontosítanunk minden erőnket az őszi vetés sikere befejezésénél? GYORSAN VESSÜK EL A ROZSOT! Elsősorban a rozs őszi vetésének be­fejezésére kell a figyelmet fordítani. A helyes gazdálkodás tapasztalatai bizo­nyítják: ha jó rozshozamot akarunk elérni, akkor a vetőmagot legkésőbb október végéig kell szántóföldbe juttat­ni. Ami annyit jelent, hogy minél előbb tesszük ezt, annál helyesebben járunk el. A rozs vetését minden egyéb mun­ka előtt be kell fejeznünk. Ez legyen a legfontosabb feladatunk ezekben a na­pokban! NEM SZABAD LEMARADNI A ŐSZI TAKARMÁNYKEVERÉK VETÉSÉVEL A fent felsorolt számok azt bizonyít­ják, hogy a magánb írtokosok, az önál­lóan gazdálkodó földművesek ezidejig erősen elhanyagolták az őszi takar­mánykeverék vetését. Igaz, hogy föld­műveseink a múltban nem voltak hoz­zászokva az őszi takarmánykeverék ve­téséhez. Ezzel magyarázható az is, hogy a tehenek tejhozama mindezideig rend­kívül alacsony volt. Nem is kell külön hangsúlyozni, hogy emiatt maguk a gaz­dák károsították önmagukat milliókra rúgó értékkel. Ennek az állapotnak vé­gett kell vetnünk. A takarmányfajta és takarmányhozam bővítésével feltétlenül növelnünk kell a tejhozamot! A takar­mány mennyiségének és minőségének emelését pedig éppen az őszi takar­mánykeverék vetése révén érhetjük el azokon a földeken, ahol tavaszi kapás­­veteménveket és takarmányféléket kí­vánunk vetni. Feltétlenül szükséges te­hát, hogy a legközelebbi napokban ne csak az EFSz-ek, hanem a magángaz­dálkodók is teljesítsék az őszi takar mánykeverék vetési tervét. HOGY ÁLL A VETÉS AZ EGYES KERÜLETEKBEN? A közös munka és a gépek tökéletes kihasználása révén az EFSz-ek túlnyo­mó részben befejezték az őszi vetést, így pl. a pozsonyi kerületben 64 EFSz már befejezte a vetési munkálatokat; számos EFSz pedig e napokban fejezi be ezeket a munkálatokat. A nyitrai ke­rületben 71 EFSz teljesen befejezte az őszi vetést, míg a kassai kerület EFSz­­ei ebben a vonatkozásban az elmúlt hét végéig több mint 90%-os eredményt tudtak felmutatni. Eperjes környékén az EFSz-ek már teljesen befejezték az őszi vetést, míg a besztercebányai kör­zetben 40 EFSz mutatott ki kielégítő eredményt. A zsolnai kerületben a mű­szaki rendezés nehézségei és a kedvezőt­len időjárás következtében késedelem ál­lott be. Ebben a kerületben a jövő hét lesz a döntő az őszi vetések idejekorán való befejezése kérdésében. FELBÄR PÉLDÁT MUTAT A magángazdaságokban kimutatott késedelem arra készteti a Párt, de kü­lönösen a közigazgatás és a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség szakér­tőit, hogy fokozott figyelemmel kisér­jék a vetési terv betartását. E tekintet­ben feltétlenül gondot kell fordítani ar­ra, hogy az önállóan gazdálkodó föld­művesek ugyancsak gondoskodjanak a föld kellő megmunkálásáról, kellő mennyiségű műtrágya felhasználásáról, fenyegető veszedelemmel szemben? Szö­vetségeseket kerestek és találtak is min­denütt. összefogták minden ország re­akciós erőit és szövetkeztek a forradal­mi erők leverésére. A fiatal szovjet kor­mány ellen tizenegy állam reakciós kor­mánya indított háborút. A magyar gró­fok, földesúrak behívták a tegnapi el­lenséget az országba és az ellenség ol­dalán hazaáruló módon fegyverrel har­coltak a Magyar Tanácsköztársaság el­len, melyet az egyesült reakciónak si­került is vérbefojtania. De nemcsak a Magyar Tanácsköztár­saságra volt gondja a győztes nyugati hatalmaknak, hanem gondoskodott ar­ról is, hogy a cseh és szlovák nemzet szabadságharcát elterelje a szocialista forradalomtól. És ebben a kérdésben kpvették el a külföldi csehszlovák ellenállási mozga­lom vezetői, élükön T. G. Masarykkal végzetes történelmi tévedésüket. T. G. Masaryk — aki egyébként min­dig a társadalmi haladás híve volt — legközelebbi munkatársaival együtt meg volt győződve arról, hogy az októberi forradalom Oroszország szctzüllését je­lenti, minek következtében Oroszország kiesik az európai és világpolitikából és ezáltal meggyengül a szláv nemzetek kölcsönös viszonya és mindez veszélyez­teti a csehszlovák nemzet önállósági tö­rekvéseit. Ennek tudható be, hogy T. G. Masaryk, dr. Benes és Stefánik be­leegyezésével a csehszlovák légiókat a nyugati hatalmak bevonták a szovjet kormány és később a Magyar Tanács­­köztársaság elleni intervenciós háború­ba. Ma már tudjuk, hogy éppen a győz­tes októberi forradalom váltotta ki a cseh és szlovák nép szabadságmozgal­mát és a csehszlovák köztársaság jóval előbb megalakult a nép akaratából, még mielőtt a nyugati hatálmak elismerték volna. Ha azután el is ismerték a cseh­szlovák köztársaságot, ezzel csak a tényt ismerték el, hiszen ellenkező esetben csak ellenségükké tették volna a cseh es szlovák népét. Ma már megérett az idő arra, hogy leszögezzük azt a törté­nelmi tényt, hogy a nagy októberi forra­dalom, november 7-ike, nélkül nem lett ve Ina október 28-ika sem, nem lett vol­na önálló demokratikus csehszlovák köztársaság. valamint elismert vetőmagok alkalma­zásáról, miután ez az előfeltétele a hek­tárhozam emelésének, a termelési és beszolgáltatási feladatok teljesítésé­nek. E tekintetben ' példás munkát végeztek a dunaszer­­dahelyi járásban levő felbári EFSz tagjai, akik a saját területükön elvégzett vetés után 17 fogattal kivonultak az EFSz-en kívül álló földművesek földjeire, hogy meggyorsítsák az őszi munkálatok befe­jezését azok földjein is. Kolozsnéma községben, ahol a zsíros parasztok uszí­tó agitációja következtében a szövetke­zet keretén kívül álló tagok nem akar­ták átvenni a nekik kiutalt földeket, a felvilágosítási akció sikerrel járt és az összes kis. valamint közép-birtokos belépet az EFSz-be. AZ ÉRSEKUJVÁRI JÁRÁSBAN ERŐS A LEMARADÁS Az érsekujvári körzetben felmutatott eredmények azt bizonyítják, hogv az őszi vetések terén ez a vidék jelentős mértékben lemaradt. Ez a megállapítás nem vonatkoztató minden községre, mert pl. Csúz, Alsójattó, Szímő és Ka­­mocsa községek már befejezték az őszi vetést. Ezekben a községekben az EFSz feltűnő jó eredményei, valamint a helyi funkción árusok jó munkája következté­ben a földművesek túlnyomó része belé­pett az EFSz-be, ahol a műszaki rende­zés után most vetettek elsőízben nagy­­kiterjedésű földterületeken. Az EFSz­­ek ebben a körzetben is . sikereket mu­tatnak fel, amennyiben eddig 80%-os eredményt értek el az őszi vetési mun­kálatok terén, viszont egészen mars a helyzet a magángazdálkodóknál, akik eddig csak kis mértékben végezték el a föld megmunkálását. A járás területén ötezer ha földterü­let vár még bevetésre! Mi az oka ennek a késedelemnek? Gyakran hallani, hogy a földművesek nem akarnak vetni. A valóság azonban egészen más. Ha közelebbről megvizs­gáljuk azokat a községeket, ahol a kése­delem a legnagyobb, megállíthatjuk, hogy a földművesek igenis vetnének, azon­ban nem tudják, hová kell vetniök! Ez annak a következménye, hogy a mű­szaki rendezés elvégzése körül hibák történtek, amennyiben a földterületeket ugyan kijelölték az őszi vetésre, a szö­vetkezeten kívül álló földműveseknek azonban nem jelölték ki az őket megil­lető parcellákat. Itt tehát a közigazgatás szervei követtek el mulasztást! Egyes helyeken megnehezíti a hely­zetet, hogy olyan kis földművesek föld­jét, akik egy hektár vagy egy hold terü­letet munkálnak meg, szintén bevették a vetési tervbe, ami már csak azért is lehetetlen, mert ezen a kis területen legfeljebb egyféle vetést lehet elvégez­ni. Ilyen esetben a hivatott szerveknek gondoskodniuk kell, hogy a földműve­sek olyan helyen kapják meg földjüket ahol saját belátásuk és tetszésük szerint végezhetik el ,a — vetési terv keretein kívül végzendő — vetési munkálatokat. Az ilyen komoly hibák természetsze­rűen nagy hátrányt jelentenek más községekben is. A Párt járási bizottsfc, gan, a Járási Nemzeti Bizottságon éfl más hivatott közegeken van a sor, hogy a legsürgősebben mozgósítsák mindazo­kat a szakértőket, akik — a földműve­sekkel karöltve — megoldhatlak ezeket a problémákat és ezáltal biztos'thaRák a vetés sürgős befejezésének előfeltéfe­­** (—da).

Next

/
Thumbnails
Contents