Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-07-09 / 17. szám

Mikor és miért ivartalan ifjúk állatainkat

Legáltalánosabb a hizlalásra szánt kocasüldök m skároiása — melyet sok helyen elmulasztanak

Ha a herélés az elválasztás utánra marad, akkorvárjuk be a négy hónapos kort. Viszont túl soká se várjúnk.

A kocasüldök miskárolását is legjobb mieAz „ivartalanitás“-on a hímivarú állatoknál a herélés, a nőivarú állatoknál pedig a miskárolás értendő-Az ivartalamtás hatása nemcsak abban áll, hogy a herék, illetve a petefészek eltávolításával megakadályozzuk a szaporítás és a fogamzás lehetőségét, hanem jelentős változást idéz elő az ivartalanított állatok fejlődésében, test alakulásának mibentjében, vérmérsékletében és általában az életfolyamatban, elsősorban az ivarmirigyek által termelt anyagok, az úgynevezett hormonok szolgáltatásában beálló eltolódások n iatt. Az ivartalanított állatok megjelenési alakjában és különböző tulajdonságaiban bekövetke-ző eltérést nagyrészt ezeknek a hormonhatásoknak kiesése, illetve csökkenése idézi elő. Kü-lönösen szembeszökő az ivartalaaítás hatása hímivarú állatoknál. (Gondoljunk csak pl. a bika és az ökör közti különbségre) A nőivarú álla. toknál az ivartalanítás láthatólag csak kisebb eltérést idéz elő, sőt a sertéseken amelyeknél a leggyakrabban szokták a miskárolást elvégezni — alig tapasztalhatunk különbséget a miskárolt és nem miskárolt süldők közt.

Az ivartalanításnak állattenyésztési ágak sze rint más és más célja van. A kiheréléssel a csődörök és a bikák nyugodtabb vérmérsékletét és jobb gazdasági használhatóságát akarjuk elérni. Rövid időn át ugyan a csődör, meg a bika nagyobb erőt tud kifejteni, mint a heréit 1(,. meg az ökör, de huzamos időn át rendszares gazdasági használatra heréit állapotban a csődörök jóval értékesebbek.

A bika herőlése hústermelés szempontjából is előnyös, mert az ökör finomabb rostú és többre becsült húst szolgáltat a bikánál és hizlalásra is gazdaságosabb. Még inkább a hússzolgáltatá si és hizlalási előny készteti a gazdákat a sertések ivartalanítására, a kanok húsa viszonylag még kevesebbet ér, mint a bikáé, sőt a kiheréléssel még a kanok húsában jelentkező jellegzetes kellemetlen szag is eltűnik. A kosoknál inkább a könnyebben kezelhetőség miatt szokás a herélés végrehajtása.

Az anyajuhokat nem szoktuk ivartalanitani. Kancát és t 'kenet is csak egész kivételes eset. ben fosztják meg petefészküktől. Néha előfon dúl, hogy a petefészek bántalma miatt folyton sárié és ezért nehezen használható, de egyéb ként kiválóan értékes kancát ivartalanítanak Egyes lefejő tehenészetek megkísérelték a nagy. tejü tehenek kimiskárolását annak érdekében, hogy a tejelési időszak tovább tartson, de ezzel nem sikerült olyan eredményt elérni, ami a tehenek ivartalanításának rendszeres végzését megokolttá és gazdaságossá tenné.

Legáltalánosabb a hizlalásra szánt kocasüldők miskárolása. Azonban sok gazdaság elmulasztja a kocasüldő kimiskároltatását, részben a kiadás megtakarítására törekedve, részben az esetleges veszteségtől félve. Szakszerűen végrehajtott miskárolásnál nem fordul elő elhullás. A kiadás viszont eltörpül az ivartalanítás következtében előálló előnyök mögött. Az ivarérett kocasüldők, ugyanis háromhetenkint görögnek, rosszul esznek, nyugtalanok és ugrálásukkal még társukat is nyugtalanítják. Ezek a hátra nyok fokozottan érvényesülnek a nagyobb fal vakban. A kisebb súlyra való sonkasüldő hizlalásnál mellőzhetjük a miskárolást. De nem szabad elhagyni az ivartalanítást a már egyszer malacozott kocáknál.

Egy további kérdés: mikor, melyik időszak ban és az állatok milyen korában a leghelye sebb az ivartalanítást elvégezni?

A gazdák körében az elterjedt nézet, hogy a leg b a tavaszi ivartalanítás. Télen nehezebben gyógyulnak a sebek, nyáron meg nagyobb

a fertőzési veszély, már csak a legyek miatt is. Kellő gondosság mellett azonban az év bármely hónapjában bátran ivartalaníthatunk.

Fontos az, hogy minél korábban végezzük el az ivartalanítást, mert kevésbé fejlődik ki az állaton a himjelleg.

A bikaborjút féléves, de legkésőbb egyéves korban sikeresen kiherélhetjük, A méncsikót pedig féléves, de legkésőbb másféléves korukban heréltetjiik ki.

A kanmalacokait és kosbárányokat a leghelye- még - .pós korukban az anyjuk alatt ki. heréltetni jóval az elválasztás előtt. Ilyenkor 3-4 hetes korukban kömiyen átesnek ezen a műtéten és mire az elválasztás kritikus ideje eljön, már régen el is felejtették. Ha azonban a kiherélésük még sem történt volna meg á választás előtt semmi esetre sem szabad az elválasztás után hamarosan heréltetni, mert maga az elválasztás eléggé megviseli a fiatal szervezetet s ha ehez még a herélés okozta megrázkódtatás is hozzájárul, különféle megbetegedések és egyéb kellemetlenségeknek lehet ez a forrása.

lőbb elvégezni. Ennek az az akadálya, hogy a fiatal malackorban még nincs a petefészek az emberi kéz által könnyen elérhető helyen. A miskárolás időpontja a húsmalacoknál 3-4 hónapos korban bekövetkezik. A mangalica kocasüldőknél a 4-5-6 hónapos kor a legmegfelelőbb időpont.

Ha a miskárolást kellő időben elmulasztottuk, akkor legkésőbb a hizlalás kezdetén hajtsuk végre, mert a már hízásban lévő sertés visszaesik és takarmányt pazarol. Ha kiselejtezett idősebb kocákat vagy kanokat kívánunk ivartalanitani, ezeknél is szintén a hizlalás megkezdése előtt kívánatos a műtéten túl esni. Különösen fontos ez az öreg kanoknál, mert e. zeknél több hónap alatt veszítik el a húsuk a kellemetlen, úgynevezett „kanszag“-ot.

Á csikónevelés szabályai születésiéi munkába állításig

A köldökzsinór kezelése — Mit tegyünk ha a kanca nem nyalja le a magzatviaszt — A gyakori szoptatás a helyes — Hogyan történjék az elválasztás ? — A csikót nem szabad korán munkába állítani

Az újszülött csikóknál az első teendő a köl dök ápolása. A köldökzsinór az elles pillanatában rendszerint elszakad. Előfordul néha, hogy nem szakad el. ilyen esetben ajánlatos forró vízben kifőzött ollóval 5-6 cm-es csonkot hagyva elvágni. A köldökzsinorcsonkot, anélkül hogy kézzel érintenénk, jódtinktúrát tartalma zó hőszájú üvegbe mártjuk. Ha a jódtinktűra megszárad, akkor 10%-os lápiszoldatba kell a köldökzsinércsonkot hemártani. Ezzel az eljárással- sikerül megakadályozni és elejét venni a köldökfertőzés útján létrejövő és nagy csikó halandóságot okozó betegségnek. Állatorvos nem lehet minden ellesnél jelen, ezért a fenti köl dökfertőtlenítési eljárásra már a várható ellés előtti napokban elő kell készülni.

Az újszülött csikót óvatosan az anya alá kell helyezni. A kanca veleszületett ösztönénél fog

va lenyalja, nyelvével ledörzsöli a csikó testé, borító viaszszerű magzatmázt, melyen már a méhenkivüli életben nicsen szükség, eközben a csikó is megszárad, felmelegszik, a bőr vérerei kitágulnak és megindul a vérkeringés. Előfordul, hogy a kanca nem nyalja le csikójáról a magzatviaszt. Helytelenül ilyenkor korpává! vagy konyhasóval szokták bőrét behinteni, ab hói az elgondolásból kiindulva, hogy ezzel : kancát ennek lenyalására késztetik. Mindkét el. járás igen helytelen, mert a korpából a nedves bőrön csirizszerű bevonat, a konyhasótól pedig töménysóoldat keletkezik és ez utóbbi súlyos bőrgyulladást okoz az érzékeny bőrű csikónál Ha tehát nem akarja az anya a csikót lenyalni úgy tiszta meleg ruhával vagy puha szalmacsu takkal kell szárazra dörzsölni.

Nagy gondot kell arra fordítani, hogy az új

szülött ó istállója meleg és jól szelőztetett legyen. A csikóval a kanca tőgyében lévő un. föccstejet ki kell szoptatni, mert ennek jótékony hashajtó hatása van és ez távolítja el a csikó beleiben lévő magzatszurkot. Ha a magzatszurok nem távolodna el időben, a csikó nyugtalankodik, görcsei 1 asznék, ilyenkor állatorvoshoz kell fordulni.

H" a o- j gyenge anyja tőgyét képtelen felkeresni, akkor támogatni kell és addig tartani mig szopik. A későbbiekben egy-két szopás után annyira megerősödik, hogy saját erejéből is feltudja anya tőgyét keresni. Külön elkészített állásban az újszülött csikót anyjával együtt kell tartani, hogy a csikó akkor szophas. son, amikor kívánja. Az első héten, ha a kanca munkát végez, naponta legalább 4-5-ször a csikóhoz kell vezetni szopás céljából.

Gyakori szoptatásnál fejlődik jól a csikó, Búg ha ritkán szoptatunk, akkor egy ízben is igen nagy mennyiséget vesz fel, gyomormegterbelós áll elő, sőt szopás közben a gyomorból közvetlenül a belekbe is bekerülhet, tej és emiatt bélhurut, majd súlyos emésztési zavarok állnak elő-A negyedik héttől a csikónak szilárd takarmányt is kell adnunk. Az abrak lehetőleg legyen zúzott zab. Szálastakarmány pedig jóminőségű réti széna. Az etetésnél arra fordítsunk gondot, hogy a csikó abrakját és szénáját ne rakjuk magasan, mert a magasan elhelyezett szőnarács kiváltja a hajlott hát kialakulását. Kezdetben a csikónak a takarmánymennyiséget nem mérjük ki, hogy kedvére fogyaszthasson. Általában annyi félkiJó zabot fogyaszt, ahány hónapos.

A csikó elválasztására átlagban 5 hónapos ko. rában kerül sor. Az elválasztás történhet min. den átmenet nélkül és fokozatosan. A fokozatos elválasztás a természetszerűbb, mégis a hirtelen elválasztást alkalmazzák kiterjedtebb«, mert a csikó kevésbbé sínyli meg.

A választott csikónak kifejlődése nagyban függ a további helyes takarmányozástól, tartástól és helyes mozgástól. Igen fontos, hogyha választott csikó már fehérjedús abrakot kapjon. Ezért már a szoptatás ideje alatt ajánlatos zab. bal keverve fokozatosan hozzászoktatni Ilyen feliérj edúsabrak a küönböző abrakpogácsa, szó jababdara vagy más rendelkezésre álló fehérjeabrak. A fiatal korban nagy a növekedési energia és ezt kell kihasználni az intenzív takanuá nyozással. Nagy súlyt kell helyezni a csikó mozgatására és a pata helyes ápolására. 4-8 he. tenként a csikó körmét meg kell faragni.

A csikó helyes felnevelése nehezen képzelhető el legelő nélkül. A legelő olcsóbbá teszi a esi kó felnevelését és amellett még számos előnnyel is jár. A friss levegőn való mozgás megedzi a csikót, ellenállóképességét fokozza. A legeléssel járó mozgás az inak, csontrendszer és izmok k fejlődésére van jóhatással. Az istállóban felnevelt csikó hibás hátú és hibás lábállású lesz. A legelőn való további felnevelés előnye, hogy a csikó a legelő füvét fogyasztja, ennek összetétele pedig a szervezetre igen kedvező a szükséges ásványi sók szempontjából is. de emellett bőven tartalmazza a szükséges vitaminokat A legeléssel együtt jár a jó étvágy és ennek folya. mánya az előnyös súlygyarapodás.

Ha a csikók nem járhatnak ki legelőre ' uer is kísérhetik munkát végző anyjukat, akkor legalább kifutóban kell őket mozgatni. A kifutóban való tartás előnyei a levegő, napfény és megfelelő mozgás lehetősége. A kifutóban még a legnagyobb hidegben is ki kell néhány órára terelni a csikókat. Fontos, hogy a kifutó elég tágas legyen, napsütéses részen készüljön, talaja legyen kemény és " —-entes. Az ide elhelye zett csikókatidőnként meg kell hajszolni, hogy minél többet mozogjanak lépésben, ügetésben és vágtában.

A csikót nem szabad- korán munkába állítani. Az idő előtt munkát végző csikóból soha sem lesz jó ló. A melegvérű csikókat 3 és fél. a hidegvérüket 2 és fél-3 éves korban szabad csak munkába, illetve tenyésztési» kell venni. TÁJO

Adjunk zö!del@séget hízósertéseinknek

Jó tudnunk, hogy zöldtakarmányok és a tavaszi üdezöld legelőfű az ásványi anyagoknak jobb forrása, mint a száraztakarmány. A zöld növények szárazanyaga tudvalévőig több ásványi anyagot ‘--rtalmaz, mint a szénáé. Vizsgálatair> szerint, ha a száradó lucerna „közepes“ mértékben megázik, ennek folytán mésztartalmának 5 %-a, foszfortartalmának 4 0/0 megy veszendőbe. Természetes a szénából az esővíz egyéb ásványi anyagokat is kiold. A másik ok, amely folvtán a zöldtakarmánnyal, legelőfűve' a jószág tjjfyb ásványi anyaghoz jut, mint a szá ráz takarmánnyal az .hogy a jószág a zöldnövényeknek mcsak a táplálóanyagait emészti meg nagyobb százalékban, hanem ásványi anyagait is nagyobb százalékban használja ki, mini a szénáét. így például a zöldlucema ásványi anyagaiból 61 százalék is felszívódik, ugyanezen lucernából, ha azt szénává szárítottan etetjük, csak százaléknyi. ,

Bár a zöld növény szárazanyaga kissé több sót tartalmaz, mint a szénáé, azért a természetes sótartalma mégis csak néhány tized százalék. (0.1__0.4 százalék) Éppen ezért Sót nyáron

is célszerű adni a jószágnak,a legelőn pedig sózóival ellátni. Az is emellett szól hogy nem tudSok évi tapasztalat bizonyítja, hogy a sikeres sertéshizlalás egyik előfeltétele a helyes zöldtakarmányozás. A megfelelő minőségű zöldeleség minden fajtájú és korú sertésre sokoldalú előnnyel jár, a fiatalon hízott expreszhízóra pedig felbecsülhetetlen jó hatással van. A helyesen alkalmazott —

változatos — zöldtakarmányozás fontosabb előnyei:

1. kiegészíti a szervezet vitaminszükségleteit, '

2. fejleszti, erősíti a csontozatot és az izmokat,

3. tisztítja a beleket, megkönnyíti az emésztést s ezzel fokozza a sertés étvágy át,

4. erősíti az idegrendszert s ezáltal

megszünteti az állat időközönkint jelentkező nyugtalanságát* (pl. marakodást),

5. fokozza az állat ellenállóképességét a járványos betegségekkel szemben,

6. a huzamosai) ideig zöldtakarmányozott sertés a hizlalást 4—6 héttel is

hr. .. k, mennyi sót tartalmaznak vidékünkön a zöldtakarmányok és a legelőfüvek és a jószág

"génye egyeder' • "ző. Egyik jí"ág

többet kíván belőle, mint a másik. A zöldtakarmányozás, illetve legeltetés idején a sózással minden őségre ellátjuk a jószágot sóv a. mely az életfentartáshoz, emésztéshez és tejtermeléshez egyaránt szükséges számára.

Kérdés, kell-e adagolnunk a zöldtakarmányozás idején takarmánymeszet?

Miután zöldtakarmányokból általában nagyo1' adagokat etetünk, mint a szárazból és a zöldnövény szárazanyaga több és nagyobb mértékben felszívódó meszet tartalmaz, így r takarmánymész adagolásának nyáron közel sinc olyan jelentősége mint télen a pillangós zöld takarmányok mészben különösen gazdagok. A legeltetett jószág részére sem szükséges takar mánymész. Ennek ada_ “ása a nyári időszakban c akkor indokolt, ha aránylag kevés zöldtakarmányt etetünk, de a jószágot teljes abrakadagokban részesítjük, tehát akkora abrakmenynyiségben, amennyit ugyanolyan korú és súlyú állatoknak télen szoktunk adni. Mivel azonban a zöldtakarmányokkal így is számottév„ fogyaszt a fiatal jószág, abrakjába kevesebb tatovább bírja, így magasabb súlyra hizlalható,

A zöldtakarmány-etetés kiváló előnyei csak abban az esetben érvényesülnek teljes mértékben, ha több fűféleségből álló, frissen kaszált, még fejlődésben lévő, zsenge minőségű zöldet etetünk.

Eddigi tapasztalaink szerint a sertés leginkább kedveli a kerti salátát, a zsenge lucernát, a kövér folyófüvet (folyondárt), az üde disznóparajt, a fiatal csalánt és a dús levelű gyermekláncfűvet. E két utóbbi, patakmentén és árokpartokon bőségesen található. A felsorolt növényeket késő őszig etethetjük. Hízósertésnek takarmányrépa-levelet csakis székszorulás esetén adjunk, egyébként a hashajtó hatású, tartalmatlan répalevél etetését mellőzzük.

A hízósertésnek, lehetőleg a két etetés közötti időben, háromszor, esetleg négyszer (adjunk napjában annyi zöldet, amennyit jóízűen elfogyaszt.

ha a tehén nem kap elég foszfort

karmánymeszet keverjünk, mint télen: 2 százalék helyett 0.5—1.0 százaléknyit, azaz 1—1 kg. abrakhoz (darához) V*—1 dekát. Ez a mészmeny nyiség erősen csapott .illetőleg csapott kávéska nálnyi.

Eddiekben a nyári mészellátásról volt szó- Azonban a másik csontépítő anyagról, a foszfor, ról sem szabad megfeledkezni. Vizsgálatok szerint foszíorhiány csak a homoki legelők füvében mutatkozik. Ezt némikép ellensúlyozzák a nap sugarai,amelyek hatására a jószág bőrében azonkívül egyes gyepnövényekben is D vitamin képződik. A D- vitamin az állati szervezet ásványianyag-forgalmára szabá’yzólag hat: a szűkösen rendelkező álló foszfor felszívódását elősegíti. Mindamellett a D. vitamin hatása korlátozott. Ha nagyon kevés a gyep foszfortartalma, akkor a legelő jószág foszforszükséglete nincsen ellátva. Ezért indokolt a homoki legelőről a csordával hazajáró növendékjószágot és fejősteheneket pillangós takarmánnyal, azaz zöldlucernával vagy lóherével otthon kárpótolni.Nemcsak a jóhhtáplálás miatt, hanem mert ezekhen a takarmányokban jelentős a foszfortartalom.Miképpen a mész, éppúgy a foszfor is a tej rendes alkatrésze. így a tejjel kiürült foszfort homoki legeltetés esetében pillangós takarmánnyal célszerű Pótolni a teheneknél.

Pillangós takarmányok hiányában ajánlatos némi abrakot juttatnunk a homoki legelőről hazajáró növendékjószágnak, a fejősteheneknek pedig érdem szerint. Ily módon több foszforhoz jutnak. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy az ásványi anyagok a tejtermeléshez éppúgy szükségesek, mint a táplálóanyagok. Ame lyik tehén nem kap elég foszfort, ez tejtermelésének rovására lenn»- K.V.

Milyen ásványi anyagra van szükség zöldtakarmányozásnál?

Nyáron is adjunk sót a jószágnak — A tejtermelés rovására megy,

Az * “ványi ar k az állati szervezet élet bentartásálioz, továbbá fejlődéshez épúgy szükségesek, mint, a tápanyagok. A téli takarmányozás során a takarmányok ásványi anyagainak kiegészítéséül Sót (marhasót) és egyes - ;khen takarmánymeszet szoktak adagolni. Sót ál tálában mindenféle állatnak adunk. Takarmánymeszet pedig kivált a fiatal fejlődő állatok részére szoktunk az abrakba keverni csontozatuk erősítésére. A csont ugyanis főképpen mész- éi foszíorvegyület, az abrakfélék pedig foszforból tartalmaznak elegendő mennyiséget, viszont mészben szegények. A takarmánymész tehát mészpotlásu! -ilgál. Különösen ajánlatos a ta karmánymész adagolása a téli takarmányozásnál, ha jelentős mésztartalmú takarmányt, nevezetesen lucernaszőnát, illetve lucemalisztet, vagy lóhere, illetve baltacimszénát nem etetünk, hanem főképpen szalmafélét, kukoricaszárat, ezen kívül darát.