Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-07-09 / 17. szám
bZM&äna TBW.MKa 1950. jÖTIus 2. Mezőgazdaságunkban is épül már az új világ A magyarországi szövetkezetek hetilapjának cikke a csehszlovák szövetkezeti mozgalom úljápóí A közelmúltban — mint ismeretes — magyar földműves küldöttség járt Csehszlovákiában. A magyar küldöttség csehországi és szlovákiai útjáról hazatérve szóban és Írásban számol be a magyar parasztságnak itteni tapasztalatairól A magyarországi Szövetkezetek Országos Szövetsége hetilapjában a lap főszerkesztője írt cikket a küldöttség csehszlovákiai tapasztalatairól „A szövetkezeti mozgalom útja Csehszlovákiában“ címmel. Az alábbiakban részié- i sítíi Art pf ifi le n Vmrianestí lan beszámolóiét: A munkásosztály vezetésével a dolgozó parasztság Csehszlovákiában is elkezdte a mezőgazdaság szocialista átalakításának nagy munkáját. A szétszórt kisparaszti gazdaságok egyesítése tulajdonosaik önkéntes elhatározása útján — az Egységes Földműves Szövetkezet keretében történik. A mezőgazdaság szocialista átalakításának fő formája Csehszlovákiában az Egységes Földműves Szövetkezet. Az Egységes Földműves Szövetkezeteknek négy típusa van. Az első, legalacsonyabb típusú szövetkezetben külön munkálják a földeket, külön vannak a mesgyék is. Egyes főbb mezőgazdasági munkákat viszont. így az őszi, tavaszi szántás-vetési munkákat, az aratási, cséplési munkákat a tagság megegyezése szerint közösen végzik. A Csehszlovákiában járt magyar parasztküldöttség tanulmányútja során meglátogatott két ilyen első tíousú szövetkezetei is, Bostesice és Velehradv falvakban. Dolgozó kis- és középparasztokon kívül tagjai a szövetkezetnek a nincstelenek is és a faluban lakó vasutasok, postások s egyéb dolgozó emberek. Egyes idénymunkákban, mikor a szükséglet úgy kívánja, a nincstelen szövetkezeti tagok segítenek a földdel bíró tagoknak 8 «oronlévő munkák idejében való elvé emsében. A ledolgozott munkát órabérben jegyzik fel s a szövetkezet vezetősége a betakarításkor levonja a földtulajdonos kisparaszt terméseredményéből. Csehszlovákiában jelenleg legnagyobb számban az első íídusú egységes szövetkezetek működnek. A csehszlovákiai Kommunista párt azt tűzte ki az idén legfőbb feladatául, hogy az alacsonyabb típusú szövetkezeteket a közös aratás s őszi szántás-vetésen keresztül tömegesen vezessék rá a szövetkezeti gazdálkodás magasabb fokozatára: a föld közös megmunkálásának formájára. Elsősorban második típusú egységes szövetkezetekre, ahol már nincsen meg a mesgye, a földeket összeszántják, de a termést még a bevitt földek arányában osztják el. Majd a harmadik típusú szövetkezetekre, ahol már közösen gazdálkodnak és a termést főként az évközben teljesített munkák arányában osztják el, de a bevitt földek után még fizetnek bizonyos földhasználati díjat, más szóval földjáradékot. A negyedik típusú földmüvesszövetkezetben már nincs földjáradék, a szövetkezet jövedelmét kizárólag az évközben teljesített munka arányában osztják el. Munkaegység sem a harmadik, sem a negyedik típusú, közösen gazdálkodó egységes szövetkezeteikbe} még nincs. Szlovákia néhány szövetkezetében ugyan vannak már erre helyi jellegű kezdeménvezések. Termelőbrigádok itt szintén nincsenek. Munkacsoportokkal, amelyek részben már állandó területtel rendelkeznek, több egységes szövetkezetben találkozunk. A csehszlovák népi demokratikus állam s a munkásosztály sokféle anyagi eszközzel segíti a szövetkezeti gazdálkodás útján lévő dolgozó parasztokat. A nagyfokú adókedvezmények mellett olcsó hitelekkel, közellátási kedvezményekei támogatja őket. A gépállomások 40 százalékos árengedménnyel szántanak az egységes szövetkezet tagjainak. Hasonló az eset a vetőmagellátásnál. A harmadik, negyedik típusú egységes szövetkezetek, amelyek közösen gazdálkodnak, 50 százalékos kedvezménnyel kapják az államtól a műtrágyát. A szövetkezetek vásáron összeszedett, vagy a tagok által beadott vegyes minőségű szarva smarhaállományá+ a földművelésügyi minisztérium kicseréli minőségi állatokkal — 25 százalékos árengedmény mellett. Az inari üzemek dolgot zói ezenkívül brigádmunkával is segítik a munkaerőhiánnyal küzdő fiatal egységes szövetkezeteket. Csehszlovákiában tavaly nyáron kezd-. ték el a dolgozó parasztgazdaságoknak az egységes szövetkezetekbe való szervezését. Ma már az ország 15 ezer falujából több mint 2500-ban működik egységes szövetkezet és 3728-ban a szövetkezetek megalakításán dolgozó előkészítő bizottság. Országos átlagban min• den negyedik faluban működik már Egységes Földműves Szövetkezet Csehszlovákiában! Az Egységes Földműves SzövetkezeT teken kívül Fogyasztási Szövetkezetek is vannak a faluban. Ma már országos viszonylatban magánkereskedelem egy csekély töredéktől eltekintve — 3 százalék kivételével — nincs a csehszlovák falvakban! A magánkereskedéseket államosították, vagy beolvasztották a Fogyasztási Szövetkezetekbe. Az áruellátó Fogyasztási Szövetkezeteken kívül szövetkezeti alapon működnek a falvakban a mészárszékek, pékségek, textilboltok. is- A Fogyasztási Szövetkezetek 10 ezer K értékű áru felvásárlása után 2 százalékos jutalékot —- áruméi?terítést — adnak a szövetkezet tagjai" nak. A szövetkezeti kereskedelem fejlődésére jellemző a következő ada' A tábori járásban, amelyben több Fogyasztási Szövetkezetei mi is meglátcn gattunk, tavaly mindössze még 18 Fogyasztási Szövetkezet működött. Ma már 285! Végezetül meg kell még emlékeznünk a Járási Gazdaság Szövetkezetekről. E szövetkezetek kizárólag gazdasági jellegű szervek, a falvakban csak fiókjaik vannak. Ezek a szövetkezetek vásárolják fel a járás egész területén a terményeket, az eladásra kerülő jószágokat ér ezek látják el az Egységes Földműves Szövetkezeteket, a falvak egész lakosságát is műtrágyával, nemesített vetőmaggal, kisgépekkel stb. Az Egységes Földműves Szövetkezetek is a járási Gazdasági Szövetkezeteken keresztül veszik igénybe és kapják a különféle gazdasági juttatásokat, kedvezményeket, amelyeket a demokratikus állam iuttat számukra. A szövetkezeti mozgalomnak ezek a különböző formái Csehszlovákiában, amelyeken keresztül a csehszlovák dolgozó oarasztság a munkásosztály, a Kommunsita Párt vezetésével építi a mezőgazdaságban is az úi világot: a szocializmust! <M&%,ő.g,a&cLaűá§.i teKin&ß&S a& északi $ahkkó\á\n Holdanként 200 mázsa burgonya, 500 mázsa káposzta terem a Jegestengerbe nyúló Kóla-félsgigeten Az Északl-Jegesieogerbe benyúló Kólafélsziget a sári Oroszország egyik iegkietlenebe, legelmaradottabb része volt Lake, «ei nehéz körülmények között szinte fé'vad állapotban tengődtek A szovjet hatalom évei alatt ezen a vidé. ken nagy ipari központok létesültek, hatalmás áramfejlesztő telepekkel A .murmanszkl kikötő forgalma erősen megnövskedett. A Szovjetunió többi részeivel ez összeköttetést villamos vasútvonalak biztosítják A hajdani lakatlan területeken új bányatelepek, városok nőttek ki a főidből. Megkes. dődött és fejlődésnek Indult a földművelés is. A Bolsevik Párt és a szovjet kormány határozata szerint nagy gondot fordítottéi' t mezőgazdasági termelés fejlesztésére hogy biztosítani lehessen helyben termelt élelmi szerekkel, friss zöldségfélékkel a körzet lakosságának ellátását. A KéiaJélsztget és a murmanszkl körtei kis kivétellel az északi sarkkörön belül fék. szik. Ez a körülmény igen megnehezítette a mezőgazdasági termeié« fejlődését- Ezen a vidékén az éghajlat zord, a nyár rövid és hideg és nyáron gyakoriak a tartós szárassá gok, A talaj se jé: vagy köves, vagy mocsa rs*. így érthető, hagy még nem is olyan régen azt tartották, hogy ilyen feltételek meiletí lehetetlen mezőgazdaság* »*'■—«»ést foiytstrsi. Ezt e felfogást azonban meg«! az élet. Elsőként sz Északi Sarkkörön *el” 1925-ben megalakult a hibina! mszégaztissa gi kísérleti intézet. Az új Intéz«' felcdate volt olyan növényfajták kinevelése, melyek az Északi Sarkkörön belül Is megteremnek Az elmúlt évek során az Intézet nagyjefeni'őságű, sikerekben gazdag munkát végzett Új burgonya - és káposztafajtékat nevel' ki j» melyek az Északi Sarkkörön belül is v'Uhő termést adnak. A hsbiniai tudományos intézet ja munkáját dicséri a „K/211” árpafajta, amelyik nagyen ellenálló a faggyal szemben és igen gyér san érik ibbő! az érpafajtából US? .ben 9 Xéia.féisziget északi részén, közel az Északi Jegestenger partvidékéhez, 22 mázsás holdanként! termést értek el, Pár évtizeddel ezelőtt ilyen terméseredményről e vidék lakói mégcsak álmodozni sem mertek. A Kéia.félszigeten és a Murmanszkl körzetben most beérik a búza, árpa. burgonya, öidségféie, málna, földieper és még a rizsnek egyik fajtája is. Mindez az eredmény igazi diadaia a miesurin! tudománynak Bizonyítéka annak, hogy a koihozrendszei » mezőgazdaság szocialista átalakulása, biztosítja a tudomány legújabb eredményeinek ?H<a!mazását a mezőgazdasári ----^lésben! AHOL A BŐ TERMES CSAPÁST JELENT Az Egyesült AUamok mezőgazdasága követi a válságban a kapitalista ipart Az Idei jó termést ígérő boldog aratás idején önkéntelenül adódik népi demokráciánk mezőgazdaságának összehasonlítása a kapitalista országok mezőgazdaságával. Ezekben az országokban a bő termés — elemi csapást jelent: csődöt a dolgozó paraszt, de növekvő profitot a nagybirtok, s nagykereskedelem és a bankok számára. Míg nálunk a jó termés ellenére változatlanok, addig a tőkés országokban éviől-évrc csökkennek a gabonaárak- A mezőgazdasági válság minden erőfeszítés és mesterkedő} ellenére rohamosan bontakozik ki a kapitalista országokban, főleg az USA.ban ás s „Marshall segély” áldásaiban részesülő nyugati országokban. A kapitalizmus általános válságénak keretében évtizedek éta tartó, gyógyíthatatlan válság gyötri a kapitalista országok mezőgazdaságét. A válság az első világháború óta állandósult és különösen az amerikai me zőgazdaság nem bír belőle kilébolrji. De nem is lábolhat ki, hisz ez a válság csak része e kapitalizmus egyetemes válságának. Az ipán munkanélküliség mezőgazdasági válságot je lent, eladhatatlan élelmiszerek tömegét, a mezőgazdasági válság pedig pangást a2 Iparban és kereskedelemben — eladhatatlan iparcikkek tömegét a Kapitalizmus ezt a megoianaiauun »uen tétet ^s leküzdhetetlen válságot hiába pró bálta világháborúk kirobbantásával megszün tetni. A háború elpusztította ugyan az éle! miszerkészletek nagyrészét is az emberek millióval együtt, a válságot azonban nem pusztította el. Sőt ellenkezőleg: a háború után fokozott mértékben, még félelmetesebb arányokban bontakozott ki. Az Egyesült Államokban 1949-ben az ipari termelés 22%-kal, a széntermelés 31%-kat a vasúti áruforgalom 20%-kal csökkent. A nemzetgazdaságban tehát egynegyedrésznyi Kombáfnok aratják a gabonavetés 95 százalékát Minden kombájn 850 hat, holdat arat le a javkinói szovjet gépállomás területén A termésfcetalsarítás kérdései foglalkoztatták az elmúlt hetekben a szovjet gép- és traktorállomások dolgozóit. Mégegyszer újra végignézték » földeket, beszéltek kolhozparasztokkal, gépkezelőkkel, azután nekiláttak a munkának. A Szovjetunióhaji — elsősorban a déli részeken — az idén az őszikalászok fejlődése 10—12 nappal korábban kezdődött, mint műit. évben. Brős lehűlés, mely késleltette volna a gabonafélék fejlődését, nem volt, május 20.ára a rozs már elvi. fégzott, igen sok helyen, s a magképződés abban az időszakban képződött, mikor meleg, zivataros esők jártak. A jevkinói gépállomás a rozs aratását június 15-éu, tíz nappal korábban kezte meg, mint a munlt esztendőben. A gépállomás körzetében az idén a rozs beérése sokkal egyenletesebb, a kalászok dúsak, a szem könnyen kipereg. Ez azt követeli, hogy a legrövi debb idő alatt végezzék el az aratást s küzdjenek a szemveszteség ellen. Az őszi búza is jóval korábban kalászolt és vi. rágzott, esős időben kezdődött a szemképződés, tehát itt a gabona dúskalászú. s gyengén tartja a szemet. A gabona tisztább, mint a tavalyi, nagyobb, sűrűbb A tavasziak — az árpa és a zab — beérése. rög, tö’ az őszibúza után várható-A 7 aratás kezdete a kolhozok számára egybeesik a gyapot kacsolásának és felültrá^ázásának időpontjával, raeg a kapásrövények egy egész sor fokozott gondot igénylő munkájával. A gép- és traktorállomás legfontosabb feladata tehát , hogy segítse a környező kolhozokat ab. ban, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő munkaerő ezekre a növényápolási munkákra. A gépállomáson kiszámították, hogy a magtisz hitás, meg a szalma kazalba rakása igényli az idén részükről a legtöbb munkát, szem sokkal több lesz mint tavaly, szalma úgyszintén. Hogyan segítenek ezen a traktoristák? — A gépállomás birtokában lévő 49 kombájnból 37-et úgynevezett harmadik tisztító-rostával látták el Erre azért volt szükség, hogy a tartályból kiöm lő gabonaszemeket ne kelljen szelelő- és osztályozó rostákkal tisztítani, hanem közvetlenül a: állami magtárba, vagy a kolhozok szérűjébe szál lithassák a gép mellől- A tísztítórosta alkalmazósával 22 ezer kát. hold területen betakarított gabona tisztításának idejét takarítja meg a gépállomások, a kolhozok számára, kereken 2.200 munkanapot. Ezt az időt a kolhozok a kapás- és ipari növények ápolására és más munkákra for díthatják.l A javkinói gépállomás az idén kombájnokkal — arató cséplő gépekkel — takarítja be a ka lászosok 95 százalékát. Gondoskodnak arról, hogy minden gép ügy ^dolgozzon, mint egy jó óramű Kilenc agronómus, hat gépész és a kombájn vezetők minden gép számára felfektették a betakarítandó területen a kombájn mozgásának útvonalát. Napok szerint feltüntetik, hol dolgozzék a kombájn, milyen úton közelítse meg a munka helyet, hogyan bontsák részekre a betakarítan dó területet, hol helyezzék el a szérűket. Az idén több gabona termett, mint tavaly Ezért ebben az évben egy.egy kombájnhoz r négy gabonatároló kocsi helyett hatot osztott be a gépállomás. Minden kocsi számára megállapí tották, hol veheti fel a gabonát a kombájn tar 'ályából. Azt is feltüntetik, hol kapja a kom rájn az üzemanyagot, a vizet, a kenőanyagot hogy a gépek indítása lehető legkisebb idővesr ieséggel történjék. Minden gépet elláttak szerszámkészlettel, tar talékalkatrészekkel és megsze «7ték a javít, mozgómühelyeket. A kombaji zetök verseny szerződéseket kötöttek egymással. Minden kom bájnvezető abban a kolhozban arat, ahol múl' esztendőben. Minden kombájnnak 580 kát. hold gabonát kel' learatnia, de a kombájnvezetők többsége vállal ta, hogy 850 kát. holdat arat le. A múlt esztendőben csak 16 kombájnhoz kap csoltak tarlóhántó eszközt, az idén 35 kombáj végzi el egy időben az aratás, cséplés, magtísz títás munkájával a tarlóháutást is. A Szovjetunió déli vidékein_így a javkin, gép- és traktorállomás körzetében is —megkez dődött a gazdag, boldog aratás. Ez a munka, a mely az egész évi tervszerű, gondos földműnké’ gyümölcse, nehéz, de örömteli! A kombájnveze tők és kolhozisták derekasan felkészültek rá visszaesés következett be. Az USA uralkodó kapitalista körei új vl. lágháborúra készülnek és ennek érdekében eszeveszett módon fejlesztik a hadiipart, próbálják kialakítani az új háborús konjunktúrát Ez sem segít azonban a népen romlására ás országok pusztuláséra spekuláló kapitalizmuson, Az Egyesült Államok mezőgazda, sága követi a válságban a kapitalista ipart,' Mind sűrűbben érkeznek hírek arról, hogy a magtárakban halmozódik az eladhatatlan gabona, a hűtőállomásokon g/őlik a bús, a tejtermékek tömege. A kis farmerek a haditermelés céljait szolgáló növekvő adótar'-ek alatt görnyedezve, fizetési nehézségekül küzdenek. További tiz és tízezer farmer előtt rémlik fei a tönkremenés szörnyű sorsa, amelyre előttük annyi százezer farmer jutott az 1930-as években és azóta. És mit tesz az USA kormánya, mit ‘esznek a mérhetetlenül gazdag amerikai vezető körök, az ,,amerikai életforma” hirdetői? Tér. veket gyártanak a termelés csökkentésére é$ a mezőgazdasági termények megsemmisítésére! Ezek az eszközök az . éhezőknek nem adnak kenyeret, a ráfizetéses farmergazdaságokat nem teszik jövedelmezőkké, de arra iók, hogy a mezőgazdasági és kereskedelmi nagytőkét védjék az árak csökkenésével •zemben. Erre is csak ideig-óráig, mert a válság elemi ereje ugyanúgy elsöpri ezeke' a foltozgató Intézkedéseket, ahogy az 1930-as években elsöpörte.. A dolgozó parasztság körében világszerte terjed ennek felismerése. A kapitalista propaganda nem takarhatja el szemük elől a napnál fényesebb igazságod hogy a szocializmus hatalmas országában, a nagy Szovjetunióban és a példáját követő népi demokráciákban nincs válság, Ellenkezőleg: soha nem látott módon fejlődik az ipari és mezőgazdasági termelés, és mind tökéletesebben elégíti ki a kizsákmén/o'ás alól felszabadított dolgozó tömegek szükségleteit. A kapitalista országok parasztságát meggyőzi a válság, hogy a boldoguláls útja az ő számára is az az út, amelyen a Szovjetúnió és a népi demokráciák parasztsága halad: a szocialista mezőgazdaság útja A dolgozók jogait védő. a kizsákmányolás elleni harcot szervező kommunista ártok fokozódó üldözése világosan mutat hogy ez a felismerés terjed a kapitalista o szágok falvaiban. A dolgozó parasztság tömegei mindinkább felismerik, hogy csak a kizsákmányolás elleni elszánt harccal, az ioari munkásság vezetésével szabadulhatnak meg a kapitalizmustól, a válságtól és a i.yofnjortói. f
